Kisalföld, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
1961. február 1., szerda. A gyivái . Nem nagy község Gyóró, de van egy másik is, Kis-Gyóró. Néhány ház épült kint a határban, a Mihályi út mellett, azt a telepet nevezik Kis-Gyórónak. Tíz éve a kis és nagy falu között épített házat, Molnár Mihály. Azóta gombamódra nőttek ki a családi házak a Mihályi út mentén, olyannyira, hogy már egy új utcasor vezet a faluból Kis-Gyóróba. Molnár Mihály ebédre jött haza, s csak négy óra tájban megy vissza a szövetkezetbe. Ő a falu párttitkára. Tavaly nyáron választották meg a helybeli termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetőjét titkáruknak Gyóró kommunistái. Kevés a párttag a faluban, összesen tizen vannak. S ha valamennyien a termelőszövetkezetben dolgoznának, akkor TARTALMASABB lehetne a pártélet Gyúrón. Csakhogy néhányan más falu határában, állami gazdaságban dolgoznak. Reggel mennek, este jönnek. Kevés időt töltenek a faluban, a gyórói emberek között, s csak a taggyűléseken vesznek részt, valamint pártnapokon. A szövetkezetben a párttitkárral együtt csupán három párttag dolgozik. Molnár Mihály sokat töpreng rajta, hogy kit vehetnének fel tagjelöltnek a pártba. A gyóróiak felfogása sokat változott mostanában. Nem hisznek a különféle híresztelésekben. A szövetkezeti átalakulás, a szputnyikok, rakéták felkeltették érdeklődésüket a világ eseményei iránt, a rádióban hallgatják a híreket, újságokat olvasnak, és amit hallanak, vagy olvasnak, beszélnek is róla. Ha valamit nem értenek, megkérdezik. Gyakran megtörtént, hogy a szövetkezet egyik-másik tagja megkérdezte Molnár Mihálytól, hogy mi a véleménye Amerika új elnökéről, vagy a kongói eseményekről. Eljárnak a pártnapokra is. Egy-egy pártnapon ötvenen-hatvanan is részt vesznek. Amikor azonban a tagjelöltfelvételre kerülne a sor, kitérnek a válasz elöl. Miért? Talán a párttitkár a munkájával adott okot rá, hogy távol maradjanak? Lenne, kit felvenni A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN szorgalmasan dolgozók közül. A szövetkezet gazdasági eredményei jók — mondja Molnár Mihály. — Igaz, nem a legjobbak, de mi meg lehetünk elégedve. Különösen azok, akik tisztsségesen dolgoztak egész évben. Harminckét forintot terveztünk egy munkaegységre, ennyi nem lesz, valamivel kevesebb, de nagyon sokat fejlődött közös gazdaságunk. Még így is többet fizet egy munkaegység, mint tavaly. A párttitkár kedvenc témájánál van, szívesen beszél a szövetkezetről, saját szövetkezeti gazdaságukról. Érezni szavainak hangsúlyából, hogyha kell, bárkivel vitába száll, és érveléssel meggyőzi. Fejből tudja a terméseredményeket, építkezési költségeket, sőt mint jó brigádvezető, még az állatok számát is, a szarvasmarhákét, juhokét, bárányokét, lovakét, sertésekét, stb. És, hogy jó brigádvezető, nemcsak azért írtam, mert ő a párttitkár, hanem, mert zárszámadáskor családja 851 munkaegységre kapja meg a járandóságot. Ebből a családfő több mit ötszáz egységet szerzett. Igen büszke a fiára, aki vele együtt nagyon szorgalmasan járt a szövetkezetbe. A fiú csaknem háromszáz munkaegységet kapott, pedig csak tizenhat éves, és SOK FIATAL van a szövetkezetben, akinek száz-százötven egységet írtak a könyvébe. A fiáról is szeret mesélni a párttitkár. Talán azért is, mert dolgos a gyerek. Az édesapa nagyon jól emlékszik rá, hogy a fia a háztáji állatokat őrizte, kicsi gyerek korában, még iskolába sem járt akkoriban. Most pedig keres, szépen keres. A szövetkezet gondjai Molnár Mihály párttitkárt nagyon foglalkoztatják. Azt mondja: — Van egy százférőhelyes szarvasmarha-istállónk, de ez kevés. Épül a kétszázférőhelyes hizlalda. Elkészült volna, ha az időjárás legalább egy hetet vár, de nem... az építkezés leállt, s emiatt gondban vagyunk, még nem tudjuk, mit csináljunk a hasas disznókkal. Ha a hizlalda kész lesz, ilyesmire sem kell gondolnunk egy ideig. Molnár Mihály hajnali négy órakor talpon van. Nem ő az utolsó, aki a szövetkezet gazdasági épületeibe érkezik kora reggel. Azt tartja, hogy a jó munka is tiszteletet ébreszt az emberekben, könnyebb velük beszélni, jobban hallgatnak rá, ha látják, hogy nemcsak szónokol, hanem megteszi a kötelességét, érti a dolgot az állattenyésztésben is. A párttitkárra nincs panaszuk a falubelieknek. Sokáig a gyórói kommunisták és azok, akik érdeklődnek a mozgalom iránt az utcán, a határban, vagy a szövetkezet irodájában , találkozhattak. Nemrégiben avatták fel a gyórói községi tanács épületét. A régi épület felszabadult, s HELYET KAPOTT benne a pártszervezet, bár a párthelyiségbe még mindig csak tízen járnak rendszeresen, úgy vélik, nemsokára mások is csatlakoznak, feloldódik a falubeliek elzárkózása. Molnár Mihály kikísér a kapuig. — Látja — mondja —, mi gyórói kommunisták úgy vagyunk a falubeliekkel, mint ez a nyílegyenes új házsor, a falu régi házaival. Ezek a házak szépek és újak, csupán a régiek bontják meg szépségüket. Az emberek befogadják az új eszméket, de a régiek is élnek bennük. A házak helyén újak épülnek, és az emberek is az új eszmét vallják majd magukénak a régi helyett. H. L. ÁLLANDÓ KONZULTÁCIÓS KÖZPONTOKAT SZERVEZNEK A LEVELEZŐ AGRÁRMÉRNÖKHALLGATÓK RÉSZÉRE . Január végén megkezdő hallgatóknak még inkább cik az agrár-felsőoktatási s módjuk legyen a tananyag intézmények levelező hallgatóinak új tanéve. Az általános gépész- és kertészmezőgazdasági mérnökök levelező képzésének első évfolyamára 670 hallgató iratkozott be, 20 százalékkal több, mint tavaly. Az Agrártudományi Egyetem, a három mezőgazdasági akadémia, a kertészeti és az erdőmérnöki főiskola levelező tagozatán feleannyian tanulnak, mint a nappali tagozaton. A Földművelésügyi Minisztériumban most intézkedéseket hoztak a levelezőképzés színvonalának további emelésére. Elsősorban a tanulmányi körülményeket könnyítik, hogy a gyakorlati munkával elfoglalt alapos elsajátítására. A vizsgaidőszakot az eddiginek kétszeresére hosszabbították, s a félévi vizsgák számát — esetleg tárgykörök összevonásával is — négyre maximálták. Minden agrár-felsőoktatási intézményben tanévenként négyheti benti foglalkozást írtak elő, előadások, konzultációk, laboratóriumi gyakorlatok céljára. Nagy segítség a levelező hallgatóknak, hogy az ország 12 városában állandó konzultációs központot hoznak létre, ahol közép- és főiskolai tanárok részvételével az alsó évfolyamok általános alaptárgyaiból szerveznek előadásokat és konzultációkat. Elkészültek a termelőszövetkezetek idei termelési tervei A termelőszövetkezeti elnökök múlt heti tanácskozásán a földművelésügyi miniszter megígérte, a minisztérium intézkedni fog, hogy a szövetkezetek idei termelési tervét a járási tanácsok mindenütt a kiadott helyes rendelkezéseknek megfelelően vizsgálják felül. A tanácskozás óta mindössze néhány nap telt el, s már megtörtént az első intézkedés. A Földművelésügyi Minisztérium szakfőigazgatóságainak 30 munkatársa két hétre a járási tanácsokhoz utazott, hogy részt vegyen a termelőszövetkezeti tervek felülvizsgálatában, illetve a már felülvizsgált terveket ellenőrizze. KISALFÖLD Termelékenységet növelő beruházások a Wilhelm Pieck gyárban A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár területén gyors ütemben építik, s az év végére befejezik az új vagonalkatrész-gyártó üzemet, valamint a hőkezelő üzemet. Ezenkívül az elköltözött Hajtóműgyár területén is megkezdték az átalakításokat, a betonalapozásokat, hogy április 30-ig ide költöztethessék a dieselmotorgyáregységet. Az újonnan épülő és újjáalakított csarnokokban mintegy 200 új külföldi és belföldi korszerű gépet állítanak üzembe, melyek nagy mértékben járulnak hozzá a műszaki fejlesztéshez. Általában az 1961. évi beruházásokat — melyeknek értéke 65 millió forint — a műszaki és a beruházási osztályok szoros együttműködésével úgy állították össze, hogy azok rövid időn belül elősegítsék a termelékenység hatékony növelését. A vagonalkatrész-üzem elkészülte lehetővé teszi a már kidolgozott új vagongyártási technológia megvalósítását. Ebben nagy szerep jut az automata hegesztési eljárások alkalmazásának, ami egymagában majdnem kétmillió forint évi önköltségcsökkentést eredményez. (MTI) Az építőipar gépesítésének országos értekezlete Az Építésügyi Minisztérium gépesítési igazgatósága kedden országos értekezleten vitatta meg a múlt évi munka eredményeit és az idei feladatokat. Mekis László, az iparigazgatóság vezetője többek között elmondotta, hogy az igazgatóság vállalatai 106,7 százalékra teljesítették múlt évi tervüket és a termelékenységi előirányzatukat 5,9 százalékkal teljesítették túl. Az idei terv a vállalatok termelésének tizenhárom százalékos növelését írja elő. Ebben az évben sok újfajta gép mintadarabját kell elkészíteni és meg kell kezdeni több berendezés sorozatgyártását. Az építőipari gépek javításának meggyorsítására az idén új módszert vezetnek be. Művészegyüttesek a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaságban folyó mai kultúrforradalom egyik legérdekesebb és legjellemzőbb megnyilvánulása a műkedvelő művészegyüttesek eddig soha nem látott fejlődése. Ma majdnem egymillió városi és falusi dolgozó (ez azt jelenti, hogy minden tizennegyedik felnőtt ember vesz részt a műkedvelő művészegyüttesek tevékenységében . Több mint 8000 színjátszóegyüttes, tízezer zenei együttes és ugyanennyi népi táncegyüttes több ezer agitációs művészeti brigád tevékenykedik. Minden községben és üzemben legalább egy műkedvelő művészegyüttes működik. Az „I. L. Caragiele” országos színjátszó ünnepségeken a falusi színjátszó timisoarai műkedvelő együttesek több mint tízezer előadást rendeztek, és kb. ötmillióan tekintették meg ezeket az előadásokat a dolgozó parasztság soraiból. A műkedvelő művészegyüttesek tevékenysége állandó lehetőséget nyújt a rendkívüli tehetségek felfedezésére, kiemelésére és továbbfejlesztésére. Ezeket a tehetséges elemeket a művészeti szakiskolákba irányítják, onnan pedig a különféle művészeti főiskolákra kerülnek. A jelenlegi hivatásos énekkarok és táncegyüttesek tagjai közül sokan a műkedvelő művészegyüttes isek soraiból kerültek ki. Ezekből alakultak meg Craiova és Suceava tarto-mányok állami ének- és táncegyüttesei, s belőlük jött létre Bukarestben a Szakszervezeti Tanács együttese, a marosvásárhelyi (Magyar Autonóm Tartomány) Állami Székely Ének- és Táncegyüttes, a Állami Szerb Ének- és Táncegyüttes. A párt és a kormány számos intézkedéssel támogatja a műkedvelő művészegyüttesek mozgalmát. Létrehozták a Népi Alkotóművészet Központi Házát, valamint a népi alkotóművészet tartományi házait. Ezek módszertani útmutatásokat adnak minden műfajban a műkedvelő művészegyütteseknek. A Népi Alkotóművészet Központi Háza és a tartományi központok legfontosabb feladata a többi közt a műkedvelő művészegyüttesek műsoranyagának a biztosítása. „ A ceimun évek folyamán több mint 60 egyfelvonásos színdarabot nyomtattak ki román nyelven és majdnem 30 színdarabot magyar, német és szerb nyelveken a műkedvelő együttesek igényének kielégítésére. A mai tömegdalok széleskörű népszerűsítése mellett a Népi Alkotóművészet Központi Házának irányításával kinyomtatták és terjesztésre szétosztották a klasszikus és jelenkori román zeneszerzők, a nagy külföldi zeneszerzők legértékesebb műveit. A tartományi alkotóházak arra törekszenek, hogy a műkedvelő együttesek vezetésére a rendezők, karvezetők, koreográfusok és más szakemberek ezreit neveljék fel. A műkedvelő művészek nevelésére eddig 19 népművészeti iskolát létesítettek, ezekben színészek, képzőművészek, zongora- és hegedűművészek stb. tanulnak. Az iskolák külön osztályain nevelik a vezetőkádereket. Ki kell emelnünk még, hogy a műkedvelő művészek a hivatásos művészek hathatós támogatását élvezik, az utóbbiak tanácsaikkal és tapasztalataikkal támogatják őket. Érdekes megemlítenünk ebből a szempontból azt, hogy egyrészt a hivatásos színházak és zenekarok, másrészt az üzemek és kultúrotthonok között évek óta együttműködési szerződések jöttek létre, amelyek keretében a színházak művészi útmutatásokat adnak a műkedvelő együtteseknek, segítséget nyújtanak a műsor kiválasztásában a meglévő lehetőségek figyelembe vételével, a műkedvelő együttesek tagjait meghívják próbáikra, kosztümöket és díszleteket kölcsönöznek nekik stb. A műkedvelő művészegyüttesek ezzel a segítséggel olyan műfajokra is kiterjesztették tevékenységüket, mint a szimfonikus hangverseny, az operett, az esztrádműsor, a balett és a hosszabb lélegzetű színházi előadás. A műkedvelő művészegyüttesek mozgalma a Román Népköztársaságban a fejlődés még magasabb fokára lép azzal, hogy a tömegek alkotóerejének forrásából merít, és a nép művészi nevelésének érdekeit szolgálja. Gh. Boghiu, a Román Népi Alkotóművészet Központi Házának igazgatója, tulcevai új színház Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának levele a sajtó dolgozóihoz !Kedves Elvtársak! Hazánkban 19 évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg a Kommunisták Magyarországi Pártja lapjának, a Szabad Népnek első száma. A lap jelentősége rendkívüli volt. A legnagyobb fasiszta elnyomás idején hirdette a párt szavát. A hazájukat valóban szerető emberek lelkiismeretét kívánta felrázni. A magyar nép akkor elnyomott volt. A Kommunista Párt, a kommunista sajtó mutatta meg a kivezető utat: az elnyomó uralkodó osztály elűzésének, a szocializmus felépítésének lehetőségét. Az illegális kommunista lap írása, nyomtatása és terjesztése áldozatos, hősi munka volt. Ma a magyar sajtó napját ünnepeljük, és emlékezünk Rózsa Ferencre, a Szabad Nép első szerkesztőjére, mindazokra, akik tollakkal, és ha kellett, életük feláldozásával is terjesztették a párt szavát. Újságíró számára lehet-e most szebb feladat, mint híven követni azokat az elődöket, akik egész életükkel vállalták a szocializmus eszméjének írásos hirdetését. A Megyei Párt Végrehajtó Bizottság lapja betölti hivatását. Az újságíró, a nyomdász és a lapterjesztő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a párt szava az elmúlt esztendőkben eljutott megyénk dolgozóihoz. Lelkesítette a munkást, a mérnököt a technika fejlesztésében, a dolgozó parasztot a termelőszövetkezet megszilárdításában, az ifjúságot abban, hogy szocialista hazánk értékes tagjává váljék. A kommunista- és munkáspártok olyan nagyszerű dokumentuma, mint az 1960-as Moszkvai Nyilatkozat, pártunk politikája, a VII. Kongresszus határozatai utat mutatnak, hogyan lehet hatásosan tolmácsolni mindazt, amiből kultúra, jólét, béke fakad. A magyar sajtó napján szeretettel fordul egész társadalmunk a sajtó munkásai, a Kisalföld, az üzemi lapok, a Győri Rádió, az MTI dolgozói felé. Joggal várhatjuk tőlük, hogy a megnövekedett feladatok megvalósításában az elmúlt évekhez hasonló odaadással, elvi szilárdsággal legyenek pártunk politikájának hű segítői. Kívánjuk megyénk sajtómunkásainak, hogy betölthessék a kommunista sajtó igazi hivatását és együtt, egymás munkáját megbecsülve érhessünk el újabb sikereket! Az MSZMP Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága