Kisalföld, 1961. április (6. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

I­­tfz­l. április 1., szombat KISALFÖLD 500 GÉPKOCSIVEZETŐ • . .1 r " »11 • 1 , csaknem 3000 motoros vizsgázik •lyorott az idén A Posta- és Közlekedés­­ügyi Minisztérium győri Autóközlekedési Tanintéze­tének ajtaján középkorú férfi lép be. Vizsgázni sze­retne a KRESZ-ből. Hogyan lehetne? — felvilágosítást kér. Aztán elmegy az ira­taiért. — Napról napra sok az érdeklődő — mondja Tóth Ferenc, az intézet vezetője. — Motorok, vontatóveze­tők, gépkocsivezetést tanul­ni akarók jönnek hozzánk, felvételre jelentkeznek. Az igényeket nem tudjuk mind­járt kielégíteni, a jelentke­zőknek meg kell várniuk, míg rájuk kerül a sor. Akik most vagy ezután jelentkez­nek a gépkocsivezetői tan­folyamra, már csak a jövő évben sajátíthatják el. '■— Tavaly hányan végez­tek? — A terv négyszázötven gépkocsivezető vizsgáztatá­sa volt, ötszázan szerezték meg nálunk a képesítést. Rajtuk kívül nagyon sok motorost, vontatóvezetőt és nem hivatásos gépkocsiveze­tőt oktattunk. Ebben az év­ben is hasonló lesz az ered­mény. A lemorzsolódás ke­vés, száz közül csupán ket­­ten-hárman nem végzik el a tízhetes tanfolyamot. Ép­pen a minap fejeződött be egy turnus. A nem hivatá­sos gépkocsivezetők közül huszonnégyen vizsgáztak si­keresen. Az év végéig mint­egy száz nem hivatásos gép­kocsivezető szerzi meg a képesítést. Tóth Ferenc a szekrény­hez lép, papírköteget vesz ki az egyik polcról. — Szakmai tanfolyamaink­nak a nyivántartása ez — mutatja. — Sokan látogat­ják az autóvillamossági szaktanfolyamunkat, a die­­sel-adagolóbeállító és a por­lasztó-szaktanfolyamot is. A gépkocsielőadói tanfolyam egyik csoportjának április 5-én lesz a vizsgája. Április végén pedig új tanfolyamot szervezünk, melyek gyakor­lott gépkocsivezetők ga­rázsmesteri képesítést sa­játíthatják el. A terv sze­rint harmincöten tanulnak majd e tanfolyamunkon. Amint mondottam már, sok a jelentkező, és mi szeret­nénk kielégíteni az igénye­ket, csakhogy . . . — Csakhogy?* — Iskoláktól kérünk köl­csön­termeket az elméleti foglalkozások megtartására, emiatt nem tudjuk növelni a létszámot. Bár nemrégi­ben ígéretet kaptunk buda­pesti felettes szervünktől, hogy Győrött is építenek autóközlekedési intézetet, azt azonban még nem tud­juk, hogy mikor. A győri Autóközlekedési Tanintézetnek hét oktatója van. Az oktatók február­ban elhatározták, hogy ők maguk is versengenek a szocialista cím elnyeréséért. Milyen módon? — Közösen fogalmaztuk meg a verseny feltételeit, miszerint ebben az évben az előírtnál ötvennel több gépkocsivezetőt vizsgázta­tunk. A gépkocsiparkunk négy személy- és öt teher­gépkocsiból áll. Az oktatók és a hallgatók is azt vál­lalták, hogy a gépkocsiszem­lék közötti időszakban a kocsikat saját maguk javít­ják, ezzel anyagot, pénzt ta­karítanak meg. Van egy másik dolog is. — Mi az? — Elhatároztuk, hogy rendszeres kapcsolatot te­remtünk egy termelőszövet­kezettel. Ezt meg is tettük. Meglátogattuk a szabadhe­gyi Búzakalász Tsz-t. Nem­régiben új erőgépet kaptak a termelőszövetkezet tagjai, segítségünkkel sajátítják majd el a gépek kezelését, vezetését. Nem nagy dolog, de érdemes megemlíteni, hogy valamelyik szakokta­tónk előadást tart a tsz fo­­gatosainak, vontatóvezetői­nek a közlekedési szabá­lyokról. ... Visszatért a postáról a tanintézet irodahelyiségébe a KRESZ vizsga iránt ér­deklődő férfi. Átveszik tőle az iratokat, feljegyzik ada­tait. Vele együtt csaknem háromezer motorvezető vizs­gázik Győrött 1961-ben. A munkanormák felülvizsgálatáról TÁRGYALT AZ SZMT ELNÖKSÉGE A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége tegnap, pénteken tartotta szokásos havi ülését. Ez alkalommal a napirend első pontjaként a munkanormák felülvizsgá­lásának, illetve módosításá­nak tapasztalatait tárgyal­ta. Megállapította, hogy a vállalatok többségénél nem foglalkoznak eléggé a mun­kaszervezési kérdésekkel. Holott a normamódosításo­kat megfelelő műszaki és szervezési intézkedéseknek kell megelőzniük. Ezért ho­zott az elnökség már az előző ülésén határozatot, miszerint áprilisban munka­­szervezési hónapot kell tar­tani az üzemekben. A munkaszervezési hónap célja, hogy feltárja és meg­szüntesse a szervezési hibá­kat és az ezekből származó veszteségidőket, azaz bizto­sítsák a feltételeket a módo­sított normák teljesítéséhez. Megállapította továbbá az elnökség, hogy a vállalatok nagy része készít veszteség­­idő-tanulmányokat és tett is munkaszervezési, műszaki intézkedéseket — ezek azon­­ban­ nem elegendők a válla­lati veszteségidők megszün­tetéséhez. Egyes üzemek azonban — így például a Győri Fűrészüzem, a Finom­­mechanikai Vállalat, a Sop­roni Fésűsfonalgyár — a munkanap tanulmányozást is elhanyagolják. A Győri Finommechanikai Vállalat­nál és a Soproni Vasöntödé­ben sem műszaki, sem szer­vezési intézkedés nem tör­tént a vállalati veszteség­idők csökkentése céljából. A tapasztalatok szerint a technológiák átdolgozása fo­lyamatban van. Általában a legkorszerűbb követel­mények és az üzem adott­ságainak figyelembevételé­vel történik a technológiai utasítások átdolgozása. Jó ütemben halad a gyárt­mány-normaóra szükséglet megállapítása, s ezek ada­tait felhasználják a mű­szaki intézkedési tervek el­készítésénél, a létszámter­vezésnél, az önköltség vizs­gálatánál stb. A vállalatok jó részénél már befejeződött a normák felülvizsgálása, illetve mó­dosítása. S megállapítható, hogy előzőleg mindenütt tá­jékoztatták a dolgozókat. De előfordult az is — bár szór­ványosan —, hogy egyik­másik dolgozó, ha problé­mája volt, felvilágosítás helyett azt kapta: ez a fel­sőbb szervek határozata, végre kell hajtani. Az elnökség tudomására jutott az is, hogy helyenként újra felül kellett vizsgálni, illetve módosítani a már egyszer felülvizsgált normát — például a Fűrészüzem­ben —, mert első esetben ez nem eléggé gondosan történt. Az ilyen elhamar­kodott munkát, amely nyug­talanságban, bizonytalan­ságban tartja a dolgozókat, az elnökség a leghatározot­tabban elítéli. A vonatkozó határozat szerint a normamódosítá­sokkal kapcsolatos munká­kat — kivéve az építőipart — június elsejéig be kell fejezni. Ami azt jelenti, hogy ahol lemaradás van e tekintetben — meg kell gyorsítani a munkát. Külö­nösen nagy a lemaradás a helyiiparban, illetve a taná­csi vállalatoknál. A sütő­ipari vállalatoknál például még most sincs normás. Végül az elnökség ismé­telten hangsúlyozta a poli­tikai felvilágosító munka fontosságát, valamint azt, hogy a munkaszervezési és műszaki intézkedéseknek a normamódosítások előtt kell haladniuk. Mert a Politikai Bizotság és a SZOT határ­­ozata azt is előírja, hogy a normák módosítását nem követheti tartós kereset­­csökkenés. Azaz minden te­kintetben biztosítani kell a folyamatos termelés feltéte­leit, hogy a dolgozók a mó­dosított normákkal is mi­előbb elérhessék régi kere­setüket. A következőkben Keszei Károly elvtárs, az SZMT vezető titkára tájékoztatta a jelenlévőket a két ülés között végzett munkáról, majd az SZTK alközpont munkáját, múlt évi költ­ségeinek alakulását tárgyal­ta meg az elnökség. Igazságosan osztották el a háztáji földeket Pázmándfalun és Győrszentmártonban Az idén már a megye csaknem minden termelő­szövetkezetében igazságo­sabban osztották el a ház­táji földeket, mint tavaly: a végzett munka alapján, aszeránt, hogy ki mennyi munkaegységet szerzett 1960-ban. A győri járás déli részén, az úgynevezett hegy­vidéken különösen sok sza­bálytalanság volt eddig a háztáji földek használatá­ban, de az idén a tervismer­tető közgyűléseken megha­tározta a tagság, kinek mennyi háztáji föld jár. MEGVAN A 150 HOLD PÁZMÁNDFALTJN A pázmándfalui Novem­ber 7. Tsz vezetősége arra jött rá tavaly tavasszal, hogy 150 hold hiányzik a közös szántóból. Aránytala­nul sok háztáji földet hasí­tottak ki maguknak a ta­gok, illetve sok tag megtar­totta az egész beltelket, ami a háza mögött van. A szö­vetkezeteknek kellett adózni a 150 hold után is, de hasz­na nem származott belőle. A tervismertető közgyűlé­sen a November 7. Tsz ve­zetősége javasolta, hogy a tavalyi munka alapján osz­­szák ki a háztáji földeket. A tagság többsége helyesel­te ezt. Azok a tagok, akik 150 munkaegységnél keve­sebbet teljesítettek tavaly, 800 öl háztáji földet kap­nak, akik 150—250 munka­­egységet szereztek, 1200 ölet, akik pedig 250 munkaegy­ségnél többet szereztek, azok 1600 ölet kapnak. KUKORICA A BEDOLGOZÓKNAK A győrszentmártoni Új Utakon Tsz-ben csak az kaphat háztáji földet, aki legalább 100 munkaegységet teljesített tavaly: 100—150 munkaegység után 800 öl, 150—200 munkaegység után 1200 öl, és 200-nál több munkaegység után 1600 öl háztáji terület jár a tagok­nak. A családtagok, bedol­gozók nem kaphatnak föl­det, de ha ötvennél több munkaegységet szereztek, csöveskukoricát kapnak. A nyugdíjas tag, ha leg­alább másodmagáva­l él, egy hold háztájit kap, de ha csak egyedül van, fél holdat. Az 1800 négyszögölnél na­gyobb kertföldekből levá­lasztják a fölösleges terüle­teket és másik tagnak adják háztájiként. A volt szőlős­gazdák szőlőt is művelhet­nek háztáji gazdaságukban. Ha egy hold háztáji terü­let jár annak a tagnak, aki egyéni korában szőlővel is dolgozott, legfeljebb 600 öl szőlőt kaphat és még 1000 öl szántót. A bukaresti „M­1C” önkiszolgáló áruírja Műszaki fejlesztés — két és fél millió forint nyereséggel A MOSONMAGYARÓVÁRI Mezőgazdasági Gépgyár idei tervében szerepel az, hogy műszaki fejlesztés révén két és fél millió forint nyere­ségre tesz szert a gyár. Ez tiszta nyereség lesz, össze­sen négy és fél millió fo­rintot takarít meg a gyár ebben az évben, ha teljesíti a műszaki fejlesztési tervét , de kétmillió forintot a fejlesztésre fordít. Az évből még csak három hónap telt el, s ez rövid idő ahhoz, hogy számot adhas­sanak: mit hajtottak végre a műszaki fejlesztési terv­ből. Ahhoz viszont már ele­gendő a három hónap, hogy megfelelően előkészítsék a terv végrehajtását. A Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda­­sági Gépgyárban olyan gon­dosan kihasználták ezt az időt az előkészítésre, hogy látszik, a műszaki fejlesz­tési tervet nem azért készí­tették, mert erre rendelet kötelezi a gyárakat. Ezt az is bizonyítja, hogy egyaránt fontosnak tartják a kis és a nagy hasznot hozó felada­tok végrehajtását. Például látszólag jelentéktelen do­log: az öntöttvas géptáblák helyett műanyag géptáblák alkalmazása szerepel a mű­szaki fejlesztési tervben. S mégis ezzel a csekély mó­dosítással csak a vetőgépek­nél mintegy tízezer forintot takarít meg a gyár. A MŰAN­Y­AG 1. 1 ÓLÁNAK sok előnye van: nem törik (az öntöttvastáblákból sok eltört szerelés közben), nem is rozsdásodik, kevesebb a selejt és jelentős öntödei kapacitás szabadult fel. A műanyagtáblákat ugyan­csak a gyárban készítik. Egy régi szerszámot már át is alakítottak erre a célra. A műszaki fejlesztési terv előírja, hogy a gabonakom­­bájn-védőujjakat héjmag­­formázással kell gyártani. A számítások szerint ennek a módszernek a bevezetése 100 ezer forintba kerül, de 350 ezer forint megtakarí­tást eredményez ebben az évben. Ehhez sem kellett új gépet beszerezni, egy régit alakítottak át, s már el is készült egy széria védőujj az új módszerrel. A minő­sége azonban nem felelt meg a követelményeknek. Most vizsgálják a hiba okát, illetve annak megszün­tetésén dolgoznak. A terv összeállítói nagy gondot fordítottak a mun­kakörülmények javítására, a fizikai munka megkönnyíté­sére. Ezt a célt szolgálta például a festő-mártó be­rendezés átalakítása és gé­pesítése. E szerint az ecse­telés és szórás helyett, a festésre váró alkatrészeket egy felsőpályás, kézzel moz­gatható, függesztett görgőn továbbítják a festékkel megtöltött mártókád fölé, majd a kádba süllyesztik, utáni kiemelik. A fölösle­ges festék lecsöpög a kádba — tehát festéket is megta­karítanak. 25 kilós nagysá­gig festhetők ily módon az alkatrészek. A BERENDEZÉST a ne­gyedik negyedévben helye­zik üzembe de alkatrészei­nek beszerzését már meg­kezdték. Előreláthatóan 150 ezer forintba kerül. Üzembe helyezésével a negyedik ne­gyedben 59 ezer forintot ta­karít meg a gyár. . A jövő év első felében tehát már megtérül a ráfordított ösz­­szeg. Ennél fontosabb az, hogy a festők lényegesen egészségesebb körülmények között dolgozhatnak ezen a munkahelyen. Ugyancsak a dolgozók pon­tosabban a lakatosok mun­káját könnyíti meg a sze­relőműhelyek kisgépesítése, amely fontos helyet foglal el a tervben. Már üzemben is van jó néhány ilyen kis gép, például rezgő olló, elektromos csavarhúzó, pneu­matikus meghajtású kézi­köszörű, kerepes csavarkulcs. Ez a néhány példa iga­zolja — de lehetne még töb­bet is felsorolni —, hogy a Mosonmagyaróvári Mező­­gazdasági Gépgyárban való­ban fontos feladatnak tekin­tik a műszaki fejlesztést, ezért törekednek arra, hogy betartsák a feladatok vég­rehajtására előírt határidőt. Ez nem is lehet másképp , ha meg akarják keresni a tervezett két és fél millió forint nyereséget. S nem kétséges, hogy meg akarják keresni. S. R. 947 kiváló dolgozó a Vagongyárban A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyári ünnepségeken kiosztottak 31 „Kiváló dol­­gozó”-jelvényt és 121 „Ki­váló dolgozó” oklevelet. A kiváló dolgozók száma ezzel 947-re emelkedett a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár­ban. Az ünnepségeken 3 ezer 83 dolgozónak adták át a törzsgárda-igazolványt, ami­hez a törzsgárda-jelvény megfelelő fokozata tartozik. (MTI) • •Összetartó erő Darnózselin két termelő-­ egész falué lesz. — A mi szövetkezetbe tömörült a­­ gyermekeink otthona lesz falu népe. A darnói rész la­kói Béke néven alakítottak szövetkezetet, a zsebek Aranykalász néven. Jól dol­gozik mindkét tsz tagsága. A múlt évben a Békében 30, az Aranykalászban 37 fo­rintot ért egy munkaegység. Idén fej-fej mellett halad­nak a tavaszi munkákkal. Mindkét termelőszövetke­zetben alakult önálló párt­­szervezet, de tagjai gyakran tanácskoznak az egész falu boldogulását, jövőjét érintő kérdésekről. A párttaggyű­lést legtöbbször KÖZÖSEN TARTJÁK meg, tanácsot, útmutatást adnak egymásnak nehézsé­geik leküzdéséhez. A télen a két termelőszövetkezet párttagjai és legjobb pár­­tonkívüli dolgozói együtt ta­nulmányozták a párt politi­káját az időszerű kérdések tanfolyamán. A Béke Tsz párttitkárát, Szabó Kálmán elvtársat gyakran látni az Aranykalász vezetőségi ülé­sein, brigádmegbeszélésein. Nagyrészt a két termelő­­szövetkezet tagságának ösz­­szefogása hozta létre Dar­nózselin a pártházat is. Régi, romos épület lebontá­sával, s tetemes értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá a falu politikai és kulturális központjának lé­tesítéséhez. A pártházban szép, tágas, korszerű előadó­terem, olvasószoba, ifjúsági klub létesült. Ide látogatnak mindkét termelőszövetkezet­ből esténként a parasztem­berek, előadásokat hallgat­nak, olvasgatnak, vitatkoz­nak. Ugyancsak itt vernek tanyát mindkét tsz fiatal­jai: szerepet, táncot próbál­nak, szórakoznak, tanulnak. Ebben az évben újból nagy szükség lesz a falu összefo­gására: megkezdik egy öt­ven gyermeket befogadó óvoda építését, amelyhez a társadalmi munkát a két termelőszövetkezet közösen szervezi. Hiszen az óvoda az mondják­ — Egyformán érdekünk, hogy mihama­rabb elkészüljön, illő tehát, hogy összefogjunk, közösen építsük. — De hiszen ez magától értetődő dolog! — gondol­hatná bárki. Bárki, aki nem ismeri a két falurész: Darnó és Zseli lakóinak elkülönü­lését. Ez elég régi keletű, s bár a vagyoni különbségek már eltűntek, az elkülönülés ma is létezik. Ennek csök­kentését s megszüntetését szolgálja a darnózseli párt­­szervezet azzal is, hogy életrevaló s AZ EGÉSZ FALU ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ ötletekkel, kezdeményezé­­zésekkel újból és újból ösz­­szefogásra buzdítja az em­bereket. A már említetteken kívül fontos kezdeményezése volt nemrég a pártszervezetnek, hogy tanácsülésen vitassák meg a falu fiataljainak helyzetét. A tanácsülés na­gyon alaposan elemezte a falusi fiatalok helyzetét, s rámutatott azokra a legfon­tosabb tennivalókra, ame­lyek segítségével a fiatalsá­got még inkább falura és a mezőgazdasági munka sze­­retetére nevelhetik. A ta­nácsülés óta eltelt rövid idő­ben a következők történtek: A tanács felszereléssel lát­ta el a labdarúgó-csapatot. Újjászerveződött, fiatalok­kal felfrissült a tánccsoport, s élénk élet lett honos a KISZ szervezet helyiségé­ben. Néhány fiatal máris visszatért a városból a ter­melőszövetkezetekbe. Sze­rény, kezdeti eredmények ezek, s a pártszervezet kez­deményező készségén, össze­tartó erejétől függ nagy­részt, hogy mennyire állan­dósulnak olyan folyamattá, amely Darnózselin a falu népének mind teljesebb egyetértését s együttműkö­­­dését gyümölcsözi. X Sk-né

Next