Kisalföld, 1961. április (6. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-01 / 78. szám
Itfzl. április 1., szombat KISALFÖLD 500 GÉPKOCSIVEZETŐ • . .1 r " »11 • 1 , csaknem 3000 motoros vizsgázik •lyorott az idén A Posta- és Közlekedésügyi Minisztérium győri Autóközlekedési Tanintézetének ajtaján középkorú férfi lép be. Vizsgázni szeretne a KRESZ-ből. Hogyan lehetne? — felvilágosítást kér. Aztán elmegy az irataiért. — Napról napra sok az érdeklődő — mondja Tóth Ferenc, az intézet vezetője. — Motorok, vontatóvezetők, gépkocsivezetést tanulni akarók jönnek hozzánk, felvételre jelentkeznek. Az igényeket nem tudjuk mindjárt kielégíteni, a jelentkezőknek meg kell várniuk, míg rájuk kerül a sor. Akik most vagy ezután jelentkeznek a gépkocsivezetői tanfolyamra, már csak a jövő évben sajátíthatják el. '■— Tavaly hányan végeztek? — A terv négyszázötven gépkocsivezető vizsgáztatása volt, ötszázan szerezték meg nálunk a képesítést. Rajtuk kívül nagyon sok motorost, vontatóvezetőt és nem hivatásos gépkocsivezetőt oktattunk. Ebben az évben is hasonló lesz az eredmény. A lemorzsolódás kevés, száz közül csupán ketten-hárman nem végzik el a tízhetes tanfolyamot. Éppen a minap fejeződött be egy turnus. A nem hivatásos gépkocsivezetők közül huszonnégyen vizsgáztak sikeresen. Az év végéig mintegy száz nem hivatásos gépkocsivezető szerzi meg a képesítést. Tóth Ferenc a szekrényhez lép, papírköteget vesz ki az egyik polcról. — Szakmai tanfolyamainknak a nyivántartása ez — mutatja. — Sokan látogatják az autóvillamossági szaktanfolyamunkat, a diesel-adagolóbeállító és a porlasztó-szaktanfolyamot is. A gépkocsielőadói tanfolyam egyik csoportjának április 5-én lesz a vizsgája. Április végén pedig új tanfolyamot szervezünk, melyek gyakorlott gépkocsivezetők garázsmesteri képesítést sajátíthatják el. A terv szerint harmincöten tanulnak majd e tanfolyamunkon. Amint mondottam már, sok a jelentkező, és mi szeretnénk kielégíteni az igényeket, csakhogy . . . — Csakhogy?* — Iskoláktól kérünk kölcsöntermeket az elméleti foglalkozások megtartására, emiatt nem tudjuk növelni a létszámot. Bár nemrégiben ígéretet kaptunk budapesti felettes szervünktől, hogy Győrött is építenek autóközlekedési intézetet, azt azonban még nem tudjuk, hogy mikor. A győri Autóközlekedési Tanintézetnek hét oktatója van. Az oktatók februárban elhatározták, hogy ők maguk is versengenek a szocialista cím elnyeréséért. Milyen módon? — Közösen fogalmaztuk meg a verseny feltételeit, miszerint ebben az évben az előírtnál ötvennel több gépkocsivezetőt vizsgáztatunk. A gépkocsiparkunk négy személy- és öt tehergépkocsiból áll. Az oktatók és a hallgatók is azt vállalták, hogy a gépkocsiszemlék közötti időszakban a kocsikat saját maguk javítják, ezzel anyagot, pénzt takarítanak meg. Van egy másik dolog is. — Mi az? — Elhatároztuk, hogy rendszeres kapcsolatot teremtünk egy termelőszövetkezettel. Ezt meg is tettük. Meglátogattuk a szabadhegyi Búzakalász Tsz-t. Nemrégiben új erőgépet kaptak a termelőszövetkezet tagjai, segítségünkkel sajátítják majd el a gépek kezelését, vezetését. Nem nagy dolog, de érdemes megemlíteni, hogy valamelyik szakoktatónk előadást tart a tsz fogatosainak, vontatóvezetőinek a közlekedési szabályokról. ... Visszatért a postáról a tanintézet irodahelyiségébe a KRESZ vizsga iránt érdeklődő férfi. Átveszik tőle az iratokat, feljegyzik adatait. Vele együtt csaknem háromezer motorvezető vizsgázik Győrött 1961-ben. A munkanormák felülvizsgálatáról TÁRGYALT AZ SZMT ELNÖKSÉGE A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége tegnap, pénteken tartotta szokásos havi ülését. Ez alkalommal a napirend első pontjaként a munkanormák felülvizsgálásának, illetve módosításának tapasztalatait tárgyalta. Megállapította, hogy a vállalatok többségénél nem foglalkoznak eléggé a munkaszervezési kérdésekkel. Holott a normamódosításokat megfelelő műszaki és szervezési intézkedéseknek kell megelőzniük. Ezért hozott az elnökség már az előző ülésén határozatot, miszerint áprilisban munkaszervezési hónapot kell tartani az üzemekben. A munkaszervezési hónap célja, hogy feltárja és megszüntesse a szervezési hibákat és az ezekből származó veszteségidőket, azaz biztosítsák a feltételeket a módosított normák teljesítéséhez. Megállapította továbbá az elnökség, hogy a vállalatok nagy része készít veszteségidő-tanulmányokat és tett is munkaszervezési, műszaki intézkedéseket — ezek azonban nem elegendők a vállalati veszteségidők megszüntetéséhez. Egyes üzemek azonban — így például a Győri Fűrészüzem, a Finommechanikai Vállalat, a Soproni Fésűsfonalgyár — a munkanap tanulmányozást is elhanyagolják. A Győri Finommechanikai Vállalatnál és a Soproni Vasöntödében sem műszaki, sem szervezési intézkedés nem történt a vállalati veszteségidők csökkentése céljából. A tapasztalatok szerint a technológiák átdolgozása folyamatban van. Általában a legkorszerűbb követelmények és az üzem adottságainak figyelembevételével történik a technológiai utasítások átdolgozása. Jó ütemben halad a gyártmány-normaóra szükséglet megállapítása, s ezek adatait felhasználják a műszaki intézkedési tervek elkészítésénél, a létszámtervezésnél, az önköltség vizsgálatánál stb. A vállalatok jó részénél már befejeződött a normák felülvizsgálása, illetve módosítása. S megállapítható, hogy előzőleg mindenütt tájékoztatták a dolgozókat. De előfordult az is — bár szórványosan —, hogy egyikmásik dolgozó, ha problémája volt, felvilágosítás helyett azt kapta: ez a felsőbb szervek határozata, végre kell hajtani. Az elnökség tudomására jutott az is, hogy helyenként újra felül kellett vizsgálni, illetve módosítani a már egyszer felülvizsgált normát — például a Fűrészüzemben —, mert első esetben ez nem eléggé gondosan történt. Az ilyen elhamarkodott munkát, amely nyugtalanságban, bizonytalanságban tartja a dolgozókat, az elnökség a leghatározottabban elítéli. A vonatkozó határozat szerint a normamódosításokkal kapcsolatos munkákat — kivéve az építőipart — június elsejéig be kell fejezni. Ami azt jelenti, hogy ahol lemaradás van e tekintetben — meg kell gyorsítani a munkát. Különösen nagy a lemaradás a helyiiparban, illetve a tanácsi vállalatoknál. A sütőipari vállalatoknál például még most sincs normás. Végül az elnökség ismételten hangsúlyozta a politikai felvilágosító munka fontosságát, valamint azt, hogy a munkaszervezési és műszaki intézkedéseknek a normamódosítások előtt kell haladniuk. Mert a Politikai Bizotság és a SZOT határozata azt is előírja, hogy a normák módosítását nem követheti tartós keresetcsökkenés. Azaz minden tekintetben biztosítani kell a folyamatos termelés feltételeit, hogy a dolgozók a módosított normákkal is mielőbb elérhessék régi keresetüket. A következőkben Keszei Károly elvtárs, az SZMT vezető titkára tájékoztatta a jelenlévőket a két ülés között végzett munkáról, majd az SZTK alközpont munkáját, múlt évi költségeinek alakulását tárgyalta meg az elnökség. Igazságosan osztották el a háztáji földeket Pázmándfalun és Győrszentmártonban Az idén már a megye csaknem minden termelőszövetkezetében igazságosabban osztották el a háztáji földeket, mint tavaly: a végzett munka alapján, aszeránt, hogy ki mennyi munkaegységet szerzett 1960-ban. A győri járás déli részén, az úgynevezett hegyvidéken különösen sok szabálytalanság volt eddig a háztáji földek használatában, de az idén a tervismertető közgyűléseken meghatározta a tagság, kinek mennyi háztáji föld jár. MEGVAN A 150 HOLD PÁZMÁNDFALTJN A pázmándfalui November 7. Tsz vezetősége arra jött rá tavaly tavasszal, hogy 150 hold hiányzik a közös szántóból. Aránytalanul sok háztáji földet hasítottak ki maguknak a tagok, illetve sok tag megtartotta az egész beltelket, ami a háza mögött van. A szövetkezeteknek kellett adózni a 150 hold után is, de haszna nem származott belőle. A tervismertető közgyűlésen a November 7. Tsz vezetősége javasolta, hogy a tavalyi munka alapján oszszák ki a háztáji földeket. A tagság többsége helyeselte ezt. Azok a tagok, akik 150 munkaegységnél kevesebbet teljesítettek tavaly, 800 öl háztáji földet kapnak, akik 150—250 munkaegységet szereztek, 1200 ölet, akik pedig 250 munkaegységnél többet szereztek, azok 1600 ölet kapnak. KUKORICA A BEDOLGOZÓKNAK A győrszentmártoni Új Utakon Tsz-ben csak az kaphat háztáji földet, aki legalább 100 munkaegységet teljesített tavaly: 100—150 munkaegység után 800 öl, 150—200 munkaegység után 1200 öl, és 200-nál több munkaegység után 1600 öl háztáji terület jár a tagoknak. A családtagok, bedolgozók nem kaphatnak földet, de ha ötvennél több munkaegységet szereztek, csöveskukoricát kapnak. A nyugdíjas tag, ha legalább másodmagával él, egy hold háztájit kap, de ha csak egyedül van, fél holdat. Az 1800 négyszögölnél nagyobb kertföldekből leválasztják a fölösleges területeket és másik tagnak adják háztájiként. A volt szőlősgazdák szőlőt is művelhetnek háztáji gazdaságukban. Ha egy hold háztáji terület jár annak a tagnak, aki egyéni korában szőlővel is dolgozott, legfeljebb 600 öl szőlőt kaphat és még 1000 öl szántót. A bukaresti „M1C” önkiszolgáló áruírja Műszaki fejlesztés — két és fél millió forint nyereséggel A MOSONMAGYARÓVÁRI Mezőgazdasági Gépgyár idei tervében szerepel az, hogy műszaki fejlesztés révén két és fél millió forint nyereségre tesz szert a gyár. Ez tiszta nyereség lesz, összesen négy és fél millió forintot takarít meg a gyár ebben az évben, ha teljesíti a műszaki fejlesztési tervét , de kétmillió forintot a fejlesztésre fordít. Az évből még csak három hónap telt el, s ez rövid idő ahhoz, hogy számot adhassanak: mit hajtottak végre a műszaki fejlesztési tervből. Ahhoz viszont már elegendő a három hónap, hogy megfelelően előkészítsék a terv végrehajtását. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban olyan gondosan kihasználták ezt az időt az előkészítésre, hogy látszik, a műszaki fejlesztési tervet nem azért készítették, mert erre rendelet kötelezi a gyárakat. Ezt az is bizonyítja, hogy egyaránt fontosnak tartják a kis és a nagy hasznot hozó feladatok végrehajtását. Például látszólag jelentéktelen dolog: az öntöttvas géptáblák helyett műanyag géptáblák alkalmazása szerepel a műszaki fejlesztési tervben. S mégis ezzel a csekély módosítással csak a vetőgépeknél mintegy tízezer forintot takarít meg a gyár. A MŰANYAG 1. 1 ÓLÁNAK sok előnye van: nem törik (az öntöttvastáblákból sok eltört szerelés közben), nem is rozsdásodik, kevesebb a selejt és jelentős öntödei kapacitás szabadult fel. A műanyagtáblákat ugyancsak a gyárban készítik. Egy régi szerszámot már át is alakítottak erre a célra. A műszaki fejlesztési terv előírja, hogy a gabonakombájn-védőujjakat héjmagformázással kell gyártani. A számítások szerint ennek a módszernek a bevezetése 100 ezer forintba kerül, de 350 ezer forint megtakarítást eredményez ebben az évben. Ehhez sem kellett új gépet beszerezni, egy régit alakítottak át, s már el is készült egy széria védőujj az új módszerrel. A minősége azonban nem felelt meg a követelményeknek. Most vizsgálják a hiba okát, illetve annak megszüntetésén dolgoznak. A terv összeállítói nagy gondot fordítottak a munkakörülmények javítására, a fizikai munka megkönnyítésére. Ezt a célt szolgálta például a festő-mártó berendezés átalakítása és gépesítése. E szerint az ecsetelés és szórás helyett, a festésre váró alkatrészeket egy felsőpályás, kézzel mozgatható, függesztett görgőn továbbítják a festékkel megtöltött mártókád fölé, majd a kádba süllyesztik, utáni kiemelik. A fölösleges festék lecsöpög a kádba — tehát festéket is megtakarítanak. 25 kilós nagyságig festhetők ily módon az alkatrészek. A BERENDEZÉST a negyedik negyedévben helyezik üzembe de alkatrészeinek beszerzését már megkezdték. Előreláthatóan 150 ezer forintba kerül. Üzembe helyezésével a negyedik negyedben 59 ezer forintot takarít meg a gyár. . A jövő év első felében tehát már megtérül a ráfordított öszszeg. Ennél fontosabb az, hogy a festők lényegesen egészségesebb körülmények között dolgozhatnak ezen a munkahelyen. Ugyancsak a dolgozók pontosabban a lakatosok munkáját könnyíti meg a szerelőműhelyek kisgépesítése, amely fontos helyet foglal el a tervben. Már üzemben is van jó néhány ilyen kis gép, például rezgő olló, elektromos csavarhúzó, pneumatikus meghajtású kéziköszörű, kerepes csavarkulcs. Ez a néhány példa igazolja — de lehetne még többet is felsorolni —, hogy a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban valóban fontos feladatnak tekintik a műszaki fejlesztést, ezért törekednek arra, hogy betartsák a feladatok végrehajtására előírt határidőt. Ez nem is lehet másképp , ha meg akarják keresni a tervezett két és fél millió forint nyereséget. S nem kétséges, hogy meg akarják keresni. S. R. 947 kiváló dolgozó a Vagongyárban A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyári ünnepségeken kiosztottak 31 „Kiváló dolgozó”-jelvényt és 121 „Kiváló dolgozó” oklevelet. A kiváló dolgozók száma ezzel 947-re emelkedett a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban. Az ünnepségeken 3 ezer 83 dolgozónak adták át a törzsgárda-igazolványt, amihez a törzsgárda-jelvény megfelelő fokozata tartozik. (MTI) • •Összetartó erő Darnózselin két termelő- egész falué lesz. — A mi szövetkezetbe tömörült a gyermekeink otthona lesz falu népe. A darnói rész lakói Béke néven alakítottak szövetkezetet, a zsebek Aranykalász néven. Jól dolgozik mindkét tsz tagsága. A múlt évben a Békében 30, az Aranykalászban 37 forintot ért egy munkaegység. Idén fej-fej mellett haladnak a tavaszi munkákkal. Mindkét termelőszövetkezetben alakult önálló pártszervezet, de tagjai gyakran tanácskoznak az egész falu boldogulását, jövőjét érintő kérdésekről. A párttaggyűlést legtöbbször KÖZÖSEN TARTJÁK meg, tanácsot, útmutatást adnak egymásnak nehézségeik leküzdéséhez. A télen a két termelőszövetkezet párttagjai és legjobb pártonkívüli dolgozói együtt tanulmányozták a párt politikáját az időszerű kérdések tanfolyamán. A Béke Tsz párttitkárát, Szabó Kálmán elvtársat gyakran látni az Aranykalász vezetőségi ülésein, brigádmegbeszélésein. Nagyrészt a két termelőszövetkezet tagságának öszszefogása hozta létre Darnózselin a pártházat is. Régi, romos épület lebontásával, s tetemes értékű társadalmi munkával járultak hozzá a falu politikai és kulturális központjának létesítéséhez. A pártházban szép, tágas, korszerű előadóterem, olvasószoba, ifjúsági klub létesült. Ide látogatnak mindkét termelőszövetkezetből esténként a parasztemberek, előadásokat hallgatnak, olvasgatnak, vitatkoznak. Ugyancsak itt vernek tanyát mindkét tsz fiataljai: szerepet, táncot próbálnak, szórakoznak, tanulnak. Ebben az évben újból nagy szükség lesz a falu összefogására: megkezdik egy ötven gyermeket befogadó óvoda építését, amelyhez a társadalmi munkát a két termelőszövetkezet közösen szervezi. Hiszen az óvoda az mondják — Egyformán érdekünk, hogy mihamarabb elkészüljön, illő tehát, hogy összefogjunk, közösen építsük. — De hiszen ez magától értetődő dolog! — gondolhatná bárki. Bárki, aki nem ismeri a két falurész: Darnó és Zseli lakóinak elkülönülését. Ez elég régi keletű, s bár a vagyoni különbségek már eltűntek, az elkülönülés ma is létezik. Ennek csökkentését s megszüntetését szolgálja a darnózseli pártszervezet azzal is, hogy életrevaló s AZ EGÉSZ FALU ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ ötletekkel, kezdeményezézésekkel újból és újból öszszefogásra buzdítja az embereket. A már említetteken kívül fontos kezdeményezése volt nemrég a pártszervezetnek, hogy tanácsülésen vitassák meg a falu fiataljainak helyzetét. A tanácsülés nagyon alaposan elemezte a falusi fiatalok helyzetét, s rámutatott azokra a legfontosabb tennivalókra, amelyek segítségével a fiatalságot még inkább falura és a mezőgazdasági munka szeretetére nevelhetik. A tanácsülés óta eltelt rövid időben a következők történtek: A tanács felszereléssel látta el a labdarúgó-csapatot. Újjászerveződött, fiatalokkal felfrissült a tánccsoport, s élénk élet lett honos a KISZ szervezet helyiségében. Néhány fiatal máris visszatért a városból a termelőszövetkezetekbe. Szerény, kezdeti eredmények ezek, s a pártszervezet kezdeményező készségén, összetartó erejétől függ nagyrészt, hogy mennyire állandósulnak olyan folyamattá, amely Darnózselin a falu népének mind teljesebb egyetértését s együttműködését gyümölcsözi. X Sk-né