Kisalföld, 1962. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
2 Az algériai kormány felhatalmazást kapott tűzszüneti tárgyalásokra A francia közvélemény erélyes lépéseket követel az ultrák ellen Tunisz (MTI). Az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács, az algériai nép ideiglenes parlamentje, felhatalmazta a szabad algériai kormányt, folytassa tárgyalásait Franciaország képviselőivel a fegyver szünet megkötéséről. Az algériai kormány tárgyalásai immár hivatalos jelleget öltenek, a kormány teljhatalmat kapott arra, hogy megállapodjék a fegyvernyugvás időpontjában. A nyugati hírügynökségek párizsi kormánykörök véleményt idézve lehetségesnek tartják, hogy a fegyverszünet idei rövid idő kérdése. Mindazonáltal — mutatnak rá — a tűzszüneti egyezmény aláírása előtt néhány pontot még tisztázni kell. Feltételezések szerint, ha ez megtörténik, a jövő héten sor kerülhet a hivatalos francia—algérai záróértekezletre. A francia kormány De Gaulle tábornok elnökletével szerdán tanácskozásra ült össze. A szabad algériai kormány csütörtökön tartja meg Tuniszban legközelebbi ülését. Ezután várható, hogy az algériai küldöttség nyomban útnak is indul Franciaországba. Az újabb francia—algériai tárgyalások pontos helyét és időpontját még nem jelölték meg, hírügynökségek értesülése szerint ezekre vagy Franciaország, és Svájc határán, vagy pedig Párizs közelében kerül sor. Megkönnyebbülés Franciaországban Párizs. Azt a Tripoliból érkezett hírt, amely szerint az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács jóváhagyta a francia és algériai kormány képviselői között létrejött megállapodást, megkönnyebbüléssel fogadták Franciaországban. A francia sajtó örömmel üdvözli az algériai nép képviselőinek döntését, amelynek hivatalos bejelentését szerdán délutánra várták. Iiz GfiS terrorja féktelenül dühöng A fegyverszünet közeli megkötésének reményével szemben az algériai városokban a helyzet egyre aggasztóbbá válik. Az OAS folytatja féktelen terrorját annak ellenére, hogy Algírban és Oranban is a karhatalmi erőket katonai járőrökkel erősítették meg. Az elmúlt 24 órában 24 halálos ésmajdnem hatvan sebesült áldozata volt a merényleteknek. A francia demokratikus közvélemény a kormány egyértelmű erélyes fellépését követeli a fasiszta ultrákkal szemben. ★ A párizsi lapok újabb részleteket közölnek az algériai kérdés tervezett megoldásáról. A megállapodás főbb pontjai a következőkben foglalhatók össze: Az átmeneti időszak nem lenne hosszabb hat hónapnál, sőt valószínű, hogy már májusban, vagy júniusban megtartják a népszavazást. Az átmeneti periódusban Algéria francia fennhatóság alatt marad. A fegyverszünet bejelentése után azonban már megalakul az ideiglenes végrehajtó szerv és egy, főleg arabokból álló, körülbelül negyvenezer főnyi karhatalmi erő. Az Algéria függetlenségéről szóló népszavazás után a francia hadsereg még három évig Algériában marad. A Mers el Kebir-i francia katonai támaszpont fennmaradását 15 évig szerződés biztosítja. Megőrzi Franciaország támaszpontjait a Szaharában is. Ugyancsak három évben szabták meg azt a határidőt, amelyen belül az európai lakosság eldöntheti, hogy francia vagy algériai állampolgár akar-e lenni. A nyugati hatalmak megakadályozták a kubai panasz megvitatását a Biztonsági Tanácsban New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este négy és fél órás ülésen vitatta meg, napirendre tűzze-e Kuba panaszát. Mint ismeretes, Kuba azért kérte a tanács öszszehívását, hogy megvitassák a Kuba elleni agresszív amerikai lépéseket, így a Punta del Este-i értekezleten kikényszerített szankciókat és az Egyesült Államoknak azt a törekvését, hogy rávegye NATO-szövetségeseit Kuba bojkottálására. A nyugati hatalmak képviselői mindent megtettek az ülésen, hogy megakadályozzák a kubai panasz megvitatását. Sir Patrick Dean angol küldött javaslatára ügyrendi vita kezdődött, azonban a nyugati hatalmak képviselői még azt is megakadályozták, hogy ezen Kuba képviselője szót kapjon. A panasz megvitatása mellett foglalt állást felszólalásában . Zorin szovjet küldött és Ghána képviselője, aki kijelentette, hogy a tanács kötelessége meghallgatni Kuba előterjesztését. Az Egyesült Arab Köztársaság küldötte hangsúlyozta, egyetlen tagállamtól sem lehet megtagadni azt a jogot, hogy a Biztonsági Tanácshoz forduljon. Ezután került sor a szavazásra. A kubai panasz megvitatása mellett szavazott a Szovjetunió, Románia, Ghána és az Egyesült Arab Köztársaság, a Tanács másik két tagja tartózkodott a szavazástól. Mivel az ügyrendi szabályok értelmében a kérdés megvitatásához hét szavazat szükséges, az eredmény azt jelentette, hogy a Biztonsági Tanács nem vitatja meg a Kubai Köztársaság panaszát. (MTI) Kicsúszik a hatalom Ngo Dinh Diem kezéből NEW YORK (TASZSZ) Ngo Dinh Diem dél-vietnami diktátor kedden, a bombatámadás után új lakhelyre költözött. Innen szerdán megerősített őrség kíséretében a saigoni haditengerészeti támaszpontra ment. A diktátor leghűségesebb csapategységei megszállták azt a Saigontól húsz kilométerre északra fekvő repülőteret, ahonnan a keddi légitámadást végrehajtották. ★ PÁRIZS Az Humanité szerdai száma hanoi tudósítója tollából cikket közöl a dél-vietnami helyzetről: Az amerikaiaknak és Ngo Dinh Diemnek szüksége van egymásra. Az amerikaiak kénytelenek eltűrni Diemet, mint olyasvalakit, aki pillanatnyilag képes fékentartani a népharagot. Szolgálataiért Diem amerikai segélyt kap s megkapja a sőkövetkezményeit is, a hatalom megosztódását. Az egymásrautaltság mellett azonban harcban is állnak egymással, s e harc következtében Ngo Dinh Diem naponta veszít pozícióiból. A dél-vietnami diktátor pontosan tudja, hogy az amerikaiak dinasztikus hatalmának rovására veszik fokozottabb mértékben kezükbe a dél-vietnami gyeplőt. A miniszterelnöki hivatal felcserélése az elnöki méltósággal fokozatosan kiveszi Ngo Dinh Diem kezéből az ott összpontosított hatalmat. A miniszterelnöki tisztségre az amerikaiak máris kiszemelték maguknak a Párizsban élő amerikabarát Nguyen Ton Hoant. Ugyancsak igyekeznek az amerikaiak eltávolítani a hatalomtól Ngo Dinh Diem feleségét és bátyját is.. Ngo Dinh Diem megpróbál szembeszegülni az amerikaiakkal — írja az Humanité hanoi tudósítója —, kétséges azonban, hogy meddig teheti ezt. (MTI.) KISALFÖLD Mi eltolta a banovicsi bányászér az etlenfelét Szarajevó (MTI) A Szarajevó közelében lévő banovicsi szénbánya egyik tárnájában kedden délután bekövetkezett szerencsétlenség ügyében lefolytatták a vizsgálatot. A szakértői bizottság megállapította,ogy a szerencsétlenség pillanatában 177 bányász tartózkodott a tárnában. Közülük kedd estig 123 bányászt sikerült megmenteni, 52 bányász pedig életét vesztette. Az elhunyt bányászok személyazonosságát az éjszaka folyamán megállapították. Tizenegy bányászt a tuzlai kórházba szállítottak, közül,lük kettő súlyos sérüléseket szenvedett, a többi túl van az életveszélyen. A szakértői bizottság elvetette azt a korábbi feltételezést, hogy a szerencsétlenség metánrobbanás következtében történt és megállapította, hogy azt a robbanószerek kéziraktárának felrobbanása idézte elő. A háborús arrrr bűnös Gurevics pere NOVGOROD (TASZSZ) Grigorij Gurevics és Nyikolaj Ivanov háborús bűnösök körében a bíróság kedden újabb tanúkat hallgatott ki. Andrej Bojkov tanú elmondotta, hogy 1943. augusztus 17-én Gurevics a pszkovi terület több falujában mintegy 20 embert tartóztatott le. Zimnyik faluban, ahol a büntető zászlóalj parancsnoksága működött, Gurevics négy embert lőtt agyon géppisztollyal. 1943 őszén Heusinger rendelkezésére a 667-es büntető zászlóaljat Dániába tették át. Ivan Avgusztovszkij tanú, a zászlóalj egykori írnoka elmondotta, hogy Gurevics személyesen agyonlőtt két katonát, akik nem akartak engedelmeskedni neki. Egy harmadik tanú arról számolt be, hogy látta, amint Gurevics megölte a dániai ellenállási mozgalom egyik résztvevőjét. Kiderült Doktor Jagan miniszterelnök célzások formájában kimondotta, hogy a jenki imperialisták pénzelték és pénzelik Brit- Guayana jobboldali pucscsistáit. Eszerint a képlet a következő: „Az ország népe állami önállóságot akar, függetlenséget Angliától. De a belföldi reakció irtózik mindentől, aminek bármily csekély köze van a demokratikus haladáshoz. Pontosan így vélekedik a jenki imperializmus is, ezért hajlandó Guayanában elnyomóként felváltani a briteket. Úgy véld, ezt el is érheti ottasti cinkosai révén.” Íme, a neokolonizáció új hajtása. Csakhogy van a „képletnek” befejező tényezője is: a nép. Ez azonnal a helyes irányba fog ütni, ha a helyes irány kiderül. Ez pedig — nem kétséges — megint kiderült... —bot— 1962. március 1., csütörtH: Holland főiskolások tüntetése Holland főiskolások tiltakoztak a nyugat irráni katonai hadjárat ellen, az OAS tevékenysége ellen és követelték az atombombák betiltását. A kép a hágai amerikai követség közelében készült, amit Külföldi Képszolgálat.) A lemorzsolódás - veszteség örvendetes jelenség a felnőtt dolgozók tömeges jelentkezése az esti iskolákba. Az azonban sokkal kevésbé, hogy a beiratkozottak egy része megtorpan az első akadálynál: a negyedévi beszámoló, vagy félévi vizsga előtt abbahagyják a tanulást, köznyelven szólva, „lemorzsolódik”. Olyanok is, akik pedig benne vannak az utolsó órákban, azaz vészesen közeledik az a határidő, amire meg kell szerezniük a munkakörük betöltéséhez kívánt képesítését. Erre rendelet kötelezi őket. Igaz, eben az esztendőben a lemorzsolódás nem közelíti meg az előző évek méreteit, mégis érdemes e jelenséggel s okaival foglalkozni. A Soproni Pamutiparban 3 szövőművezető maradt ki az általános iskola hetedik osztályából. Köztük egyikük sem érte el a negyvenedik életévet. A rendelet szerint 5 éven belül meg kell szerezniük a technikusi képesítést. Mivel ez az év elveszett, az iskola vezetősége sok hiányzás miatt törölte őket a hallgatók névsorából, nem kell különösebb matematikai tudás annak kiszámításához, hogy hármukból öt év múlva nem lesz technikus. Pedig a Soproni Pamutiparban hatalmas rekonstrukciós folyamat kezdődött, amely alkalmasint nem áll meg az új szövödeépület felépítésénél, minden bizonyos korszerű gépekkel cserélik ki a jelenlegieket. A korszerű gépekhez korszerű műszaki ismeretekkel bíró emberek kellenek. Megszerzésük valóban körmükre égett az érintetteknek. Most mégis egy értékes esztendő veszik kárba. Igaz, a tavaly lemorzsolódottakkal találkozunk az idén, az idén kimaradottakkal újból jövőre. Van olyan felnőtt tanuló, aki harmadszori nekirugaszkodás után, ragad meg végleg az iskolapadban, s jut el céljához: az általános, illetőleg a középiskolai bizonyítvány megszerzéséhez. — Fontos, hogy végülis sikerül — mondják aztán fellélegezve. — Valóban, a végeredmény a fontos, de mivel feladataink nagyok, elvesztegetni való időnk meg a legkevesebb, jó volna ezeket a veszteségidőket a lehető legminimálisabbra csökkenteni. Miként lehetne? A a legfontosabb a tanuló piatszryelme, kitartása. Az ő akaraterején, szorgalmán múlik a legtöbb, csak nem minden. A legfontosabb, hogy a továbbtanulásra jelentkező, mielőtt nekifog, ismerje meg pontosan, mire vállalkozik. Milyen igényeket támaszt iránta a választott iskolatípus, mire futja képességeiből, szabad idejéből. Mindezt nagyon alaposan kell meggondolnia, mert ennek megfelelően kell alakítania életrendjét a következő néhány évben, s esetleg nemcsak magáét, hanem családjáét is. Igen, a családi körülményeket is belel kell venni a számításba. Mert, ha például az anya fog hozzá rendszeres elfoglaltságot, lekötelezettséget igénylő, évekig tartó tanulásba, a családnak is többékevésbé ehhez kell idomulnia. Hiszen nem lehet úgy tanulni, hogy közben nem tudni, hol járnak a gyerekek, van-e otthon vacsorájuk, felügyel-e rájuk valaki. Ott, ahol a család összefogását, támogatását, bátorítását nem érzi a felnőtt tanuló, hamar bekövetkezik a megtorpanás, kishitűség és a megfutamodás. A család együttérzése, érdeklődése és összefogása a nyugodt tanulás feltételeinek megteremtésére nagy hozzájárulás az eredményhez, s egyik feltétele annak, hogy az első akadályok előtt ne veszítse önbizalmát, s fejét a tanulóben. A tanulókkal főként csak az év elején, a jelentkezési ív kitöltésekor, s félévkor, a bizonyítvány bemutatásakor találkoznak. Esetleg még a tanulmányi szabadság kiírásakor. Ez a „törődés” édeskevés. Közben sok minden történhet. Például a dolgozónak gyengéje lehet valamely tantárgy, amellyel elkínlódja a tanulásra fordítható idő nagy részét. Segíteni kellene: a tárgyat jól ismerő szakemberek egyike-másika szívesen vállalna társadalmi munkában korepetálást, ha a személyzeti vagy az oktatási felelős megkérné erre. Az ilyenfajta segítésre egy-két üzem kivételével szinte alig van példa, pedig lehetőség mindenütt kínálkozik hasonló megoldásra. Bizonyos, hogy a lemorzsolódás jelentékeny csökkentéséhez vezetne az üzemeknek ez a támogatása. s munkahelynek nem kis része lehet a jó eredményben, avagy a lemorzsolódásban. A lemorzsolódást eleve alaposabb, megfontoltabb kiválasztással csökkenteni lehetne. A Pamutiparban az egyik művezető súlyos családi problémája miatt maradt ki az iskolából. Ez a problémája azonban tavaly is megvolt, jövőre is meglesz, (magatehetetlen gyermeke), s ha a feleségét nem tudják úgy műszakba helyezni, hogy mialatt a férj iskolában van, az aszszony otthon lehessen, jövőre megint kénytelen lesz lemorzsolódni. Jó néhány faluról bejáróval is ez a helyzet: a vonatok, buszok menetrendje nem egyezik a tanítások kezdésének, végzésének időpontjával. Az ilyen tényezőkkel a beiratkozás idején nem számolnak eléggé, év közben pedig jön a lemorzsolódás. Általában tapasztalat, hogy a vállalati személyzeti és munkaügy osztályok összehasonlíthatatlanul többet tesznek év elején a beiskolázás, mint év közben a tanulás érdeke Sok múlik a felnőtt oktatást vezető pedagógusokon, hogy ők miként tudnak tanítványaiknak nemcsak oktatójukká, de megértő barátjukká is válni. Nem elnézést, hanem megértést, s megbecsülést kell tanúsítaniuk azok irányába, akik napi munkájuk után, sokszor családi gondokat terhelve vállalják a tanulással járó lemondást, áldozatot Tanár és tanítvány között kialakult kölcsönös tisztelet, bizalom szorosan kötheti a nehézségekkel birkózót az iskolához. Egyre több pedagógus tesz szert a felnőttek oktatásában gazdag tapasztalatokra, s lesz gazdagabb a munkások közöttelt őszinte jóbarátokkal. S egyre több bizalmas vallomás hangzik el a meghitt érettségi öszszejöveteleken: — „Ha a tanár úr nem biztatott, segített volna annyit, nem jutottam volna el az érettségiig. Hiszen közben annyiszor elgyávultam”. Tavasz közeleg. Nemcsak a kisdiákok tanulási fegyelmére jelent ez veszedelmet. A felnőtt tanulóknál is erős a csábítás, hogy a füstös, poros gyár, zárt levegőjű iroda után az iskola helyett a szabadba igyekezzenek. Egy-két órai, néhány napi hiányzást mind nehezebb pótolni, s ezt követi gyakran a kimaradás, s aztán az újrakezdés. Nem haszon ez. Vesztesége az egyénnek, vesztesége a közösségnek, annak, akinek esetleg helyét foglalta el a gyenge akaraténak bizonyult hallgató, a társadalomnak, amely várja az esti iskolákon képzett szakembereket, s akiknek oktatására súlyos összegeket áldoz. Előre nem látott akadályok természetesen közbejöhetnek. Tegyünk azonban róla, hogy ezeken túl: meggondolatlanság, fegyelmezetlenség, nemtörődömség ne okozzon veszteségeket. Mhh