Kisalföld, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. NOVEMBER 19., SZERDA , XXV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ARA: 80 fillér Legyen közös ügyünk a 700. évforduló megünneplése! * Tegnap délelőtt az MSZMP Gyár városi párt-végrehajtóbizottsága a megyeszékhely jubileumára való felkészülést vitatta meg. Ehhez az alapot a Győr városi Tanács Végreható Bizottságának jelentése, valamint dr. Csernitzki Gyula vb-elnök szóbeli tájékoztatója adta. A történelmi évfordulóra rendkívül gazdag programmal, megvalósítására pedig körültekintő, összehangolt munkával készül a város vezetősége. Nyitás ünnepi tanácsüléssel A jubileum eseménysorozatának megnyitását 1971. március 28-ára, Győr felszabadulásának ünnepére tervezik. A megyeszékhely anyagi, szellemi felvirágoztatásában élenjárók Pro Urbe kitüntetésben részesülnek. Az emlékplakett mintapéldánya már elkészült. Herenden formázzák, festik, égetik a város címerével, és a 700. évfordulóra utaló felirattal ellátott vázákat a jubileumi sportversenyek győztesei részére. Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész kapott megbízást a leendő városközpont elé szánt emlékműre. Halmos László zeneszerző Oda Győr városához címmel oratóriumot írt. A Győr városi Tanács pályázatot hirdetett új magyar drámák alkotására. A felhívásra Felkai Ferenc, Török Tamás és Z. Szabó László drámái már meg is érkeztek. Számos országos, sőt nemzetközi jelentőségű kulturális, tudományos seregszemle színhelye lesz 1971-ben Győr. Kiemelkedő jelentőségűnek ígérkezik a II. Országos Zenei Nevelési Konferencia, az V. Országos Vidéki Amatőr - filmszemle, valamint a költészet napja országos megnyitója. A felsoroltak mellett a győri nyár gazdag, változatos programja gondoskodik arról, hogy a 700 éves városukat ünneplő győrieknek felejthetetlen élményt nyújtson. Megfiatalított város A város megfiatalodik az ünnepre. A „fiatalítási” műveletek máris megkezdődtek, és nagy erővel folynak. Ennek egyik fontos mozzanata a városközpont kialakítása, a főútvonal szépítése, világításának korszerűsítése. A nagyszabású városszépítő munka korántsem fejeződik be, és nem szünetel az ünnepségsorozat alatt. Folytatódik a belváros rekonstrukciójaként a Hungária-tömb beépítése, a győri új színház és műszaki főiskola és a Kossuth utcában a hangversenyterem építése és sok egyéb létesítmény megalkotása. Bizonyítékaként annak, hogy a múltat ünneplő győriek a jelen és a jövő szépítésén munkálkodnak. Remélhetőleg a jubileumi eseménysorozaton a győri új sportstadiont a város a sportoló ifjúság színpompás seregszemléjével, nemzetközi labdarúgó-mérkőzéssel avathatják. A kiskúti vásárváros felépülése a feltétele annak, hogy Győr üzemei nagyszabású kiállítást rendezhessenek. Rengeteg a tennivaló Sokan fáradoznak azért, hogy a jubileumi ünnepségek Győr hagyományaihoz méltóan sikerüljenek. Rengeteg ügyszeretet, odaadás nyilvánul meg az ötletekben gazdag javaslatokban, ölt testet az évforduló előkészítésére alakult társadalmi bizottságok, hivatalos szervek tevékenységében. De — mint a városi párt-végrehajtó bizottság tagjai hangsúlyozták — méginkább szükséges közügygyé tenni a munkát. A Hazafias Népfront Győr városi Bizottságának megtisztelő feladata, hogy a városukat szerető győriek cselekvő összefogását, segítőkészségét e célra megnyerje. Győr lakosságának lelkes munkája által válik a 700. évforduló valódi ünneppé, mert a legmaradandóbbat, a legértékesebbet tanúsítja: a város iránti szeretetet, áldozatkészséget! Radnótira emlékezünk Huszonöt évvel ezelőtt halt mártírhalált Abda határában a huszadik századi magyar líra kiemelkedő egyénisége, akihez hasonlóan egyedül Petőfi érezte és énekelte meg előre sorsát, halálát. A költőt idézi az évfordulón a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Győr városi bizottsága, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a TIT Győr-Sopron megyei szervezetének irodalmi szakosztálya holnap (csütörtökön) Győrött. Délután 3 órakor a Tolbuchii-sétányon a Radnóti Általános Iskola, a Hazafias Népfront képviselői és a város iskolái koszorúzzák meg a költő mellszobrát, megemlékezést mond Pernesz Gyula, a Hazafias Népfront városi elnöke. Négy órakor kiállítás nyílik Radnóti életéről, munkásságáról a Xantus János Múzeumban, megnyitja Molnár Lajosné, az MSZMP Győr városi Bizottságának titkára. Este1 órakor műsort, megemlékezést nyit meg a Rába Művelődési Központban Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront városi titkára, méltatást mond dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Az Ifjúsági Irodalmi Színpad „Virág voltam, gyökér lettem” címmel emlékműsort mutat be, közreműködnek a Zeneművészeti Szakiskola növendékei. Svéd látogatók a Hűtőházban Tegnap a Hűtőipari Országos Vállalat győri hűtőházába látogatott J. S. Lilliehöck, a Svéd Királyság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Sven Brohult, a Svéd Műszaki Akadémia elöke. Társaságukban voltak Schultz László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság titkára, Erdős Sándor, az OMFB főosztályvezetője, dr. Holló János és dr. Almási Elemér tanszékvezető egyetemi tanárok, valamint a Hűtőipari Országos Vállalat vezérigazgató helyettese, Laczkó B. László. A látogatás a svéd vendégek kérésére jött létre, ugyanis a magyar hűtőipar exporttermékeinek tetemes hányadát a svédországi Findus-cég vásárolja meg. A hűtőházi folyamatos fagyasztóberendezések pedig a svéd Frigoscandia-cégtől származnak. Az üzleti kapcsolatok erősítésének fontos állomása volt a tegnapi látogatás, amelyen a vendégek megtekintették az üzemet. A házigazdák a látogatók tiszteletére készítményeikből ételminta-bemutatót rendeztek. Tetszésüket elsősorban a gyorsfagyasztott kukorica és számos félkész étel nyerte meg. A látogatók hűtőházi tapasztalataikat elismerő szavakkal jegyezték be a vendégkönyvbe. A tartalomból: Nyugdíjas párttagok? Tarisznyás múlt, tányéros jelen Tudomány és technika Óh, ti keményszívű felnőttek! Országos tanácskozás Mosonmagyaróváron Útkereső agrárklubok Nagyon az út elején tart még a mozgalom, amelyet jó egy évvel ezelőtt országszerte kezdtek a mezőgazdasági szakemberklubok létrehozására, erősítésére. A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére Mosonmagyaróvárra összehívott kétnapos tanácskozás is ezt példázza A klubok vezetői, a tevékenységükért anyagilag és erkölcsileg is felelősséget vállaló intézmények szakemberei közül huszonegynéhányan jöttek el Mosonmagyaróvárra. És mindjárt az első napi vitákból kitűnt, hogy ahány klub, annyiféle módszer szerint dolgoznak, tevékenykednek. Az Agrártudományi Főiskola nevében dr. Kovács László egyetemi tanár, rektor köszöntötte a vendégeket tegnap reggel és kívánt hasznos vitatkozást. Vitaindítóként Pócs Gyula, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezető helyettese beszélt arról, milyen helye és szerepe van az ifjúsági szervezetnek az agrárértelmiségi klubok munkájában. Néhány év alatt ötezerről huszonötezerre nőtt a felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakemberek száma az országban. Csaknem háromnegyed részük 40 éven aluli, tízezren a KISZ korosztályhoz tartoznak. A létszámban gyorsan növekvő, szerepében nagyon jelentős agrárértelmiség jogos kívánsága, hogy lehetőleg minél több helyen létrejöjjenek és hasznosan tevékenykedjenek a szakemberklubok. Ezek célja: fórumot teremteni a mezőgazdaságot irányító szakemberek számára, segíteni tapasztalatcseréjüket, továbbképzésüket, az egymással és az értelmiség más rétegeivel való barátkozást, a közös szórakozást... Eddig két forma alakult ki: az üzemi és a területi, főleg járási klub, mint amilyen Mosonmagyaróváron is tevékenykedik. A munka tartalmát illetően rengeteg a változat. Hajdúnánáson például a város hét szövetkezete alakított közös klubot. Rendezvényeik eddig szigorúan szakmai jellegűek voltak, amelyekre csaknem kötelező érvényű meghívó szólította a tagokat. Ez a módszer nem vált be. Csaknem minden felszólaló megemlítette, hogy a program a szakmai viták, tapasztalatcserék, tanulmányutak mellett más, főleg kulturális jellegű, szórakoztató foglalkozásokat is tartalmazzon. Ezekre lehetőleg a családtagokat, az asszonyokat is hívják meg, hiszen köztudott, hogy különösen a gyakorlatban dolgozó agrárszakemberek, sokat vannak távol a családjuktól. A vitában gyakran szóba került, hogy kik legyenek tagjai az agrárkluboknak. Az az általános vélemény alakult ki, hogy minden szakember, vezető, aki valamely mezőgazdasági üzem, intézmény irányításában tevékenykedik: agronómus, gépész, állattenyésztő, állatorvos, főkönyvelő, üzemgazdász ... A gazdálkodás kérdései ma annyira összetettek, hogy sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés, sem a gépesítés és számvitel szakemberei nem képesek eligazodni alapvető általános ismeretek nélkül. A klubok szakmai jellegű programját tegyék olyan változatossá, hogy minden terület ismerői időnként megtalálják az őket érdeklő témákat. A mosonmagyaróvári klub 134 tagja közül egy-egy szakmai foglalkozáson 30—35-en vesznek részt, a témától függően a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés, az üzemszervezés, a növényvédelem stb. iránt érdeklődők. Délután dr. Kiss Elemér, a vendéglátó klub titkára számolt be tapasztalataikról. Utána a mosonmagyaróvári klubtagokkal együtt a vendégek is meghallgatták dr. Rády Gedeon egyetemi docens élménybeszámolóját három afrikai ország mezőgazdaságáról. Az országban első ilyen jellegű tanácskozás résztvevői ma délelőtt tovább folytatták megbeszélésüket a klubok feladatairól és meglátogatják a Lajta-Hansági Állami Gazdaságot. (F) Jó reggelt, gyöngyvirág! Kora reggel még locsogott az eső, amikor kocsira rakták a gyerekeket Győri-tagon, Hugat-pusztán és Német-tagon, hogy Péterházára, iskolába vigyék őket. — Ünnepély lesz, menjünk mi is! hívták egymást az asszonyok, és gondosabban öltöztek, mint máskor. Már fél nyolckor ott tolongtak a gyerekek a kastélyiskolában — az egykor földesurak lábától koptatott padlókon próbálták a táncot. — Tanító néni, elhozzuk a tálcákat? Vízbe tegyük a virágokat? Elpróbáljuk a verset? — nyüzsögtek a gyerekek a két tanítónő, Nagy Piroska és Bedi Frigyesné körül, akik szintén izgultak, hiszen pesti vendégek előtt szerepelnek diákjaik. A Vasutas Szakszervezet budapesti elnökségének egyik tagja, Tóbiás Béla jön, hozza az ajándékot az Olympia-televíziót. Tíz készüléket ajánlott föl a szakszervezet, belőlük egy Péterházára kerül. — Jó reggelt, gyöngyvirág! Megkezdődött a műsor. Minden családból eljött az édesanya, nagymama, de sok apuka is belesett az ajtón, ha csak egy pillanatra is, megkukkantani az ünnepséget. A kislányok szerepükben virágok és lepkék voltak énekeikkel örültek a vendégeknek. Műsor után süteményt kínáltak és teát. Délután a péterházi tévéantennás házak szeretettel bólintottak az iskola felé, üdvözölték ajándéktársukat, n. é. az Ezek a táncos kislányok korrnk«»««.) Győri-tagról a péterházi ünnepségre. (Nagy Éva (elv.) Interpelláltak Átépítik a Marcal-hidat A megyei tanács múlt havi ülésén két interpelláció hangzott el. Horváth Antal megyei tanácstag arra kért választ, hogy az elhanyagolt állapotú koroncói Marcal-híd rendbehozatala kinek a kötelessége? Néhány nappal a tanácsülés után az interpelláló Horváth Antal, Koroncó Község Tanácsa, a helyi szövetkezet képviselője és a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának illetékese a helyszínen győződött meg arról, a híd — jelenlegi állapotában — nem felel meg a biztonságos közlekedés kívánalmainak, átépítése indokolt. Mivel a hidat leggyakrabban a termelőszövetkezet használja, annak rendbehozatalában részt vállalt. Megígérték, hogy az átépítéssel kapcsolatos tervek költségeit magukra vállalják, az építés idején az anyag egy részét a helyszínre szállítják. Az átépítésig a tsz használhatóvá teszi a hidat oly módon, hogy a hibás pallókat kicseréli, s a kocsinyomnak megfelelően — hosszirányban — 50—60 centiméter szélességben úgynevezett koptató pallóval látja el. A híd átépítésére — a IV. 5 éves terv összeállításakor — a megyei tanács 3 millió forintot irányzott elő. Bokor Sándor megyei tanácstag az Iván Erdőlakmajor kenyérszállítási módja miatt interpellált, mivel útközben szennyeződik az áru. Az érdekelt vállalat, igazgatója megkereste a tanácstagot, és tájékoztatta arról, a kenyér higiénikusabb szállítását a vállalat elsőrendű feladatának tartja, ezért ennek megfelelő gépkocsikat vásárolnak. Ebben az évben új gépkocsit már nem vásárolhatnak, de addig is, amíg megfelelő szállítóeszköz nem lesz, gondoskodnak arról, a kenyeret megóvják a szennyeződéstől.