Kisalföld, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
WUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1990. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM ARA: So fillér Önzetlenül Ünnepi párttaggyűléseken köszöntik a napokban azokat a kommunistákat, akik negyedszázada kötelezték el magukat a kommunista mozgalomnak, a közösség önzetlen szolgálatának. Azokat, akik 25 éve az első sorokban álltak, akik a pusztulás láttán elcsüggedteket magukkal ragadták, bennük az élni- és tenniakarást élesztgették. „Less magyar újjászületés!” — szólt az illegalitásból a napfényre lépett párt, s az országnak e legnyugatibb részén utolsóiként felszabadultakat a lebombázott gyárak, hidak, elpusztított hidak látványa fogadta. Börtönökben, büntetőtáborokban szenvedett a baloldaliak színe-java. Ki él közülük, ki vált áldozatává a végvonaglásában is vérszomjas fasiszta fenevadnak? Ki áll az élre, hogy a pusztulásból kivezető illat megmutassa? Ez volt a kérdés a 25 évvel ezelőtti napokban. És jöttek a volt illegális kommunisták, s azok, akik ráébredtek, hogy új világ született: a volt kisemmizettek világa. Az örökség, amit a hajdani urak itt hagytak, nem ígért most csak nagynagy lemondással járó, megfeszített munkát. Kommunistának leírni 1945-ben azt jelentette, hogy a saját gondjával, bajával törődhetett az ember a legkevésbé. Hány negyvenötös kommunista osztott úgy földet, hogy magának a legsilányabbja jutott! Elhagyott úri lakásokba költöztetett kibombázott családokat, a magáéra pedig majd’hogy rá nem dőlt a tető. A háborútól szétszórt családok egyesítésén fáradozott sok olyan, aki nem tudta, saját feleségét, férjét, gyermekét a fasiszta bosszúszomj hova, merre vezette. Jóformán a szabadság első óráiban megalakultak a megye városaiban, községeiben a helyi pártszervezetek, és tagjait ezentúl a család ritkán látta. De ott voltak elől, ahol meg kellett fogni a csákányt, a lapátot, ahol a lelkek gyógyításában akadt tennivaló. Ezernyi feladat várt a negyvenötös kommunistákra. A fizetségük? Az őket követők napról napra gyarapodó tábora, az élni- és tenniakarásnak mind tömegesebb megnyilvánulása, a kezdeti aléltság, lelki bénultság oldódása. Az úttörő kommunisták példáján tanulták meg az emberek, hogy a kommunista és a közösség önzetlen szolgálata egyet jelent. Áldozatos életre vállalkoztak mindazok, akik huszonöt esztendeje a pártba leérték a felvételüket. Sok, nehéz próbán kellett bizonyítaniuk a párt, a szocializmus iránti hűségüket, kommunista emberségüket. Többségül állta a kemény próbát, és ma is töretlen hűségel, odaadással, sok tudással, kevesebb erővel, egészséggel dolgozik, példát mutat szerénységben, önzetlenségben, vannak olyan negyvenötösök, akik sok mást magas kitüntetésre terjesztettek fel, de őket senki sem jutalmazta ünnepélyes elismeréssel. Mert „semmi mást nem tettek”, mint negyedszázadon át teljesítették azt, amit akkor vállaltak. Most e hűséget, álhatatosságot köszöni meg a dolgozó nép az Elnöki Tanács által adományozott Felszabadulási Érdeméremmel. Viseljék ezt egészséggel, az egész társadalom hálájától, megbecsülésétől övezve! Jakus Lajosné A Csodára is számít a bútoripar Nagy Józsefné tájékoztatója Tegnap délelőttre a Könynyűipari Minisztériumba hívták az újságírókat. Nagy Józsefné miniszterasszony a bútoripar távlati fejlesztési programjáról tájékoztatta őket. Bevezetőjében elmondta, hogy a bútoripar a tárca legdinamikusabban fejlődő ágazata, 1960 óta kétszeresére nőtt a kiskereskedelmi bútorforgalom. Az életszínvonal emelkedésével fejlődött a lakáskultúra is, és ezt bútorgyártásunk nem tudta követni. Jellemző adat: a reáljövedelem egyszázalékos emelkedésénél a bútorkereslet 1,8 százalékkal növekedett. Ez tette szükségessé, hogy a bútoripar fejlesztése hangsúlyozottan szerepeljen a negyedik ötéves terv népgazdasági programjában. E számítógépeket is megkérdezték . Mint minden más iparág, a bútoripar fejlesztésének is a legfontosabb kérdése: mennyit, miből és hogyan? A negyedik ötéves tervben előirányzott évi 80 000 új lakás bútorszükséglete, a demográfiai hullám, a reáljövedelem emelkedése és más tényezők betáplálásával a számítógépeket kérdezték meg, mennyi bútor kell a lakosságnak. A gépek a jelenlegi évi négymilliárd (Folytatás a 3. oldalon.) Szavalóverseny Mosonmagyaróvárott Tegnap délután a KISZ Mosonmagyaróvár járási Bizottságán rendezték meg a járás úttörőinek vers- és prózamondó versenyét. Huszonkilencötödik - nyolcadik osztályos úttörőt hallgatott meg a zsűri, melynek elnöke Tuba László, a járási könyvtár igazgatója volt. Móra mesétől Vozsnyeszenszkij versig különféle hangvételű prózát és verset mondtak a gyerekek, különböző színvonalon, gyermekes szentimentalizmussal. Két csoportban bírálták el őket, az ötödik-hatodik osztályosok közül legjobbnak Csordás Zsuzsát (Ásványráró), Duskievits Lászlót (Püski) és Szabó Csillát (Dunasziget) minősítették. A hetediknyolcadik osztályosok közül az első Csontos Mária (Horvátkimle), a 2. Mucsi Franciska (Várbalog), a 3. Gerlén Lajos (Pusztasomorja) lett. Munkát, pénzt ad az erdő „Erdő mellett nem jó lakni” szól a dal, de az ásványrárónak egy része nem ért egyet vele. Ha munkát és pénzt ad az erdő, akkor érdemes mellette lakni, onnan el nem menni. Bár hetveni ásványráróinak nem közvetlenül az erdő ad munkát. Az Erdei Termék Vállalat ásványrárói faipari üzemegységét 1957-ben azzal a szándékkal alapították ott, hogy majd a Duna menti erdők nyárfáit dolgozzák fel az üzemegységben, a szállítást pedig vízen, a Dunán bonyolítják le. A terv csak a telep történelméhez tartozik, nem valósították meg. Az 1954. évi árvíz alkalmával felhúzott felvonulási épületben három év múlva, most tizenhárom éve három szalagfűrésszel kezdte meg munkáját a telep. Az udvaron fűrészporral fűszerezett márciusi makacs sár, benne vastag farönkök, mert a vékonyabbját előrevették a munkában az anyagmozgatók. A sarat négy irányban átszelő kisnyomtávú vasúti sínek kereszteződéseinél tengelyen forgó váltók irányítják a csillék útját. Az irodaház mögött (öt-hat ember munkahelye) a hulladéktelep, juttatásképpen onnan hordhatnak maguknak a telep dolgozói tüzelőnek valót. A töltésről lefutó úttal párhuzamosan a telep területén három hosszú, földszintes, kisablakos épület húzódik egymás folytatásaként. A legkülső, a volt felvonulási épület huzatos, a csukott ajtókon belül is a márciusi hűvös uralkodik. A fafeldolgozó csarnok javarészt női munkahely. Nem is nagyon lehetne más, hiszen a telepi dolgozók 60 százaléka nő. Két műszakba a környező falvakból és főleg Ásványráróról járnak dolgozni. Beosztásuk gépmunkás, segédmunkás, fűrész-, illetve faipari gépmunkás. Pufajkás, csizmás, fejkendős vagy fülessapkás asszonyok emelik a targoncára az egyformára szabott gyertyán- és bükkfarönköket. Több a gép, mint a munkás — mondja, aki belép a telep legújabb épületébe, a fűrészcsarnokba. A világos, hosszú teremben most végiglátni az egyik ajtótól a másikig, nedves fát dolgoznak fel az emberek. A száraz fa fűrészporködöt fúj szét a csarnokban, ez nemcsak a látást gátolja, de nyilván nem is túl egészséges. A fűrész- és gyalugépekkel betelepített teremben most szerelik a porelszívó berendezéseket. Hatalmas, kihegyezett ceruzákra emlékeztető, már rétig megmunkált szerszámnyelek óriási máglyája majdnem eltüntet a teremben egy gyalugépet, a gép áll. Nemrég baleset történt rajta: az újonnan felvett, szakképzetlen munkások, munkásnők nem mindig tartják meg a biztonsági előírásokat, a szükséges felszereléseket, védőberendezéseket is olykor mellőzik. A fűrészcsarnok az ásványrárói telep „termelő része”. Gyümölcsösládákat, szerszámnyeleket készítenek a munkások a feldolgozott fából. Évente hétmillió forint körüli az üzemegység termelési értéke. Cserébe a hétmillió forintért 1969—70-ben mintegy hétszázezer forintot költ a vállalat a telepre. Még öt évvel ezelőtt is egy szoba, egy fogas, egy lavór és egy vödör jelentette a telep szociális helyiségeit. Az öltöző 1965- ben készült el, most a hétszázezerből a porelszívó berendezést és az öltözők, valamint a csarnokok központi fűtésétfedezik. Kellene egy új műhely is, a neve már megvan: fafeldolgozó csarnoknak fogják nevezni. A csillés és targoncás segédmunkások meg az anyagmozgatás további gépesítésének örülnének. (Tóth) Tízéves a kapuvári múzeum Megnyitó az évfordulón Kapuvár felszabadulásának előestéjén, március 27-én lesz a tízéves kapuvári Rábaközi múzeum új kiállításainak ünnepélyes megnyitója. Dr. Székely György, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának dékánja, az Országos Helytörténeti Bizottság elnöke mond ünnepi megnyitót, majd Wellner István, a városi tanács vb-elnöke, a város nevében átveszi a kiállítást. A múzeum új kiállításai bemutatják Kapuvár és környéke régészeti emlékeit, ismertetik a vár történetét, a mezőváros kialakulását. Bemutatják Kapuvárt a feudalizmus és a kapitalizmus korában, ismertetik a kapuvári munkásmozgalom és Kapuvár történetét napjainkig. Külön kiállítási helyiségben kaptak helyet egy kapuvári parasztszoba bútorai, a régi női-férfi népviseletet bemutató tárgyak, népművészeti emlékek. A Kapuváron született Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművésznek azokat az alkotásait is kiállítják, amelyeket a múzeumnak, a városnak ajándékozott. P. A. ünnepi taggyűlés A megyei tanácson működő MSZMP-alapszervezetek tagjai ünnepi taggyűlésre jöttek össze tegnap délután Győrött a megyei tanács tagy tanácstermében. Az elnökségben helyet foglalt Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács vb-elnöke, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, Zsámboki László, a megyei pártbizottság munkatársa. Takács János, a TIT megye elnökének megnyitója után dr. György Ernő, a csúcsvezetőség titkára méltatta hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. — A megtett út már történelem — mondta a többi között. — Az ünneplés felemelő, de nem feledteti azt, ami még előttünk áll. A mérföldköveknél a visszatekintés arra jó, hogy erőt merítsünk a haladáshoz, az újabb csatákhoz. Mielőtt átnyújtotta volna a felszabadulási jubileumi emlékérmeket, azokat köszöntötte, akik az első vonalban harcoltak a fasizmus ellen, az ország felszabadításáért, a romok eltakarításánál az újjáépítésért, társadalmi és államrendünk demokratikus átszervezéséért, a föld védelméért. — A kitüntetés jelkép is — mondta —, szimbóluma mindannak, amit a nép a szabad hazában teremtett,az elismerés a múltnak szól és elvárás a jövőre, mert a szocialista haza nem nélkülözheti e harcokban és tapasztalatokban gazdag, páratlan gárda további munkáját. Az emlékezés után átnyújtotta az Elnöki Tanács által adományozott felszabadulási jubileumi emlékérmeket, amelyeket a következők kaptak: Ámon Győző, Duch István, Ér Lászlóné, Farkas János, Horváth Antalné, Horváth Dezső, Kiss Ferenc, Kocsis Jenő, Kutsera Ödön, Lombos Ferenc, Németh Mihály, Porubszki János, Radics Ernő, Rebenek Lajos, Süveges Imre, Szaló Sándor, dr. Szelényi Lóránt, Takács János, Tarr János, Tófalusi Rezső és Vándor Ferenc. Már érkeznek a traktorok Lesz fűkasza is írtunk a megye, az ország mezőgazdasági üzemeiben lévő géphiányról. Arról is tájékoztattuk olvasóinkat, hogy kormányszintű tárgyalások folytak a Szovjetunióval a géphiány enyhítése céljából, a Szovjetunió terven felül 3000 MTZ és 1000 lánctalpas traktort küld az országba. Az első szállítmányok meg is érkeztek. A megyei AGROKER Vállalat már el is adta a traktorokat a gazdaságoknak: kétszer annyit, mint amenynyit az első negyedévre terveztek. A megye mezőgazdasági üzemei az idénre 218 MTZ traktort kértek az AGROKER-től. A vállalat arról tájékoztatott bennünket, hogy a tröszt már nemcsak előjegyezte az igényt, de meg is kötötte a vásárlási és a szállítói szerződéseket az importáló cégekkel. Előreláthatóan tehát folyamatosan érkeznek majd a traktorok, és a megyei ellátó vállalat törekvése, hogy minden gép, még a negyedik negyedévre ütemezettek is az őszi nagy munkák előtt a gazdaságokban legyenek. Nagy gond még a gazdaságokban a fűkasza beszerzése. Mire viszont az első karálás ideje elérkezik, lesz fűkasza. Tavaly 66, az idén eddig már 68 gépi kaszát adott el a vállalat a megye gazdaságainak, közöttük az újdonságnak számító rotációs kaszát is. Az első kaszálásig ezután még 80 fűkasza jut a gazdaságokba. Fáklyás felvonulás is lesz Két ünnepre készül a Sopron városi KISZ-bizottság. A város felszabadulásának előestéjén, március 31-én a KISZ-esek megemlékeznek felszabadítóinkról, megkoszorúzzák az emlékműveket, emléktáblákat. Este 8 órakor mintegy háromezren vonulnak fel fáklyákkal a szovjet hősi emlékműhöz, ahol az ünnepi beszédet Szita Szabolcs, a KISZ városi titkára mondja. Május 9-én a Szabadság szobornál tartják a város úttörőinek és KISZ-eseinek ünnepélyes fogadalomtételét. Őket köszönti Fördös László, az MSZMP városi bizottságának titkára. A soproni párt- és KISZ- bizottság, a Hazafias Népfront és a városi tanács közös felszabadulási ünnepsége április 1-én délelőtt a Liszt Ferenc Művelődési Központban lesz. Az ünnep szónoka dr. Erdély Sándor, a városi tanács vb-elnöke. Délután a díszelgő katonai egységek előtt leplezik le a Május 1. téren a Szabadság-emlékművet. Az ünnepi szónok tisztét Nagy Józsefné könnyűipari miniszter tölti be. Az ünnepség műsorában Solti Bertalan Kossuth-díjas, érdemes művész is fellépei.) A soproni Május 1. téren kedden helyezték el talpazatára Kis Kovács Gyula budapesti szobrászművész Niké bronzszobrát. Milliókban mért munka A tavaly májusban nyílt fertődi áruház az év végéig 8 546 000 forintot forgalmazott. Az idei évre 14 110 000 forint bevételt terveznek az áruház dolgozói. Az első negyedévben a tervezett forgalmat 320 000 forinttal túlteljesítették. A három hónap bevétele 3 220 000 forint volt. Az idén újdonságként saját feldolgozású hentesárut is árusítanak. Az áruház márciusban elnyerte a „kiváló egység”, két brigád pedig a szocialista címet.