Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
1990. augusztus 2., vasárnap Ex libris Tompos Ernő „Az ex libris a könyv belső táblájára ragasztott sokszorosított grafikai lap, melynek célja az, hogy a kérdéses könyvnek egy meghatározott személyhez, könyvtárhoz való tartozását dokumentálja. A tulajdonos nevén kívül legtöbbször képes ábrázolást is tartalmaz, mely tulajdonosának foglalkozására, nevére vagy gyűjtési körére utal és egyéniségét is szimbolizálja” (Galambos Ferenc). Az ex libris éppen ötszáz éves. Kódexeikben, régi könyvekben 1470-ig követhető nyomon visszafelé az időben. Nálunk, Magyarországon azonban csak a múlt század második felében vált divattá, és 1909-ben, a Szent György-céh megalakulásával vált szervezetté az ex librisek gyűjtése. A háborút nem szereti Az első világháború idején felbomlott a céh, s csak 1932-ben alakult újjá, Magyar Ex libris-gyűjtők Egyesülete névvel, majd nem sokkal ezután Debrecenben megszervezték az Ajtóst Dürer céhet. A második világháború éveiben ismét megtorpant az exlibris-gyűjtés, összekuszálódtak, megszakadtak a külföldi kapcsolatok, fontosabb gondja-dolga akadt a legszenvedélyesebb gyűjtőknek is. Csak 1958- ban alakult meg a Kisgrafika Barátok Köre, mely tömöríti az ex libris gyűjtőket is. Az egyesület nemzetközi kapcsolatokat ápol, komoly elismerésnek örvend, képviselői nemzetközi kongresszusokon vesznek részt. Az idén éppen hazánkban rendezi meg a FISÁÉ (Federation Internationale des Societes d, Amatateurs d’Exlibris) a kétévenként esedékes kongresszust Sopronban kiállították A soproni ünnepi hetek alatt hat soproni gyűjtő lapjaiból rendeztek kiállítást, Erdélyi Tibor a Pénzjegynyomda művészeinek anyagából, Horváth Endre és Werther József rézmetszeteiből állított ki, Holl Jenő az édesapjától örökölt számottevő gyűjteményből nagyrészt rézkarcokat adott be a tárlatra, Turner István a Bagros-lapjainak századforduló korabeli érdekességeit mutatta be, Mátyás Vilmos képviselte a mai ldigrafikát, Tompos Ernő pedig címeres lapjainak egy részét mutatta be a nagyközönségnek. A kiállítás azonban csak ízelítő, érdeklődésfelkeltő, sokam számára kuriózum volt, a gyűjtők a bemutatott lapok sokszoroséit őrzik, válogatják, rendezik, gyarapítják. Egy-egy számottevő gyűjtemény sok ezen lapból áll. Azért, hogy közelebbit, többet megtudjunk a hobbyról, Tompos Ernő építészmérnököt kerestük fel. Szenvedélye a heraldika A soproni levéltárban kezdtük a beszélgetést, ahol városépítészet-történeti kutatásokat végez Tompos Ernő (Tudományos publikációk szerzőjeként is ismert a neve az Axrabonából, a Soproni Szemléből). — Mikor kezdte a gyűjtést, hogyan vált szenvedélyévé, hogy gyűlt össze a sok ezer lap? — 1938-ban kezdtem a gyűjtést. Az első lépés a gyűjtemény megalapozásához: valamelyik grafikussal csináltat az ember saját magának egy ex librist. Ezt sokszorosítja és elküldi vagy odaadja más gyűjtőknek, akik viszonozzák. Ha csak egy-egy lappal, akkor is már néhány tízre, akár néhány százra rúgó „alaptőkét” szerzett magának a kezdő. — És ha szerencsés, egy-egy partnertől mindjárt többet is kap, tehát aránylag gyorsan gyarapszik a gyűjtemény. — Tulajdonképpen valóban szerencsének mondható, de van ennek egy másik oldala is: a kollekciót kell nekem is viszonoznom. — Tehát nem is olyan olcsó gyűjtőszenvedély? — Hát nem éppen. Mert hogy állandóan legyen cserealapom, ahhoz csak részben elegendő a szerzett lapok továbbadása, ki kell egészíteni újak készíttetésével. Barátságok szülője is . Talán ez a legszebb része a gyűjtésnek: a sok ezer kilométerre élő ismeretlen gyűjtőtárs elkészítteti, vagy elkészíti ott, az ő hazájában az én ex librisemet, s csereképpen én az övét. De az ex librisnek személyes jellegének is kell lennie, ezért levélben sok-sok emberrel megismerkedünk, barátságot kötünk. Az én szenvedélyem a heraldika (címertan), hosszú évekig leveleztem Louis Robert francia grafikussal, akinek ez volt a foglalkozása, hivatása. Gyönyörű, színes nyomással készült címermetszeteiből tekintélyes számú lapom van. Pár éve meghalt, most a lányával folytatom a cserekapcsolatot. Hasonló baráti levelezést folytattam a müncheni Adolf Kunsttal, az olasz Gianni Manteroval, a háború előtt egy japán s több amerikai gyűjtővel. Louis Robert valóban csodálatosan szép címeresein kívül otthonában kápráztatott el Tompos Ernő a gyűjteménynek még mindig csak a töredékével — hisz talán két nap kellene ahhoz, hogy valamennyi lapot végignézzem. A sötétszürke fotópapírra ragasztott s dobozokban tárolt lapok részben tematika, részben egy-egy művész heve szerint, részben technikai séma szerint sorakoznak. Majdnem teljes a Révész Kornél oeuvre-katalógusa, sok, szép Vértes József készítette kisgrafikája van, külön dobozban találhatók a családi lapok stb. — Az ex libris persze nemcsak gyűjtemény céljaira készül, tulajdonképpen használati táárgy. Feltételezem, hogy saját könyvtárának könyveibe is beragasztotta ex libriseit. — Természetesen — találomra kivesz egy könyvet, és mutatja — mégpedig a könyv tematikájának megfelelő a lap. — A könyvtára is irigylésre méltó. Hány kötet lehet? — Ezt ugyanúgy nem tudom, mint ahogy azt sem, hogy a gyűjteményemben hány lap van, de van néhány igazi ritkaság is, például Lackner Kristófnak, Sopron egykori polgármesterének ex librise. A háború előtt számoltam utoljára, akkor ötezer körül volt. Most talán tízezerre tehető. A könyveimet sem számolom. Heraldikai szakkönyvek mindenesetre szép számmal vannak. Medve Imola A Karnevál gazdája Pajtása Karnevál. Már a hatodik esztendeje. Amint beszél róla, simogat a tekintete, és úgy kíséri kézmozdulataival szavait, mintha egy jó futam után kedvenc lova nyakát veregetné dicséretképpen. Ricza Frigyes most 15 éves. A Karnevál 9. — Már öreg kissé. Amikor először nyergeltem, hároméves volt. Futószáron sokszor ledobott, pedig néha olyan lusta volt, majdnem elaludt Aztán megszerettük egymást, jóbarátok lettünk. Frigyes a győri lovasiskola tagja, hentes- és mészárostanuló. — Ha lovat hoznak be az üzembe, elmegyek onnan. Különben szeretem a szakmámat. Meg a lovaglást. — Mikor ültél először lóra? — Még Kunszigeten. Akkor nagyon kicsi voltam. Úgy ledobott a csikó, hogy majdnem bajom lett. Akkor határoztam el, hogy mégis lovagolok. És amikor bejöttünk Győrbe lakni, édesapám azonnal beíratott a lovasiskolába, Némethy Tamás keze alá. Ő a mesterem. Ricza Frigyes édesapja is lovas volt. Húsz évig foglalkozásszerűen lovagolt. — Használsz-e sarkantyút? — Miért bántsam a lovat? Kell annak szóból értenie, meg a térdem szorításából, a kantárszár feszüléséből. Mert úgy jó az, ha a ló is, a lovas is együtt dolgozik. A ló úgy dolgozik, hogy szót fogad, a lovas meg úgy, hogy irányítja. Hetente kétszer lovagol, kedden és pénteken. Terepen galoppoz, vágtáz, akadályok felett ugrat. — Igen jó mesterem a Tamás bácsi. Neki is köszönhetem, hogy szeretek lovagolni. Édesapámmal sokáig együtt lovagoltak. — Hány kiló vagy? — ötvenkilenc. Kilenccel több, mint a zsokésúly. Magas, nyúlánk fiú. Halk szavú, szerény. Még versenyeredményeiről is megfeledkezik, amint kedvenc lováról beszél. — Eddig akadályversenyeken vettem részt. Tavaly, november 7-én a házi lovagló ifjúsági versenyen a negyedik, az idén május 1-én az első, és négy héttel ezelőtt az MHSZ-akadályversenyen Csornán szintén első lettem. Szépen veszi az akadályokat Karnevál. — Milyen színű a lovad? — Almásderes. — Hány éves korodig lovagolsz? — Míg meg nem öregszem. — És milyen sportot szeretsz még? — A focit. Mindennap focizom a grundon. Közeledik a nyergelés ideje. Az óráját nézi. Fél háromkor nyergel, aztán terep, expander, galopp, akadály. És amikor istállóba vezeti a karnevált, megveregeti a nyakát, megköszöni a lovaglást. A ló olyankor mindig a vállához dörgölődzik, mintha mondaná: jó kis gazdám vagy. . . — Pék — Az akadály fölött (Nagy Éva felvétele) KISALFÖLD Fecskegyász A nyár derekán bekövetkezett szokatlanul erős lehűlés és viharos idő megtizedelte legkedvesebb madaraink, a fecskék második nemzedékét. Baranyai szakemberek a napokban figyeltek fel a jelenségre, amikor megtalálták a molnárfecskék élettelen fiókáit. Ez a fecskefaj a „legháziasabb”, a legérzékenyebb és így közöttük okozott legnagyobb pusztítást a váratlanul hidegre fordult nyári időjárás. A molnárfecskék második költéséből július második felében láttak napvilágot a picinyek. Éppen akkor tehát, amikor a hőmérséklet olyan alacsony volt, mint áprilisban, a fecskék hazatérésekor. Úgy látszik, a gyenge fiókák nem tudták elviszni a hajnali hideget és a metsző északi szelet. (MTI) 25 éve történt Aszályos nyár Július utolsó hetében megyeszerte általános megelégedést keltett az a hír, hogy a Vörös Hadsereg magyarországi főparancsnoksága — részben a főispáni közbenjárásra — eltekintett Győr-Moson megye harmadik negyedévi beszolgáltatási tételeinek tervbe vett további emelésétől. A Közellátási Minisztérium csakhamar hivatalosan is megerősítette ezt a döntést, mely a lakosság élelmiszerekkel való ellátottsága szempontjából életbevágó fontosságú volt, hiszen éppen ezekben a napokban váltak ismeretessé az aszályos nyár első két hónapjának sivár termelési eredményei. A hivatalos időszaki jelentés — egyebek között — az alábbiakat tartalmazza: „A mezőgazdasági helyzet aggasztó. A gabonaneműek gyenge termést adtak, a kapásnövények egyes helyeken teljesen elszáradtak, a zöldségfélék és hüvelyesek elsatnyultak, a mezők és rétek csaknem az egész megye területén kopárrá szikkadtak.” Ugyanezen a héten történtek intézkedések a Győr Városi Nemzeti Gondozó Bizottság megalakítására, melynek az volt a célkitűzése, hogy a nemzeti ellenállási mozgalmak során vértanúhalált szenvedettek hozzátartozóinak megfelelő és rendszeres támogatásáról gondoskodjék. A bizottság elnöke a polgármester volt, de tényleges működésében a Magyar Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok is egy-egy taggal részt vettek a Győri Nemzeti Bizottság jelölése alapján. Ez a testület azután a Nemzeti Segély helyi szervezetével együttműködve látta el szociális feladatait. Július utolsó napjaiban küldte meg az iparügyi miniszter azt a kitüntető okiratot, melyben id. Galambos József, Görbe János és Mezner Ferenc mosonmagyaróvári műselyemgyári munkások példamutató magatartásáért fejezte ki elismerését. Nevezettek ugyanis 1945. április 1-én ( a város felszabadulása előtti napon) életük kockáztatásával megakadályozták a német aknák és tüzérségi becsapódások folytán keletkezett tűz terjedését, és önfeláldozó munkájukkal jelentős vagyontárgyakat mentettek meg a biztos pusztulástól. A kitüntetés híre csakhamar elterjedt az egész megyében, és a bátor helytállás példája újabb erőt és elszántságot adott mindazok kezébe, akik a még javában folyó romeltakarítások frontján szinte emberfeletti munkát végeztek. L. A. A lakáshelyzetről készülő rendelet iránt rendkívül széles körű az érdeklődés. Ez érthető, hiszen az állampolgárok nagy részét közvetlenül vagy közvetve érinti a készülő rendelet, szabályozza a lakbéreket, a lakások elosztását és az építkezéseket. Lehetővé teszi-e az emelet ráépítési költség lelakhatását a készülő új rendelet? A készülő rendelet egyik legfontosabb célja, hogy ösztönzést adjon a lakásépítéshez. Az új lakások számának növelését szolgálja az emelet-ráépítési módszer is. A készülő rendelet szelleméből következik, hogy az emeletráépítési költségeket 1971. július 1-e után is le lehet lakni. A lerakás lakbér körülményeit természetesen a rendelet részletesen leírja. Megváltoznak-e az érvényben levő szövetkezeti szerződések? A lakásszövetkezeti szerződések nem változnak. Indokolt viszont, hogy a lakásfelújítási célokra a szövetkezeti tagok mindenütt megfelelő összeget tartalékoljanak. A lakásspekuláció ellen milyen intézkedéseket terveznek? A lakásspekuláció számos formája ismert, közülük sokkal ma is lehet találkozni. Bizonyosan a közeli jövőben is szükséges lesz a spekuláció elleni küzdelemre. Az építési hozzájárulás, a lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettségének bevezetése, a lakások bérleti értékének elismerése és a magasabb lakbér is feltehetően korlátozni fogja a lakásspekuláció lehetőségeit. A megoldás természetesen az, hogy legyen elegendő lakás. Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány az albérleti uzsora megszüntetéséért? Az albérleti uzsora megszüntetésére elsősorban az ad lehetőséget, ha a határozatnak megfelelően a tanácsok mielőbb gondoskodnak olcsó otthonházak és szállások építéséről. Az is magától értetődő, hogy a lakásspekulációnak, az albérleti uzsora leküzdésének is része a lakásigények kielégítése. Kérdések és válaszok Mit szándékozik tenni a kormány az albérleti uzsora megszüntetéséért? Capitolium? Hazánk legjelentősebb rómaikori ásatásán, a táci Gorsiumban az idén újabb leletekre számítanak a régészek. A najdani település központjában folytatják a Pannóniában egyedülálló capitolium feltárását. Ott az eddig feltárt épületek mellett egy capitoliumi templom maradványai húzódnak meg. Ha sikerül rábukkanni, újabb jelentős épülettel gazdagodik a római kori település. Megkezdték a kutatók a templomtól keletre húzódó hatalmas épület feltárását is. Valószínű, hogy az az alsópannóniai tartománygyűlés székhelye volt. Folytatják a fórum felé vezető utak feltárását, s hozzáláttak a 1. századi temető ásatásához is. (MTI) 15 éves és idősebb dolgozókat soron kívül felveszünk szövőátképzős munkakörbe A szövőátképzés rövidített ideig tart. A későbbiekben az átképzett szövők SZAKMUNKÁSSÁ VÁLNAK. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat Győri Szövőgyára, Győr, Kandó Kálmán u. 1. A Mosonmagyaróvár városi Tanács Kórháza megvételre kínálja az alábbi kazánokat: 1 db EKA IV., 35 m2 fűtőfelületű, 1964 1 db MARABU 8, 19 m2 fűtőfelületű, 1964 1 db MARABU 8 ikerkazán, 36 m2 fűtőfelületű, 1958 Érdeklődni a kórház gazdasági hivatalában lehet.