Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
1971. április 22., csütörtök Csökken a javítás E hónapban a Mosonmagyaróvári Cipész Kft-nél új szolgáltatást szerveztek: kárpitos- és szíjgyártó részleg kezdte meg működését. Ez jól példázza a szövetkezet munkájában az utóbbi években végbement változást, a javítások csökkenését, a készárutermelés növekedését. Tavaly majdnem 2,5 millió forint volt a szövetkezet termelési értéke, ennek fele a készárutermelésből adódott. Egy év alatt a javítás 2500 pár cipővel csökkent. A szövetkezet vezetősége a IV. ötéves tervük összeállításakor figyelembe vette a javítási szolgáltatás csökkenését. A következő öt évben a termelést 31 százalékkal kívánják emelni, a javítási szolgáltatás azonban a mostani 1 250 000 forintról 1,1 millióra csökken. A termelés növekedéséhez és a termelési arányok megváltozásához nagymértékű gépesítésre van szükség. A szövetkezet a IV. ötéves tervidőszakban műszaki fejlesztésre 800 000 forintot fordít. Halomban volt a méhhulla Az idős ember sírva fakadt A méhészet olyan kedvtelés vagy jövedelmi forrás, amelylyel jobbára a falusi ember foglalkozik szabad idejében. Egyiknek csupán 3—4 méhcsaládja van, a másik a méhészetből származó haszonnal egészíti ki a jövedelmét. Minden méhészre jellemző azonban a bogarak szeretete. Anélkül tartósan nem lehet űzni ezt a népgazdaságnak is hasznos tevékenységét. A méhészt hallván, az is megkedveli a szorgos kis bogarakat, aki azelőtt legföljebb szúrásukról ismerte őket. Ilyenkor tavasszal úgy várják az akácnyílást, mint horgász a nagy fogást. Évről évre így van ez, nem szegi kedvüket a kudarc, akkor is áldoznak, ha az előző évi méztermés még a költségeket sem fedezi. A méhészek között több a kispénzű ember, mint a tehetős. Vaskos kódex tartalmazza mindazokat a rendeleteket, amelyeket a gazdaságok vezetőinek, növényvédelmi szakembereinek tudni és megtartani kötelességük a méhek védelmében. Az idén tömegesen sértették meg megyénk gazdaságai közül a mérgező anyaggal való permetezést, porozást, a méhészek érdekeit érintő rendelkezéseket, az emberiesség, a megértés íratlan törvényeit. Sopronhorpácson találkoztunk egy idős emberrel. Negyven éve méhészkedik. Fiával együtt 50 méhcsalád táplálására, erősítésére, gondozására költi pénzét és fordítja idejét. Amikor szóba hoztam a méheit, a sokat megélt ácsmester sírva fakadt. Hatalmas, kérges tenyereivel tetemes mennyiségű méhhullát emelt fel egyegy kaptára elől. A méhállományt alaposan megapasztotta a helyi gazdaság nemtörődömsége, az egyén érzelmi és anyagi érdekeinek félvállról való kezelése. Apa és fia kára nem végleges. Óvatos becslés szerint is legalább 10 000 forint. Ez csak az anyagi kár ... A törvény a kárvallottnak ad igazat, a halk szavú ember mégis úgy nyilatkozott: — Nem akarom én pörre vinni az ügyet, jobban szeretném békésen intézni. Igen bánt a dolog, de szerény kártérítéssel is beérném. Kenyéradó gazdám a tsz ... Az történt, hogy a sopronhorpácsi tsz április 14-én Vofatoxszal porozta az egyik repcetáblát, amelyben jócskán burjánzott virágzó gyomnövény. A növényvédelmi kódex sarkalatos pontja, hogy csak olyan növénykultúrát szabad méreggel permetezni, amelyben nincs virágzó növény. A méhek kipusztulása megbontaná a természet rendjét, a természet pedig megtorol minden rajta esett sérelmet. Nem az a kifogásolható, hogy a gazdaság permetezett a kártevők ellen, az lenne a különös, ha nem tenné, amikor szükséges. Csakhogy a rendelet azt is kimondja, hogy a méreggel való permetezés, porozás előtti napon a szándékot közölni kell a községi tanáccsal, a tanács pedig köteles arról értesíteni a lakosságot a hely és az idő pontos megnevezésével. Ez nem történt meg Sopronhorpácson. A méhészek érdekvédelmi szerve vizsgálatot indít a felelősség megállapítására, talán a kártérítést is megkapja a károsult. Annyi máris bizonyos, hogy laza volt a hivatalos ügyintézés a tsz és a tanács között, emberségről pedig egyáltalán nem lehet beszélni. A községben még egy embert ért kár a mulasztásból. Sopronhorpácson hallottuk, hogy Újkéren is elfelejtették értesíteni a községi tanácsot a permetezésről. A tsz lelkiismeretesnek, jóindulatúnak ismert fiatal növényvédelmi szakmérnöke ezzel az egyszeri mulasztásával körülbelül 50 kiló bogár pusztulását okozta a gyanútlan méhészek kárára. Beleden a múlt napokban 12 méhész és mintegy 120 méhcsalád sínylette meg mások lelketlenségét, mulasztását. Senki sem jelezte a méhészeknek a méreggel való permetezést. A kár egyelőre összegszerűen nem ismert, egyes méhészek méhállományát siralmasan megritkította a növényvédő méreg. Vadosfán két méhész bánja sokat dédelgetett bogarait, Tápon és környékén 80 méhcsaládot és súlyos kár. Valaki úgy fogalmazta meg: ma még az állatot pusztítja a méreg. Akik ebben közömbösek, gondolnak-e holnap az emberre? A vegyszerek használata csak több lesz, kell is a jövőben ... Egymás jó szándékú céljainak tiszteletével a jövőben is megférhet egymás mellett gazdaság és méhész, de semmi esetre sem úgy, ahogyan a méhészekkel való beszélgetéseket sommázni lehet: igaz, hogy kárt szenvedtünk, mégsem akarjuk kenyéradónkat, a tsz-t bíróság elé citálni, úgyis mi innánk meg a levét... Dömötör Tibor Ésszerűtlen toka rákosság Évek óta gond a mezőgazdaságban a gépalkatrészek beszerzése. Az AGROKER nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy kedvében járjon a gazdaságoknak, jól javított gépekkel végezzék a munkát. Az alkatrészhiány mégis sokszor késleltette például a szántást, az aratást. Hiányzott az ékszíj, nem kaptak a termelőszövetkezetek gumiköpenyt, szalmarázó ládát. Az AGROKER az idei tavaszon több alkatrészt kapott, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Természetesen, most sem tudja kielégíteni a közös gazdaságok alkatrészigényeit, de nagyobb készletekkel várja a termelőszövetkezeteket, mint ezelőtt. A gazdaságokban a tavaszi munkák bokros teendői mellett ezekben a hetekben már az aratásra is készülnek: javítják a kombájnokat, a betakarító gépeket. A tapasztalat azonban: az idei tavaszon lényegesen kevesebb alkatrészt vásárolnak a betakarító eszközökhöz a téeszek, mint ezelőtt. Pedig a kombájnok javarésze elhasználódott, felújítást kíván. Ha tavaly hiányzott némely alkatrész, az idén az 1970- es nehéz, gépet, embert próbáló nyár után még inkább. A félig javított kombájnok, betakarító gépek, hogyan állják majd az idén a megterhelést? A termelőszövetkezetek többsége tavaly felhasználta a biztonsági alap jelentős részét. A megyében majdnem a felére csökkent az előző években képzett biztonsági alap. Lehetséges, hogy ezért takarékoskodnak most a gazdaságok? Ez a takarékosság azonban nem hoz hasznot, hiszen a hiányosan javított géppel nem lehet jól dolgozni, veszik a termés. Az AGROKER az idén sem tud annyi erőgépet időben adni a gazdaságoknak, mint ketten... Ezért már tavaly felvette a kapcsolatot azokkal a mezőgazdasági motorokat gyártó bel- és külföldi ipari üzemekkel, melyek a meglevő gépekhez motorokat gyártanak. Például az MTZ—50, a DT—54, és a GT—124-es erőgépekhez az elhasználódott motorok helyébe újakat szerzett be. A kereskedelmi vállalat ezzel lehetővé tette a fáradt motorok kicserélését. Ugyanakkor közvetve segítette az alkatrészellátást is. Mert a lecserélt berendezések még használható alkatrészeit beépíthetik a közös gazdaságok más gépekbe anélkül, hogy az alkatrész pénzbe kerülne. A termelőszövetkezetek használják ki a lehetőséget, azt, hogy az AGROKER az idei tavaszon a lehetőségei szerint kedvükben járt. Országszerte nagy az alkatrész iránti kereslet. A győri vállalathoz naponta érkeznek az ország különböző részeiből kombájnok, bálázógépek, fűkaszák, pótkocsik alkatrészeiért. Félő, hogy amikorra feleszmélnek megyénk közös gazdaságai, már nem kapnak alkatrészt. P. I. KISALFÖLD Szerszámgépgyártók együttműködése MOSZKVA (MTI) A KGST-országok szakemberei együttesen konstruálják majd az igen nagy pontosságú numerikus programvezérlésű szerszámgépeket. Ezt irányozza elő az a jegyzőkönyv, amelyet kedden Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia képviselői írtak alá. A jegyzőkönyv előirányozza továbbá kovácsoló, sajtoló és öntödei gépek, valamint faforgácslemez készítésére szolgáló berendezések kidolgozását is. a Válasz pártmunkások kérdéseire A demokratizmus értelmezése Az alapszervi titkárok feldolgozták az MSZMP X. kongresszusának dokumentumait. A csoportos beszélgetéseken, konzultációkon, néhányan vitatták a pártdemokrácia fejlődésének szükségességét, és egyoldalúan a centralizmus szilárdításának fontosságát hangsúlyozták. A marxista-leninista pártok szervezeti életének alapelve a demokratikus centralizmus. A demokratizmus és a centralizmus egymással szorosan összefügg. A demokratizmus pártszerű alkalmazása teszi világossá a centralizmusnak is az értelmét, jelentőségét. És fordítva, a centralizmus marxista—leninista gyakorlása egészségesen fejleszti a demokratizmust is. A demokratizmus egyebek között azt jelenti, hogy a pártban — a taggyűlés, alapszervi vezetőség, felsőbb szervek bizottságai — mindent megvitatnak nyíltan, a legteljesebb szólás- és kritikai szabadsággal. A jó szándékú, pártszerű véleménynyilvánítás közben lehet és szabad tévedni is. A meggyőzés, a helyes állásfoglalásnak érvekkel való bizonyítása ad értelmet a demokratikus vitának. A lenini demokratikus pártéteti módszerek szerves része az, hogy a vitát szavazás zárja. A szavazás alkalmával kialakult többség akarata kötelező a kisebbségre. Szavazás után már nincs helye a vitának, a kisebbség is köteles alávetni magát a többség által elfogadott határozatnak. És ekkor már a szervezeti alapelvnek a másik oldala, a centralizmus jelentősége mutatkozik. A párt szervezeti alapelve, a demokratikus centralizmus azt is jelenti, hogy alulról felfelé történik a vezető bizottságok megválasztása. Az alulról felfelé megválasztott bizottságok határozatai kötelezők az alsóbb pártszervekre. A különböző szintű bizottságok határozatát a helyes értelmezés céljából lehet és szabad is vitatni, de megtagadni és a végrehajtása elől kitérni semmiképpen sem szabad. A marxista-leninista pártok akarat- és cselekvési egysége csakis úgy valósítható meg és tartható fenn, ha a centralizmus tudatos, önként vállalt kommunista fegyelemmel érvényesül. A centralizmus tudatosan és építően akkor érvényesül, ha a párt szervezeti alapelvének másik oldala, a demokratizmus is virágzik. Tévedés arra gondolni, hogy ha lazaság, fegyelmezetlenség észlelhető, annak a demokratizmus az okozója Biztonsággal lehet állítani, hogy az elvszerű, pártos demokratizmus nemcsak nem zavarja, hanem éppen szilárdítja a fegyelmet, a felsőbb szervek határozatainak tiszteletben tartását, megvalósítását. Az MSZMP legkülönbözőbb szervezetei azért tudtak és tudnak egységben, fegyelemben sikereket elérni, mert nem „vak” fegyelmet, nem megalapozatlan centralizmust építettek, fejlesztettek. Ellenkezőleg! Az MSZMP-nek mindig az volt a törekvése, hogy a kollektív bölcsesség, a kommunisták és pártonkívüliek ezernyi javaslata, a széles és mélyülő demokratizmus legyen táplálója az alkotó fegyelemnek, a centralizmusnak. Ez a munkamódszer történelmi sikereket kovácsolt a múltban. És így lesz a jövőben is. Lányai NYOLCVANÉVES MUNKAKEDV. ( Varga István, a győri Búzakalász Tsz nyugdíjasa szánt a gyümölcsfák alatt. fk- 1. felv.) Kedvezményes szigor a győri Textilipari Vállalatnál . Gyermekeink nem panaszkodhatnak, hogy nem képezhetik magukat. Szakképzettségük megszerzéséhez a vállalat vezetősége minden anyagi és erkölcsi támogatást megad — tájékoztatott a Győri Textilipari Vállalat személyzeti osztályvezetője Dehler Károlyné. Az idősebb dolgozók otthonukba is meghívják a távollakókat. Hosszú évek alatt alakult ez így. — Zalából, Szolnok vidékéről, és a megye távoli községeiből jöttek a lányok és fiúk — folytatta Németh Imréné szakoktatási felelős. — Gondját viseljük a 14—15 éves, még gyerekszámba vehető fiataloknak. Meglepően önállóak olykor. A tapasztaltabbak, az idősebbek helyénvaló szigora mégis jogos. Csaknem 600 forinttal gazdálkodnak a gyerekek. Mire költik az ösztöndíjukat, hogyan élnek a szabad időben? Szülői gondoskodást kívánó kérdések. A vállalat 100 forint lakbérpótlást nyújt minden, albérletbe helyezett tanulójának. Havonta meglátogatjuk őket. A szállásadó dolgozóink pedig negyedévenként megbeszélésre jönnek össze a vállalati klubba. Beszámolnak a gondjaikra bízott gyermekekről. — A távol élő szülők hogyan szereznek tudomást gyermekeik tanulmányairól és magatartásáról? — A vállalat rendszeresen írásban küld tájékoztatást. Azonkívül félévenként szülői értekezletre hívja a szülőket. — Miképp választják a tanulók gondozóit Győrött? — A munkahelyen kialakult kölcsönös rokonszenv alapján. Június 15-re hívtuk be azokat a tanulókat, akik az általános iskola VIII. osztályából már elküldték jelentkezési lapjaikat. A felvételi után megismertetjük őket idősebb dolgozóinkkal és az üzemmel. Gondot okozott az — jegyezte meg Németh Imréné —, hogy az általános iskolákban nem mindig tájékozottak a tanulók lehetőségeikről. Ugyanis 1971-től már 14 éves korhatártól, a VIII. osztály elvégzése után beküldhetik felvételi kérelmüket a vállalathoz. — Milyen lehetőségeik vannak azoknak a fiataloknak, akik tanácstalanságból vagy határozatlanságból még nem jelentkeztek, de mégis fölvételire várnak? — Június 15-én, az előre jelzett tanulókkal együtt várjuk az új jelentkezőket is. Amennyiben módunk van, segítséget adunk kérelmeikhez. — Szeretném hangsúlyozni — szólt közbe Láng Lászlóné, a szakszervezeti bizottság munkatársa —, vállalatunk a fiatalokról messzemenően gondoskodik. Ezzel, kedvezményeinkkel együtt az ellenőrzésünket el kell fogadniuk. Hasonlóan a kollégiuméhoz. Hagyományossá vált már az anyák napja megünneplése vállalaton belül. Készülnek a fiatalok távol lakó szüleik és gondozóik köszöntésére. A kultúrteremben vendégül látják őket és üzemlátogatást szerveztek részükre. — Utolsó kérdésként: milyen a műszaki utánpótlás? — Egyetemeken és főiskolákon szép számmal tanulnak fiataljaink. Akad olyan is közöttük, aki már második diplomáját szerzi meg. A technikusképzésben pedig nagy könnyítést jelent a váltó oktatás, a váltakozó műszakban dolgozók tanulása és munkaideje összehangolódott. 4Kö ny) Több szintetikus termék A Gardenia Csipkefüggönygyár 1970. éves terve 86 millió forint volt. Hét és fél millió nyereséggel zárta az évet, ebből hétszázezer forintot osztott szét dolgozói között, hét és fél napi keresetüknek megfelelően. Évközben 620 000 forintot használtak fel bérfejlesztésre. 1971. évi tervüket a szintetikus anyagok termelésének növelésével emelték. Az idén a Gardenia Csipkefüggönygyár dolgozói 96 millió forintban állapították meg tervüket. A vásárlók kívánságának megfelelően elsősorban szintetikus anyagból fehér színű függönyöket terveznek a technológiai csoport dolgozói. Tizenötféle mintával tervezik a műanyag függönyöket, a pamutiparban pedig 80- féle mintában és színben válogathatnak a vevők. A műanyaggyártmányok alapanyagát az NSZK szállítja. 1969-ben szerelték fel az első négy nagy teljesítményű lánckötő gépet a gyárban. Az idén is bővítik a gépparkot az új nedves kikészítő üzemrész átadása után.