Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
1971. április 9., péntek igazi tornacsarnok A soproni Széchenyi István Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola régi álmának valóra váltását kezdték meg a napokban a Fertődi Építőipari Kft dolgozói. Az egykori sörraktárból alakított tornatermet lebontották, és megkezdték a négy és fél millió forintos tornacsarnok építését. Krasznai Ferenc testnevelő tanár örömmel újságolta, hogy a tornaterem és a lebontott lakások helyén épülő tornacsarnok 28-szor 16 méteres lesz, és hat méter magas, tehát alkalmas a szabályos kosarllabdapálya létesítésére, öltözők, szertárak, fürdők is készülnek az emeleti tornacsarnok mellett. A földszinten KISZ-klub, biológiai előadóterem, tanári szoba kap helyet. Előreláthatólag mindez az 1972/73-as tanévre készül el. —u — KISALFÖLD Interkozmosz - Nemzetközi űrlegénység Az ismeretlen Mars - Turistasirhalék Interjú Anatolij Filipcsenko űrhajós ezredessel A Szojuz 17. parancsnoka, Anatolij Filipcsenko űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse kedden egy küldöttséggel Győr vendége volt. Ebből az alkalomból szívesen nyilatkozott életéről, munkájáról lapunk munkatársának. — Filipcsenko elvtárs vasesztergályos volt. Hogyan gondolt arra, hogy űrhajós lesz? — Azt hiszem, kevés olyan fiatal van, aki ne szeretne repülőgépee ülni. Én is így voltam akkoriban. Gyerekfejjel természetesen kénytelen voltam megelégedni a repülőmodellezéssel. Aztán esztergályos lettem, de tervemről nem mondtam le. Ismerőseim javasolták, hogy kérjem felvételemet a repülőmérnöki akadémiára. De én nem mérnök akartam lenni, hanem repülő. A repülős főiskolára jelentkeztem ... 1950- ben még nem is gondolhattam Űrrepülésre. Gagarin útja után kérvényt írtam ... így lettem űrhajós. — Hogyan telnek egy űrhajós napjai a Földön? — Kemény munkával, készülődéssel. Úgy dolgozom, hogy bármelyik percben készen álljak az új feladatok megoldására. — Van-e szenvedélye? — Nagyon szeretek vadászni. Sajnos, ritkán jut rá időm. — Az Interkozmosz-egyezmény alapján magyar tudósok is közreműködnek a világűr titkainak megismerésében. Ezredes elvtárs találkozott velük? — A Szovjetunióban is, de a mostani magyarországi utamon is volt alkalmam beszélni magyar kutatókkal. Munkájuk nagy segítség az űrkutatásban, főleg az automata űrállomások felbocsátásában. Bizonyos vagyok benne, hogy nemsokára lőnek fel nemzetközi legénységű űrhajót. Gondolom, lesz a fedélzetén magyar asztronauta is. — A Szojuz-programban nagyszerű eredményeket értek el. Mikor szerelik össze a világűrben az első űrállomást? — Egyik nyilatkozatomban megkockáztattam, hogy talán még az idén. Az űrállomásokon több ember tartózkodik majd huzamosabb ideig, hogy a Föld légkörén kívül végezzenek tudományos megfigyeléseket. — Az amerikai Apolloprogram eltér a Szojuz-kísérletektől. Van-e az űrkutatásban valamilyen együttműködés a szovjet és az amerikai tudósok között? — Az Amerikai Egyesült Államok imperialista, háborús politikája miatt nem lehetséges a szoros együttműköd«». Közösen kétségkívül sokkal gyorsabban menne a világűr meghódítása. Az asztronauták mentésére azonban kölcsönös szerződésünk van az amerikaiakkal. Az űrhajókon azonos a kapcsolódási helyek működési rendszere. Tehát lehetőség van arra, hogy a bajba jutott asztronautákat egy másik nemzetiségű űrhajó legénysége megmentse. — A Venusról a Veneraszondák segítségével megállapították, hogy a felszínén a földihez hasonló élet a magas hőmérséklet és a légnyomás miatt nem létezhet. Másik bolygószomszédunk, a Mars viszont még felderítetlen. A Marsot egyelőre csak automata űrszondák tudják vizsgálni. A közeli jövőben nem valószínű, hogy ember által vezetett űrhajó menjen a Marsra. A felderítéseket nagyszerűen el tudják látni az automaták. Rendkívül veszélyes embert küldeni az ismeretlenbe, és nagyon hosszú lenne az utazás. Szakkönyvekben olvasható, hogy a technika mai állása szerint a Marshoz vezető út 900 napot vesz igénybe. — Az embereket nagyon érdekli, mikor valósul meg, hogy űrhajókat nem tudományos célból, hanem fedélzetén például turistákkal lőnek fel? — Gondolom, húsz év múlva megvalósul ez a mai álom. Ehhez azonban legfontosabb az egész világon: a teljes béke. Jutasi Ferenc fl sertéstenyésztés feladatai a IV. ötéves terv idején Serkentenek a gazdasági ösztönzők Pártunk X. kongresszusának egyik fontos célkitűzése, hogy a IV. ötéves terv időszakában tovább javuljon a lakosság ellátásának mennyisége, összetétele és minősége, kulturáltabb, korszerűbb élelmiszerellátást kell megvalósítani. Előirányzat, hogy a tervidőszakban az egy főre jutó húsfogyasztás 58,9 kilóról 67 kilóra emelkedjék, ez mintegy 14—15 százalékos növekedést jelent. Ismeretes, hogy hazánkban a húsféleségek közül első helyen a sertéshús iránt legnagyobb az igény. Ezért mindig fontos szerepet játszott és játszik sertéstenyésztésünk és a hizlalás színvonala. A tenyésztés ciklikusságából adódó sertéshiány az utóbbi években időnként ellátási és kielégítési nehézségeket okozott. Pártunk és kormányunk e helyzet ismeretében a tenyésztést és tartást hatékony közgazdasági ösztönzőkkel, egyebek között az építéshez adott 50 százalék állami támogatással, a korszerűtlen férőhelyeken előállított minden kire hízott sertés után 2 forint prémium felárral szorgalmazza. Emellett a háztáji gazdaságokat is támogatja, a kocatartásra és a hizlaló tevékenységre ösztönzi. Ennek eredményeképpen jelenleg megyénkben 7725-tel több koca és 45 790-nel több sertés van a termelőszövetkezetekben és háztáji gazdaságokban, mint a múlt években bármikor is volt. A népgazdasági célok és igények ismeretében határozta meg az MSZMP megyei Bizottsága novemberi, és a megyei tanács januári ülésén a párt- és gazdasági vezetés feladatát a sertéshústermelés fokozása céljából. Megyénk mezőgazdasági üzemei már a III. ötéves terv időszakában sokat tettek a sertéstenyésztés fokozásába és a gazdaságos előállítás érdekében. Jelentős előrelépés történt a változó szükségletekhez és igényekhez alkalmazkodó intenzív sertésfajták elterjesztésében. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek 45 százalékában van angol, svéd, holland és lapát alapanyag a hagyományos extenzív fajtákkal szemben. Mindez úgy valósulhatott meg, hogy jelenleg 14 termelőszövetkezetben folyik magasabb szintű törzstenyésztői munka, amelynek az a célja, hogy az árutermelő gazdaságokat megfelelő tenyészanyaggal lássák el. A IV. ötéves terv időszakában az eddigi jó tapasztalatok alapján még jobb és termelékenyebb fajták tenyésztésbe fogásával kell fejleszteni a törzstenyésztő telepeket. A tenyésztésbe fogott intenzív fajták gazdaságosabbá teszik a sertéstartást és lényegesen termelékenyebbek. Ugyanis ez a fajta képenként átlag minten másfél dialaccal ad többet. E fajtáknál az 1 kiló hús előállításához 0,5 kilóval kevesebb abrak szükséges, mint az eddigi fajtáknál. A hús minősége tekintetében is jobban alkalmazkodik a változó hazai és a mind igényesebb exportkívánalmakhoz. Ennek gazdasági jelentősége üzemeink számára is igen nagy, mert 1970-ben is mintegy 80 000 sertés került sonka- és bacon minőségben értékesítésre, az öszszes árusertésnek mintegy 50 százaléka. Szép számmal vannak olyan mezőgazdasági üzemek, mint például a mihályi tsz, ahol a múlt évben 2986 árusertést értékesítettek, és ebből 2451 volt a bacon. Így kilogrammonként a speciális minőségű sertés előállításával 2,60 forinttal jutottak több jövedelemhez. De hasonlóan alakult a helyzet a beledi Előre Tsz-nél is, ahol az elmúlt évben 2050 speciális sonkasertést adtak el az államnak, és ebből élősúlyra átszámítva kilogrammonként 26 forint volt a bevétel a kommerszsertés 24 Ft/kg-os árával szemben. Hasonló példák szép számát lehetne felsorolni a megyében. Ugyanis az intenzív sertéstartással foglalkozó termelőszövetkezetek a minőség javításával lényegesen több jövedelemhez jutnak, és élnek a gazdasági reform adta lehetőségekkel. A mezőgazdasági üzemek árusertés-kibocsátása várhatóag ebben az évben eléri a 86—87 kilogrammot hektáronként, az 1 hektárra vetített sertéshús (számításaink szerint) 1975-ig eléri a 110—120 kilogrammot. A következő években 1975-ig a kommersz és a speciális célú sertéseket is figyelembe véve még mintegy 40—50 ezerrel fog növekedni és meghaladja a 200 000-et a tanácsi szektorban. Ezek a célok megkövetelik az iparszerű sertéstermelés és tartás fejlődését és gyorsabb ütemű fejlesztését. A jövőben olyan szakosított sertéstelepek jönnek létre, ahol korszerű technológiát alkalmaznak a termelésben, viszont a technológiához értő szakemberekre és szakmunkásokra is szükség van. Elsősorban csak így érhető el, hogy lényegesen javuljon az állategészségügy és az állathigiénia. Ezáltal lényegesen csökkenne az elhullás, és várhatóan elérjük a IV. ötéves terv végére egy koca után 17—18 hízó kibocsátását. A fajták célszerű megválasztása mellett a gazdaságos és termelékeny sertéstenyésztés és hizlalás másik fontos feltétele a sertéshústermelés és előállítás koncentrációja. E tekintetben is jelentős fejlődés van. A gazdasági vezetők közül sokan bátran hozzáfogtak a feladat teljesítéséhez. A termelőszövetkezetek egy része egyedül, más része pedig más szövetkezetekkel társulva kezdett hozzá a szakosított sertéstelepek megépítéséhez. Jelenleg 10 termelőszövetkezetben van folyamatban a tervezési munka és az építés. Ezekből az új létesítményekből évente legalább 45 000—50 000 hízót bocsátanak ki. A kocaforgó pedig a tervezés szerint meghaladja a kettőt. Mindez 36 százalékkal több, mint a régi típusú épületekben a hagyományos extenzív tartású kocafajtákkal elért eredmény. Az építésben bátrabban érdemes alkalmazni a Beledi Cement és Épületelemgyáró Vállalat által gyártandó, öszszeszerelhető épületelemeket. Cél, hogy a megépített szakosított sertéstelepek takarmányozását, fűtését, szellőzését, a kitrágyázást szolgáló gépesítést modern technológiával és korszerű technikával oldják meg. A mezőgazdasági üzemek jelentős részében a jelenlegi gazdasági színvonal lehetővé teszi azt, hogy a mezőgazdasági üzemek — az érvényben levő állami támogatást kihasználva — dinamikusan lépjenek előre, élve a korszerű technológia alkalmazásával, az iparszerű sertéstenyésztésben és hizlalásban egyaránt. Ennek eredményes végrehajtásával járul hozzá megyénk mezőgazdasága a hazai és az exportigények magasabb szintű kielégítéséhez. Horváth Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese Tizenketten kaptak kórusvezetői minősítést Befejeződött a kétéves kórusvezetői tanfolyam Győrött, melyet a Népművelési Tanácsadó szervezett. Tizenöt, főleg községeikben tanító, énekszakos pedagógus jelentkezett a tanfolyamba. A hallgatók havonta előadásokon, gyakorlatokon vettek részt, melyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri, kihelyezett tagozatának tanárai és a Népművelési Intézet munkatársai tartottak. Tizenketten vizsgáztak tegnap karvezetésből, zeneelméletből, partitúraolvasásból és népművelésiből a Népművelési Intézet vizsgabizottsága előtt. A sikeres vizsgák után B-kategóriás kórusvezetői minoritást kaptak a hallgatók, amely a kórusvezetés előfeltétele. Négy évtized hű szolgálat NEGYVEN ÉVVEL ezelőtt egy 23 éves fiatalember foglalta el munkahelyét Győr város szociálpolitikai ügyosztályán ideiglenes szükségmunkásként, és ebben a beosztásban dolgozott 9 évig, havi 60 pengő fizetéssel. Hogyan is juthatott volna előre az újvárosi kőművessegéd fia abban a korban, amelyről Ady Endre így írt: „Csörtettek bátran a senkik s meglapult az igaz ember” ... nál ültem, dolgoztam szeretett városomért, Győrért. AZ UTOLSÓ mondatokat lassan, meghatódva mondja, hiszen elbúcsúzni egy munkahelytől, ahol 40 évi makulátlan, hű szolgálatát töltötte, még olyan munkában edzett kommunistának sem könnyű, mint Károly János. Azt már nem tőle tudtam meg, hogy 1954-től 1970 szeptemberéig vezetőségi tagja volt a városi tanács pártalapszervezetének és 15 évig párttitkára. Sok kitüntetést kapott, köztük a Munkaérdemrend bronz fokozatát. Munkatársai, beosztottjai mondották el, hogy szobája mindig nyitva állt mindenki előtt. Emberségre, az emberekkel való jó bánásmódra nevelt mindenkit. Utolsó hivatali ténykedése is jellemző rá: már várták a búcsúztatók, az ünnepelt azonban nem jött. Egy 82 éves újvárosi nénikének intézte el kedvezően adóügyét. Boerhave, a híres holland orvos-író mondotta: „Az igazság jele az egyszerűség!” Károly János mindig nagyon egyszerű ember volt. . . KÁROLY JÁNOST, Győr Város Tanácsa V. B. pénzügyi osztályának vezetőjét nyugalomba vonulása alkalmából tisztelői, munkatársai és barátai bensőséges ünnepségen búcsúztatták a városi tanácsházán. Az ünnepségen megjelent Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke, dr. Csernitzki Gyula, Győr városi Tanács elnöke és dr. György Ernő, a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. titkára. Imre Bela Az „igaz embernek”, Károly Jánosnak nehéz gyermekkora volt. Iskolai szünetekben édesapja mellett dolgozott. Édesanyja alkalmi munkákat vállalt, hogy a család megéljen és a gyerek tanulhasson. Először a négy polgárit végezte el, majd a Győri Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett 1927-ben, és 1931-ig napszámosként dolgozott — ott, ahol tudott. Azután jöttek a borzalom évei: a jobboldali elnyomás, a nyilas terror, s a fiatal Károly János ott volt mindenütt, ahol segíteni kellett az üldözötteken, ahol bújtatni kellett valakit a teuton hadak elől. A FELSZABADULÁS boldog percei után az elsők között jelentkezett a pártba, és az elsők között kezdte megszervezni az életet, a munkát a torony alatt, a városházán. — Adóügyi tanácsosnak neveztek ki — mondja —, majd Győr városának adóügyi csoportvezetője lettem. Ebben a minőségben dolgoztam 1957 májusáig, amikor megbíztak a pénzügyi osztály vezetésével. — Sok gond, sok munka jellemezte azokat az éveket. Emberségesen végrehajtottuk az államosítást. Alig végeztünk a nagy munkával, jött a dunai árvíz. A Duna hullámai 1954 nyarán döntötték Győr-Révfalut. Felmértük a károkat, majd kiosztottuk a kormány által adott 3 milliós segélyt azoknak, akik rászorultak. Nehéz munka volt. Sokan ügyeskedtek mások kárára, s olyanok is jöttek segélyért, akiknek semmi közük sem volt az árvízhez. Alig múlt el két év, s megint üldözött lettem. 1956. október 23-án éjjel behívattak a Győr városi Pártbizottságra s megbíztak: szervezzem meg a hűtőház fegyveres őrségét. Tartani kellett attól, hogy az ott tárolt, milliókat érő élelmiszert illetéktelenek szétszórják. A feladatnak eleget tettem. Aztán jött a csőcselék és a fejemet követelte. Kitiltottak a városházáról. Azonnali hatállyal elbocsátottak állásomból. — November 4-én újból csak a felszabadulás boldog napjaira emlékeztem, amikor a szovjet csapatok segítségével megint a népé lett a hatalom. Elölről kezdtünk mindent. Legelőször a pártot szerveztük, és csak 7 tagunk volt, de egyre jobban erősödött, terebélyesedett a városi tanács pártszervezete. Nőttek a feladatok a pénzügyi osztály irányításában is. Szíveslélekkel dolgoztam, azonban 1967-ben megbetegedtem, és bal lábamat amputálni kellett. Sokan azt gondolták, hogy örökre munkaképtelen leszek. A 40 évi munka azonban megedzett, és egy év múlva újra az íróasztalom Az alomi részecskék az igazi mozgatok Marx György előadása az anyag fejlődéstörténetéről Tegnap délelőtt kezdődött a középiskolás fizikatanárok országos ankétja. Fél tízre megtelt a győri Rába Művelődési Központ sainiházterme az ország sok iskolájából erre az ankétra Győrbe érkezett tanárokkal, érdeklődőkkel. A megnyitón megjelent Székely György, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója, dr. Túri Istvánné, az MTESZ főtittkár-helyettese és dr. Varga Lajos, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetője. A tudományos ülés elnöki tisztét Sas Elemér egyetemi docens töltötte be. A megnyitó után Marx György akadémiai levelező tag állt a mikrofon elé, előadásával kezdődött az ankét tudományos előadássorozata. Előadásában az anyag fejlődéstörténetét ismertette. A világtérben rendezetlenül fénysugaraik kóborolnak. Ezekből a fotonokból van legtöbb az univerzumban. A csillagászati megfigyelések azt mutatják, hogy a távolságok növekedéiben, a hullámhosszak megnyúlóban vannak. Az atomok előtti időben, úgy tízmilliárd évvel ezelőtt, a világmindenség hőmérséklete felülmúlhatta a tízmilliárd fokot. Ebben a fond univerzumban nemcsak szilárd felületű égitestek, hanem még elemi részecskék, elektronok, protonok sem létezhettek mai formájukban. A tudomány eddig képes viszszatekinteni, ettől az állapottól tudja felvázolni az anyag fejlődését. Ebben az alaktalan kavargásban a mozgás túlsúlyban volt a tömegvonzás felett. Bizonyos helyzetben az elemi részek sugárzássá történő szétfoszlása elé akadályok gördültek, és a felaprózódás megakadt a proton és elektron szintjénél. A proton és elektron elektromos vonzása folytán a lehűlő gázban öszszekapcsolódott és megszületett a legegyszerűbb atom, a hidrogén. A sűrű hidrogénfelhőből kiformálódtak ,a tejútrendszerek. A galaxisok közt a mozgás, a galaxisok belsejében azonban a vonzás uralkodik. Évmilliárdok alatt a galaxisokban megszülettek a csillagok. A gravitáció, az elektromos taszítás, a nukleáris kölcsönhatás mellett megjelenik a radioaktivitás. Újabb bonyolult fizikai folyamatok eredményeképpen új elem képződik: a hélium. A protonok egyesülése a hélium mellett meleget is termel. A túlhevült kemencében létrejönnek a kémiai elemek. Az óriás csillagban egyre vadabb az izzás. Hatmilliárd fokon a vasiból ólom, arany és uránium lesz, de ez a születés pusztulással jár. A csillag elpusztul. A csillag összeomlását a felforrósodott anyag egy része arra használja fel, hogy kitör a világtérbe, az atomok széthullanak a világmindenségben. A hidrogénfelhők beszennyeződnek a kémiai elemekkel. Megszületik az atom. Az atomokból molekulák, az elemeikből vegyületek épülnek fel. Egybolygón — a Földön — két—hárommilliárd évvel ezelőtt atomlánc jött létre. A szénatomok más atomokat kötenek magjukhoz, majd a fejlődés következő fokán megjelenik az élő anyag. A sejttelen és egysejtű lényekből indult az anyag magasabb struktúrák felé, amíg megjelent a legfejlettebb lény, az ember. Természetesen — hangsúlyozta mindvégig színes és élvezetes előadásában Marx György —" szó sincs arról, hogy a modern fizika világképét lezártnak tekintjük. Ennek reális oka az anyag kimeríthetetlen gazdagsága. M. Zs.