Kisalföld, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
R A GYŐR 700 éves városban ma kettős esemény történik. Az április 25-i választás eredményeképpen újjáalakul a városi tanács. Az ünnepi ülésen átadják az Elnöki Tanácsnak azt az okmányát, amely Győrt megyei várossá nyilvánítja. A megyei városi cím elnyerése is emlékeztet arra, hogy a 700 év minden haladó eseménye elválaszthatatlan Győr dolgos polgáraitól. A Duna, Rába és a Rábca találkozásánál kialakult település munkássága, parasztsága, értelmisége, kispolgársága számos viharos történelmi eseményt élt át. A legnagyobb gazdasági és morális pusztulást a második világháború szörnyű évei okozták. Ám ahogy a tatárjárás, majd a török hódítás, ugyanúgy az emberiség leggonoszabb ellensége, a fasiszta barbarizmus sem tudta Győrt megsemmisíteni. Akik a gyárak, középületek, lakóházak romjai között életben maradtak, mindig találtak biztató, kivezető utat. Az örökké emlékezetes második világháború után az új korszak hirdetői és szervezői azok voltak, akik a felszabadító Szovjetunióban nemcsak a magyar függetlenség támaszát, hanem a munkának és az életnek példaképét is felismerték. Mint mindenütt az országban, a győri kommunisták és a velük együttérzők is azonnal tudták, miként kell élni a szabadsággal! Biztató szóval és példás tettekkel szervezték az újjáépítést. A győri hidak, gyárak, iskolák, lakóépületek és üzletek újjáépítői lelkesítően tapasztalták az egész ország együttérzését, támogatását. A hazai és szocialista internacionalista támogatást az tette és teszi értékessé, hogy Győr 1945-től, amennyire erejéből tellett, igyekezett a segítséget viszonozni. 1945—46 telén a Magyar Vagon- és Gépgyár hidászai oroszlánrészt vállaltak a Budát Pesttel összekötő Kossuth-híd építésében. Az újjáépített, megnagyobbított majd korszerűsített és teljesen új győri üzemek változatos termékféleségekkel járulnak hozzá a szocialista haza gyarapításához. Az 53 általános, közép, szakmunkás és felsőfokú iskolában a győri fiatalokkal együtt ezernyi kisalföldi és más megyei ifjú sajátítja el az általános műveltséget, a szakmai tudást alsó, közép- és felső fokon. A nagy múltú városban 1945 előtt is sok olyan ember élt, aki tettvággyal akart építeni. Városfejlesztő lelkesedésüket azonban legtöbbször megtörte a szegénység és főleg a tőkés, földesúri osztály önzése. Észak-Dunántúl legkedvezőbb földrajzi fekvésű városának lakói csak a népi demokratikus rendszerben bontakoztathatták ki szabadon, felemelően munkaképességüket. A múltban soha nem remélt haladás történt. A szabadság 26 esztendeje alatt a város lakói korszakos fejlődést valósítottak meg.endszerünkben a nagyobb rang megnöveli a felelősséget és arra késztet, hogy emelkedjék a vezetés színvonala. A változás tartalmát érzik a vezetők, és velük együtt a szocializmus magasabb szintjén fáradozó minden polgár. Ez kifejezésre jutott a helyi tanácstagi jelölő- és választógyűléseken egyaránt. Az időközben megválasztott tanácstagok és a város lakói — a párt útmutatásával — gazda módján értékelik a ma és a holnap feladatait. Sokat segít ebben a népi demokratikus rendszer gazdag tapasztalata, a közéleti demokratizmus fejlődése, a nyílt, őszinte kritika, a társadalmi alkotó összefogás. A megyei város vezetőiként a győri tanácstagoknak a törvény biztosította nagyobb hatáskörr és úgy helyes ésszerűen élniük, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek, valamint az üzemek, szövetkezetek, intézmények javaslatait, aktív, cselekvő támogatását kommunista szerénységgel kérik és hasznosítják. A város vezetői és a lakosság között szocialista tartalmú kapcsolat szükséges ahhoz, hogy Győr ipara, mezőgazdasága, kereskedelme megtartsa és növelje dinamizmusát. Így szükség van az összefogásra a szocialista kultúra és művészet fejlesztése céljából is. A legöntudatosabb a győri munkások, a közösben gazdálkodó, művelt parasztok, a gyári és intézményi értelmiségiek megértő ügyszeretetével az ország ötödik megyei városa bizonyítja, hogy nemcsak a termelésben és értékesítésben, hanem a klasszikus és az új szocialista kultúra ápolásában is méltó lesz új címéhez. Felépül a Műszaki Főiskola, a színház, az ifjúsági ház, a kórusok és zenekarok hangversenyterme, a könyvtár méltó épületet kap. És ami, ha lehet, még fontosabb, az erkölcsi és anyagi megbecsülés magas színvonalú kifejezésre juttatásával a színjátszó, zene-, képző- és irodalmi művészet is a megyei városi rangra emelkedik. A korszerű iparnak és mezőgazdaságnak szerves részeként fejlesztendő szocialista kultúrához a megyei és városi pártbizottság, a megyei tanács, a tömegszervezetek és a Hazafias Népfront változatos, előremutató eszmei segítséget ad. Hazánkban és Győrött is a felszabadulás óta minden a legfontosabbért, az emberért történik. A munka, a kulturáltabb élet, a magasabb színvonalú műveltség alakította ki azt a vonzást, hogy az egykori ötvenezres város a felszabadulás óta folytonos növekedéssel a százezres lélekszámot is meghaladta. A szocialista humánummal átszőtt fáradozást a város dolgos lakossága jogos büszkeséggel vallja magáénak, és Győr fejlesztésében a jövőben is alkotóan részt vesz. Kisalföld szerkesztősége úgy véli, olvasóinak nevében helyesen cselekszik, ha az ötödik magyar megyei város lakosságának azt kívánja: a X. kongresszus eszmeiségével, szocialista hazaszeretettel az egész ország javára és saját boldogulásukra gyarapítsák Győrt becsületes munkával. Az AFIT-gyár dolgozóinak menete a soproni ünnepen. ÁRA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1971. MÁJUS 4. KEDD * XXVII. ÉVFOLYAM 103. SZÁM Megyénk dolgozóinak színpompás ünnepe „Ma, amikor e sorokat írom, az európai és az amerikai proletariátus seregszemlét tart első ízben mozgósított csapatain, egységes hadseregként mozgósítva egy zászló alatt. Bár mellettem állna még Marx Károly, hogy ezt saját szemével láthatná:’ — Nyolcvanegy évvel ezelőtt május elsején írta e sorokat Engels Frigyes, az eszme egyik nagy teoretikusa. Azóta a világ minden részén kart karba fonva vonulnak a proletariátust összefogásra serkentő ünnepen. Győrött A természet kegyes volt hozzánk: 9 óra körül elállt az eső. Fél tízkor megszólaltak a fanfárok és megkezdődött a színpompás, szemet gyönyörködtető, szívet melengető menet. A KISZ Ifjú Gárdájának tagjai nyitották meg a sort díszes egyenruhájukban. Őket követték az úttörő közlekedési járőrök, majd a győri diákok. A költővel együtt hirdették: „Itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás A győri gyárak és intézmények végeláthatatlan sorának élén a vállalatok vezetői haladtak piros és nemzeti színű zászlókat lobogtatva. Elöl jöttek a termelésben legkiválóbbak: a Győri Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalat, mellette a Magyar Vagon- és Gépgyár. Mindkettőt a Minisztertanács, és a SZOT vörös vándorzászlójával tüntették ki. A Pamutszövő- és Műbőrgyár dolgozói büszkén jelentették, hogy 1970-ben 1,4 milliárd forint termelési értéket értek el. A SZIM győri Célgépgyára menetének élén a dolgozók gyermekei haladtak. A Győri Keksz- és Ostyagyár egy teherautóra épített várat mutatott be. Ezután a Richards Finomposztógyár dolgozóinak vidám éneklése töltötte be a városi tanácsháza előtti teret. Hatalmas tehergépkocsira egy szövőgép csévéjét szereltéti fel, amelyen a Richards legszebb termékeit láthattuk. Ezután egy ember nagyságú tulipán forgó kelyhéből csinos leányok bújtak elő a Richards gyártmányaiból készült ruhákban. A másik csoportban a Növényolajipari Vállalat, majd a Volán 19-es Vállalatának dolgozói jöttek. Őket az AFIT XV-ös Autójavító Vállalata dolgozói követték az országutak jótevőivel, a sárga angyalokkal. Nagy taps fogadta a kiváló eredményeket elért Gyógyszertári Központ menetét. A Húsipari majd a Hűtőipari és a Baromfiipari Vállalat tartott rögtönzött árubemutatót. A Győr megyei Állami Építőipari és az ÉPFU Vállalat dolgozóit is nagy taps fogadta. Látványos volt a győri sportolók felvonulása is. A Rába ETO zöld melegítős versenyzőit, a Győri Dózsa cselgáncsozói követték. A Kazinczy Gimnázium piros, fehér tornaruhás diáklányai pompás gyakorlatokkal fejezték be az ünnepséget. Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára a felvonulás után a következő nyilatkozatot adta munkatársunknak: — Hangulatos, lelkes, érdekes ünnep. Politikai tartalma is nagyszerű volt a felvonulásnak, mert az emberek hitet tettek a párthoz való ragaszkodásukról, a szocializmus építéséről, a magyar— szovjet barátságról. Kívánom a megye minden dolgozójának, hogy munkálkodjanak még eredményesebben a Kisalföld felvirágoztatásáért. Sopronban Csordás Mihálynak, a Szakmaközi Bizottság titkárának ünnepi köszöntőjét nem sokkal kilenc óra után hangszórók közvetítették. Az ír ronzo r-vecí crzrrrvira homitada a jubileumi munkaverseny győztes üzemelt. Közben a Lenin körúton, a Mátyás király utcán át közeledtek a Fenyő téri Iskola úttörő fúvósai a Május 1. téren felállított díszemelvény felé. Tapssal köszöntötték őket a tribünön állók. Énekszóval, a sportágnak megfelelő ruhákban meneteltek a fiatalok. Őket követve nemzetiszínű, vörös, kék selyemzászlót, transzparenseket és virágot vivő munkások vonultak az úttesten. Negyvennél több üzem, szövetkezet képviselői léptek el a városi fúvószenekar játékára a díszelnökség előtt. Az egyetem, az óvónőképző hallgatói a középiskolásokkal, szakmunkás-képzősökkel együtt fegyelmezettségükkel vonták mamagukra a figyelmet. A tanácsi, egészségügyi dolgozók is szép számmal csatlakoztak a felvonulókhoz. Ilyen jókedvű, esernyős, tarka menetet még nem látott Sopron, pedig egyre jobban esett az eső, öreg és fiatal örült a májusi ünnepnek, nem érezték a nedvesedő kabátok súlyát, az arcokra permetező eső hidegét. Délutánra a hideg szél mérséklődött. Sokan kirándultak a Lövérekbe, a Válásra. Ott folytatódott a majális. Este a művelődési házak s az ifjúsági ház zenekarainak játékára táncoltak a soproniak. Mosonmagyaróváron Május elseje reggelén a korai munkásvonaton egybeért a hétköznap az ünneppel. Álmos szemű szövőlányok vonatoztak haza Győrből, a harmadik műszakról, és sötét ruhába, fehér ingbe öltözött diákok készültek Mosonmagyaróvárra a környékbeli községekből a felvonulásra. A május elseji felvonulás kilenckor kezdődött. Elsőként a város sportiskolájának növendékei értek az emelvény elé, őket a mosonmagyaróvári általános iskolák diákjai követték. A felnőttek sorát a Mezőgép kezdte meg: tizenegyszeresen kiváló vállalat háromszor nyerte el a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlaját. A gyár kovácsüzemének dolgozói közül néhányan hatalmas kalapácsokat az öntők pedig öntőkanalat vittek magukkal foglalkozásuk jelvényeként. Majdnem másfél óráig tartott a város dolgozóinak ünnepi menete. A felvonulás és a nap további része szerencsére eső nélkül telt el, így nyugodtan szórakozhattak, sétálhattak a mosonmagyaróváriak a Május 1. ligetben. Délután sporteseményekre került sor a fúvószenekarok hangversenyein kívül. Nagy érdeklődés kísérte a Május 1. ligetben, az egyetemi sportcsarnokban délután három órakor a KISZ mosonmagyaróvári Bizottsága által rendezett női labdarúgó-mérkőzést. A mosonmagyaróvári sportkedvelők május 2-án, vasárnap is megtalálhatták szórakozásukat. Kosárlabda- és labdarúgó-mérkőzéseken kívül délután a gyerekek is találtak maguknak elfoglaltságot. Három órakor a mosoni József Attila Művelődési Házban gyermekdélután volt, a város iskolának művészeti csoportjai gyönyörködtették ezúttal főként az édesanyákat. Kapuvárott kilenc órakor kezdődött a felvonulás. A Fő téren vörös selyemmel, zászlókkal és virágokkal feldíszített emelvény előtt rendezett, fegyelmezett sorokban lépkedtek el először a zászlóvivők, majd az úttörők és az ifjúgárdisták díszszakaszai, őket követték az iskolák tanárai, tanulói és a közintézmények alkalmazottai. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, a lakosságnak szolgáltatást végző kisipari szövetkezetek, a vasas és textilipari vállalatok dolgozói foglalkozásuknak megfelelő jelkép alatt vonultak fel. Az alig másfél éve város Kapuvár dolgozóinak (Folytatás a 3. oldalon.) Kapuvári nagymama az unokájával. A májust köszöntő harsonások a Győr városi tanácsháza előtt.