Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
2 Párizs rendkívül nagyra értékeli a Szovjetunió barátságát Brezsnyevet ünnepli .................................... IDSzes nyilatkozat a tárgyaslásokról Párizs: Dobsa János, az MTI tudósítója írja: Leonyid Brezsnyev kedden délelőtt Chaban Delmas miniszterelnök kíséretében koszorút helyezett el a Diadalív alatt az Ismeretlen Katona sírján, majd Marcellin belügyminiszter kíséretében a párizsi városházán tett látogatást. A városháza előtti téren — akárcsak előzőleg, a Diadalív közelében és a Champs Elysées-en — hatalmas tömeg gyűlt össze és a párizsiak lelkes éljenzéssel fogadták az SZKP főtitkárát és a kíséretében levő szovjet államférfiakat. A városháza főbejáratánál Jean Cherioux, a párizsi tanács elnöke fogadta a szovjet vendégeket, és a városháza dísztermébe kísérte őket, ahol már összegyűltek a városi tanács tagjai és a párizsi diplomáciai kar képviselői. Jean Cherioux a városi tanács és Párizs lakossága nevében üdvözölte Leonyid Brezsnyevet és hangsúlyozta, hogy a párizsiak rendkívül nagyra értékelik a szovjet és a francia népet összekötő hagyományos barátságot. Leonyid Brezsnyev válaszában mindenekelőtt kijelentette, hogy Párizs szépsége rendkívül mély benyomást tett rá, majd megemlékezett arról a hősies magatartásról, amelyet Párizs lakói a hitlerista megszállók ellen tanúsítottak, és az 1944 augusztusában lezajlott fegyveres felkelésről, amellyel a párizsiak megvédték városukat az elpusztítástól. Leonyid Brezsnyev ezután hangsúlyozta: A háború óta már új nemzedék nőtt fel, és a mai vezetők történelmi felelőssége, hogy az új nemzedék számára biztosítsák a szilárd békét, biztosítsák azt, hogy egész tevékenységüket a békés alkotó munka, az emberi kapcsolatok és a kölcsönös megértés fejlesztésének szolgálatába állíthassák. Leonyid Brezsnyev beírta nevét a párizsi városháza aranykönyvébe, majd távozásakor a városháza előtt összegyűlt sokaság ismét lelkesen éltette az SZKP főtitkárát. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Brezsnyev és Popipidou tanácskozása kedden este nyolc óra tíz perckor befejeződött. A második négyszemközti tanácskozás valamivel több mint négy óra hosszat, a francia elnökség szóvivője szerint a megvitatott kérdések fontossága miatt a tervezettnél tovább tartott. Pompidou elnök és Leonyid Brezsnyev kedd délutáni tanácskozása után a francia és a szovjet szóvivők a következő közös nyilatkozatot ismertették a sajtó képviselőivel: Október 25-én és 26-án hosszas megbeszélések folytak Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára között. Az eszmecserék a mindkét felet kölcsönösen érdeklő kérdések széles körére terjedtek ki. E két nap alatt Leonyid Brezsnyev tájékoztatta Pompidou elnököt a Szovjetunió belső helyzetéről, gazdasági fejlődéséről és külpolitikájának céljairól. Pompidou elnök tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet Franciaország fejlődéséről és külpolitikájának bizonyos vonatkozásairól. Megállapították, hogy a két ország közötti gazdasági, tudományos, technikai és kulturális együttműködés milyen nagy fontosságú mindkét ország előrehaladása érdekében. Tervbe vettek bizonyos intézkedéseket ennek az együttműködésnek az elmélyítésére és továbbfejlesztésére. A kölcsönös kapcsolatok területén megvitatták e kapcsolatok továbbfejlesztésének elveit. A külpolitika területén a két államférfi eszmecserét folytatott a politikai konzultációról, az 1970-ben aláírt jegyzőkönyv hatásairól, továbbá Európáról és az európai biztonság bizonyos kérdéseiről. E problémák kapcsán olyan közös álláspont bontakozott ki, amely egyaránt tükrözi a francia nép és a szovjet nép érdekeit. A megbeszélések az őszinteség, a megértés és a szívélyesség légkörében és a barátság szellemében folytak. E témákról és más külpolitika kérdésekről, valamint a gazdasági együttműködésről a megbeszélések a következő napokban folytatódnak. ★ A versailles-i Trianon-palotában Pompidou elnök balettbemutatóval egybekötött díszvacsorát adott Brezsnyev tiszteletére. Képünkön: Pompidou és Brezsnyev üdvözli a művészeket. (Telefoto — KS.) TELEX TORONTO Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, befejezve kanadai látogatását, kedden kíséretével Torontóból baráti látogatásra Kubába utazott. HAVANNA A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a kubai kormánynak meghívására kedden baráti látogatásra Kubába érkezett Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A havannai repülőtéren Fidel Castro, kubai miniszterelnök, a KKP KB első titkára és lelkes ünneplő tömeg fogadta. BELGRÁD Tito jugoszláv államelnök kedden reggel elindult az Egyesült Államokba, hogy viszonozza Nixon elnök 1970. őszi jugoszláviai látogatását. Ez a jugoszláv államelnök első hivatalos látogatása az Egyesült Államokban. BECS Indira Gandhi indiai miniszterelnök asszony Belgiumban tett látogatásának befejeztével kedden látogatókörútjának második állomására, az osztrák fővárosba, Bécsbe érkezett. Az indiai kormányfőt Bruno Kreisky kancellár fogadta. Indira Gandhi három napot tölt Ausztriában. (MTI) KISALFÖLD A magyar—NDK gazdasági bizottság berlini ülésén Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes (baloldalt) üdvözli dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettest. (Telefoto — ZB — MTI — KS.) (Folytatás az 1. oldalról.) kommunista jelleg kidomborításának szükségességéről szólt a szervezeti munkában. A mezőgépgyári fiatalok kezdeményezésére rövidesen „Hat órát Mosonmagyaróvárért” mozgalmat indítanak a város szépítéséért. A mezőgépesek csatlakozásra hívták fel a város valamenynyi KISZ-szervezetét. Orbán György (MOFÉM) annak szükségességéről beszélt, hogy a gazdasági vezetők is figyeljenek oda a fiatalok mozgalmi munkájára: bíráljanak, ha kell, az elismeréssel pedig ne takarékoskodjanak, ha annak ideje van. Bangha József, Antal Zoltánná, Unger András, Uzsák Zoltán, Jancsó Jeromos és a többi — Garai Károlynak, a városi pártbizottság első titkárának szavait idézve: valamennyi tiszta szívű, jót akaró, fiatal kommunista — becsülettel, öntudattal, bátran és őszintén, a tenni akarás dicséretes szándékával kért, elismert és bírált az értekezleten, azt bizonyította, hogy érzi és tudja társadalmunk gondjait, tudja, hogy mit vár tőlük az ország, hol a helyük, hogy szocialista hazánk hasznos tagjai legyenek a munkában, művelődésben és szórakozásban. Felszólalt az értekezleten Korik Miklós, a KISZ KB munkatársa is. Az eddiginél jobb politikai felkészülésre és felkészítésre, a politikai önképzés szükségességére hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, a KISZ-tagot az is megkülönbözteti a nem tagtól, hogy politikailag tájékozott, képzett, legalábbis annak kell lennie. Garai Károly az ifjúságnak arról a rétegéről beszélt, amely passzív a politikai és a társadalmi életben. Az ő megnyerésüket, felvilágosításukat, aktiválásukat szorgalmazta. Szólt azokról a fiatalokról is, akik vidékről járnak dolgozni, vagy tanulni a városba, és gyakorlatilag sem otthon, sem a munkahelyükön nem élnek KISZ- életet. Hosszas, tartalmas hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az ifjúság érdekvédelme, erkölcsi és anyagi megbecsülése össztársadalmi feladat. A városi tanács elnökhelyettese, Vitéz Antal megköszönte a fiataloknak mindazt, amit eddig a város felvirágoztatásáért tettek, és kérte további segítségüket. Ezután a fiatalok megválasztották a KISZ új városi bizottságát, amelynek titkára ismét Budavári Tibor lett, majd megválasztották a város megyei küldötteit is. A rangos eseményen megjelent Darvas Frigyes, a megyei pártbizottság munkatársa, Csapó László, a megyei Úttörőelnökség titkára, és megtisztelték a küldöttgyűlést részvételükkel a város üzemeinek, gyárainak, intézményeinek párttitkárai is. n *. Hat órát a városért Folytatódtak a magyar-NDK külügyminiszteri tárgyalások Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere — aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — és a kíséretében levő személyiségek kedd délelőtt a Hősök terén ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János, külügyminiszter, Kovács Imre, hazánk berlini nagykövete, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. A koszorúzás után Otto Winter és kíséretének tagjai a főváros nevezetességeivel — egyebek közt a Metróval — ismerkedtek. Kedden délután a Külügyminisztériumban folytatódtak a hétfőn megkezdett Magyar —NDK külügyminiszteri tárgyalások. Péter János és Otto Winter kölcsönösen tájékoztatták egymást kormányaiknak a nemzetközi élet legfontosabb, időszerű kérdéseiben kialakított álláspontjáról. Behatóan tanulmányozErich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet ták az európai politikai helyzetet, nagy figyelmet szentelve az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívása kérdéseinek, s egyúttal megvizsgálták az ezzel kapcsolatos, soron következő tennivalókat. (MTI) Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából kifejezett jókívánságokért. (MTI) NDK-vezetők köszönő távirata P. Seleszt köszöntötte parlamenti küldöttségünket Kijev (MTI) Kedden délben a Kijevbe érkezett magyar parlamenti küldöttséget fogadta Pjotr Seleszt, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A kijevi pártházban lezajlott mintegy kétórás baráti találkozón Pjotr Sebeszt meleg szeretettel üdvözölte az Ukrajnával szomszédos Magyarország országgyűlési képviselőit. Apró Antal, a magyar parlamenti küldöttség vezetője tolmácsolta a megjelent ukrán államférfiaknak az MSZMP Politikai Bizottsága és személy szerint Kádár János, valamint az országgyűlés, a magyar kormány üdvözletét. Méltatta jó kapcsolatainkat és azt az érdeklődést, amelyet egymás fejlődése iránt tanúsítunk. Délután a magyar küldöttség útja az ukrán minisztertanácshoz vezetett, majd a kijevi Dicsőség-parkban megkoszorúzta az Ismeretlen Katona emlékművét. 1971. október 27., szerda Washingtoni vereség az ENSZ-ben A Centropress kedd esti kommentárja: MEGTÖRTÉNT, aminek meg kellett történnie: az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése megszavazta a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását és egyben a tajvani rezsim delegátusainak kizárását a világszervezet minden szervéből és fórumáról. Ez a nagy horderejű döntés semmiképpen nem független egy olyan folyamattól, amelynek színhelye az utóbbi időben mindenekelőtt Európa volt, és amelynek lényege: megszabadítani a világpolitikát, a nemzetközi kapcsolatokat a legkiáltóbb anakronizmusoktól, a legbántóbb irrealitásoktól. Az életben semmit sem lehet elérni, ha nem a meglévő valóságból, a tényekből indul ki az ember. Ez a politikai, a diplomáciai életre is vonatkozik. Ahhoz, hogy Európában megtörjön a hidegháború jege, fontos lépés volt bizonyos alapvető realitások bonni elismerése. És ahhoz, hogy Ázsiában számos ország politikája ne homokra épüljön, mint a múltban, át kellett helyezni ezt a politikát a valóság talajára. Ennek a valóságnak egyik igen lényeges eleme a föld legnépesebb országának, a Kínai Népköztársaságnak a léte. Ezt a tényt Nyugaton — mindenekelőtt Washingtonban — sokáig egyszerűen nem vették figyelembe, sőt tagadták. Az élet, a fejlődés arra kényszerítette az Egyesült Államok kormányát, hogy az utóbbi időben némileg módosítsa ezt az alapállását. De Washington felemás, kettős vonalat kívánt követni: azt szerette volna, ha a világszervezetbe bekerül ugyan a népi Kína, de azért bent marad ,,a másik Kína", a tajvani rezsim képviselete is. EZ A KETTŐS koncepció volt a sokat emlegetett amerikai javaslat lényege, és ezt vetette el most látványosan a világszervezet tagállamainak döntő többsége. A szavazás eredménye történetének legnagyobb szabású vereségét mérte az amerikai ENSZ-diplomáciára, és győzelemre vitte azt az álláspontot, amelyet a szocialista országok az első pillanattól kezdve, a Kínai Népköztársaság megalakulásától következetesen képviseltek. Erre a rendkívül fontos és az eredményben, két évtized távlatában döntő szerepet játszott tényre emlékeztetett Jakov Malik, a szovjet ENSZ-delegáció vezetője, valamint — többek között — a Lengyel Távirati Iroda New York-i kommentárja is. A szocialista országok töretlen támogatása volt az a mag, amely körül megszületett és kibontakozott az egész nemzetközi közvélemény döntő többségének álláspontja. Ez az álláspont vált olyan erővé, amely fokozatosan eltávolította Washingtontól a kínai kérdésben még az Egyesült Államok néhány legfontosabb szövetségesét is. Figyelemre méltó jelenség, hogy a NATO-országok közül csak az athéni, a luxemburgi és a lisszaboni kormány szavazott az amerikai határozati javaslat mellett, viszont ellene szavazott a többi között Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada, nem is beszélve az észak-atlanti tömb skandináv tagjairól. A Kínai Népköztársaság ezzel az eredménnyel lehetőséget kapott arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bekapcsolódjék a nemzetközi élet áramkörébe. A haladó világ azt várja a népi Kínától, hogy él ezzel a lehetőséggel, és képviselői a közgyűlésen, a Biztonsági Tanácsban, valamint az ENSZ valamennyi fórumán a béke és a nemzetközi progresszió erőit segítik majd. BÁRMIT HOZZON IS a jövő, azon már semmi sem változtathat, hogy Tajvan kizárásával a múlt újabb maradványa, újabb tarthatatlan anakronizmus tűnt el a nemzetközi porondról. (RS)