Kisalföld, 1971. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
* Kisalföldi Ifjúság Folytaktek a magyar—bolgár kormányfő! tárgyalások VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. NOVEMBER 25. CSÜTÖRTÖK ★ XXVII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM flatárer-díszszázad köszöntötte Sopronban Biszku Bélát, a Központi Bizottság titkárát A váratlanul ránk tört tél miatt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán reggel vonattal folytatta útját megyénkbeli látogatásának második napi színhelyére, Sopronba. Legnyugatibb városunkba elkísérte a vendéget Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A soproni pályaudvaron ZÁRAI KÁROLY, az MSZMP Sopron városi Bizottságának első titkára, SZABÓ GUSZTÁV vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka, BÖRÖCZ ISTVÁN ezredes, az MSZMP határőrségi bizottságának első titkára és LISICZKI Lajos, a megyei pártbizottság tagja, a GYSEV soproni igazgatója fogadta Biszku elvtársat. Díszszázad tisztelgése köszöntötte a Központi Bizottság titkárát a magasabb határőregység parancsnokságán, ahol a határőrizeti feladatokról és eredményekről, a politikai munkáról, a hivatásos állomány szakmai felkészültségéről tájékoztatta Biszku Bélát az egység parancsnoka. A Fertő tavi határszakasz egy részének megtekintése következett ezután, majd az AFIT vitorlástelepi pihenőházában dr. Erdély Sándor, Sopron Város Tanácsának elnöke adott áttekintést a vízitelep fejlesztéséről. Elmondta, hogy a város vezetőségének az a szándéka, hogy elválassza egymástól a vitorlástelepet és fürdőt. Húszmillió forintért új utat építtetett a soproni tanács Fertőrákostól a vitorlástelepig. A rendezés miatt új mólósort szükséges kiépíteni, ez 6 millióba kerül. Ugyanannyit fordítanak az ivóvíz-ellátásra és csatornázásra. A villany bevezetése a fejlesztés legkisebb tétele, 1,5 millió forint kell rá. Dr. Erdély Sándor az általános rendezési tervrajz segítségével érzékeltette e pihenő- és üdülőterület jövőjét. Fertőrákosról visszatérőben Biszku Béla és a kíséretében levő személyiségek néhány percre megálltak, és pillantást vetettek a Közép-Európában egyedülálló barlangszínpadra. A Központi Bizottság titkárának kérésére iktatták a soproni programba egy határőrizeti őrs megtekintését, a katonákkal való találkozást. Jelentették a vendégének, hogy ebben az esztendőben 25 tiltott határátlépés kísérletét akadályozták meg az őrs harcosai, az egyik járőr egy alkalommal egyszerre hat határsértő szándékát hiúsította meg. Beck István határőr, alapszervezeti KISZ-titkár vázolta ezután az őrs ifjúkommunistáinak feladatait, végül hurkapálcikákból épített magasfigyelő-modellt, kisplasztikát és fényképalbumot nyújtott át a magas rangú pártvezetőnek. Biszku elvtárs rövid beszédet mondott. A többi között kiemelte, hogy a pártmunkások is katonák, csak máshol teljesítenek szolgálatot. A határ legbiztosabb védelme az — hangoztatta —, ha az országban törvényes rend van, az emberek elégedettek az életkörülményekkel. Végezetül ismételten megköszönte a fo Igadtatást, a tájékoztatót, a kedves ajándékot, és a szolgálat ellátásához a Központi Bizottság nevében sok sikert kívánt az őrs harcosainak. A soproni program befejező állomása a Liszt Ferenc Művelődési Központ megtekintése volt. Biszku Béla vonattal a kora délutáni órákban indult Sopronból Győrbe, ahonnan gépkocsin folytatta útját a fővárosba. Már a héten eladták a RÁBATEXT jövő évi termelését Hét textil-nagykereskedelmi vállalat képviselője, számtalan lerakat vezetője érkezett tegnapelőtt a Győri Textilipari Vállalathoz. A cél: a gyár és a korszerűsített eljárással készült termékek megtekintése és tárgyalások folytatása, illetőleg megállapodások kötése a jövő évi szállításokra. A belkereskedelmi szakemberek nagy érdeklődéssel hallgatták Marton János igazgatónak a RÁBATEXT fejlesztésére vonatkozó ismertetőjét, különös tekintettel a pamut poliészter ágynemű- és felsőruházati anyagok gyártásáról szóló tájékoztatóra, majd megtekintették a gyárat. A tárgyalásokon a kereskedők a többi között elmondották, hogy az idén számottevően nőttek a készletek, anyagi terhek sújtják a nagykereskedelmi vállalatokat. A raktárkészleteket azonban az aranypille márkájú termékek sehol sem gyarapítják. A Győri Textilipari Vállalat nyüstös ágyneművásznai, zsebkendői és más készítményei igen kelendőek. Örömmel fogadták a kereskedelmi szakemberek, hogy a gyár rekonstrukciójának következtében az eddig csak 180 centiméteresen gyártott ágyneműanyag már 240 centiméter szélességben is kapható, s megjelenik a gyűrtelenített változata is. — Bár több volna belőle — hangzott az általános kívánság. A jövő évben 400 ezer négyzetméter pamut—poliészteranyag készül a Győri Textilipari Vállalatnál, ezt az utolsó négyzetcentiméterig lekötötték a belkereskedelem részére. Nyüstös áruból az 1971. évben eladott mennyiségnek 19 százalékos növelését vállalta a gyártó cég. A megrendelők ezt keveselték Ugyan de többnek gyártására nem futja a vállalat teljesítőképességéből, a méteráru össztermelésének 40 százalékára ugyanis a külföldi megrendelők tartanak igényt. Az évi 24 millió darabos zsebkendőtermésnek egyharmada a hazai boltokba jut. Értékesítési gondjai tehát nincsenek a Győri Textilipari Vállalatnak, a vezetőknek csupán az okoz fejtörést, hogy a nagy keresletet miként tudják a lehető legjobban kielégíteni. A mostaninál több aranypille-márkás ám juthatna a hazai boltokba, ha a belkereskedelem rugalmasabban igazodna az exportcikkek gyártásához. A hazai kereskedők ugyanis azt állítják, hogy a magyar vásárlók ízlése eltér a külföldiekétől. Pedig a külföldre szállított ágyneműanyagok zöme olyan finom pasztellszínekben készül, amelyeket a legkényesebb ízlésű magyar háziasszonyok is boldogan mondanának magukénak. Nem egy magyar turista valutáért meg is vásárolja odakinn e pompás termékeket. A gyár vezetői és a kereskedelmi szakemberek találkozóján arról is szó esett, hogy szükséges, időszerű a belföldi fogyasztók véleményének alaposabb megismerése, a jobb, szakszerűbb árupropaganda. S feladatott a lecke a gyári vezetőknek is: a nagy keresletet kifogástalan minőségben kell kielégíteni. S ez nem könnyű, mivel a gyár történelmében egyedülállóan fiatal szövőgárdával (az átlagos életkor 20 év) kell megoldani az egyre nehezebb feladatokat. J. L.-né Kutató egyetemisták Oktatási szünet volt tegnap a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaság-tudományi karán. Nem ünnep miatt, hanem mert tegnap tartotta a tudományos diákköri tanács a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportjával karöltve házi tudományos diákköri konferenciáját, s ezen — hála a szünetnek — a hallgatók nagy számban vehettek részt. A tanács két szekcióban ülésezett. Az „A” szekció a növénytermesztés témakörével foglalkozó tudományos munkák készítőinek adott pódiumot, a ,3” pedig az állattenyésztési—gépészeti témák ismertetésének színhelye volt. Dr. Bálint Sándor, tudományos főmunkatárs, az A-szekció elnöke elmondotta, hogy a hallgatók színvonalas munkát végeztek, örvendetes a közgazdasági gondolkodás fejlődése, a napi népgazdasági, mezőgazdasági gondok észrevétele, figyelembevétele. Dr. Szajkó László, tanszékvezető egyetemi tanár, dékánhelyettes és dr. Six László adjunktus, diákköri elnök a kör céljáról, a hallgatók aktivitásáról, a témaválasztásról tájékoztatták lapunkat. — A diákkörnek hatvan tagja van, a mai huszonkét téma előadói főként felsőéves hallgatók, de van köztük másodéves is. A cél az új iránti fogékonyság, érdeklődés erősítése, de a köznevelőiskola is: egyik fontos feladata az oktatói utánpótlás nevelése egyetemünk számára. Az oktatók közül sokan voltak tagjai tanulmányaik idején a tudományos diákkörnek. Vannak hallgatók, akik már önállóan veszik ki részüket a tanszékek kutatómunkájából. A ma ismertetett huszonkét téma kivétel nélkül hosszú, egy- és több éves fáradozás eredménye, s közvetve vagy közvetlenül a hús-, tej- és takarmánygazdálkodás köré csoportosítja mondanivalóját. De van olyan is, amelyik például az agrárértelmiség helyét és szerepét vizsgálja a társadalomban. Az értékelés nem lenne teljes, ha nem említenénk a konzulens oktatók szerepét, akik rendszeres gyakorlati tanácsokkal látták el a hallgatókat Eredményhirdetésre decsjfett 6-án kerül sor. A leswpc?*hat dolgozat eljut az ogPMSIB tudományos diákköri írdiferenciára, amely 1972 áprilisában lesz valamennyi agrár-felsőoktatási intézmény, valamint az Erdészeti és Faipari Egyetem részvételével Keszthelyen. P. M. Ügyeletes riportereink jelentik Erélyes fellépést! A kétnapos erős havazás alaposan próbára tette az erőket. Mint kiderült, a hóeltakarításban érdekelt vállalatok ígérgetése, a felkészülés szorgalmas hangoztatása csak „fal” volt, a jóhiszemű közvélemény áltatása. Autóbuszsofőrök panaszkodtak: elérkezett a rugótörések időszaka. A megyeszékhelyen az eltakarítatlan hóréteg megfagyott, jégbuckák képződtek, s homok ide, homok oda, terepen közlekedtek a járművek. Az utak még tegnap este is síkosak voltak. A házmestereket se illeti babér, mert bizony többségben nem teljesítették a kötelességüket, azaz nem takarították el a havat és nem hintették fel a síkos gyalogjárdát. Tegnap délután öt óra előtt néhány perccel szerencsés kimenetelű baleset történt a győri Lenin-hídon. Az amúgy is szűk híd egyik sávját délceg hóhalmok uralták, s egy autóbusz kivetett a kerékpár nyergéből egy gyereket. Sérülés nem történt. De történhetett esetleg utána, mert a késő esti órákban sem hordta el a havat a tanácsi költségvetési üzem. TÉLI ERDŐ OLobenwein Tamás felv.1 Ámokfutó homokszóró A megye útjai járhatók, de erről őszintén megvallva nemcsak a KPM Közúti Igazgatósága tehet, hanem a hirtelen jött olvadás is. Kimle és Lebeny között az E 85- ös úton egy KPM-es homokszóró kocsi az útviszonyok rontásán fáradozott. Történt tegnap délelőtt fél tizenegy tájban. Az autó Győr irányába tartott 40— 50 kilométeres sebességgel, s a platón álló két munkás ördögi gyorsasággal lapátolta a homokot az úttestre. Nem hiszem, hogy a sebesség miatt volt idő becsületesen megmeríteni a lapátot a homokban. Erről később meg is bizonyosodtam. Tizenöthúsz méterenként tenyérnyi homokfoltok voltak láthatók. Ennyire lelkiismeretlen, nemtörődöm és felesleges munkát nem szabad végezni. Nem az elrendelt mennyiségű homok elszórása a lényeg! (Folytatás a 2. oldalon.) FŐPRÓBA Süt a nap, olvadozik a hó. Azt mondják egymásnak a járókelők: ez még nem tél. Ez csak főpróba volt, ízelítő. De nemcsak a tél tartott főpróbát, hanem az ember is — a télre való felkészülésből. Hogyan sikerült ez a főpróba? Rosszul? Mi lesz, ha" nem két-három napig szakad ránk ilyen hóesés, hanem tél lesz a tél, és nemcsak mutogatja magát, hanem tartósan itt marad?! Például hogyan megyünk át a győr-nádorvárosi hídon, mert az még kedden este is korcsolyapálya volt, az oldallejáró lépcsői pedig megközelíthetetlenek. Pedig csak két napig esett a hó. Mert jóllehet, vannak hiányosságaink, olyan gondjaink, melyek megoldása nem is egészen az embertől függ, vagy legalábbis nem vagyunk okozói, összefogunk, küszködünk, s igyekszünk felvenni a versenyt a téllel. De nem úgy, hogy a házmesterek a tél közepén jönnek rá, hogy tulajdonképpen nem is olyan jó házmesternek lenni, s inkább vinné az ördög az ingyen lakást: a szolgáltató vállalatok is még napsütésben készülnek fel a télre, de úgy, hogy pontosan tudják, mit fognak tenni, ha valóban tél lesz. De van nekünk egy olyan alapvető hiányosságunk is, amelyet hovatovább úgy is számon tarthatunk, hogy betegség, sőt, fertőző betegség. A felelősségvállalás hiánya. A fertőző jelzőt hadd bizonyítsam egy egészen hétköznapi kis példával. Igaz, hogy a hajlakkos üvegen még a 17 forintos ár szerepelt, de a pénztárnál közölték velem, hogy már 21 forint. Persze, hogy rögtön kész voltam meglepetten a kérdéssel: „Felemelték?" Mire: „Tévedni tetszik, változott az ára.” Nem akarok polemizálni ezen a változáson, mivel a hajlakk eleve nem közszükségleti cikk. De az már mégis furcsa, hogy a „fogyasztó téved”. Mint ahogy a kenyérgyár szerint is a „fogyasztó tévedett", ha azt hitte, hogy esetleg a gyár nem adott elég kenyeret, vagy „többet akart enni” a szokásosnál. Hogy ebben a két-három napban alig lehetett közlekedni a közutakon? Vigyázzon a gyalogos, esni tudni kell, hordjon magával mindenki egy kiló sót, és szervezzünk Jancsi és Juliska-mozgalmat, de ne kenyérbelet, mert abból kevés van, hanem sót szórjunk magunk előtt és mögött, olvasszuk a síkos utat! És soroljam még? Ha a vásárló a boltban hiánycikkekről hall, türelmetlen, nincs igaza. Miért akar éppen azt venni, ami nincs? És hogy én mindezeket megemlítettem, hát persze, hogy nincs igazam, nem veszem figyelembe X és Y körülményeket, rosszul tájékozódtam stb. — esetleg érhet ez a vád. Mert olyan talán még nem'' fordult elő a mi munkánkban, hogy a megbírált vállalat vagy személy megköszönte volna a cikket. Nem baj, nem is ez kell elsősorban. Hanem az, hogyha hallgatólagosan is, de mindenki vegye magára azt, ami az övé, amiről ő tehet, s próbálja a körülményeihez képest tisztességesen, becsülettel ellátni a feladatát. Mert mindjárt több megértést várhat az a vállalat, amelyik elnézést kér, őszintén szól a baj okáról és arról, is, hogy hogyan tudja, próbálja megoldani. Mert az őszinte akarástól lesz több és jobb, nem az acsarkodástól és a felelősséggel való labdázástól. GSZM