Kisalföld, 1972. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

•• Ügyeletesi jelentések Több édesség jövőre Megkezdte a szerződéskötést a jövő évi termékei értékesí­tésére a győri Keksz és Os­tyagyár. Már megállapodott a budapesti, a Fejér megyei FÜSZÉRT vállalattal, tegnap a Csongrád megyeiek édes­ség­igényeiről tanácskoztak Győrött a szegediek. Ered­ménnyel, mert a jövő évben az ideinél 4,5 százalékkal többet termel a győri gyár. A szerződések kötését még a héten befejezik, s ezzel lekö­tötték jövő évi termelési ere­jüket, illetve eladták készít­ményeiket- Tán­cos, zenés ajándék Szombaton Győrött a Rába Művelődési Házban, vasár­nap este pedig Mosonma­gyaróváron­ a MOFÉM Mű­velődési Otthonában vendég­­szerepelt a Belügyminiszté­rium Duna Művészegyüttese. A tánckar színes népviselet­ben a többi között a Székely legényest, a Torockói me­nyegzőt, az Üvegestáncot és a Lakodalom után című ösz­­szeá­llítást mutatta be. A né­pi zenekar a Táncoló dalla­mok, Román népi tánc, Tűzi­játék-csárdás című szerze­mények művészi előadásával nyújtott feledhetetlen él­ményt. A belügyi szervek dolgo­zói és a meghívott vendégek mindkét helyen nagy tetszés­sel fogadták az ajándék elő­adást, a lelkes és művészi játékot. Csúcsforgalom előtt a Győr-Sopron megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat vezetése nemcsak bő árukészlettel és nagy vá­lasztékkal készült fel az ün­nepi forgalomra, hanem a­­ kereskedelem előtt álló fel­adatokról is tanácskozott a boltvezetőkkel. A vállalat párt- és szakszervezeti veze­tősége a héten a szocialista brigádvezetőkkel tart meg­beszélést. ..Azokról a teendők­ről lesz szó, amelyekkel az 50 brigád, vezetője és tagjai segíthetik a boltok jobb mun­káját, a vállalat és a lakos­ság érdekeinek megvalósítá­sát. Mindkettőt jól szolgálja , a sokat emlegetett előzékeny és udvarias kiszolgálás, amit különösen a nagy forgalom idején örömmel fogadnak a vásárlók! Intézkedést ten az oktatás továbbfejlesztésére A győri járás községeiben levő művelődési házak és könyvtárak tevékenységéről (Folytatása a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, 1IOVISUUITET­­ARA, 80 KHÍ.* AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. DECEMBER 5., KEDD * XXVIII. ÉVFOLYAM 380. SZÁM ,,Eu, a dolgozó magyar nép fia“ A határőregység újoncainak eskütétele „A határon őrködni örök él­mény. Olyasvalami, hogy még hosszú évek múltán is fel­kapja az ember a fejét a szél zúgására, egy ág hirtelen reccsenésére, s emlékképek tűnnek elő. Rendszerint az első igazi szolgálat képei ezek, s akkor már tudja, érzi újból azt is, hogy alig van még egy olyan erős kötelék két ember között, mint együtt járni szolgálatban a határon. Amikor a feketeség szinte végtelen és ringatja, mozgat­ja a fákat, a különös tárgya­kat” — olvastam nemrég egy leszerelt határőr feljegyzései­ben. Ezek jutottak eszembe vasárnap délelőtt Csornán a fellobogózott és feldíszített határőrlaktanya udvarán, amikor láttam a katonafiaik­ra büszke szülőket, felesége­ket, menyasszonyokat és test­véreket. A fiatal újoncok feszes vi­gyázzállásban várták a kürt­jeiét. Az egység parancsnoka a Rákóczi-induló hangjai kö­zepette érkezett a hatalmas térre, megszemlélte az eskü­tételre felvonult határőröket, majd a Himnusz hangjaival megkezdődött az a lélekemelő ünnepség, mely ugyanolyan örök élmény marad a kato­nának, mint az első portyá­zás. Bírta Gábor alezredes a határőrség győri parancsnok­sága nevében köszöntötte a megjelenteket, Csorna város párt- és állami vezetőit, a társfegyvernemek képvise­lőit, majd a többi között eze­ket mondotta: — Ma, amikor fiatal határ­őr elvtársak ünnepélyes esküt tesznek a haza, a szabadság védelmére, soha ne felejtsék el, hogy népünk sikerét, a proletariátus nemzetközi ösz­­szefogása tette lehetővé. A csapatzászló előtti esküben arra is fogadalmat tesznek, hogy teljesítik internacio­nalista kötelességüket, erősí­tik a szocialista országok összefogását, segítik az elnyomás alatt élő népek harcát. Ezután Horváth Ló­ránt­ határőr feszes vigyázzban lépett a csapatzászló elé és társaival együtt mon­dotta a katonai eskü egy életre szóló sza­vait: „Én a dolgozó magyar nép fia eskü­szöm, hogy a Magyar Népköztársaság hű­séges katonája leszek. Esküszöm, hogy ha­zámat, a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenséggel szemben, ha kell, életem felál­dozásával is megvé­dem!” Az eskü után Demény Gá­bor alezredes, a BM Határ­őrség Országos Parancsnok­sága, az MSZMP határőrségi bizottsága, Németh Imréné pedig a csornai KISZ-bizott­­ság nevében köszöntötte az újoncokat. László Attila ha­tárőr pedig az esküt tett ha­tárőrök köszönetét tolmácsol­ta. Az ünnepség az Internacio­­nálé hangjaival ért véget. A felesküdött ifjú­ határőrök nagyszerű díszmenetben va­n Folytatása a 2. oldalon.) Megemlékezés a bankok államosításának 25. évfordulóján Ismeretes, hogy hazánkban a bankokat 25 esztendővel ezelőtt, 1945. december 4-én államosították. Az évfor­duló alkalmával a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító dolgozói Győrött közös ünnepséget tartottak. Horváth Emil, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiók­jának helyettes igazgatója emlékezett a nagy jelen­tőségű, az egész népgazdaságra hatást gyakorló álla­mosításról. Az ünnepségen dr. Babits Zoltán, a Magyar Nem­zeti Bank Győr-Sopron megyei igazgatója, Holndonner Kálmán, az OTP megyei igazgatója és dr. Hajós Vilmos, az Állami Biztosító Győr-Sopron megyei igazgatója elismerő oklevelet adott át azoknak, akik legalább 20 esztendeje dolgoznak a különböző pénzintézeti válla­latoknál. Az ünnepségen részt vettek a megyei és városi párt­bizottság, a tanács, és a Szakszervezetek megyei Taná­csának illetékes vezetői, valamint a Hazafias Népfront tisztségviselői. Képviseltette magát a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének Országos Taná­csa is. Felkészülés az ülésszakra A megyei képviselőcsoport tanácskozása A Hazafias Népfront Győr- Sopron megyei bizottságának tanácstermében jöttek össze hétfőn délelőtt megyénk kép­viselői, hogy felkészüljenek az országgyűlés következő ülésszakára. Dr. Révay Zoltán, a képvi­selőcsoport elnöke köszöntöt­te a megjelenteket, közöt­tük Fördös Andrásnét, a Hazafias Népfront újonnan megválasztott megyei titká­rát. Bejelentette, hogy terv szerint Mosonmagyaróváron a Kötöttárugyárban kellett volna ma összejönniük. Mo­sonmagyaróvár képviselője, Nagy Józsefné azonban meg­betegedett, ezért változott az eredeti elgondolás. Elmondotta, hogy a képvi­selőcsoportok vezetőinek ér­tekezletén Apró Antal adott tájékoztatót. Az országgyűlés legközelebbi ülésszakán vár­hatóan megtárgyalják a költ­ségvetésről, a népgazdasági tervezésről szóló törvényja­vaslatot, megalakítják az építési és közlekedési állan­dó bizottságot, azonkívül in­terpellációk hangzanak el. A képviselők elhatározták, hogy 1973-ban is 6 ülést tar­tanak. Dr. Imre Lajos azt ja­vasolta, hogy jövőre látogas­sanak el Jánossomorjára. Ismerkedjenek meg a moson­magyaróvári járás gondjai­val, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Pájer Imre egyetértett a javaslattal, de kérte a szarvasmarhaprog­ram megvalósításának­­ vizs­gálatát. Pongrácz Imréné sze­rint fontos lenne, ha a kép­viselőcsoport programjába vennék annak megfigyelését, hogy a Központi Bizottság művelődéspolitikai határo­zatát hogyan hajtották vég­re a megyénkben. Nézzék meg a klubkönyvtárak és a művelődési házak működé­sét. Dr. Révay Zoltán felvetet­te: jövőre ajánlatos lenne a képviselőcsoport tagjainak megyénk idegenforgalmával is foglalkozni, különös tekin­tettel a Szigetköz üdülőterü­letté való kialakítására. Zámbó József javaslata az volt, hogy tevőlegesen vegye­nek részt a képviselők a jövő év elején esedékes tanács­tagválasztáson. Azt is java­solta, hogy 1973-ban minél többet tartózkodjanak vidé­ken, és ott ismerkedjenek meg választóik gondjaival. Foglalkozzanak a textilipar rekonstrukciójával,­­megyénk általános iskolai oktatásának anyagi és tárgyi feltételeivel. Marton János azon óhajának adott kifejezést, hogy a Győri Pamutszövő- és Műbörgyár megtekintése is ajánlatos len­ne, ahol a munkaszervezést tanulmányozhatnák. Az elmondottakról jegyző­könyv készült. A végleges programot a legközelebbi ülésen állítják össze, amikor már ismert lesz az ország­­gyűlés 1973. évi munkaterve. Ezután dr. Révay Zoltán bejelentette, hogy az ország­­gyűlés elnöki irodájának közlése szerint a legutóbbi ülésszakon felszólalt képvise­lők javaslataiból 39 került a kormány elé. Az illetékes mi­­­niszterek eddig 27 képviselő­nek válaszoltak is. Dr. Révay Zoltán az or­szággyűlés 1972. október 10-i felszólalásában javasolta, hogy alkossanak új élelmi­szertörvényt, mert a régi el­avult. Elmondotta akkor azt is, hogy megalakították a megyei élelmiszer-ellenőrző hálózatot, de hatáskörük korlátozott. Ismertette a képviselőkkel, dr. Dimény Imre, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter hozzá intézett írásbeli válaszát. — Az élelmiszertörvény ki­adásának szükségessége te­kintetében a képviselő elv­társsal egyetértek — hangzik a miniszteri válasz. — A Mi­nisztertanács 1971—1974 kö­zötti időszak jogalkotási fel­adatairól szóló határozatában az új élelmiszertörvény elő­készítését elrendelte. Ezután közli dr. Dimény Imre levele, hogy a minisz­térium lehetővé tette szak­embereinek a jelentős élel­miszertermelő országok jog­alkotásának tanulmányozá­sát. Képviseltetjük magunkat a FAO Magyar Kódexbizott­sága által rendezendő nem­zetközi konferencián, mely­nek tárgya „A korszerű élel­miszertörvén­y perspektívái”. Az új élelmiszertörvény ki­adásának előkészítése végett már számos intézkedés tör­­tént. Sor került a mélyes és fővárosi élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek ha­táskörének, jogállásának és feladatainak meghatározásá­ra, az élelmiszerek ipari fel­(Folytatása a 2. oldalon.) A lelki gazdagodás forrása KODÁLY-KOLLOKVIUM Kodály Zoltán születésének 90. és halálának 5. évfor­dulója alkalmából kollok­viumot rendezett vasárnap a Hazafias Népfront Győr vá­rosi bizottsága és a Győr vá­rosi Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya. A tudomá­nyos ülésen megjelentek Ko­dály Zoltánná, Szőnyi Erzsé­bet, a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola tanszék­­vezető professzora, E­ősze László zenetudós, valamint Győr város vezetői, zene iránt érdeklődő közönsége. Szőnyi Erzsébet „Kodály Zoltán pedagógiai munkássá­ga a ma tükrében" címmel tartotta meg előadását. A ■zene vastag függönyként ereszkedik a ma emberére — mondotta. — A rádió, a te­levízió, a lemezjátszó szinte megállás nélkül zenét sugá­roz, s az ember a zenét az esetek többségében háttér­ként használja. A zenének aláfestő funkciója van a fil­mekben, a színházi előadá­sokon. A gyerekek a zenével, dallal az óvodában találkoz­nak, nem a szülői házban ta­nulják meg a gyermekdalo­kat, miként az anyanyelvet. Az óvoda alapozza meg ze­nei anyanyelvüket, az iskolai oktatás pedig továbbfejlesz­ti. Él-e még a népdal, talál-e utat a mai ember érzésvilá­­gához, vagy csak egy szűk társadalmi réteg életérzésé­nek kifejezője? — hangzott az előadó kérdése, majd Ko­dály szavaival válaszolt: — A népdal nemcsak a falusi élet visszhangja, hanem a magyar lélek tükre. Kodály Zoltán pedagógiai módszere­­minden gyerekre vonatkozik (ebben rejlik de­mokratikus volta), s nem tesz különbséget a városi és a fa­lusi gyerekek között, a zenei adottságokkal rendelkezők és a fent rendelkezők között. Módszere az egységesség el­vén nyugszik. Vallotta, hogy énekelni mindenki tudhat, s vallotta, hogy az éneklés kö­zelebb viszi a gyerekeket a zene megszeretéséhez és meg­értéséhez. A karéneklés az iskolák­ban valósul meg, gyerekek ezrei énekelnek, s rendsze­res éneklésük fejleszti rit­musérzésüket, előadókészsé­güket, csiszolja felfogó- és emlékezőképességüket. Kodály azt írta, hogy a cél : a magyar zenekultúra meg­teremtése, a magyar zenei (Folytatása az 5. oldalon) Kodály Zoltán zenéje hangzott vasárnap Győrött a városi tanácsháza dísztermében. (Nagy Éva (elv.)

Next