Kisalföld, 1973. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!­ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. MÁJUS 19., KEDD , XXIX. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM A farádi téesz és a Lajta-Hansági ÁG példája A zöldtakarmány és a szarvasmarhaprogram A Lajta-Hansági Állami Gazdaság és a farádi ter­melőszövetkezet adott helyet annak az országos növény­­termesztési vándorgyűlés­nek, melyet május 31-re és június 1-re hívtak össze a rendezők: a MAE növény­­termesztési társasága és megyei szervezete, a MÉM, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya és a Keszthelyi Agrár­­tudományi Egyetem moson­magyaróvári mezőgazdaság­tudományi kara. — Mi az országos rendez­vény célja, mivel foglalkoz­nak a mezőgazdasági szak­­­em­berek két nap alatt? — ezekről beszélgettünk Alapfi Gézával, a megyei tanács főagronómusával. — A növénytermesztési vándorgyűlésre mintegy 700—800 mezőgazdasági szakembert várunk az or­szágból. Azoknak a terme­lőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak szakembe­reit, amely gazdaságokban egyik fő célnak tekintik a kormány által meghirdetett szarvasmarhaprogram terv­szerű megvalósítását. A program sikeres teljesítésé­nek egyik alapfeltétele a szálastakarmányok ter­mesztése, tárolása, hasznosí­tása.­­ Miért megyénkben ren­dezik a vándorgyűlést? — Farad országosan is jó példája a korszerű gyepgaz­dálkodásnak, a pillangósok termesztésének. A farádi téeszben például egy hektár öntözött legelőn 134 mázsa széna terem, melynek fehér­jetartalma 29,5 mázsa. Nép­­gazdaságilag is nagy jelen­tőségű, hogy a tiszta növé­nyi fehérjét hazánkban ter­meljük meg. Erre jó példa marad. A Lajta-Hansági Ál­lami Gazdaság pedig a pil­langósok, legelők korszerű művelésén túl példát tud adni: miként lehet haszno­san tárolni, tartósítani a szálas takarmány okát. A keszthelyi egyetem moson­magyaróvári kara pedig évekkel ezelőtt azt a felada­tot kapta, hogy dolgozza ki a szálasok tárolásának és feldolgozásának korszerű, hasznos módjait. Nos, ezért jutott megyénkre a válasz­tás.­­ Rövid két nap alatt ho­gyan szerezhetnek hasznos, felhasználható tapasztalato­kat a vándorgyűlés résztve­vői? — A pillangósok termelé­se, a gyepgazdálkodás helyi adottságoktól függ." Éppen ezért a résztvevők munka­csoportüléseken vesznek részt. Azok a szakemberek, akik a termesztés módja iránt érdeklődnek, Faradon tanácskoznak, akiket a tar­tósítás, feldolgozás érdekel, Mosonmagyaróváron. Mind­két helyen ott lesznek a mo­sonmagyaróvári kar tudo­mányos munkatársai, és hasznos információkkal lát­ják el a mezőgazdasági szak­embereket. —p —i Ezüstfolyamként terül a sok háló. A nagy teljesítményű ponthegesztő játsyi könnyed­séggel állítja össze tartós hálóvá, a tojóházi ketrecek legfontosabb tartozékává, a vékony acéldrótokat. A len­gyel pártmunkásoknak Gö­löncsér Gábor vezérigazgató (képünkön jobbról a harma­dik) ismerteti a ponthegesz­tő működését. (Nagy Éva fol­.) A párt- és tanácsi munkával ismerkedtek a lengyel küldöttség tagjai Szombati programjában elő­ször Kapuvárra látogatott a Lengyel Egyesült Munkás­párt Wroclaw megyei bizott­­ságának küldöttsége. Az öt­tagú delegációt elkísérte Ko­vács György, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának osztályvezetője és Molnár Imre, a megyei párt­­bizottság munkatársa. Kapuváron Raszler Mihály, a városi pártbizottság első titkára és dr. Nagy András, a városi tanács elnöke, vala­mint munkatársaik fogadták lengyel barátainkat. A kö­szöntő mondatokra — amely­ben sok szó­tesett a kapuvá­riak magyar—lengyel barát­ságot ápoló tevékenységéről — Janusz Owczarek, a LEMP Wroclaw megyei bi­zottságának titkára válaszolt. Dr. Nagy András ezután részletesen ismertette a ta­nácstagok és a tanácsi appa­rátus­ tevékenységét, a fiatal város fejlődésének főbb ten­nivalóit. A tájékoztató után a vendégek kérdeztek. Miros­­law Michala, a megyei párt­bizottság építési és kommu­nális osztályvezetője arra volt kíváncsi, mi a mechanizmu­sa annak­, ha valakii házat akar építeni Kapuváron ? Zygmund Kosmalát, a Swid­­ni­y járási pártbizottság első titkárát az érdekelte: vásá­rolható-e mindenfél­e építő­anyag? A vendégek meggyőződhet­tek a hallottakról, mert a vendéglátók egy TÜZÉP-te­­lepre és építési szerelvénye­ket árusító üzl­etbe is elvit­ték őket. A kapuvári látogatás ked­ves epizódja volt a helyi mú­zeum megtekintése, ahol szá­mos lengyel emléket — a hajdan Kapuvárra és környé­keire menekült lengyelek nap­lóit, használati tárgyait stb. — mutatott be dr. Faragó Sán­dor, a múzeum igazgatója. A vendégek kérésére a helyiek felkeresték és odakérték Jan Sowa nyugdíjast, aki lengyel menekültként került Kapu­várra és ott telepedett le. A delegáció délután Sop­­ronhorpácson­­ folytatta ta­pasztalatszerző­ útját, ahol Tóth Sándor, a soproni járási pártbizottság megbízott titká­ra és dr. Pilcz Károly, a já­rási hivatal vezetője, vala­mint a község párt- és állami vezetői fogadták a vendége­ket. Bajcsai Lajos tanácsel­nök a nagyközségi tanács munkájáról, Drozsnyák Ist­ván téeszelnök az öt községet egyesítő Alkot­­ány Tsz tevé­kenységéről tartottak tartal­mas ismertetőt. A vendégeket különösen a községben dolgo­zó fiatalok helyzete érdekel­te. Több érdekes kérdést tett fel Edward Nir, a Legnicy-i járási pártbizottság szervezési titkára és Staniszlaw Orytyl, az Archimedes gyár üzemi párttitkára. Sopronhorpácson még egy érdekes program várt a ven­dégekre, megismerkedhettek a Mezőgazdasági Növényne­­mesítési és Növénytermeszté­si Kutatóintézet munkájával. A filmen bemutatott kutató­munkát dr. Schmilliár Manó igazgató szóban egészítette ki. A vendégeket a különböző termésátlagok, a cukorrépa cukorfoka és egyéb tulajdon­ságaival kapcsolatos kutatá­sok érdekelték. A szombati program befe­jezéseként a lengyel küldött­ség Sopron nevezetességeit tekintette meg, tett egy kör­utat a Lővérekben, és gyö­nyörködött a Fertőrákosról látható szép Fertő tói pano­rámában. Soprontól és a sop­roni járástól dr. Pilcz Károly búcsúztatta el a vendégeket, akik nagy elismeréssel nyi­latkozta­k a látottakról, hal­lottakról. Cs. A. TÜRELMET KÉR A MÁV Június 3-tól új menetrend Fénysorompót kap Győr-Ménfőcsanak, Kismegyer Mozgalmas napokat él a MÁV: ma délelőtt 11 órakor Záhonyban, az ország kele­ti kapujában ünneplik a ki­rakodó állomás életrehívá­­sának 25. évfordulóját. Az eseményen részt vesz a Szovjetunió közlekedési mi­nisztere és a magyar kollé­gája is. Két hét múlva a fő­városi Széchenyi hegyi út­törővasút működésének 25. évfordulóját ünnepük. Va­sárnaptól pedig életbe lép a Magyar Államvasutak új menetrendje. Hogy mennyire új a vasút forgalmi rendje, miként ké­szültek a vasutasdolgozók az eddiginél is jobb munkára, miként igyekeznek szolgál­ni kényelmünket, erről tar­tottak tegnap sajtótájékoz­tatót Balatonalmádin, a MÁV Szombathelyi Igazga­tóságnak vezetői. Mindenek­előtt a Győr-Sopron me­gyeieket érintő fontosabb menetrendi változásokról. Az 1302/1303 számú, Győr és Szombathely között köz­lekedő gyorsvonatokat ismét indítják annak ellenére, hogy az elmúlt évben na­gyon gyenge volt a kihasz­náltságuk. Az 1308-as számú vonat Budapest Keleti pá­lyaudvarról az új menetrend szerint 18.20 óra helyett 17 óra 40 perckor indul. A MÁV több vonat menetide­jét csökkentette. Így a Győr és Balaton között munkaszü­­neti napokon közlekedő 7112 számú vonat menetideje 16 perccel, a 7111/b számú vo­naté pedig 18 perccel rövi­dül meg A Győr és Zirc kö­zött közlekedő bakonyi tu­­ristavonatot a természetjá­rók kívánságára nyáron na­ponta, télen pedig szomba­ton és munkaszüneti napo­kon közlekedtetik. A szombathelyi igazgató­ság vezetői elmondták a tá­jékoztatón, hogy a vasút­ és a közút találkozásainál újabb korszerű fénysorom­pókat szerelnek fel, így a többi között Győr-Sopron megyében a győr-ménfőcsa­­naki és a kismegyeri ke­reszteződésben. A Hegyes­halom—Csorna vasútszaka­szon folytatják a vonalbiz­tosító berendezések felszere­lését. A Csorna—Répcelak közötti vasútvonalon a pá­lya korszerűsítésével az ed­digi 50 kilométer helyett 100 kilométeres sebességgel ha­ladhatnak a szerelvények. A Győr-Sopron megyeie­ket leginkább érdeklő kér­désekre nem tudtak a szom­­bathel­yi igazgatóság veze­tői kedvező választ adni. A kisalföldiek régi panasza, hogy körülményesen érhetik el a Balatont. A MÁV és a Volán 15. sz. Vállalatának jobb együttműködésével le­hetne csupán elérni, hogy Veszprémből gyorsabban és zökkenő­mentesebben ér­hessék el az üdülni indulók a Balaton parti települése­ket. Nem kielégítő az üdü­lők csomagjainak továbbítá­sa sem. A lap munkatársának kér­désére azt a feleletet adta Szabó Béla, az igazgatóság vezetője, hogy a jobb együtt­működésre törekszenek a Volánnal. A kisalföldiek panasza jogos, mindenkép­pen orvosolni kell. Arra a kérdésünkre, mikor kapnak a bakonyi, illetve a veszp­rémi vonatok Diesel-mozdo­nyokat, Szabó Béla azt vá­laszolta, hogy türelmet kér­nek, a mozdonygyártóktól függ, mikor helyettesíthetik a füstokádó gőzösöket Die­sel-gépekre. A Szombathelyi Igazgató­ság vezetői egyetértettek azzal a bírálattal, hogy a vonatok belső tisztasága még nem kielégítő. A MÁV igazgatóságai arra töreksze­nek, hogy takarító kisgépek beállításával növeljék a tisztaságot. Új szolgáltatása az igazgatóságnak, hogy az ország egész területéről 30 százalékos kedvezménnyel lehet Bük­fürdőre utazni. Az igazgatóság növeli a sze­relvényeken szolgálatot tel­jesítő takarítószem­él­yzet létszámát és néhány jára­ton meghonosítja az infor­mációs szolgálatot. A MÁV egyenruhájában lévő­­ szol­gálattevők segítenek az uta­soknak az.. átszállásokban, taxi- és szállodarendelések­­ben. F. J. Hétfőn Mosonmagyaróvárra és Novákpusztára látogattak vendégeink Hétfőn reggel folytatódott a megyénkben tartózkodó len­gyel pártmunkásküldöttség programja, amelynek során először az ország egyik leg­jelentősebb gépgyárába, a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyárba látogattak lengyel barátaink. Útjukra elkísérte őket Horváth János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Sebők Győző, a pártbizottság munkatársa. A kedves vendégeket az MMG kapujában szeretettel fogadta Garai Károly, a mo­­sonmagyaróvári pártbizottság első titkára, Weisz József, a gyári pártbizottság titkára és Gölöncsér Gábor vezérigaz­gat­ó. Röviddel érkezésük után a gyár tanácstermében igazi munkahangulat uralkodott a lengyel pártmunkások és a város, az üzem több mint százéves múltjáról tájékozta­tók között. Gölöncsér Gábor vezérigazgató ismertette a vendégekkel az MMG hagyo­mányait, azt a törekvést, amely mindig is jellemezte a tíz esztendeje több gyáregy­séget is magába olvasztó nagyüzemet.­­ A gépgyár és a helyi egyetem között mindig élénk volt az együttműködés, ame­lyet újabban sokoldalú szo­cialista szerződés szentesít — mondta Gölöncsér elvtárs, majd hangsúlyozta, hogy az MMG legszebb hagyománya az, hogy minden időben — így ma is — élenjárt a me­zőgazdasági gépek, az újtípu­­sú berendezések gyártásában, segítve a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. — Az MMG eredményei ki­­magaslóan jók a magyar gép­iparon belül — állapították meg lengyel, barátaink, mi­után meghallgatták a legfon­tosabb jellemzőket tartalma­zó részletes gyárismertetést. A gyárlátogatáson lengyel barátaink különösen a szov­jet exportra készülő EKT „tojásgyárak” rozsdamentes dróthálóinak készítését, a korszerű ponthhtegesztő gépso­rokat és a tavaly november­ben üzembe állított új hor­ganyzó üzemet nézték nagy figyelemmel és elismeréssel. — Feltűnően jó itt a le­vegő — mondta a lengyel delegáció egyik tagja az új horganyzó üzembe lépve. Ép­pen egy nagyobb tétel tojó­házi ketrecet, illetve alkat­részt merített a folyékony horganyba a daru. Garas Géza, a horganyzó üzem ve­zetője elmondta hogy az egyik legfontosabb minőségi követelmény, hogy a ketre­cek korrózióállóak legyenek. Az ország egyik legtökélete­sebb horganyzója a moson­magyaróvári. Napi kapacitá­sa mintegy 24 tonna. A lengyel pártmunkáskül­­döttség a mezőgazdasági gép­gyárban tett látogatás után felkereste a novákpusztai KISZ-vez­etőképző tábort. (Folytatása a 2. oldalon.) Gyár és iskola együtt­­ a gyerekekért Ünnepélyes csapatgyűlést tartottak tegnap délelőtt a győri Mayer Lajos Általános Is­kola Vásárhelyi Pál Úttörőcsapatában: kisdobosokat és úttörőket avattak. A csa­patgyűlés azonban nemcsak emiatt volt ünnepélyesebb a szokottnál, hanem azért is, mert aláírták az iskola és a Cardo Bútor­gyár vezetői szocialista, szerződésüket. A szerződés célja nemcsak az, hogy a gyár anyaggal, anyagiakkal segítse az iskolát, sokkal, inkább a nevelés segítése. A kap­csolat arra szolgál majd, hogy a diákokat jobban felkészítse az életre: rendszeressé teszik az üzemlátogatásokat, s ezzel nem­csak a fizikai munka megismerését és meg­szerettetését akarják elérni, hanem meg­könnyítik a diákok pályaválasztását, és re­mélik, a Mayer diákjai közül sokan dolgoz­nak majd egy-k­ét év múlva a Cardóban. Nevelési céljaik elérését segíti a szocialis­ta brigádmozgalom megismertetése is. Az iskola kultúrműsorokkal viszonozza ezt a lehetőséget, és olyan figyelmességgel, hogy a Cardo bútorgyárban dolgozó szülők gyerekei akkor is mehetnek kedvezményes feltételek között a Mayer iskola diákjai­val táborozni, ha nem ebbe, hanem más iskolába járnak. A szerződést Lovász László, a Cardo Bú­torgyár igazgatója, Csepiga Pál, a Mayer Lajos Általános Iskola igazgatója, valamint a két intézmény párttitkára, KISZ-, illetve úttörővezetője írták alá. A gyári fiatalok nevében Kecskés Zita, az úttörők nevében Vida Zoltán kötött szalagot a zászlókra. Az­után vidám gyermeknapi majális és kul­túrműsor következett.

Next