Kisalföld, 1974. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1952 óta hússzorosára nőtt a termelésmértliós rekismrikold a Győri lantorbinplm KONGRESSZUSI VERSENYVÁLLALÁS 1929-ben alapították a Győri Kötöttkesztyűgyárat. Noha az elmúlt negyvenöt esztendőben nagyobb arányú beruházás, rekonstrukció nem történt az üzemben, a háború után s különösen az utóbbi két évtizedben rohamosan megnőtt a termelése. Érzékletesen mutatja ezt néhány összehasonlító adat: 1952-ben mintegy 400 000 pár kesztyűt készítettek, 1968-ban 4 948 000, 1973-ban 8 022 000 párat, 1975—76-ra pedig elérik az évi 11 millió pár kesztyűt. 1968-tól volt nagyobb arányú a fejlődés, a kis üzemből középüzemmé fejlődött a Kötöttkesztyűgyár. 1968-ban 7 854 000 forint volt a nyereségük, a múlt esztendőben pedig 17 072 000 forint. Különösen szembetűnő ez a fejlődés, ha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy a megnövekedett termelési eredményeket nem létszámemeléssel érték el (1968-ban 1522 dolgozójuk volt, a múlt évben pedig 1665), hanem a termelékenység emelésével. Öltöző, fürdő, ebédlő, japán és angol gépek 1974. január elsejével kezdődött a Győri Kötöttkesztyűgyárban az 55 millió forintos rekonstrukció. Lényegesen megváltoznak a gyárban a szociális körülmények, új öltöző, fürdő és ebédlő épül. Igen jelentős a technológiai korszerűsítés, a gépi rekonstrukció. Legnagyobb feladatuk az élőmunka csökkentése, ugyanakkor a termelés növelése. 1964-ben termékeik 40 százalékát kézi gépekkel termelték, e korszerűtlen és nehéz fizikai munkát követelő gépek aránya az idei esztendőre 3,5 százalékra szorult vissza. Az ötvenötmillió forintos rekonstrukció nem oldja meg végérvényesen a gyár gondjait, s a hosszú távú feladatterv ezzel nem is fejeződik be. Az V. ötéves terv időszakára nyúlik át a szabottkesztyűgyártás és a gumikötöttáru korszerűsítése. A kötöttbéléskesztyű-gyártásból a nagy teljesítményű japán importgépek beállításával sikerül kiiktatni a nehéz fizikai munkát, s a termelékenység 235 százalékkal emelkedik. A két műszakos üzemben évi 20 százalékos a munkások ki- és belépése. A családjogi törvény, a gyermekgondozási segély különösen érzékenyen érintette a Kötöttkesztyűgyárat, a dolgozók 93,5 százaléka nő. Győrött és a megyében nincs még üzem, gyár, ahol ilyen magas lenne a nődolgozók aránya. A dolgozók életkori átlaga 26—27 év között van. Győrött és Celldömölkön jelenleg több mint 350 dolgozójuk van szülési szabadságon, gyermekgondozási segélyen, s mintegy ötven azoknak a száma, akik a közeli hetekben mennek szülési szabadságra. Az 1600-as létszámú üzem tehát valójában 1200-ra olvadt a termelésben. Ügyeleteseinké a szó Nehéz aratás volt A telefon túlsó végén a darnózseli termelőszövetkezet mezőgazdásza . — Befejeztük az aratást — mondja. — Hogyan értékeli az idei aratást? — érdeklődünk. Határozott, tömör a válasz. — Nehéz aratás volt. Sokkal nehezebb, mint a tavalyi. A terméseredmények azonban lényegesen jobbak. Tavaszi árpánk 130 hektáron termett. Hektáronkénti átlagtermés 45 mázsa. — És a kenyérgabonáé? — Negyvennégy mázsa az átlagtermés. Háromszázhetvenhat hektáron termett. — Hányan végezték az aratást? — Öt kombájnnal tíz ember dolgozott. Közvetlenül még tízen jártak a tarlóra, ők a terményt hordták be. A telefonon jött hang nyugodt, elégedett. Nagy munkát fejeztek be Damózselin. Nagylózs is befejezte Nagylózsról kaptuk az értesítést, hogy a helyi Szamuely Tibor Termelőszövetkezet tagsága tegnap befejezte az aratást. A közös gazdaságban 1271 hektár területen termeltek gabonát. A tavaszi árpa és a búza átlagtermése 45 mázsa lett hektáronként. A learatott termés elszállítását végzik, egy részét Sopronba, Nagycenkre hordják, egy részét helyben tárolják. Közös erővel Fertődön A Fertő menti Április 4. Mezőgazdasági Tsz-ben is a végéhez közeledik az aratás. Eddig 107 hektárról betakarították a repcét, 182 hektárról az őszi árpát és 195 hektárról a tavaszi árpát. Jelenleg 569 hektárról aratják a búzát. A betakarításhoz nagy segítséget ad a Fertődi Állami Gazdaság. Ha az időjárás továbbra is jó marad, akkor az aratást öt nap múlva befejezik. Virágos esküvők Augusztus a házasságkötések hónapja is. A győri Városháza házasságkötő-termében a hónap minden szombatján félórás egymásutánban esküdhetnek örök hűséget a frigyre lépők, a beosztás szerint 169 pár. Augusztus az első hónap, amikor hivatalosan az új családvédelmi rendelkezések alapján, egy hónap várakozási idő után mondhatják ki a boldogító igent. Az új forma helyességét a gyakorlat máris igazolta, mert jó néhány pár a bejelentkezés ellenére júliusban nem kötött házasságot. A jogi változás mellett a szertartások is bensősége(Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepélyesen búcsúztatták a katonai főiskolára bevonuló fiatalokat Tegnap délelőtt bensőséges ünnepélyen vettek búcsút a katonai főiskolákra megyénkből felvételt nyert fiataloktól. A búcsúztatáson jelen volt a KISZ Győr-Sopron megyei bizottságának és a megyei Kiegészítő Parancsnokság képviselője. A búcsúztató tiszt elmondotta, ezek a fiatalok szép, de nehéz pályát választottak. Katonatisztként szolgálják majd a hazát, a népet. S ehhez politikai szilárdság, társadalmi rendszerünk iránti elkötelezettség, s nem utolsósorban megfelelő testi felépítés szükséges. Köszönetet mondott a szülőknek is, hogy olyan fiúkat neveltek, akik méltók arra, hogy néphadseregünk tisztikarához tartozzanak. Befejezésül erőt, egészséget és sok sikert kívánt a vállalt feladat teljesítéséhez. ÁRA: 80 FILLÉR Forró Watergate-napok Pénzzel nem mérhető Kisalföldi ifjúság AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK * XXX. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Export a világ minden tájára A Győri Kötöttkesztyűgyár a termékeinek 50 százalékát exportálja a világ minden (Folytatás a 3. oldalon.) Köszönik Sierra Leone államfőt Hazánkba látogat az afrikai Sierra Leone-i államfő, dr. Sinka Stevens köztársasági elnök, hogy viszonozza Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tavaly őszi, hivatalos látogatását. Személyében a mai Afrika egyik legérdekesebb személyiségét látjuk vendégül, aki határozott belpolitikájával és haladó, el nem kötelezett külpolitikájával mindinkább felkeltette a világ közvéleményének érdeklődését és a felszabadulásért, a gazdasági megerősödésért küzdő afrikai népek elismerését. Losonczi Pál tavalyi látogatása alkalmából a Sierra Leone-i sajtó méltatta annak jelntőségét, hogy ő az első államfő, aki országukba látogat. A magyar államfőt és kíséretét a Sierra Leone-i nép mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. A tárgyalásokon megállapították, hogy a két ország mélységesen egyetért az ENSZ alapokmányának rendelkezéseivel, a béke és biztonság ügyének támogatásával, a gyarmati rendszer, a fajüldözés maradványainak felszámolásával. A két ország kapcsolatai az elmúlt évek során a kölcsönös érdekek alapján bővültek. (Sierra Leone exportjának 65 százalékát az ott bányászott gyémánt jelenti, további tíz százalékát a vasérc, és bíznak a molibdén-, platina- és krómércbányák feltárásában.) A bányászatban dr. Sinka Stevens határozottan, állami közbeavatkozással serkenti a fejlődést. Most Magyarország és Sierra Leone gazdasági kapcsolatainak erősödésére számíthatunk. Semmi kétségünk, hogy kedves vendégünk látogatása megerősíti a tavaly kialakult személyes kapcsolatot hazánk vezető politikusaival. Dr. Sinka Stevens, aki élvezi az afrikai, harmadik világhoz tartozó országok bizalmát és megbecsülését, s aki a világ nagy nemzetközi kérdéseiben a miénkhez oly közeli nézeteket vall — maga mondta egy nyilatkozatában, hogy külpolitikájának alapja: nyitás mindenfelé. Magyarország népe hasonlóképpen — nyitott szívvel, barátsággal köszönti magas rangú vendégét. (RS) Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lőrinc Imre nehézipari minisztériumi államtitkárt tisztségéből — érdemeinek elismerése mellett — felmentette, egyidejűleg Gór Nagy Sándort nehézipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettest e tisztsége alól — más fontos állami megbízatása miatt — felmentette, dr. Halász Tibort, a Mátraaljai Szénbányák igazgatóját nehézipari miniszterhelyettessé kinevezte. A kormány Havrán Istvánt, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökét — érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből, valamint miniszterhelyettesi rangja alól felmentette, és egyidejűleg Menyhárt Lászlót az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökévé, miniszterhelyettesi rangban kinevezte. (MTI) A kék Dunán... VARGA SÁNDOR napbarnított arca, izmos alkata azt az érzést kelti a véneki révhez látogatóban, hogy 54 évének javát a szabad levegőn, a vizen töltötte. A feltételezés igaz is, mert véneki születésű lévén, sokat időzött a Duna partján, s 32 évi közszolgálatból nemrég ment nyugdíjba. Három évtizeden át a közbiztonság őre volt... Szűkszavú, fegyelmezett ember. Február 1-e óta a véneki rév egyik őre. — Nyugdíjkiegészítő állás? — Olyasmi, bár nem szorulok rá, hiszen nyugdíjam meghaladja a háromezret, s már csak ketten vagyunk a mamával. Nagyon szeretem a vizet, minden szabad percemet itt töltöm. Szívesen vállaltam a révőrséget, váltótársammal 2300 forinton osztoztunk havonta. Minden második héten reggel 5 órától 9-ig és délután 13 órától 17-ig tart a szolgálatom. — Milyen a forgalom? — Nagyon gyér. Tizennégy bérletes utasunk van. Tizen az Állatifehérje-takarmányokat Előállító Vállalatnál dolgoznak, négyen pedig a győr-szentiváni tsz-ben és az útkarbantartó részlegnél. Őket visszük és hozzuk naponta. Egyéni utas ritkán verődik erre. Kicsi forgalom mellett ráfizetéses a rév fenntartása, a kiadást nem fedezi a bevétel. A bevétel 1300 forint körül van havonta, a többit a megyei tanács utalja át a révet üzemeltető termelőszövetkezetnek. Ne feledje, hogy a rév 14 családnak a kenyeret jelenti, nélküle nem tudnák munkahelyüket megközelíteni. Két kerékpáros hajjóz a túlsó parton. Varga Sándor fürgén, beugrik a ladikba, megragadja az evezőket, név hány fegyelmező szót intéz a víz szélén lubickoló gyerekekhez és elindul. Hamarosan partra teszi utasait a véneki parton. — Semmi pénzért sem tudnak megválni Vénektől. Lányom Győrött lakik, időnként meglátogatom egy-egy napra, de nem találom a helyemet. Az én birodalmam a csend, a napfény, a tiszta levegő. Ez itt! Csak az szomorít, hogy a víz egyre piszkosabb lesz. Tele van olajfolttal és hulladékkal. A fürdőzők is kerülik, pedig valaha vidám volt itt az élet. Varga Sándor 32 évig szolgálta becsülettel a közösséget Tízezrek nyugalmára vigyázott. Saját nyugalmát eddig is, ezután is a Duna parja jelenti neki... N. JVL