Kisalföld, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
1974. DECEMBER 1., VASÁRNAP Taggyűlésről taggyűlésre Hédervári eredmények A hédervári termelőszövetkezet párttagjainak kis közössége kommunista felelősséggel alakítja a nagyobb közösség, a téesz életét és munkáját. A közelgő XI. pártkongresszust megelőző beszámoló taggyűlésen csütörtökön este az egymás munkáját és életét jól ismerő kommunisták számot adtak az elmúlt négy esztendő sikerekben bővelkedő mozgalmi munkájáról, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának megvalósulásáról, a felsőbb pártszervek és az alapszervezetek határozatainak végrehajtásáról. A példamutatás kötelesség A vezetőség beszámolóját Sághi Gyula, az alapszervezet titkára tartotta. A szervezet belső életének elemzésekor elmondta, hogy józan megfontolással, bátor véleménynyilvánítással, a pártépítési elveknek megfelelően kell a tagfelvételüknél foglalkozni, s a jövőben sem lesz céljuk a taglétszám minden áron történő növelése. Kívánatos viszont a nők számának növelése, elsősorban a fizikai dolgozók körében. Kritikusan elemezte a titkár a pártcsoportok munkáját, amelyekben bizalmasabb. A párttagok érdeklődésének jobban megfelelő, rendszeres munkát kell végezni. Az alapszervezet egyik legfontosabb munkája a politikai képzés megszervezése. Az elmúlt négy évben a hédervári téesz 21 tagú alapszervezetéből tizenketten szereztek politikai végzettséget, illetve folytatnak most is tanulmányokat. Egyéves mezőgazdasági pártiskolába, marxista esti középiskolába, és marxizmus—leninizmus esti egyetemre küldte az alapszervezet a kommunistákat, hogy megerősödjön a párttagok politikai tudása. Az önképzés és a vitakészség jó iskolái a rendszeresen megtartott pártoktatások. Annak ellenére, hogy Héderváron 1972-től két pártoktatást szerveztek párhuzamosan, a foglalkozások látogatottsága jó. — Megelégedettségre nem lehet okunk — mondta a titkár. — A párttagok harminc százaléka nem jár rendszeresen szemináriumra. A példamutatás a tagságból eredő kötelezettségünk is. A szövetkezet pártirányítása a X. kongresszus és a IV. ötéves terv célkitűzéseinek szellemében történt. Az elmúlt négy évben rendszeresen foglalkoztak a taggyűléseken és a vezetőségi üléseken a téesz gazdálkodásával. A tervidőszak első két évében sok gazdaságpolitikai gonddal kellett szembenézniük. A taggyűléseken többször felvetődött a gazdasági vezetés és a termelőszövetkezeti tagság, valamint a pártvezetőség és a gazdasági vezetés kapcsolatának javítása. Minden területen szorosan fűzött összhang igénye érződött az akkori taggyűlések hozzászólásaiban, munkájuk, a szervezeti élet jó, felelősséggel és fegyelemmel végzik munkájukat. Az eddig elért eredmények megőrzése, fenntartása legyen a kommunista közösség célja. Nőpolitikájukra büszkék lehetnek. A szövetkezet gazdasági vezetői helyesen értelmezik pártunk politikáját. Fontos feladatuk a népgazdasági, a csoport és az egyéni érdekek összhangjának megteremtése és megmagyarázása a téesz összes dolgozójának. Hujber Gézáné anyagkönyvelő a közművelődési és az agitációs és propagandamunka fontosságáról beszélt. — A szövetkezetben szakmunkásképzés eddig csak ipari területen történt. A korszerű mezőgazdaság egyre jobban megköveteli a mezőgazdasági szakmunkásképzést is. Sajnos akadnak olyanok is akik azt mondják: „répát vágni iskola nélkül is tudok”. A közöny a szűklátókörűségről árulkodik, ami ellen küzdeni minden kommunista kötelessége. Három éven keresztül nyolcvan-száz asszony hallgatta a nők akadémiájának előadásait. Sajnos, idén nem tudtuk ezt beindítani, mert a csúcstitkártól azt az üzenetet kaptuk, hogy (az egyetlen alkalmas helyen) a pártházban semmiféle rendezvényt nem lehet tartani, írásbeli engedély kell. A Szocialista brigád szépen dolgozik és a szövetkezet Páva köre jelentős támogatást kap. Az ifjúsági szervezet megalakításánál a hibát nem a fiatalságban, hanem az idősebbekben látom. Csak úgy lehet fordulatot elérni, ha megfelelő intézkedési tervet készítünk. Németh István... állatgondozó, a községi pártszervezet csúcsvezetőségének tagja a nevelés szerepéről, a bérgazdálkodási feladatokról mondta el véleményét. Mojzes Imre traktoros a szövetkezeti demokrácia fórumainak szükségességéről, a vezetők és a téesztagok kapcsolatáról, brigádtársai véleményét is elmondta. Csiba István főagronómus a demokratikus centralizmusról és a pártegység érvényesüléséről szólt. Sághi Gyula egyetértve a hozzászólásokkal, a politikai közömbösség elleni cselekvőkészséggel és a gazdaságpolitikai szervező munka fejlesztésével foglalkozott zárszavában. A beszámoló taggyűlés fontos lépése volt Héderváron a kongresszusi előkészületeknek, hű tükre a falusi alapszervezet munkájának. Horváth Sándor Fiatalos kezdeményezések Az alapszervezet 1972-ben célul tűzte ki egy szocialista brigád alakítását, a rendszeres brigádgyűlések megtartását. A párt- és a gazdasági vezetés 1973-ban megszervezte a szövetkezet első szocialista címért küzdő brigádját, amely az egyik legfontosabb területen, a zöldségtermelésben dolgozik nyolcvan százalékkal megnövekedett termőterületen. A termelési érték az elmúlt négy év alatt megkétszereződött. A pártszervezet javasolta a nők helyzetének javítását és az állandó munkaalkalom megteremtését. A termelőszövetkezet közgyűlése az alapszervezet kérését megfogadva módosította az alapszabályt, így a háztáji földért, a szabadságra való jogosultságért kevesebb 10 órás munkanapot kell az aszszonyoknak dolgozniuk. Külön kedvezmény illeti meg a kisgyermekes és a több gyermekes anyákat. A gazdaságpolitikai munka fontos területe volt Héderváron a szövetkezeti tervgazdálkodás tervszerűségének fejlesztése. A pártszervezet a gazdasági vezetéssel megtárgyalta a kézi munkaerő gazdaságos és ésszerű felhasználásának terveit, kezdeményező szerepet vállalt az együttműködéssel felépítendő szárítóüzem és a kukorica betakarításának megszervezésében. A kezdeményező szerep mellett a szövetkezeti tagság soraiban kibontakozott viták és vélemények helyes irányba terelésében a kommunisták élenjártak. A munkafegyelem kérdései többször felvetődtek a pártalapszervezetben. A pártvezetés felhívta a gazdasági vezetés figyelmét a túlzott arányban kialakított órabéres díjazásra, javasolta a teljesítménybérezést. A gazdasági vezetők meghallgatták a pártszervezet tanácsát, a munkafegyelem erősödött a szövetkezetben. Az alapszervezet sokszor foglalkozott a fiatalok helyzetével is. Az ifjúsági törvény végrehajtásának, a szövetkezeti intézkedési tervnek a javaslatát is a pártszervezet készítette el. Felelősséggel és fegyelemmel Az alapos és pártmunka minden területére kiterjedő beszámolóhoz először Hegyi Imre, a mosonmagyaróvári járási pártbizottság munkatársa, a szövetkezet alapszervezetének instruktora szólt hozzá. A beszámoló szerény volt, két éve nyomon követve a hédervári kommunisták munkáját tudom, hogy agitációs és propaganda Kisalföld Jó gazda a takarékszövetkezet A takarékszövetkezetek dolgozói is vallják: az egyéni takarékoskodás az életszínvonal emelkedésének egyik fontos eszköze. A tények azt is bizonyítják, hogy nemcsak vallják, de tesznek is érte, hogy így legyen. A takarékszövetkezetekben őrzött pénzösszeg dicséretes: 35 000 betétkönyvben több, mint 410 millió forint van. A múlt év hasonló időszakához képest 77 millió forint a növekedés. A takarékszövetkezeteknek 48 000-ren tagjai. A tagság nagy része szívesen veszi igénybe a különféle szolgáltatásokat. . Főként a kölcsönök iránt nagy az érdeklődés. A 125 millió,forint kölcsönből 62 millió forint segíti a házak építését, 12 millió forint pedig a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését. A kölcsön összegből 16 millió forint értékű az áruhitel. Mindez azt bizonyítja, hogy a takarékszövetkezetek jól gazdálkodnak a lakosság pénzével. Szlovák porcelánok érkeztek a KIS-DUNA Áruházba Kedvező, olcsó árak, új minták a porcelán kiállításon. Süteményes készlet 7 db-os 90 és 120 Ft Étkészlet 25 db-os 315 Ft Mély és lapos tányérok 18 Ft Teás készlet 14 db-os 569 Ft Teás csésze, aljjal 1 20 Ft Nagy áruválaszték, szép ajándékozási cikkek a Kis-Duna Áruházban. SZOLGÁLTHTO MA A kapuvári Vas- és Villamosipari Szövetkezetnél rádió és televízió készülékek, háztartási kisgépek javításátvégzik, ezenkívül évente mintegy 10 millió forint értékben kapcsoló-berendezéseket, vezérlőpultokat, armatúrákat is gyártanak. Egyre inkább növekszik a gyors szolgáltatások iránti igény, ezért a szövetkezet Kapuvárott a Kossuth Lajos utcában egy szolgáltatóházzal bővíti régi telepét, mintegy 5 millió forintos költséggel. (Szűk Ödön felvétele) s Hűtőházi mozaikok Gergátz László meghallgatta a pártvezetőség beszámolóját, aztán szót kért. Miről beszélt? Mondanivalója volt bőven. Példaként említette, hogy örvendetes a hűtőraktári pártcsoport számos kritikai megjegyzése. — Az lenne a jó — jegyezte meg —, ha többször, és nyíltan kritizálnának a dolgozók, párttagok. Megkérdeznék, mit tett a gyár vezetősége, a szakszervezet, a pártszervezet? Bár mindegyik testület dolgozott, mégsem valószínű, hogy ne illethetné őket kritikais. Szerencsésebb azonban, ha a kritikai megjegyzések nem a folyosón hangzanak el , így kezdődött a Magyar Hűtőipar Győri Gyárában péntek délután a pártszervezet vitája. Tari Lászlóné, az alapszervezet titkára egyik részese volt a véleménycserének. Részletes beszámolója szólásra késztette az alapszervezet tagjait. Felsorolni nehéz lenne, hogy négy esztendő mennyi örömmel és gonddal telt el a győri Hűtőházban. A napok, hónapok eseményei ma már egymásba mosódnak, a leglényegesebbek azonban megmaradnak, helyet kérnek a gyár írott és íratlan történetében. Tari Lászlóné véleménye: a négy esztendő eredménye közt tartja számon az alapszervezet, hogy a pártcsoportokat sikerült „rangra emelni”. A pártcsoport-értekezleteken a kommunisták kritikusan beszéltek a szocialista versenymozgalom eredményeiről, a kongresszusi vállalások tapasztalatairól, a KISZ és a szakszervezet tevékenységéről. Szó esett a pártfegyelemről. A párttagok készek voltak vitatkozni a csoportokban a vezetési és a módszertani kérdésekről. A mozgalmi és a termelési tevékenység élenjárói a szocialista brigádok. A négy esztendő alatt (1970-től 1974-ig) jócskán gyarapodtak. Jelenleg huszonhét brigád dolgozik az üzemben. Tevékenységük hozzásegíti a győri Hűtőházat, hogy javítsák termékeik minőségét, bővítsék a vevőkört és a piacot. — Buzdítani szeretnénk •— mondta Gergátz László. •— Jövőre is számolnunk kell a tárolási gondokkal. A szocialista brigádok nélkül gondjainkat nem tudnánk megoldani. A kongresszusi munkaverseny lendületet adott. Az lenne a jó, ha e lendület nem csökkenne. A beszámoló taggyűlés mozaikjaihoz feltétlenül hozzá kell illeszteni azokat is, amelyek a párt ifjúság- és nőpolitikai határozatainak megvalósításáért születtek. A győri Hűtőház 550 dolgozója közül közel háromszáz a nő. Felelős tisztséget töltenek be a szakmai és politikai vezetésben. A harminchét felső- és középszintű vezető közül tizennyolcan tartoznak a „gyengébb” nemhez. A huszonhét szocialista brigádvezető közül csak 14 a férfi. Nem véletlen tehát, ha a hűtőházi pártalapszervezet beszámolójában fontos helyet kapott, mit tettek a nőpolitikai határozat megvalósításáért. A válasz nem elvont fogalmakból állt össze, sokkal inkább a valóság tényeiből. Nevezetesen: a nődolgozók 80—85 százalékát háztól-házig szállítják a munkahelyről, csökkentették a túlóráik számát, a gyermekgondozási szabadságon lévőt nők is kapnak jutalmat, vagy fizetésemelést. Csak néhány példa. A körülmények nem rosszak, az útkeresés sem volt eredménytelen. Mindezek ellenére elégedettségről nincs szó. Ilyen húrt pendített meg Fehér Tibor KISZ-titkár is, amikor a pártépítési tevékenységről beszélt. Igaz, 118 harminc éven aluli fiatal dolgozik az üzemben, a KISZ-tagok száma csak harminchét. A KISZ- szervezet eddig mégis képes volt arra, hogy évente két tagját ajánlotta a párt soraiba. Fehér Tibor véleménye. ..Ha látszólag kevés is a KISZ-tag, azért a szervezet életképes”. A vitában felszólalók beszéltek a Hűtőház termelési tevékenységéről, az üzem mindennapjairól. Doncsev Doncsóné például elmondta, hogy az üzemi demokrácia fejlesztéséért sokat fáradoztak az üzemben. A dolgozók fórumot kaptak, elmondhatják a véleményüket. Élnek-e a lehetőséggel? Nem nagyon. A dolgozóknak hallatni, kellene hangjukat, törekedniük kellene, hogy akaratuk érvényesüljön. Bejczi Tamás emlékeztetett arra, hogy huszonöt éves az újítómozgalom. A Magyar Hűtőipar Győri Gyárában évente tizenöt újítást nyújtottak be. Kevés, de hasznos újítást! Minden remény megvan, hogy fejlődjön az újítómozgalom. 1974-ben harmincra emelkedett az újítások száma. — A lendület ne lankadjon — mondta Bejczi Tamás. — A pártszervezet segítségét kérjük 1975-ben is. Dr. Berzsenyi Ferenc arról beszélt, hogy a vállalat nem egyszer oldott meg rendkívüli feladatokat. A hűtőház felújítását, a hús hűtését csak jó munkaszervezéssel sikerült megvalósítani. Szabó György, Deli István és Takács Imre a politikai továbbképzés szükségességét, az üzemf°ilesztést sürgették. A győri Hűtőház, bár fejlesztette hűtőkapacitását, mégis bizonyos, hogy a következő években kinövi az eddigi lehetőségeit. A pártmunkáról, a politikai tevékenységről hasonlót mondhatunk. A következetesen munkálkodó alapszervezet hozzásegítheti az üzemközösséget, hogy termelési és politikai tevékenységüket a lehetőségekhez képest tovább fejeszszék. V. L. 3