Kisalföld, 1976. december (21/32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

PrEtiSS A piackutatás a beszerzéssel és értékesítéssel kapcsolatos gazdasági döntések információs rendszere. Közelebbről meghatározva: a piac vagy annak valamely része, az áru vagy a szolgáltatás, a kereslet vagy a kínálat, vagy pedig a piac általános helyzetéről és változásáról szóló, rendszerezett és feldolgozott információk tömege. Gazdaságirányítási rendszerünkben a piackutatás, tehát a fogyasztók, felhasználók igényei felmérésének szerepe és jelentősége megnövekedett, szélesedett a piackutatással foglalkozó szervezetek tevékenysége is. A piackutatás különféle céljai szerint az alábbi információk gyűjtése rendszerezése válhat szükségessé: a) A termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó információk, ezek kiterjedhetnek■ mennyiségre, minőségre, választékra, csomagolásra stb. b) A piac felvevőképességére vonatkozó információk: ebben a keretben vizsgálhatók a piac reális, várható szükségletei, új termékek bevezetésének lehetősége, a piac telítettsége stb. c) A piac szervezettségére vonatkozó információk: értékesítési és fogyasztási hálózatra, az értékesítési rendszer várható telepítése, a forgalom, a fogyasztás ütemessége stb. d) Az árakra vonatkozó információk: ezzel kapcsolatban gyűjthetik a versenytársak árpolitikájára, árkalkulációjára, az ármódosítások várható hatására, az optimális, a versenyképes árakra vonatkozó ismereteket stb. e) A vásárlók, a fogyasztók magatartására vonatkozóinformációk, amelyek a vásárlók jövedelmi viszonyait, vásárlási és fogyasztási szokásait kutatja. A piackutatás szerepe és szükségessége árufajtánként — beruházási javak, fogyasztási cikkek, azon belül: műszaki cikkek divatcikkek stb. — különbözik. Hasonló a helyzet a belső és külső piaci értékesítési esetekben. A fejlett tőkés országokba történő kivitelnek mindig nélkülözhetetlen feltétele a piackutatás. fliend zöldség- és htBMcsellejsér! Biztosított felvásárlási árak 1977-ben A MÉM pénzügyi főosztálya közzétette a zöldség- és gyümölcsfélék 1977. évi szerződéses felvásárlásánál biztosított (garantált) felvásárlási árait, amelyek — az idevonatkozó kormányhatározat értelmében — a zöldségeknél átlagosan 15, a gyümölcsöknél pedig 10 százalékkal nagyobbak, mint az 1976. évi tervezett árszínvonal. A zöldség- és gyümölcs felvásárlását, termeltetését végző felvásárló szervek, a SZÖVÉRT, illetve a megyei értékesítési központok, a konzerv- és hűtőipari vállalatok és a Hungarofruc a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekben ezeket a felvásárlási árakat kötelesek figyelembe venni és rögzíteni. A garantált árak: meghatározott minőségért és fajtáért szerződés alapján kifizethető legalacsonyabb felvásárlási árak, amelyek az állami, védőáraknál magasabbak és általában a főszezonban érvényesülnek. A felvásárló szervek az elő- és utószezonban, a közleményben felsorolt minőségi osztályoktól eltérő minőségre, továbbá a felsoroltakon kívüli egyéb termékekre is vállalhatnak szerződésükben árgaranciát. Az árakhoz kapcsolódó szállítási feltételeket az érintett felek szintén szerződésekben rögzítik. A felvásárló szervek tényleges felvásárlási áraikat a termés és a piaci helyzet közelebbi ismeretében alakítják ki, ami azt jelenti, hogy amennyiben a termés és a piaci helyzet indokolja, a felvásárló szervek a garantált árnál — meghatározott keretösszegen belül, termékenként eltérő mértékben — magasabb árat is fizethetnek. A felvásárló szervek ezeket az árakat életbe lépés előtt egymással egyeztetik és az alkalmazni kívánt árakról az illetékes árhatóságot tájékoztatják. A közzétett garantált felvásárlási árak néhány főbb terméknél az alábbiak szerint alakulnak. Vöröshagyma: elsőosztályú dughagymáról termesztve kilogrammonként 3,80 forint, másodosztályú 3,20 forint, a magról termesztett hagyma pedig 3,20 illetve 2,80 forint. Az étkezési paradicsom ára első osztályú minőségben 2,40 forint kilogrammonként, a SZÖVÉRT hálózatában. A zöldpaprika belföldi felvásárlási garantált ára elsőosztályú árunál kilogrammonként 5 forint, másodosztályú árunál kilogrammonként 4 forint. A zöldborsót és a zöldbabot a SZÖVÉRT kilogrammonként 6 forintért vásárolja meg a vele szerződésben levő termelőktől. A közétett felvásárlási árak arról tanúskodnak, hogy a termelők értékesítési biztonsága és anyagi érdekeltsége 1977-ben az ideihez képest megnövekszik, ami várhatóan kedvezően befolyásolja majd a piaci kínálatot és az ipar alapanyag-ellátását. 1976. december 1., szerda Őszintén és tárgyilagosan Érdekli a fiatalokat a vállalat jövője P aríamaní a Graboplastban — Az eredményekben, a termelési gondok megszüntetésében, mindenhol megalálható a fiatalok munkája — hangzott el a GRABOPLAST győri Pamutszövő- és Műbőrgyár Ifjúsági parlamentjén. Az előbbi szavakat Jankovich Nándor vezérigazgató beszámolójából idéztük: ebben a jelentésben a legutóbbi parlament óta eltelt idő főbb eseményeit hallhatták a fiatalok képviselői és a meghívottak. A vezérigazgató egyebek között elmondta, hogy a vállalati vezetők mindenhova meghívták a KISZ-alapszervi titkárokat és ifjúsági felelősöket, ahol az ifjúságot érintő kérdéseket tárgyaltak. Szó esett az alapműveltség szükségességéről is. A műbőrgyárban a helyi párt-vb kezdeményezésére az 1974/75- ös tanévben tizenhét, harminc éven aluli dolgozó kezdte meg a 7. és 8. osztályokban a tanulást. Egy évvel később, nyolcan vállalták ezt. Az ifjúsági törvény végrehajtásához a gyár vezetése évente növekvő összegeket, 1975-ben , mintegy félmillió forintot bocsátott a fiatalok rendelkezésére. Elkészültek az előző parlament kérésének megfelelően a vállalati KISZ- klubok Győrött és Fertőszentmiklóson. — A munkaerőhiány elleni védekezés alanya az — mutatott rá Jankovich Nándor —, hogy a fiatalokat segíteni kell a beilleszkedésben. A vállalat az 1976-os tervekhez mérten egymillió négyzetméter műbőrrel szeretne többet exportálni 1977- ben, az ötéves tervidőszak végéig pedig több mint egymilliárd forintos beruházást kel végrehajtani. Ilyen követelmények mellett — mondta a vezérigazgató — a GRABOPLAST nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy akik ma beléptek, néhány hét múltán kilépjenek a gyárból! — Differenciáltabb elbírálást! — ezzel a kéréssel kezdődött a küldöttek hozzászólásainak sora. Az ,,Alkotó ifjúság'’ pályamunkáiról volt szó; a felszólaló azt kérte, hogy a pályázatok jövőben, elbírálásánál vegyék fokozottan figyelembe a pályázó végzettségét. Néhány munkaszervezési kérdés valamint az a kérés, hogy a gyár vezetői részletesen is ismertessék a Haltainkkal az új ötéves tervet, azt bizonyította hogy az ifjzságot érdekli a vállalat időse Ilyen érzések javasolták azt hogy az értelmiségiek hetente korrepetálják a szakmunkászanulókat: az imn .■adarfür’el” bevezetésével legyen írott dokumentum minden felfedett h’ár’osságról ahoz pedig lehetséges a ..reklamál”” próbáljon megoldást is keresni ’többen kérték, hogy lehetőség szerint a szombat délutáni műszakokat helyeztek át a szabad szombatok délelőttjébre. Néhányan kifejtették, hogy a váceaat által megteremtett művelődési lehetőségekkel még nem minden fiatal él Szó volt még többek között függetlenített népművelő alkalmazásáról nyomdagánhiányról a délutáni orvosi szakrendelés szükségességéről. Sz. M. Felkészült télre a MÉK (Folytatás az 1. oldalról.) megtermett zöldségfélét meg kell menteni árunak, így a hagymából is a tárolást nem bírót tartósítják szárítással. Joggal kérdezik a fogyasztók, mi lesz, ha a közel hatvan vagonos készletből tél végére sok romlik meg? Nem maradunk hagyma nélkül, az ország nagy tárolójából érkezik az utánpótlás. A korábbi években már megkedvelték a vásárlók a konyhakész zöldségféléket, vajon idén is lesz-e? Hamarosan a boltokba kerül a tisztított leveszöldség, burgonya, szeletelt káposzta, az igényeknek megfelelő menynyiségben. Míg a fogyasztók a téli szükségletükre gondolnak, a vállalat szakemberei már a holnap termeltetésével számolnak. Talán ez még a tárolásnális nagyobb figyelmet kíván. Ugyanis a tavasszal, nyáron felhalmozódott számos zöldségtermeléssel kapcsolatos ,gond és a feladat megoldását nehezíti, hogy késnek a szabályozók, még napjainkban is csak egy részével élhet a vállalat. Az tény, hogy nemcsak a megyében, hanem világviszonylatban is a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növekedésére lehet számítani. A jelenlegi és a holnapi lakáskultúra is olyan lesz, hogy nem alkalmas az élelmiszerek és zöldségfélék hosszabb idejű tárolására. Vidéken egyre inkább csökkenni fog az önellátók száma, a központi árualapból növekszik a falusi fogyasztás is. Tehát a vállalat nemcsak a bolthálózatát bővíti, hanem növeli a saját ipari feldolgozását is. A korai szabadföldi zöldségféléket továbbra is a társmegyéktől várhatjuk, remélhetőleg növekedni fog megyén belül a háztáji kertekben a fólia alatti termelés. De ha a megfelelő tárolók, raktárak hiányában nem tudjuk megőrizni a terményt, az ellátás szempontjából, akkor a sokból is kevés lehet, és az olcsó zöldségből is drága. A zöldségprogram nemcsak a termeltetési feladatot jelent, hanem a megfelelő feldolgozókról és tárolókról való gondoskodást is. G. Szabó 9 Megkezdték a Pannonhalmi Tóváll pincéjében a borok második fejtését. Felvételünkön Horváth Zoltán és Szegvári József a kétezerliteres hordót csapolja. (M. K. felvétele.) Tanácskozás a szabványosításról A Magyar Szabványügyi Hivatal és a MTESZ központi szabványosítási és minőségügyi bizottsága szervezésében kedden a Technika Házában háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött a szabványosítás és a minőségfejlesztés szerepéről a KGST-ben. A tanácskozáson hat KGST-ország és Jugoszlávia műszaki-tudományos egyesületeinek képviselői vesznek részt. Összetoldtak két ekét PALI SZERELŐK Kis ötletek, sok haszonnal _________________________________________________________________________________________ — Az itteniek gazdaemberek, régen is módos nép lakta a falut. Az iparosnak aligalig volt becsülete. Hagyták, hogy megéljen, de nem számoltak vele. Nekünk a téeszben a mesterségek becsületét kellett megteremteni. Most, hogy sokasodnak a gépek, egyre jobban törődnek velünk"— mondja Kozma János műhelyvezető. Körbejárjuk a birodalmat. — Jaj, az udvarra vigyázva lépjen, könnyen becsap a latyak. Mi már megszoktuk, Sárral pucoljuk, porral fénye sítjük. Egy traktor, megtérve az őszi harcból, emelő mankóra támaszkodik. Odább egy pótkocsi eresztette le a farát. — Azután siessetek ám! Nem érek rá ellötyögni az egész délelőttöt — bíztatja a szerelőket az egyik traktoros. A műhelyt gépjavításra építették. Tíz Vagy tizenöt évvel ezelőtt. Akkor még az MTI volt a sláger, az be is fér. Steiger már nem. Az egyetemes esztergia is hullatja már a fogaskerekeit. A sarokban egy köszörű árválkodik. — Mi kellene ahhoz, hogy jobban végezhessék a dolgokat — kérdem az olajos kezű, halk szavú szerelőktől. — Nem akarjuk mi szidni a főnökséget. — De mégis, ha mondjuk, a maguk pénzét költenék, mit vennének? — Hát, egy nagyobb fúrógépet, azt biztosan. ♦ ♦ * — Én még tudnám folytatni a sort. A kéziszerszámaink szerencsére jók. Egy pár gép, diagnosztikai műszer, az viszont elkelne, meg egy adagoló-beállító pad is. Most másoknak fizetünk érte. Megszokásból, arról érdeklődöm, hány újítást adtak be az idén? — Nem igen szoktunk mi ilyent — jelenti, ki az üzemvezető —, én itt vagyok már egynéhány esztendeje, de azóta még újításért nem vett fel senki, egy fillért sem. — Nincs ötletük, ésszerűsítésük? — Azt nem mondanám. Míg például az ország hetedhét tájáról érkeztek panaszok, hogy a Rába—Steiger tönkrenyűvi az ekéket és gazdaságtalan öt ekefejjel vagy még kevesebbel működtetni, addig a Páliak összetoldtak két ekét. Kopásálló fémmel felhegesztették a gyenge vasakat és vígan szántottak, három és fél méter szélesen. Szerkesztettek régi traktorokból trágya-, és szalmatolót. Németh Jenő egy hidraulikarendszerű bemérőt készített, amely lehetővé teszi a munka közbeni vizsgálatot is. — Vépen voltam tanfolyamon és ott beszéltek egy ilyen megoldás lehetőségéről. Hazajöttem, s összebütyköltem. Jobban működik, mint reméltem. Jelentős összegre rúg, amit azzal takarítanak meg a téeszek, hogy saját maguk újítják fel az erőgépmotorokat. — Csak a főtengelyt köszörültetjük bérmunkában. Az elhasználódott alkatrészeket magunk kicseréljük. Így sokkal kevesebbe kerül a javítás, mintha aMezőgépnél cseréltetnénk a motort. És a hibákra is jobban ügyelünk, hiszen később mi látnánk a kárát. — Lehet, hogy a napi munka közben sok minden olyat összebütykölünk, amit el lehetne fogadni ésszerűsítésnek, újításnak. De ez a dolgunk. Külön fizetségre nem is gondoltunk. Még nincs is arra berendezkedve a téesz, hogy minket értékelgessen. Hanem közben, mi magunk azért újulunk, fél esztendeje megalakítottuk a szocialista brigádot. — Hogy miért? — kérdez vissza Fülöp Sándor, a brigád vezetője. — Összetartozunk mi itt. Ha valaki roszszul dolgozik, akkor nem külön őt szidják, hanem a szerelőket. Ha egy másiknak a családjában gyerek születik, örülünk mindannyian. No, és a kovács, valamint a bognár kivételével fiatalok vagyunk. Takarékoskodunk a felhasználandó anyaggal, energiával, ötletesünk. Csökkentjük az állásidőt, odafigyelünk a nagyjavításokra. Elgondoltuk mi azt is, hogy mivel a karbantartás elmulasztása sok kárt okoz, rendszeresen ellenőrizzüka végrehajtását. Nagy eredménye lenne. De ez inkább a traktorosok ügye. Vállaltuk, hogy csinálunk egy KRESZ-parkot az itteni úttörőknek, elvégezzük az óvoda körül adódó lakatosmunkákat. Kettévetették közülünk a gépkocsivezetői szakvizsgát, nemrégiben ígértek pénzt, könyveket vásárolunk, műszakiakat és regényeket is. Olyanokat, amire mindannyian kíváncsiak vagyunk. És jövőre hegesztőtanfolyam indul nálunk . . . Németh Endre KUMPOID----3