Kisalföld, 1976. december (21/32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

PrEtiSS A piackutatás a beszerzés­sel és értékesítéssel kapcso­latos gazdasági döntések in­formációs rendszere. Köze­lebbről meghatározva: a piac vagy annak valamely része, az áru vagy a szolgáltatás, a kereslet vagy a kínálat, vagy pedig a piac általános hely­zetéről és változásáról szóló, rendszerezett és feldolgozott információk tömege. Gazdaságirányítási rend­szerünkben a piackutatás, te­hát a fogyasztók, felhasz­nálók igényei felmérésének szerepe és jelentősége meg­növekedett,­­ szélesedett­ a piackutatással foglalkozó szervezetek tevékenysége is. A piackutatás különféle céljai szerint az alábbi infor­mációk gyűjtése rendszere­zése válhat szükségessé: a) A termékekre vagy szol­gáltatásokra vonatkozó infor­mációk, ezek kiterjedhetnek■ mennyiségre, minőségre, vá­lasztékra, csomagolásra stb. b) A piac felvevőképessé­gére vonatkozó információk: ebben a keretben vizsgálha­tók a piac reális, várható szükségletei, új termékek be­vezetésének lehetősége, a piac telítettsége stb. c) A piac szervezettségére vonatkozó információk: érté­­kesítési és fogyasztási háló­zatra, az értékesítési rend­szer várható telepítése, a for­galom, a fogyasztás ütemes­sége stb. d) Az árakra vonatkozó in­formációk: ezzel kapcsolat­ban gyűjthetik a versenytár­sak árpolitikájára, árkalkulá­ciójára, az ármódosítások várható hatására, az optimá­­lis, a versenyképes árakra vonatkozó ismereteket stb. e) A vásárlók, a fogyasztók magatartására vonatkozó­­in­formációk, amelyek a vá­sárlók jövedelmi viszonyait, vásárlási és fogyasztási szo­kásait kutatja. A piackutatás szerepe és szükségessége árufajtánként — beruházási javak, fogyasz­tási cikkek, azon belül: mű­szaki cikkek divatcikkek stb. — különbözik. Hasonló a helyzet a belső és külső piaci értékesítési esetekben. A fej­lett tőkés országokba történő kivitelnek mindig nélkülöz­hetetlen feltétele a piacku­tatás. fl­ien­d zöldség- és h­tBMcsellejsér! Biztosított felvásárlási árak 1977-ben A MÉM pénzügyi főosztá­lya közzétette a zöldség- és gyümölcsfélék 1977. évi szer­ződéses felvásárlásánál biz­tosított (garantált) felvásár­lási árait, amelyek — az ide­vonatkozó­ kormányhatározat értelmében — a zöldségeknél átlagosan 15, a gyümölcsök­nél pedig 10 százalékkal na­gyobbak, mint az 1976. évi tervezett árszínvonal. A zöldség- és gyümölcs felvásárlását, termeltetését végző felvásárló szervek, a SZÖVÉRT, illetve a megyei értékesítési központok, a konzerv- és hűtőipari válla­latok és a Hungarofruc­ a mezőgazdasági termékértéke­­s­ítési szerződésekben ezeket a felvásárlási árakat kötele­sek figyelembe venni és rög­zíteni. A garantált árak: meghatározott minőségért és fajtáért szerződés alapján ki­fizethető legalacsonyabb fel­­vásárlási árak, amelyek az állami, védőáraknál magasab­bak és általában a főszezon­ban érvényesülnek. A felvá­sárló szervek az elő- és utó­szezonban, a közleményben felsorolt minőségi osztályok­tól eltérő minőségre, továbbá a felsoroltakon kívüli egyéb termékekre is vállalhatnak szerződésükben árgaranciát. Az árakhoz kapcsolódó szál­lítási feltételeket az érintett felek szintén szerződésekben rögzítik. A felvásárló szervek tény­leges felvásárlási áraikat a termés és a piaci helyzet kö­zelebbi ismeretében alakítják ki, ami azt jelenti, hogy amennyiben a termés és a piaci helyzet indokolja, a fel­vásárló szervek a garantált árnál — meghatározott keret­összegen belül, termékenként eltérő mértékben — maga­sabb árat is fizethetnek. A felvásárló szervek ezeket az árakat életbe lépés előtt egy­mással egyeztetik és az al­kalmazni kívánt árakról az illetékes árhatóságot tájékoz­tatják. A közzétett garantált fel­­vásárlási árak néhány főbb terméknél az alábbiak szerint alakulnak. Vöröshagyma: el­sőosztályú dughagymáról termesztve kilogrammonként 3,80 forint, másodosztályú 3,20 forint, a magról termesz­tett hagyma pedig 3,20 illetve 2,80 forint. Az étkezési para­dicsom ára első osztályú mi­nőségben 2,40 forint kilo­grammonként, a SZÖVÉRT hálózatában. A zöldpaprika belföldi felvásárlási garantált ára elsőosztályú árunál kilo­grammonként 5 forint, má­sodosztályú árunál kilogram­monként 4 forint. A zöldbor­sót és a zöldbabot a SZÖ­VÉRT kilogrammonként 6 fo­rintért vásárolja meg a vele szerződésben levő termelők­től. A közétett felvásárlási árak arról tanúskodnak, hogy a termelők értékesítési biz­tonsága és anyagi érdekelt­sége 1977-ben az ideihez ké­pest megnövekszik, ami vár­hatóan kedvezően befolyá­solja majd a piaci kínálatot és az ipar alapanyag-ellátá­sát. 1976. december 1., szerda Ősz­intén és tárgyilagosan Érdekli a fiatalokat a vállalat jövője P aríamaní a Graboplastban — Az eredményekben, a termelési gondok megszünte­tésében, mindenhol meg­alál­­ható a fiatalok munkája — hangzott el a GRABOPLAST győri Pamutszövő- és Műbőr­gyár Ifjúsági parlamentjén. Az előbbi szavakat Jankovich Nándor vezérigazgató beszá­molójából idéztük: ebben a jelentésben a legutóbbi par­lament óta eltelt idő főbb eseményeit hallhatták a fia­talok képviselői és a meghí­vottak. A vezérigazgató egyebek között elmondta, hogy a vál­lalati vezetők mindenhova meghívták a KISZ-alapszervi titkárokat és ifjúsági felelő­söket, ahol az ifjúságot érin­tő kérdéseket tárgyaltak. Szó esett az alapműveltség szükségességéről is. A mű­­bőrgyárban a helyi párt-vb kezdeményezésére az 1974/75- ös tanévben tizenhét, harminc éven aluli dolgozó kezdte meg a 7. és 8. osztályokban a tanulást. Egy évvel később, nyolcan vállalták ezt. Az ifjúsági törvény végre­hajtásához­ a gyár vezetése évente növekvő összegeket, 1975-ben , mintegy félmillió forintot bocsátott a fiatalok rendelkezésére. Elkészültek az előző parlament kérésének megfelelően a vállalati KISZ- klubok Győrött és Fertőszent­­mi­kl­óson. — A munkaerőhiány elleni védekezés alanya az — mu­tatott rá Jankovich Nándor —, hogy a fiatalokat segíte­ni kell a beilleszkedésben. A vállalat az 1976-os ter­vekhez mérten egymillió négyzetméter műbőrrel sze­retne többet exportálni 1977- ben, az ötéves tervidőszak végéig pedig több mint egy­­milliárd forintos beruházást kel végrehajtani. Ilyen kö­vetelmények mellett — mond­ta a vezérigazgató — a GR­A­BOPLAST nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy akik ma beléptek, né­hány hét múltán kilépjenek a gyárból! — Differenciáltabb elbírá­lást! — ezzel a kéréssel kez­dődött a küldöttek hozzászó­lásainak sora. Az ,,Alkotó if­júság'’ pályamunkáiról volt szó; a felszólaló azt kérte, hogy a pályázatok jövőben, elbírálásánál vegyék fokozot­tan figyelembe a pályázó végzettségét. Néhány munkaszervezési kérdés valamint az a kérés, hogy a gyár vezetői részlete­­sen is ismertessék a Haltaink­kal az új ötéves tervet, azt bizonyította hogy az ifjzsá­­got érdekli a vállalat id­­őse Ilyen érzések java­solták azt hogy az értelmi­ségiek hetente korrepetálják a szakmunkászanulókat: az imn .­■adarfür’el” bevezetésével legyen írott dokumentum minden felfedett h’ár’osság­­ról ahoz pedig lehetséges a ..reklamál”” prób­áljon meg­oldást is keresni ’többen kérték, hogy lehe­tőség szerint a szombat dél­utáni műszakokat helyeztek át a szabad szombatok dél­előttjébre. Néhányan kifejtették, hogy a váceaat által megteremtett művelődési lehetőségekkel még nem minden fiatal él Szó volt még többek­ között függetlenített népművelő al­kalmazásáról nyomdagán­­hiányról a délutáni orvosi szakrendelés szükségességé­ről. Sz. M. Felkészült télre a MÉK (Folytatás az 1. oldalról.) megtermett zöldségfélét meg kell menteni árunak, így a hagymából is a tárolást nem bírót tartósítják szárítással. Joggal kérdezik a fogyasztók, mi lesz, ha a közel hatvan vagonos készletből tél végére sok romlik meg? Nem mara­dunk hagyma nélkül, az or­szág nagy tárolójából érkezik az utánpótlás. A korábbi években már megkedvelték a vásárlók a konyhakész zöldségféléket, vajon idén is lesz-e? Hama­rosan a boltokba kerül a tisztított leveszöldség, burgo­nya, szeletelt káposzta, az igényeknek megfelelő meny­­nyiségben. Míg a fogyasztók a téli szükségletükre gondolnak, a vállalat szakemberei már a holnap termeltetésével szá­molnak. Talán ez még a tá­rolásnál­­is nagyobb figyelmet kíván. Ugyanis a tavasszal, nyáron felhalmozódott számos zöldségtermeléssel kapcsola­tos ,gond és a feladat megol­dását nehezíti, hogy késnek a szabályozók, még napjaink­ban is csak egy részével él­het a vállalat. Az tény, hogy nemcsak a megyében, hanem világviszonylatban is a zöld­ség- és gyümölcsfogyasztás növekedésére lehet számítani. A jelenlegi és a holnapi la­káskultúra is olyan lesz, hogy nem alkalmas az élelmiszerek és zöldségfélék­ hosszabb ide­jű tárolására. Vidéken egyre inkább csökkenni fog az ön­ellátók száma, a központi árualapból növekszik a falusi fogyasztás is. Tehát a vállalat nemcsak a bolthálózatát bővíti, hanem növeli a saját ipari feldolgo­zását is. A korai szabadföldi zöldségféléket továbbra is a társmegyéktől várhatjuk, re­mélhetőleg növekedni fog megyén belül a háztáji ker­tekben a fólia alatti terme­lés. De ha­ a megfelelő táro­lók, raktárak hiányában nem tudjuk megőrizni a terményt, az ellátás szempontjából, ak­kor a sokból is kevés lehet, és az olcsó zöldségből is drá­ga. A zöldségprogram nem­csak a termeltetési feladatot jelent, hanem a megfelelő fel­dolgozókról és tárolókról való gondoskodást is. G. Szabó 9 Megkezdték a Pannonhalmi Tóváll pincéjében a borok második fejtését. Felvételünkön Horváth Zoltán és Szegvári József a kétezerliteres hordót csapolja. (M. K. felvétele.) Tanácskozás a szabványosításról A Magyar Szabványügyi Hivatal és a MTESZ központi szabványosítási és minőségügyi bizottsága szervezésé­ben kedden a Technika Házában háromnapos nemzetkö­zi konferencia kezdődött a szabványosítás és a minőség­­fejlesztés szerepéről a KGST-ben. A tanácskozáson hat KGST-ország és Jugoszlávia műszaki-tudományos egye­sületeinek képviselői vesznek részt. Összetoldtak két ekét PALI SZERELŐK Kis ötletek, sok haszonnal ______________________________________­___________________________________________________ — Az itteniek gazdaembe­rek, régen is módos nép lakta a falut. Az iparosnak alig­­alig volt becsülete. Hagyták, hogy megéljen, de nem szá­moltak vele. Nekünk a téesz­­ben a mesterségek becsületét kellett megteremteni. Most, hogy sokasodnak a gépek, egyre jobban törődnek ve­lünk"— mondja Kozma János műhelyvezető. Körbejárjuk a birodalmat. — Jaj, az udvarra vigyázva lépjen, könnyen becsap a la­tyak. Mi már megszoktuk, Sárral pucoljuk, porral fénye­­ sítj­ük. Egy traktor, megtérve az őszi harcból, emelő­ mankóra támaszkodik. Odább egy pót­kocsi eresztette le a farát. — Azután siessetek ám! Nem érek rá ellötyögni az egész délelőttöt — bíztatja a szerelőket az egyik traktoros. A műhelyt gépjavításra építették. Tíz Vagy tizenöt évvel ezelőtt. Akkor még az MTI volt a sláger, az be is fér.­­ Steiger már nem. Az egyetemes esztergia is hullatja már a fogaskerekeit. A sa­rokban egy köszörű árválko­dik. — Mi kellene ahhoz, hogy jobban végezhessék a dolgo­kat — kérdem az olajos kezű, halk szavú szerelőktől. — Nem akarjuk mi szidni a főnökséget. — De mégis, ha mondjuk, a maguk pénzét költenék, mit­ vennének? — Hát, egy nagyobb fúró­gépet, azt biztosan. ♦ ♦ * — Én még tudnám foly­tatni a sort. A kéziszerszáma­ink szerencsére jók. Egy pár gép, diagnosztikai műszer, az viszont elkelne, meg egy ada­­goló-beállító pad is. Most másoknak fizetünk érte. Megszokásból, arról érdek­lődöm, hány újítást adtak be az idén? — Nem igen szoktunk mi ilyent — jelenti, ki az üzem­vezető —, én itt vagyok már egynéhány esztendeje, de az­óta még újításért nem vett fel senki, egy fillért sem. — Nincs ötletük, ésszerűsí­tésük? — Azt nem mondanám. Míg például az ország he­tedhét tájáról érkeztek pana­szok, hogy a Rába—Steiger tönkrenyűvi az ekéket és gaz­daságtalan öt ekefejjel vagy még kevesebbel működtetni, addig a Páliak összetoldtak két ekét. Kopásálló fémmel fel­hegesztették a gyenge va­sakat és vígan szántottak, három és fél méter szélesen. Szerkesztettek régi traktorok­ból trágya-, és szalmatolót. Németh Jenő egy hidrauli­karendszerű bemérőt készí­tett, amely lehetővé teszi a munka közbeni vizsgálatot is. — Vépen voltam tanfolya­mon és ott beszéltek egy ilyen megoldás lehetőségéről. Haza­jöttem, s összebütyköltem. Jobban működik, mint re­méltem.­­ Jelentős összegre rúg, amit azzal takarítanak meg a tée­szek, hogy saját maguk újít­ják fel az erőgépmotorokat. — Csak a főtengelyt köszö­­rültetjük bérmunkában. Az elhasználódott alkatrészeket magunk kicseréljük. Így sok­kal kevesebbe kerül a javí­tás, mintha a­­Mezőgépnél cseréltetnénk a motort. És a hibákra is jobban ügyelünk, hiszen később mi látnánk a kárát. — Lehet, hogy a napi munka közben sok minden olyat összebütykölünk, amit el lehetne fogadni ésszerűsí­tésnek, újításnak. De ez a dolgunk. Külön fizetségre nem is gondoltunk. Még nincs is arra berendezkedve a té­­esz, hogy minket értékelges­sen. Hanem közben, mi ma­gunk azért újulunk, fél esz­tendeje megalakítottuk a szo­cialista brigádot. — Hogy miért? — kérdez vissza Fülöp Sándor, a bri­gád vezetője. — Összetarto­zunk mi itt. Ha valaki rosz­­szul dolgozik, akkor nem kü­lön őt szidják, hanem a sze­relőket. Ha egy másiknak a családjában gyerek születik, örülünk mindannyian. No, és a kovács, valamint a bognár kivételével fiatalok vagyunk. Takarékoskodunk a felhasz­nálandó anyaggal, energiával, ötletesünk. Csökkentjük az állásidőt, odafigyelünk a nagyjavításokra. Elgondoltuk mi azt is, hogy mivel a kar­bantartás elmulasztása sok kárt okoz, rendszeresen el­lenőrizzük­­a végrehajtását. Nagy eredménye lenne. De ez inkább a traktorosok ügye. Vállaltuk, hogy csinálunk egy KRESZ-parkot az itteni úttörőknek, elvégezzük az óvoda körül adódó lakatos­­munkákat. Kettév­etették közülünk a gépkocsivezetői szakvizsgát, nemrégiben ígértek pénzt, könyveket vá­sárolunk, műszakiakat és re­gényeket is. Olyanokat, amire mindannyian kíváncsiak va­gyunk. És jövőre hegesztő­tanfolyam indul nálunk . . . Németh Endre KUMPOID----3

Next