Kisalföld, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Lázár György ma Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Szlanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szeptember 1-én hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. Biszku Béla fogadta a LEMP KB titkárát Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Stanislaw Kantat, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egymást a szocialista építőmunka eredményeiről, és véleményt cseréltek a két testvérpárt kapcsolatainak alakulásáról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Koszorúzás Révész Géza sírjánál Ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással, születésének 73. évfordulója alkalmából szerdán megkoszorúzták Révész Gézának, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének sírját a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Bányásznapi ünnepség A 27. bányásznap alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a Nehézipari Minisztériumban. Kapolyi László miniszterhelyettes méltatta a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászat 120 ezer dolgozójának sikerekben gazdag munkáját és az iparágak fejlődését. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az érdekelt állami intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. FELKÉSZÜLÉS AZ ŐSZI SZÁLLÍTÁSI CSÚCSRA Együtt fliirhidzset zökkenőmentes lehet Az ősz minden évben csúcsidőszakot jelent a szállításban, mindig rendkívül komoly feladatokat ró a fuvarozó vállalatokra. Az idei ősz ,,szorosabb'’ lesz a tavalyinál is: sokkal több a szállításra váró áru. Tegnap délelőtt Győrött, a ■ Technika Házában ülést tartott a megyei szállítási bizottság. A tanácskozáson megvitatták a KPM-nek az őszi szállítási feladatokról szóló irányelveit, javaslatait. Megalakították az őszi szállításokat szervező operatív bizottságot. Ennek elsősorban az a feladata, hogy a fuvaroztatók igényeinek kielégítésében esetleg jelentkező feszültségeket feloldja a szállító vállalatok közötti megfelelő kooperációval. A megyei szállítási bizottság felhívással fordul a fuvarozókhoz és fuvaroztatókhoz egyaránt. Az őszi csúcsforgalomban a legsürgősebb tennivalókat kell elvégezni. Ezért ami szállítást lehet, a jövő év elejére kell ütemezni. A terménybetakarítás és a lakosság kielégítő áruellátása áll kerül az előtérbe. Fontos az is, hogy a fuvarozók munkaszüneti napokra is szervezzenek szállításokat, amennyiben erre lehetőségük nyílik. A 19-es Volán például — a már ismert Volán-szombatokon kívül — szeptember 17—18-án és október 15—16- án teljes gépkocsiállományával rendkívüli műszakot tart. A szállítási bizottság külön napirendi pontként tárgyalta a rakodás és a konténeres szállítás megyei helyzetét. A fejlesztést segíti majd az a tudományos igényű felmérés, amelyet a bizottság a Közlekedéstudományi Egyesülettel és a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolával együtt készít. A bizottsági ülés után a megye szállító vállalatai és a fuvaroztatók képviselőinek részvételével tartották meg a megyei áruszállítási tanácskozást. Csoktó László, a Központi Szállítási Tanács titkára bevezető előadásában a legégetőbb gondról, a rakodás gépesítésének helyzetéről szólt. Joggal nevezhető a rakodásgépesítés a szállításhoz kapcsolódó feladatok legégetőbbjének. Hazánkban 1,1 millió munkást foglal le a rakodás, olyan helyzetben, amikor mindenütt munkaerőhiánnyal küzdenek. A rakodást a lehető legnagyobb ütemben gépesíteni kell — ez általánosan elfogadott elv és feladat. A megvalósításhoz azonban természetesen nem elég az elhatározás. Az évi 200—240 millió forint, amit erre a célra költeni lehet, nem elég ahhoz, hogy mindenhová jusson ebből a „vissza nem térítendő" támogatásból. Elsősorban az olyan kezdeményezéseket segítik, amelyek hosszú távra szóló, megnyugtató megoldást jelentenek. Csoltó László szólt még a konténeres és a rakodólapos szállítás tapasztalatairól. Önmagában egyik mód sem jelenti a teljes megoldást. A szállítás formáját a szállítandó áruhoz kell igazítani. Hiába határozzák el például valahol, hogy ezentúl konténerben viszik az árut, ha a konténer nem fér be a raktárajtón, mert nem számoltak vele... A tanácskozáson a MÁV és a Volán képviselői beszámoltak arról, miként készültek fel az őszi szállításokra. A hozzászólásokban pedig a fuvaroztatók elsősorban saját, megoldásra váró gondjaikról beszéltek, nagyrészt a már szóba került rakodás-gépesítés helyzetéről. A Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyár képviselője szóvá tette, hogy ha vannak is rakodógépek, alkatrészhiány, javítási lehetőség nélkül hosszú ideig kénytelenek állni. A Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat képviselője ehhez kapcsolódva szólalt fel. Elmondta, hogy a vállalat képes lenne egy megfelelő bázis kiépítésével a rakodógépek szerviz-szolgálatát is ellátni, a megyehatárokon túl is. A megyei szállítási bizottság egyébként már korábban is foglalkozott ezzel a gondolattal, a tanácskozás után konkrét tárgyalásokba kezd. ... POLITIZÁLÓ KÖZMŰVELŐDÉS annak, aki közművelődésben munkálkodik, lehetetlen nem politizálnia. Persze, ennek vannak a közvetlenebb, meg áttételesebb formái. Kezdjük a sok áttételen keresztül érvényesülő politizálással. Végső soron a közművelődés a személyiség alakítását segíti, befolyásolja. Nyilvánvaló, hogy a művelődési intézményeknek, egész közművelődési hálózatunknak szocialista személyiséget kell formálniuk társadalmunk számára. Az egészséges közösségi szellemet, haladó világszemléletet, néphűséget, a kulturált életmód szocialista változatát hivatott „betáplálni” az emberekbe. Ha ezt teszi, akkor jól politizál, bár nem csinál mást, minthogy az ertber és az egész emberiség értékeit őrzi-élteti. A népművelő szervezet bármilyen „politikamentes” műsort (lehet az akár szórakoztató rendezvény), végső soron többé-kevésbé találkozik a politikával, amenynyiben köze van az emberhez, az ember életmódjához. Szokást, ízlést, készséget sugall és fejleszt általa. Midőn az egész nép kulturális felemelkedéséről beszélünk, lényegében arról a feladatról szólunk, hogy lehetőséget adjunk minden embernek, az egész népnek az átalakulásra, amelyet a szocializmus építése igényel . Legátfogóbban tehát így függ össze a művelődés mindennapi élete a politika mindennapjaival. Persze vannak közvetlen egybekapcsolódások is. Ezúttal nem a különböző politikai-ideológiai oktatásokra gondolunk (ami szintén közművelődés), nem is az akadémiák és a szabadegyetemek sorozataira, amelyek valamilyen politikai-történelmi jubileumhoz kapcsolódnak. Az idén egyik ilyen fontos évforduló a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hat évtizedes jubileuma. Üzemi vetélkedők, brigád ..Kit mit tud.. .?”-ok bővítik ismereteinket a Szovjetunióról, a forradalomról. Ám művészeti rendezvények is szólnak e témában, különös fényt adva az októberi emlékezésnek. Művelődési szakemberek feladata, amatőr művészeti csoportok, illetve csoportvezetők hivatása erről meggyőzően, a tiszta szó, a művészeti hatás erejével beszélni a közönség előtt. Hogy az októberi jubileum megünneplése ne kampányfeladat legyen, hanem az ünnep politikai mondanivalójához kapcsolódjanak a különböző rendezvények. Lehet ezt szolgálni kiállítással, könyvekkel, versmondással, színjátszással. Az a jó, ha a jubileum szelleme szervesen beleilleszkedik egész kulturális életünkbe. Ugyancsak egész évre szóló jubileum az Ady-centenárium. A közművelődés irányítóinak és mindeneseinek arra kell vigyázniuk, hogy (hozsannák helyett) Ady szellemiségét, forradalmiságát hozzuk a ma közelébe. Azt az elvet engedjük érvényre jutni, amellyel a költő a közép-európai népek egymásrautaltságát hirdeti. Október és Ady találkozása a jubileumi megemlékezéseken kölcsönösen erősítheti egymást, hiszen mindkettőben azonos politikai mondandó — a forradalmiság. A forradalom szelleme és a szellem forradalma édestestvérek. Közművelődésünk tehát nem élhet politika nélkül. Aki nem kíván ,,politizálni", az végül is roszszul politizál a művelődésben. Úgy jár, mint a hanyag gazda, aki nem veti be földjét nemes magvakkal, ott aztán gyom terem. Vigyáznunk kell tehát a művelődési élet egészséges, szocialista szellemére. Átgondolt művelődési koncepciót, politikai érzékenységet, az elhivatottság és tudatosság együttlétét feltételezi mindez a népművelőktől. B. V. Sopron: gyógy- és üdülőhely GYARAPÍTJA ÉRTÉKEIT A VÁROS Sopron 1970-ben kapta meg a gyógy- és üdülőhelyi minősítést. Gyógyászati értéke országos jelentőségű, idegenforgalmi tekintetben pedig elosztóközpontnak és kiemelt településnek számít. Csakhogy a fenti célokra való alkalmasság nem örök érvényű. Az adottságokat egyrészt óvni, másrészt az igényeknek megfelelően gondozni és fejleszteni kell, nehogy a fogyasztás-felhasználás folyamatában megkopjanak, értéküket veszítsék. Sopron város Tanácsának augusztus 30-i ülése az egészségügyi osztály vezetőjének jelentése alapján számot adhatott magának arról, hogy miként gazdálkodott a város az elmúlt években nem mindennapi természeti és kulturális kincseivel. Az átfogó számvetés az értékek jelentős gyarapodása mellett fontos tennivalókat is felsorakoztatott. A természetes gyógytényezőkre — a szubalpin klímára és a balfi gyógyvízre — épülő betegellátás kielégítően fejlődött az elmúlt évek során. .A Soproni Állami Szanatórium és a balfi fürdőkórház összesen 547 beteg egyidejű, korszerű ellátására alkalmas. A jelentés a’ „minden igényt kielégítő" jelzőt alkalmazta a gyógyító munkára, s aligha túlzott. A szanatóriumban és gyógyfürdőben gondozott betegek véleményét hasonlóan summázhatnánk . 1976-ban összesen 8500 beutaltat gyógykezeltek ezekben az intézményekben. Korszerűsödtek a gyógyberendezések, a 137 ágyas balfi fürdőkórház felépülését pedig egy esztendő múlva, 1976-ban, egy 40 ágyas, külföldi betegek mozgásszervi gyógykezelésére alkalmas részleg átadása követte. A gyógykörülmények megóvására irányuló sikeres törekvéseket pedig a gyógyintézmények környezetének védetté nyilvánítása jelzi, amelyre a legutóbbi időben került sor. A város szép fekvése, erdős-tavas környezete, sajátos növényzete, műemlékeinek sokasága, levéltára, értékes múzeumai, gazdag történelmi múltja és pezsgő jelene a látogatók nagy számát vonzza. Évente 350—400 ezer vendég érkezik turisztikai vagy üdülési céllal Sopronba. Az érkezők 85 százaléka belföldi, de figyelemre méltó a külföldi idegenforgalom is: 1973-tól 1976 decemberéig 833 ezren léptek be a Bécsi úti határátkelőhelyen. A nagy tömegek érdeklődésére méltán érdemes értékeinek megóvásáért és fejlesztéséért sokat tesz, — olykor nagy erőfeszítések árán — a város és lakossága. Műemlékvédelme messze földön híres. Művelődési intézményeinek hatékonyságát az egész évi eredményes közművelődési napi munka mellett az ünnepi hetek, a szüreti napok és az ifjúsági találkozók nagy látogatottsága bizonyítja. A nagy tömegek kulturált ellátása azonban gyakran meghaladja a város jelenlegi képességeit. Hétvégeken, amikor Sopron lakossága héttízezer fővel is gyarapszik, szűkösnek bizonyulnak az éttermek és azok ételválasztéka, vontatott a kiszolgálás, zsúfoltak az üzletek és a szálláshelyek, parkolási lehetőséget kereső autók tömege járja — nem is mindig eredményesen — a várost. Sopron férőhelyeinek száma — szállodákat, turistaszállót, kempinget, fizetővendég-szolgálatot is ideértve — 2348. Az egyetemi és iskolai kollégiumok csak átmenetileg enyhíthetnek a ne(Folytatás a 3. oldalon.)