Kisalföld, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL­ÉTÉIG AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. OKTÓBER 21., PÉNTEK ÁRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM J . :­Vi­ki második próba Görögország rendkí­vüli választásokig ké­szül. Másodízben járul­nak a választók az ur­nák elé a fasiszta kato­nai rendszer megdönté­se óta, s ez alkalommal is rendkívüli körülmé­nyek között. Igaz, ak­kor merőben más volt a helyzet: Karamanlisz, aki a hatalomba a katonák jóvoltából került, még feladhatta a kérdést: „vagy én, vagy a tan­kok?” Pártjának, a na­cionalista, jobboldali „új demokráciának” sikere, abszolút parlamenti többsége akkor, ennek volt köszönhető. Na meg annak, hogy a veterán politikus végre valóban erős és határozott par­lamenti demokráciát ígért a görögöknek. Ki­vonult a NATO katonai szervezetéből, mivel az Atlanti Szövetség nem volt képes arra, hogy a Ciprus negyven száza­lékának okkupációjában megakadályozza a má­sik NATO-tagot, Török­országot. A jobboldal választási győzelmének természete­sen voltak olyan elemei, amelyek Karamanlisz személyétől függetlenek. Így nem utolsósorban, a hellén baloldali megosz­tottsága. A junta bukása után a legalitásba kilé­pett pártok — a Görög Kommunista Párt, Pa­pandreu pánhellén szo­cialista mozgalma és az EDA — nem tudtak egy­ségfrontot létrehozni, s nem léptek szövetségre a görög polgári baloldal pártjával, a Centrum­mal sem. Karamanlisz ugyan végrehajtott egy sor re­formot, de azok igen jelentős mértékben sze­mélyének és pártjának hatalmát voltak hivatva erősíteni. Így például létrehozták a köztársa­ságot. A néhány politikai re­formon kívül Görögor­szág kormánya számos más problémát képtelen volt megoldani. Az égei­­tengeri olajmezők még mindig nem ontják a fekete aranyat, p pedig erre Athén nagyon is számított gazdasági ter­veiben. Az is igaz, hogy a kőolaj békés kiterme­lését nagyban veszélyez­teti a török szomszéddal való viszály, nemcsak Ciprus, de az Égei-ten­­ger­­kontinentális talap­zata kincseinek ügyében is. Ez a katonai össze­csapás küszöbéig terjedő konfliktus erőteljes fegy­verkezésre készteti a gö­rög kormányt, s az ame­rikai arzenálokra ka­csintgatva Athén fél láb­bal már vissza is lépett az atlanti katonai szer­vezetbe. Az is vitathatatlan, hogy Karamanlisz a sta­bil és teljes jogú NATO- tagságot a Közös Piacba való belépés egyik fel­tételének tudja. A két nyugati integrációs szer­vezet székhelye egyaránt Brüsszel, s a Karaman­­lisz-kormány politikai lépéseiben sem nehéz megvárni a brüsszeli, illetve washingtoni moz­gatókat. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1977. október 20-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titká­rának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében a nem­zetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, Né­meth Károlynak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében a termelési szerkezet fejlesz­tése és a hosszú távú külgazdasági politika irányelveit és egyéb soron levő kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Közgazdasági munka az MMG-ben Sikeres értékelemzés - Gyorsabb gyártmányfejlesztést Az MSZMP mosonmagyaróvári városi végrehajtó bizottsá­ga szerda délutáni ülésén Takács Imre első titkár elnökleté­vel megvizsgálta a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár közgazdasági munkáját. A nagyvállalat politikai és gaz­dasági vezetőinek, közgazdászainak gazdasági, tervező és elemző tevékenységéről Köhidi Ferenc, a gyár vezérigazgató­ja adott számot jelentésében, amelyhez a városi pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztálya készített kiegészítést. A végrehajtó bizottság el­sősorban a népgazdasági, vál­lalati célok meghatározásá­ban és elérésében, valamint a vállalat politikai és gazda­­sági irányításában betöltött helye szerint tekintette át az MMG gazdasági elemző munkáját. A tervezést megalapozó tevékenység során a belső és külső körülmények értékelé­se alapján több változatban elemzik a célok elérésének lehetőségeit az üzemben, így a számviteli információs rendszer adatait részletes elemzéssel egészítik ki. Ennek fő jellemzője a döntéselőké­szítés megkönnyítése. A költ­ségvizsgálatoknál megkülön­böztetett figyelemmel kísé­rik az állóeszköz-fenntartás költségeit — ez segít a ter­melőeszközök színvonalának megítélésében, s utal a szük­ségessé váló gépcserékre. A termelés technikai elemzése­kor az állóeszközöket első­sorban kapacitás-oldalról vizsgálják, így válik ismertté a tervteljesítéshez szükséges kooperációk nagysága, ame­lyeket még külön is elemez­nek. A gyártmány- és gyártás­­ fejlesztő munkát megalapozó közgazdasági elemzés első feladata a felhasználók igé­nyeinek, és várható átalaku­lásnak a vizsgálata. Ezen a területen belül a külkereske­delmi forgalmat megkülön­böztetetten figyelik. A terv- és tényadatok ösz­­szehasonlítása, elemzése a vállalati politikai és gazdasá­gi vezetés egyik alapvető el­lenőrzési módszere. A válla­lati pártszervezet legfőbb fó­rumán negyedévenként rend­szeresen szerepel a gazdasági vezetés beszámoltatása és az alapszervezeteknél is beszá­moltatják a gazdasági veze­tőket a gazdálkodás eredmé­nyeiről, gondjairól. Megkülönböztetett figyel­met érdemel az MMG köz­­gazdasági tevékenységében az értékelemzési módszer al­kalmazása. Évről évre sok milliós megtakarítást és hasznot hoz — e sajnos még nem általános módszer — a mezőgépgyárnak. Az OMFB tavalyi országos pályázatán III. helyezést elért kollektíva munkájának kamatoztatása alapvető gazdaságpolitikai érdek a vállalatnál. Az elektronikus számítás­technika is egyre nagyobb szerepet kap a közgazdasági elemző munkájában. Ha a végrehajtó bizottság elé tárt terveket sikerül megvalósíta­ni, a vállalat közgazdasági elemző tevékenysége utolér­heti, és lépést tarthat a nem­zetközi élmezőnnyel. A végrehajtó bizottság vi­tájában és a gazdaságpoliti­kai osztály kiegészítésében külön figyelmet szenteltek a közgazdasági szemlélet uralkodóvá válására a mű­szakiak között, valamint a fiatal szakemberek munká­jának. Felhívták a gyár kommunistáinak, dolgozóinak figyelmét a gazdasági szerke­zet rugalmasabb alakítására, a minden piacon értékesíthe­tő gyártmányok fontosságára, az ötlettől a megvalósulásig tartó idő rövidítésére. Határozott vállalati maga­tartást kért a végrehajtó bi­zottság egyes külkereskedel­mi cégekkel szemben, összes­ségében úgy foglaltak állást, hogy a vállalati közgazdaság­­munka jól segíti az MMG céljainak valóra válását. H. S. A Varsóói Szerződés katonai tanácsának üdvözlete Ez év október 17—20. között a Bolgár Népköztársaságban, Szófiában, Viktor Georgijevics Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának elnökletével, megtartotta soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai ta­nácsa. A katonai tanács munkájában részt vettek a Bolgár Nép­hadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg, a Lengyel Néphadse­reg, a Magyar Néphadsereg, a Német Demokratikus Köztár­saság Nemzeti Néphadserege, a Román Szocialista Köztársa­ság Hadserege és a Szovjetu­nió Fegyveres Erői képviselői. A katonai tanács megvizsgálta az egyesített fegyveres erők folyó tevékenységének kérdéseit és megfelelő ajánlásokat fo­gadott el velük kapcsolatban. A katonai tanács ülése a szí­vélyesség, a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei kö­zötti barátság és szoros együttműködés légkörében zajlott le A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a katonai tanács üdvözletét küldte Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének, a szovjet kormánynak, kifejezve őszinte elisme­rését a Varsói Szerződés tagállamai védelmi erejének foko­zásáról, a testvéri országok, azok népei és hadseregei kö­zött kialakult sokoldalú együttműködés fejlesztéséről és el­mélyítéséről való fáradhatatlan gondoskodásáért. Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár veze­tésével hazaérkezett az a katonai küldöttség, amely részt vett Szófiában a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erői katonai tanácsának ülésén. Magyar-belga mezőgazdasági tárgyalások Váncsa Jenő mezőgazda­­sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes csütörtökön Vincze József nagykövet tár­saságában tárgyalást folyta­tott Brüsszelben Antoi­ne Humblet belga mezőgazda­­ságügyi miniszterrel, aki egy­ben a Közös Piac mezőgaz­dasági miniszteri tanácsának soros elnöke. A belga miniszter elmon­dotta, hogy a magyar—belga mezőgazdasági kapcsolatok, amelyek főleg műszaki-tudo­mányos tapasztalatcserére szo­rítkoznak olyan területeken, mint a genetika, a növényne­mesítés, az állattenyésztés, a vetőmagszaporítás stb., a várt­nál is sikeresebben fejlőd­nek. Váncsa Jenő kifejtette, hogy lehetőséget lát gazda­sági kooperációra is. A megbeszélés során felve­tődtek azok a nehézségek is, amelyek a közös piaci korlá­tozások miatt a magyar me­zőgazdaságot sújtják. Antoine Humblet hangoztatta, hogy a közös piaci országok kényte­lenek saját termelőik érde­keit védelmezni s ez nem protekcionizmus. Ettől füg­getlenül azonban szívesen tá­mogat minden olyan impor­tot Magyarországról, amely a közös piaci országok hiányát pótolná egy-egy terményfé­lében, így például Nyugat- Európában most almahiány van, s ha konkrét ajánlatot kap magyar részről, azonnal hajlandó vele foglalkozni. Tunéziai külügyi delegáció hazánkban Brahim Turki államtitkár vezetésével a Tunéziai Köz­társaság külügyminisztériu­mának delegációja Rácz Pál külügyi államtitkár meghívá­sára 1977. október 16—20. kö­zött hivatalos látogatást tett Magyarországon. Brahim Turki az időszerű nemzet­közi kérdésekről és a két or­szág kapcsolatának fejleszté­séről megbeszélést folytatott Rácz Pál külügyi, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkárral, Rónai Rudolffal, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének elnökével és Udvarát Sándor külkereskedelmi miniszter­­helyettessel. Az államtitkárt fogadta Pója Frigyes külügy­miniszter. BETONELEM-ÓRIÁSOK Idén 63 millió forint értékű betonelem gyártását tervezi az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat előregyártó üzeme. Itt készülnek a hazánkban már jól ismert 18 méter hosszú feszített betonelemek, amelyek nagyméretű csarnokok fedésére alkalmasak. A győri gyárból jelentős mennyiségű betonelemet szállítottak már a paksi atomerőmű építéséhez. Jelenleg a zalaegerszegi sportcsarnok és a szombathelyi ifjúsági ház építéséhez készülnek az óriás elemek. (Matusz Károly felvétele) Aiz olasz szenátus állásfoglalása Az olasz szenátus keresz­ténydemokrata — kommu­nista — szocialista szociál­demokrata — republikánus — liberális és független bal­oldali többséggel szerdán es­te jóváhagyta Forlani kül­ügyminiszter keddi külpoli­tikai beszámolóját, amelyben az olasz diplomácia vezetője síkraszállt a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztése és a fokozatos leszerelés mellett. Felszólították Andreotti kormányát, hogy a külügy­­­miniszter előterjesztésének megfelelően segítse elő a mediterrán térséghez tarto­zó országok népeinek békés együttélését — összhangban az ENSZ határozataival és a nemzetközi jog rendelkezé­seivel. A kommunista szenátor­­csoport vezetője — a NATO nukleáris tervezőcsoportjá­nak bari ülésével összefüg­gésben — aggodalmát fejezi­­ki amiatt, hogy az Egyesült Államok esetleg neutronbom­bával szereli fel európai szö­vetségeseit, köztük Olaszor­szágot.

Next