Kisalföld, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
Takarékosság, gondtalanabb élet Jön a takarékcsekk . (Befejező rész.) Bizonyára senkinek se jut eszébe megszámolni, hányszor veszi elő a pénztárcáját. Nem is lenne könnyű dolog, hiszen szinte mindenért készpénzzel fizetünk. Ahhoz, hogy mindig elegendő bankjegy és váltópénz legyen nálunk, fizethessünk és megkapjuk a visszajáró öszszeget, óriási mennyiségű pénz szükséges. Mint a Nemzeti Bank emissziós (pénzkibocsátó) osztályán elmondták, több mint 1 milliárd darab váltópénz van forgalomban a tízfillérestől a tízforintos érméig. Ez azt jelenti, hogy minden hazai lakosra 100 darab jut. A szakemberek ezért tervezték meg a lakosság számára — a külföldön meghonosodott és jól ismert — csekkrendszer bevezetését. A fővárosban már néhány hónapos tapasztalattal rendelkeznek, vidéken pedig várják az Országos Takarékpénztár újdonságának, a takarékcsekknek a premierjét. Az új, korszerű szolgáltatás bevezetéséről ad tájékoztatást Tóth Károlyné, az OTP Győr-Sopron megyei igazgatóságának hálózati osztályvezetője. Napjainkban egyre többet foglalkoznak a lakossági szolgáltatások színvonalának, kulturáltságának javításával. A takarékpénztár is évről évre igyekszik szélesíteni a kulturált ügyfélszolgálatot. A készpénzforgalom nagymértékű növekedése indokolta azt, hogy készpénzforgalom helyettesítő módszereket vezessenek be. Az átutalási betétszámla továbbfejlesztését — a takarékcsekket — vidéken 1982. januártól vehetik igénybe az átutalási betétszámla-tulajdonosok. A múlt év nyarán jelent meg a pénzügyminiszter rendelet, amely lehetővé teszi az átutalási betétszámlával rendelkezőknek, hogy a munkabérüket, rendszeres jövedelmüket, illetve annak egy részét a vállalat átutalja betétszámlájuk javára. 1982 januárjától minden átutalási betétszámla-tulajdonos kérhet csekket, akinek munkahelye havonta rendszeresen legalább 2500 forintot utal át a munkabérből, s ha 10 000 forintot meghaladó összeg van a számláján. Sok vállalatnál azonban egyelőre még nincs lehetőség a munkabér átutalására, ennek hiányában 20 000 forint fedezet szükséges ahhoz, hogy a számlatulajdonos takarékcsekket igényelhessen. Ez azonban még nem minden. A szerződés megkötése minden esetben a jelentkező pénzügyi alkalmasságától függ. Ez részletezve annyit jelent, hogy az illető átutalási betétszámlájának betétegyenlege hosszú távon is rendben volt, vagyis nem kellett többször megelőlegeznünk helyette a kifizetésre szánt pénzt, s hiteladósnak is korrekt ügyfélként ismerjük. A csekkel az ügyfél számos szállodában, áruházban, szaküzletben vásárolhat, illetve fizethet. Az országos és budapesti szerveken kívül több megyei kereskedelmi vállalat is megkötötte a szerződést a takarékcsekk elfogadására. A csekket beváltó helyeken feltűnő helyen megtalálható a takarékcsekk embléma. Ezen felül természetesen készpénzt is fel lehet venni takarékcsekkel az ország egész területén nemcsak az OTP-fiókoknál, hanem takarékszövetkezeteknél és a postahivataloknál is. .. A takarékossági, .hónap. al-kalmából indított cikksorozatunknak végére értünk. Reméljük, olvasóinkkal sikerült megismertetni a lakosság bankjának — az Országos Takarékpénztárnak — takarékbetét üzletágait. N. Z. Izgalmas vállalkozással, kellemes színházi estével lepi meg nézőit a Kisfaludy Színház stúdiószínháza a Spionjáték bemutatásával. A siker teljes, pedig a feladat egyáltalán nem volt könynyű. A nehézség kezdődik Esterházy Péternél, az alapanyagot szolgáltató Spion novella szerzőjénél. Fiatal irodalmunk egyik jelentős tehetsége ő, akit egekbe emelni és szidalmazni egyaránt divat, aki körül legendák szövődnek, akit minden műve megjelenésekor ülik felfedezni, de fejcsóválva amolyan vásott kölyökként is kezelni. Úgy tűnik, Esterházy felvállalja ezt a szerepet, és meg kell adni, jól áll neki. Ez lehetővé teszi számára, hogy elég nyers és szókimondó, olykor megbotránkoztató legyen, ugyanakkor elnézzék neki túlzott személyességét, sőt privatizálását. Közben mondja a magáét korunk válságtüneteiről, világunk, erkölcsi ítéleteink elbizonytalanodásáról, emberi kapcsolataink romlásáról. Nem félve a lehetséges belemagyarázástól sem. A másik nehézség az, hogy novella jelenik meg itt, a drámai színtéren, mégpedig olyan novella, amelynek a cselekmény, a történés enyhén szólva nem a legfőbb eleme. A középpontban a szó áll, a szókapcsolatok és ezek jelentése, az azonnal csattanó „poén” vagy a másodpercek sőt percek múlva összekapcsolódó és igen meglepő, olykor mellbevágó, olykor a feismerés gyönyörűségével megajándékozó asszociációk. Ezekből áll össze a Spionjáték „története”. A főszereplő egy kisstílű besúgó, aki maga is annak a gépezetnek az áldozata lesz, amelynek egyik fogaskerekéül szegődött. Természetesen ennél sokkal többről van szó: arról a véres valóságról, amely naponta elbizonytalanít bennünket abban, tudjuk-e mi a jó és mi a rossz — mihez képest jó a jó és rossz a rossz — és, hogy naponta kerülünk szembe az erőszak különböző megjelenési formáival, melyek „valódi életünk” értelmére sőt létére kérdeznek rá. Az eredeti novellát Dániel Ferenc rendező és Vallai Péter színész alkalmazta színpadra. Meghagyták főszereplőnek Esterházy rendkívül hajlékony nyelvét, és sok mindent igénybe vettek, ami a színészt — az egyetlen színészt — segítheti abban, hogy föltárja és megjelenítse a szavak értelmét, mélyebb jelentését. A kellékek itt a színész partnerévé léptek elő. A telefont (amely az egyszemélyes színház elmaradhatatlan segédeszköze szokott lenni) itt a magnetofon helyettesíti, de van természetesen szék és asztal, fogas, reflektor, bábszínház is. És olyan apróságok, amelyeket az újabb színházi külsőségekként a közönség játékos bevonására szoktak felhasználni: cukorral kínálják a nézőket, majd kérdőívet nyújtanak át (a hátoldalán: „Vásároljon a győri Centrumban!”), és ezen arról érdeklődnek, mi lenne a három kívánságunk egy jó tündértől. Mindezek az ötletek a novella színpadszerűségének fokozását, a különböző részleteik, összeillesztését és az üresjáratok kitöltését vannak hivatva elvégezni. Dániel és Vallai dicséretére legyen mondva: ez túlnyomórészt sikerült is. A kulcskérdés természetesen az, hogyan bírja egyetlen színész a játékot az egész stáb helyett másfél órán át úgy, hogy figyelmünk ne csökkenjen. Vallai remekül bírja. Ötlettel, erővel, színnel. Színészi meggyőző erővel. Pedig mi mindent kell csinálnia! Elbeszél, megjelenít, kifejez, kommentál. Ő a följelentő, ő a följelentett. Aki beszervez, akit beszerveznek. Aki rúg és akinek az arcán ott marad a spiccvas nyoma. Élvezi a spionkodást, aztán szenved tőle. Ő az ügyész, a bíró, a vádlott. A hatalom és a kisember. Belül van a játékban, aztán kívülállóként megért, elítél vagy felment. Közben, persze, átrendezi a színpadot, mert ő a díszletmunkás is, a világosító, a hangosító és a függöny kezelője. Vallai Péternek minden szavából és mozdulatából azt érezzük, hogy érti a kort, amelyben él, ismeri és tiszteli a művészetet, amelynek szolgálatába szegődött. Ezért érezzük jól magunkat az ő színházában. Ja, igen, a három kívánság. Az egyik kívánságom feltétlenül ez lenne: minél több ilyen jó színészt a Kisfaludy Színházba! Gárdonyi Béla Spionjáték a Stúdióban VÁLLAI SZÍNHÁZA 1981. november 4., szerda Új folyóirat Új folyóiratot adnak ki ez év őszén a Szovjetunióban Szovjet Balett címmel. A képes folyóirat egyelőre mintegy 30 ezer példányban jelenik meg. A szerkesztő bizottság tagjai olyan neves szovjet táncosok, mint Galina Ulanova, Jurij Grigorovics, Rosztyiszlav Zaharov, Pjotr Guszev, Konsztantyin Szergejev, Vlagyimir Vasziljev, Oleg Vinogradov, Vjacseszlav Gorgyejev. A szerkesztőségi munkában két kiváló zeneszerző, Andrej Espaj és Fikret Amirovrészt vesz. A folyóirat szerkesztője Raisza Sztrucskova, a Szovjetunió népművésze, a következőket mondotta el a lap alapításának szükségességéről. — Régóta nagy igény mutatkozik olyan folyóirat iránt, amely teljes egészében a balettművészetnek szenteli írásait. Úgy vélem, bármely művészet, így a táncművészet fejlődésében is elérkezik egy olyan pillanat, amikor a kritikai anyagok, tudományos kutatások elméleti általánosítására szükség van. Az utóbbi időben sok szakember foglalkozott a balett történetével és elméletével a Szovjetunióban. Azt hiszem, az új folyóirat a balett értő mestereinek fórumává válhat, és segítheti munkájuk egyeztetését. A lapnak több állandó rovata lesz. Ezek a balettszínházak történetéről, darabokról, előadások jubileumáról, koreográfusok, művészek, rendezők, zeneszerzők életéről számolnak be rendszeresen. Közölni fogunk a szovjet és a külföldi balett történetéről szóló elemző írásokat, bibliográfiai anyagokat, irodalmi tájékoztatókat. Elemző kritikának vetjük majd alá ,a műsoron levő előadásokat, a külföldi társulatok fellépéseit, és az egyes balettművészek teljesítményét. ■ A zeneművészeti szakközépiskola diákjai rendszeresen tartanak nyilvános hangversenyeket az érdeklődők számára. Forgács Éva (zongora) és Bajnai Gabriella (hegedű) első osztályos tanulók, már évek óta muzsikálnak együtt. Ezúttal kamarazenei hangversenyre Kodály-művel készülnek. udatformálás és honismeret A. nemzeti hagyomány erőforrás Díjazott pályamunkák kötetben Bizonyos fokig rendhagyó módon kezdődött Győrött a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei Elnökségének legutóbbi ülése. Két vastag fényképalbum járt kézről kézre, az egyiket vági, a másikat soproni úttörők állították össze falujuk, illetve városuk helytörténeti, honismereti érdekességeiről. A két könyv — a diákok munkája —, mintegy illusztrációt jelentett az elnökségi ülés első napirendi pontjához: a népfront-mozgalom kis közösségeinek a történelemszemlélet formálásában betöltött szerepéről, feladatairól készült írásos előterjesztés volt a vita tárgya. Dentés ismerteti a megyénkben már jól bevált pályázati rendszert, a szakkörök munkáit és az olyan különböző akciókat, amelyek segítenek abban, hogy országunk, szűkebb hazánk történeti, kulturális, művészeti és természeti értékeit, szocialista alkotásait élményszerűen megismerjük. A Honismereti Munkabizottság tervének új vonása, hogy az eddigieknél jobban számít a többi munkabizottság segítségére, részvételére, hiszen a honismereti munka csak egyik lehetősége a hazafias nevelésnek, csak egyik eszköze a történelemszemlélet formálásának , a pedagógiai munkabizottságnak, az Olvasó Népért mozgalomnak éppen úgy megvan a maga szerepe ebben az öszszetett nevelési folyamatban, mint a családnak, az iskolának és a kutatással, bemutatással hivatásszerűen foglalkozó közintézményeknek, könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak. Az előterjesztés idézi Márta Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának szavait: „Nemzeti hagyományaink erősítése közgondolkodásunkban fejleszti a közösséghez tartozás tudatát... A nemzeti hagyomány ezért: erőforrás.” Győr-Sopron megyében is, országosan is számos jól sikerült akció volt az elmúlt években — és lesz ezután is — ezeknek a forrásoknak a kiaknázására. Gondoljunk itt a Szülőföldünk pályázat különböző formáira, vagy a televízió és a Hazafias Népfront közeljövőben kezdődő nagyszabású vetélkedőjére, amelyben megyénkből Csorna vesz majd részt, a Staféta írótollal a Jelenről a jövőnek című akcióra, de ide tartozik a sikeres megyei pályázatokból szerkesztendő Honismereti olvasókönyv tervezett megjelentetése is. Vagy SpJászberényi Ferencné, a Honismereti Munkabizottság elnöke készítette azt a terjedelmes és tartalmas beszámolót, amely az elnökség tagjait arra késztette, hogy számba vegyék megyénk honismerettel és helytörténettel foglalkozó közösségeinek eredményeit és megfogalmazzák feladataikat. A jelen a történeti évfordulók megünneplése és a tájjellegű honismereti rendezvények. A számos hozzászólás közül csak néhányat emeljünk ki. Kreiter Mária, a megyei pártbizottság titkára .,reálisnak, megvalósíthatónak” tartotta a Honismereti Munkabizottság terveit, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a helytörténeti, honismereti kutatómunka nem egyszerű ismeretterjesztés, hanem értelemmel teli nevelőmunka, de csak egyik része annak a tudatformáló tevékenységnek, amely a Hazafias Népfront feladata. Horváth Sándorné, a KISZ megyebizottságának titkára arról szólt, keresik a módját annak, hogy ne csak a diákok, hanem a dolgozó fiatalok is részt vegyenek a honismereti munkában. Az elnökség ülésén a Hazafias Népfront Országos Titkárságának képviseletében részt vett dr. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetségének főtitkára is, aki mint elmondta, nemcsak beosztásánál, hanem személyes vonzalmánál fogva is érdeklődik a honismereti mozgalom iránt. Dicsérte a munkabizottság előterjesztését (..tényszerű és szívvel megírt elemzés”), és hangsúlyozta a család, a felnőttek véleményének tudatformáló jelentőségét a fiatalok érdeklődésében, tudásában. Komplex feladat a történelemszemlélet alakítása, mondotta. A szülő kulcskérdés, az ő nevelő hatását kiegészítik az iskola, a tudomány, a művészet különböző fórumai. Sem a történelemtanár, sem a honismereti szakkörvezető nem érhet el sikert mások támogatása nélkül. Országos tapasztalatokra hivatkozott akkor, amikor kiemelte a tájjellegű honismereti napok fontosságát (megyénkben ilyenek a szigetközi a rábaközi és a kapuvári honismereti napok). Ezeket támogatni még akkor is szükséges, ha időnként anyagi okokból létüket megfontolás tárgyává teszik. A haza szeretete a szűkebb haza ismereténél és szereteténél kezdődik, fejezte be hozzászólását dr. Gosztonyi János, G. B. HMUFÖLD—5