Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. JÚNIUS 25., SZOMBAT ARA: 1,80 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Kádár János fogadta Paul Vernert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Paul Vernert, a Német Szocialista Egység­­párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, a szo­cialista építőmunka meneté­ről. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az MSZMP és a NSZEP együttműködése, a magyar—NDK kapcsolatok az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. Véleményt cseréltek a világ­­helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista- és mun­kásmozgalom néhány idősze­rű kérdéséről is. A találkozón részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt Siegfried Körner, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. Magyar-angol gazdasági tárgyalások Magyar—angol gazdasági vegyesbizottsági tárgyalások voltak június 22—­­24. között Budapesten. Megállapították, hogy 1982-ben a két ország közötti kereskedelmi forga­lom az előző évekhez viszo­nyítva alig változott. A ma­gyar export minimális növe­kedést, az import bizonyos csökkenést mutatott. A tár­gyaló felek rámutattak, hogy a forgalom további fejlesz­tésére van lehetőség és java­solták a vállalatoknak, hogy fejtsenek ki élénkebb üzleti tevékenységet. Magyarország Nagy-Bri­­tanniába főleg könnyűipari cikkeket, vegyipari és gyógy­szeripari termékeket, acél­árut, gépeket, mezőgazdasági és élelmiszeripari terméke­ket szállít. Nagy-Britanniá­­ból elsősorban nyersanyago­kat, ezek között vegyi anya­gokat, textilipari alapanya­gokat, acélárut és gépi be­rendezéseket vásárolunk. A kedvezőtlen gazdasági körül­mények ellenére több termé­­léri jellegű együtttműködés jött létre az elmúlt időszak­ban masfvar és angol vállala­tok között a népipar, a vegy­­ipar, az élelmiszeripar terüle­tén. A tárgyaló felek egyetér­tettek abban, hogy az eddigi közös eredmények alapjá­n to­vábbfejleszthető a harma­dik piacokon az együttműkö­dés, különösen a vasúti jár­­m­űi­pa­pb­an és vegyiüzemek létesítésében vállalhatnának közös feladatokat. A tárgya­lások jegyzőkönyvét László Tamás, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályeze­­m­-helyettese, és P. M. S. Corley, az Angol Kereske­delmi és Iparügyi Miniszté­rium főosztály­vezetője írta alá Az aláírásnál jelen volt a Birch, Nagy-Britannia ma­gyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka A külügyminiszter beszámolója A pénzügyminiszter expozéja Pénteken a Parlamentben folytatódott az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső nép­­képviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Megjelentek a buda­pesti diplomáciai testületek vezetői. Péter Jánosnak, az Országgyűlés alelnö­­kének megnyitója után folytatódott a vita a Minisztertanács elnökének csütörtöki be­számolója felett. Elsőként Pója Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. Pója Frigyes beszéde Bevezetőjében rámutatott: az országgyűlésünk ülésére olyan időszakban került sor, a nemzetközi helyzet bonyo­lultabbá vált. Nem szándé­kunk a NATO vezető köre­it azzal vádolni, hogy tuda­tosan új világháborút készí­tenek elő, de jelenlegi poli­tikájuk növeli a háborús ve­­szélyt, nem utolsó sorban a nukleáris összecsapás veszé­lyét.­­ A Hetvenes évek első felében Európában több fon­­tos nemzetközi problémát si­került rendezni, csökkent a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen konfrontációjának veszélye, s széleskörű együtt­működés bontakozott ki a különböző társadalmi rend­szerű országok között. Az Európában elért eredmények megszilárdítása kedvező le­hetőségeket teremtett volna a regionális problémák ren­dezéséhez a világ más térsé­geiben is. Érthető az euró­pai népek — közte népünk — aggodalma, mert konti­nensünkön is mind több tény utal arra, hogy a béke és a biztonság, a nemzetközi együttműködés veszélybe ke­rült. Belső és külső felada­taink, a szocializmus és ál­talában a béke ügye szem­pontjából meghatározó jelen­tőségű , sikerül-e megőrizni és továbbfejleszteni a már kibontakozott és a gyakor­latban jól bevált európai együttműködést. A NATO 1979. évi, úgyne­­vezett kettős határozatának elfogadása óta a szocialista országok rendszeresen és nagy nyomatékkal mutattak rá arra a veszélyre, amelyet az 572 amerikai középható­távolságú nukleáris rakéta jelent Európa és az egész vi­lág békéjére. A Szovjetunió számos al­kalommal kifejezte készségét az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján nyug­vó megállapodás elérésére. A nukleáris töltetek egyenlő számára vonatkozó javaslata újból bizonyítja ezt. Ugyan­akkor szovjet részről hang­súlyozzák: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamai nem engedhetik meg, h­ogy felboruljon a jelenlegi kato­nai erőegyensúly. A nyugati rakétatelepítések megfelelő válasz­intézkedésekre kész­tetik a Szovjetuniót, a Var­sói Szerződés országait. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz a fegyver­kezési hajsza megfékezéséért és gyakorlati tevékenységével arra törekszik, hogy előmoz­dítsa a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés ügyét. Azon munkálkodunk, hogy a magyar külpolitika sajátos lehetőségeivel hozzájárul­junk a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek januári politikai nyilat­kozatában összefoglalt javas­latok megvalósításához. , Kormányunk helyesli és támogatja az Észak-európai, a Közép-európai és a balká­ni atomfegyvermentes öveze­tek létrehozására irányuló javaslatokat. Jóindulatúan tanulmányozzuk a más Euró­­pai — és Európán kívüli — atommentes övezetekre irá­nyuló kezdeményezéseket is, így üdvözöljük Jurij Andro­nov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökének nyilatkoza­tát arról hogy a Balti-tenger térsége is b­őven mentes a nukleáris fegyverektől Ké­szek vagyunk egvi­ttműköd­ni minden állammal, vala­mennyi békeszervedő erővel a nukleáris katasztrófa meg­előzése, a nemzetközi bék­e és biztonság megszilárd as+vod a kölcsönös megértéd­rt­(Folytatás az 2. oldalon) Képünkön: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök az ülésteremben. Soproni ünnepi hetek Kórusfesztivál, toronyzene Tegnap este kilenc órakor megszólaltak a fanfárok a soproni Fő téren, és Markó József, a városi tanács elnö­ke köszöntőjével hivatalosan is megnyíltak a 26. Soproni Ünnepi Hetek. Az első nevezetes esemény azonban már délután meg­történt: Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője megnyitotta a magyar érem­művészet legrangosabb sereg­szemléjét, a IV. Országos Érembiennálét, amelyen nyolcvan művész 302 alkotá­sa reprezentálja a nagy ha­gyományú művészeti ágat. Az előző biennálé fődíjának nyertese, Lugossy Mária kü­lön kamarakiállításra kapott lehetőséget. A megyei tanács Ferenczy Béni-díját ezúttal Kiss Nagy András kapta a városi ta­nács „Civitas Fidelissima”­­díját Kótai József érdemelte ki. Díjat kapott ezen kívül Cs. Kovács László, Szentir­mai Zoltán, Csikvári Péter, Ligeti Erika, Budahelyi Ti­bor Csikszentmihályi Péter és Holdas György. Az érem­­biennálé anyagát szeptember 18-ig tekinthetik meg az ér­deklődők a Lábasház kiállí­tótermében. Az ünnepi heti események ma az Országos Kamarakó­rus Fesztivállal folytatódnak, amelyet Golnhofer Sándor tanácselnök helyettes köszön­tője után dr. Tóth Pál Jó­zsef, a KÓTA főtitkára nyit meg délután fél ötkor a Liszt Ferenc Művelődési Központ előtti téren. Este nyolc óra­kor a Fő tér járókelőit a ha­gyományos toronyzene szóra­koztatja majd. Megkezdőd­nek a fertőrákosi Barlang­­­színház előadásai is: este fél kilenckor a Szegedi Nemzeti Színház társulata lép a Kő­fejtő színpadára Puccini Pil­langókisasszony című operá­jával. Eredmények és gondok Évadzárás a Kisfaludy Színházban Évadzáró társulati ülést tartottak tegnap délután a győri Kisfaludy Színházban. A művészeket és a vendége­ket — közöttük Tóth Lászlót, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét — Pétervári István igazgató, köszöntötte, majd értékelte az 1982/83-as , a színház történetének harminckettedik évadját. A Kisfaludy Színház mű­vészei minden eddiginél több előadást tartottak, szám sze­rint 367-et, amelyet közel kétszázhúszezer ember tekin­tett meg. Az évad során az előzetes tervekhez képest több változtatásra kénysze­rült a színház, így többek között a Kompország katonái helyett Móricz Zsigmond Úri murija került színre, de anyagi okok miatt csökkent a zenés bemutatók száma is. Pétervári István igazgató részletesen elemezte az egyes tagozatok tevékenysé­gét. A színház zenés tagozat­­­tának idei produkciója közül külön is kiemelte Kodály Zol­tán : Háry János című daljáté­kát, amellyel méltóképpen emlékezett a színház a nagy zeneszerző születésének szá­zadik évfordulójára. A daljá­ték mellett a többi előadás is hozzájárult, hogy a zenés ta­gozat bemutatói jelentős szá­mú törzsközönséget vonza­nak. A prózai tagozat 1982/83-as évadjáról egyebek között a színház igazgatója elmondta: művészeti feladatainak ele­get tettek. Figyelemre méltó tevékenységükben, hogy a színjátszás nemzeti jellegére helyezték a súlyt. Külön el­ismerését fejezte ki a balett tagozatnak és Markó Iván­nak, aki az idén vehette át a Kossuth-díjat. Rajta kívül még többek között Baranyai Ibolya és Úri István kapott kimagasló elismerést a szín­ház művészei közül. A sike­rek között említette azt is, hogy az idei évadban négy produkció kapta meg a Mű­velődési Minisztérium nívó­díját. Az eredmények mellett az igazgató beszélt a negatívu­mokról is. Az elmúlt­ évad­ban tapasztalt lazaságokról és nem utolsó sorban a Kis­faludy Színház költségvetési gondjairól. Az utóbbi kap­csán önkritikusan szólt a ve­zetés hibájáról, az olykor anyagilag túlméretezett elő­adásokról. Ezután ismertette a követ­kező színházi évad előzetes műsortervét, amelyben kilenc nagyszínházi bemutató szere­pel. Két balett, három zenés produkció — Puccini: Bo­hémélet, Lehár: A mosoly országa és Burkhardt: Tűzi­játék — és négy prózai elő­adás — Illyés: Tiszták vagy Fejes: Angyalarcú, Tamási: Ősvigasztalás, Gorkij: Éjjeli m­enedékhely és Shakespeare: Szentivánéji álom. A kama­raelőadások és a stúdiószín­házi produkciók mellett há­rom felújítás is helyet kap a következő évadban. Az évadzáró társulati ülé­sen bejelentették: tizenhatan eltávoznak a Kisfaludy Szín­háztól. Forgács Kálmán szín­művész, a társulat régi tagja nyugdíjba vonul. Ugyanakkor új tagok is szerződnek Győr­be. A színészek közül Zsuzsa Mihály a Színművészeti Fő­iskoláról, Fekete Tibor Kecs­kemétről, Karancz Katalin Szegedről, Almásy Albert Éva és Györgyfalvai Péter Nyír­egyházáról, Bor Adrienne pe­dig Szegedről kerül a me­gyeszékhelyre. Szabó József rendező-dramaturg Nagyvá­radról jön Győrbe. Az ünnepi társulati ülésen felszólalt Jankovits György, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. Hozzászólásában tol­mácsolta a művészeknek a megye párt- és állami veze­tésének elismerését és köszö­netét, majd eredményes munkát kívánt a következő évadra is. K. T. Kiváló szövetkezeti áruk Ebben az évben 32 szövet­kezet 100 termékével pályáz­ta meg, s ebből 17 szövetke­zet 50 terméke nyerte el a jogot a „Kiváló áruk fóru­ma” embléma viselésére. Ezekből a termékekből nyílt kiállítás pénteken, az Orszá­gos Piackutató Intézet Nagy­mező utcai bemutatótermé­ben. Az idén viszonylag sok pá­lyázatot utasítottak el s ezek a cikkek csak a hibák kor­rigálása, s újrazsűrizés után kaphatnak majd jogot az embléma viselésére.

Next