Kisalföld, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. JÚLIUS 22., PÉNTEK ÁRA: 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM .'•V , , ’ * ‘ \ fl magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai programja Látogatás a Lihacsov Autógyárban Sajtókonferencia - Találkozó hazánk nagykövetségén A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormánykül­döttség csütörtökön látogatást tett a moszkvai Lihacsov Au­tógyárban,­ismertebb nevén a Zil-gyárban. A küldöttséget a gyár ha­talmas összeszerelőcsarnoka előtt Viktor Poljakov gépko­csiipari miniszter,­­ Valerij Szajkin, a gyár vezérigazga­tója, Jevgenyij Mojszejev, a mintegy 100 001­ embert foglal­koztató ipari egyesülés párt­­bizottságának titkára, vala­mint Szem­jon Sztyepaskin főmérnök és Vlagyimir Kos­kin főkonstruktőr fogadta. Jelen volt Raisza Gyemen­­tyeva, a moszkvai városi pártbizottság titkára, Alek­­szandr Korcsagin, a Zil-nek otthont adó Proletarszkij ke­rület pártbizottságának első titkára, valamint Filipp Jer­­mas, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnöke, a Szov­jetunió Filmművészet Álla­­mi Bizottságának elnöke. Kádár Jánosnak és a kül­döttség tagjainak a csarnok­ban dolgozó munkaruhába öltözött lányok vörös-fehér szegfűcsokrokat nyújtottak át. első tíz darab 1924-ben ünne­pélyesen felvonult a moszk­vai Vörös téren — valójában ezek voltak az első szovjet teherautók. Legismertebbekké akkor váltak, amikor a máso­dik világháború idején ilyen teherautókra szerelték fel a katyusákat. A mai autótípusoknál Kádár János megjegyezte, hogy ezek Magyarországon is ismertek, s aki ezekkel az au­tókkal dolgozik, szereti is őket. A gyár egyik legújabb temékének prototípusát is be­mutatták a magyar küldött­ségnek: a Zil 169—V—1. 13,5 tonnás dízel-meghajtású nyergesvontatót. Kádár János itt megismerkedett a jármű bejárató gépkocsivezetőjével, a fiatal Gennagyij Babasinnak s néhány kérdést tett­ fel neki, az új típussal kapcsolatban. Végezetül a magyar kül­döttség a Zil—118—K kis­buszt és a Zil—115 típusú luxus-limousine-t tekintette meg. Ez utóbbiról Kádár Já­nos mosolyogva megjegyezte a Zil vezérigazgatójának: a magas külföldi vendégeket Magyarországon is ilyen ko­csik szállítják, de hétköznapi használatra jobbak a kisebb, mozgékonyabb autók. Ezt követően Kádár János elbúcsúzott a műhelynek azoktól a dolgozóitól, akik az üzemcsarnokon végigkísérték a küldöttséget, s köszönetet mondott a kedves fogadtatá­sért. ezelőtt kezdeményezői voltak annak az országos mozga­lomnak, amely a tudományos és műszaki haladás eredmé­nyeinek gyors alkalmazásá­val kíván megtakarítást el­érni a munkaerő-, anyag- és energiaforrások­ban. Az új műszaki eljárások alkalma­zásának eredményeként a je­lenlegi ötéves terv kezdete óta már több mint 22 millió rubelt takarítottak meg. A mostani ötéves terv kez­dete óta a gyárban négy tel­jesen gépesített műhelyt és gyártórészleget hoztak létre, felszereltek 64 automatizált gyártósort. A szállítószalagok hossza eléri a 178 kilométert — mondotta az igazgató, s felhívta a figyelmet arra, hogy a ZIL-gyár fennállása óta legnagyobb rekonstruk­ciós programját hajtja vég­re, amelynek befejezésével átállnak a dízelmotoros te­hergépkocsik gyártására. Julia Barulina, a Szocialis­ta Munka Hőse saját üzem­részének, az önt­őműhelyn­­k a munkájáról számolt be. El­mondta, hogy munkatársaival 105,7 százalékra teljesítené 1983. első félévi tervfelada­­tait, s összesen 80 ezer ru­bel értékű többletterméket állítottak elő. Beszéde végén külön is kérte Kádár Jánost, hogy adja át a magyar mun­kásoknak a ZIL-gyár dolgo­zóinak üdvözletét és jókíván­ságait. Ezt követően Kádár János mondott beszédet. Kádár János beszédet mond a Lihacsov Autógyárban tartott baráti találkozón. Baráti fogadtatás az üzemben A magyar vendégek meg­tekintették annak az 550 mé­ter hosszú szerelőszalagnak egy részét, amelyre az elején a konvejor-sor a puszta alvá­zat helyezi rá, hogy a végén kész teherautók gördüljenek le. A magyar vendégeket Va­lerij Szajkin, a gyár vezér­­igazgatója tájékoztatta a munka menetéről. Kádár János két helyen is megállt, hogy szót váltson a szalagon dolgozó munkások­kal. Először Anatolij Monah­­tyin, a szocialista munka hő­se köszöntötte a küldöttséget, s elmondta Kádár Jánosnak: a második világháborúban a fronton harcolt, mostani munkájával pedig — akár­csak a gyár összes dolgozói — azt igyekszik elősegíteni, hogy béke legyen a világon. A futószalag egy másik pont­ján Szergej Mironov és Tat­jana Szviridova üdvözölte Kádár Jánost. Szóltak arról, hogy érdekes munkát végez­­nek, s igyekeznek jól megol­dani feladataikat. Kádár Já­nos tréfálkozva megjegyezte: még jobb lenne, ha a Zil egyébként Magyarországon is igen népszerű teherautói va­lamivel kevesebb benzint fo­gyasztanának. A két fiatal sietett elmondani, hogy a gyárban rövidesen elindul a dízelmotoros típusok gyártá­sa, s 1987-re felerészben már ilyen kocsikat készítenek. Ezután a magyar küldött­ség megtekintette a csarnok előtti téren azt a kis kiállí­tást, amelyet számukra szer­veztek a gyár termékeiből. Itt az első kocsi a Zila 5 volt, amelyet 1933. és 1947. között gyártottak az 1916-ban ala­kult üzemben. E kocsikból az Munkásaktíva a pártbizottságon A Kádár János vezette küldöttség ezután a gyár pártbizottságának épületében találkozott az üzem párt- és gazdasági aktívájával és munkásaival. A gyűlést Jevgenyij Moj­szejev, az üzem pártbizottsá­gának titkára nyitotta meg, s legelőször is Kádár Jánost köszöntötte a magas szovjet kitüntetés, a Lenin-rend át­vétele alkalmából, jó egész­séget kívánva további mun­kájához. A találkozón beszédet mon­dott Valerij Szajkin, a ZIL- egyesülés vezérigazgatója. El­mondta, hogy az üzem jó munkakapcsolatot tart fenn , a Magyar Népköztársaság több­ gyárával. A magyar gyárt­mányú festőberendezések és más gépek jól működnek a ZIL-ben, am­elynek teherautói viszont sok fontos népgazda­sági feladat megoldását könnyítik meg Magyarorszá­gon. A ZIL-egyesül- ’ most mű­szaki felszereltségét és ter­melésének nagyságát tekint­ve is a­ Szovjetunió egyik él­üzeme. Fő szerelőszalagját évente mintegy 200 ezer te­hergépkocsi hagyja el. A gyárban napjainkban külö­nösen nagy figyelmet szen­telnek a műszaki korszerűsí­tés meggyorsításának, a mun­ka termelékenysége növelé­sének és az új termelési technológiák alkalmazásának. Az üzem dolgozói két évvel Széles körű együttműködés Kedves elvtársak! Kedves szovjet barátaink! A magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében szívből köszönöm a baráti találkozó minden r­észtvevő­­jének azt a verzútaszerető, meleg fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. En­gedjék meg, hogy átadjam önöknek és az önök Szemé­lyében minden Lihacsov­­gyári dolgozónak. Moszkva lakosainak a magyar kommu­nisták, a szocializmust építő (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg Pierre Mauroy­­nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett, hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudo­másul vette. A Minisztertanács jóváhagyta az 1986—90-es időszakra szóló népgazdasági terv kidolgozásának programjáról készült tájékoztatót. .Szükségesnek tartotta, hogy a népgazdasági ter­vezőszervek több elgondolást dolgozzanak ki, amelyek meg­felelő rugalmassággal igazíthatok a változó helyzethez. A ja­vaslatokat valamennyi érintett tervező szervezet szoros együttműködésével, az érdekképviseleti szervek bevonásával kell kialakítani, teret hagyva a társadalmi vitának. A kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — határozatot hozott a kis összegű nyugdíjak emelésére és a tanácsi szociális segélyezés szélesítésére. Az intézkedések együttesen mintegy 740 ezer nyugdíjast érinte­nek, és az emelés éves összege több mint egymilliárd forint. A határozat szeptember 1-én lép életbe. A Minisztertanács megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. gazdálkodá­sának javítását, versenyképességének növelését célzó prog­ramról. Eszerint elsősorban műszaki fejlesztéssel, a gyárt­­mányszerkezet korszerűsítésével és a piaci munka javításá­val kell az eredményességet fokozni. A kormány tudomásul vette a vállalat ilyen irányú feladattervét és meghatározta az állami szervek tennivalóit a végrehajtás segítése érdeké­ben. Az NDN értekezlete Magyarországon 1983. július 21. —Hazánk­ban ülésezik október 11—15. között a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség ta­nácsa és irodája. A tanács­kozás céljáról, programjáról Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, az NDN pénzügyi és ellenőrző bizottságának el­nöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: több mint 130 ország csak­nem 400 küldötte, köztük számos tekintélyes közéleti személyiség vesz részt majd az NDN testületeinek ülé­sén. A nemzetközi nőszövet­ségben nagyra értékelik a Magyar Nők Országos Ta­nácsának tevékenységét.­ Ezt az elismerést bizonyít­ja az is, hogy a magyar nő­ket hatan képviselik ebben a szervezetben. fi fegyelmezetlenség rossz ajánlólevél \ BH Bvpj 9 m jaw II fg [Fa t fi áras jf* || ^ fi szerződéses rendszer hatása A munkaerőfronton min­den csendes, a vállalatok, úgymond várakozó állás­pontra helyezkedtek. Ezt nem a gazdálkodás passzi­vitása okozza, hanem az úgynevezett ifjúsági forrás, az először munkába lépő végzett diákok tartózkodása. Csak a nyárutón várható, hogy nagyobb számban fel­tűnnek a műhelyekben, üzemházakban az új, nap­barnított arcok, s az utolsó igazi vakáció után közel öt­ezer fiatal elhelyezkedik. Ha már róluk szólunk, az előrejelzések szerint elhe­lyezkedésük az előző évek­hez viszonyítva ,,feszítet­tebb” lesz, azaz nehezebb feltételek között valósulhat meg. A tavalyinál 260 mun­kahellyel kevesebb elhelyez­kedési lehetőséget jeleztek számukra, a számítások sze­rint csak negyvennel több a munkahely mint ahányan munkakönyvet váltanak. Ilyen körülmények között, a kereslet és a kínálat minő­ségi, „szerkezeti” találkozása a fiatalok és a vállalatok, szövetkezetek szemszögéből egyaránt „rázósabb”. Nem értékelhető kedvező­en, hogy az általános isko­lát végzettek iránti igény jelentősen nőtt, ugyanakkor megnyugtató, hogy a szak­munkásképző intézetek vég­zősei zavartalanul elhelyez­kedhetnek. Az érettségizet­tek felét fizikai munkakö­rökbe várják, különösen a leányok igényeinek megfe­lelő állások hiányoznak. A gond nem új, a gimnáziu­mot és néhány szakközépis­kolát végzett fiatal munká­ba állítása visszatérő prob­léma. A munkáltatók meg­fontoltabb magatartását mu­tatja, hogy az első ízben munkába lépők iránti igény csökkenése mellett, három­százzal mérséklődött az igény a szakmunkástanulók beiskolázása iránt is Ami az általános munka­erőhelyzetet illeti, alig mó­dosult a kép, az év eleji elő­rejelzések reálisak voltak. Az ipari létszám kismérték­ben csökkent, miként az építőiparé is. A termelőüze­mek­ továbbra is fizikai munkaerőhiányt jeleznek, az igények — a korábbi évek­hez hasonlóan — jelentősen nőttek. Míg januárban az egész megyében 1800 volt a jelentett igény, ez júniusra 3450-re emelkedett. A nem fizikai munkakörökben mindössze 153 dolgozót ke­restek. A fizikai területeken belül közel azonos arányú a szak-, betanított- és segéd­munkások száma. A munka­helykínálat zöme nehéz fi­zikai munkát igénylő mun­kakörökre irányul. Arányaiban a legnagyobb a mozgás­szolgáltatásban, a szerződéses rendszer beve­zetése nyomán például Mo­sonmagyaróváron az Áfész­­nál 38 dolgozó került új helyre, közülük kilencnek felmondtak. Elhelyezkedési gondról nem kaptunk hírt Sopronban a vendéglátás igényelt több munkaerőt, a szakma „vonzása” miatt ta­láltak is embereket, ugyan­akkor a PANYOVA lét­számnövelési terve nem tel­jesült. összességében fizikai mun­katerületeken elhelyezkedési gond nincs, de a munka­helyüket gyakran váltogató, fegyelmezetlen emberek ne­hezebben találnak munkát, és sajnos, hogy hátrányban vannak a csökkent munka­képességűek is. A vállalat gazdasági mun­kaközösségek hatása tovább­ra ism­ érzékelhető a me­gyei munkaerőmérlegben épp úgy, mint a gazdálkodás egészében.. Kisebb közössé­gekben viszont összességé­ben kedvezően alakította a vállalati helyzetet. Horváth Sándor

Next