Kisalföld, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-22 / 172. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. JÚLIUS 22., PÉNTEK ÁRA: 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM .'•V , , ’ * ‘ \ fl magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai programja Látogatás a Lihacsov Autógyárban Sajtókonferencia - Találkozó hazánk nagykövetségén A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség csütörtökön látogatást tett a moszkvai Lihacsov Autógyárban,ismertebb nevén a Zil-gyárban. A küldöttséget a gyár hatalmas összeszerelőcsarnoka előtt Viktor Poljakov gépkocsiipari miniszter, Valerij Szajkin, a gyár vezérigazgatója, Jevgenyij Mojszejev, a mintegy 100 001 embert foglalkoztató ipari egyesülés pártbizottságának titkára, valamint Szemjon Sztyepaskin főmérnök és Vlagyimir Koskin főkonstruktőr fogadta. Jelen volt Raisza Gyementyeva, a moszkvai városi pártbizottság titkára, Alekszandr Korcsagin, a Zil-nek otthont adó Proletarszkij kerület pártbizottságának első titkára, valamint Filipp Jermas, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió Filmművészet Állami Bizottságának elnöke. Kádár Jánosnak és a küldöttség tagjainak a csarnokban dolgozó munkaruhába öltözött lányok vörös-fehér szegfűcsokrokat nyújtottak át. első tíz darab 1924-ben ünnepélyesen felvonult a moszkvai Vörös téren — valójában ezek voltak az első szovjet teherautók. Legismertebbekké akkor váltak, amikor a második világháború idején ilyen teherautókra szerelték fel a katyusákat. A mai autótípusoknál Kádár János megjegyezte, hogy ezek Magyarországon is ismertek, s aki ezekkel az autókkal dolgozik, szereti is őket. A gyár egyik legújabb temékének prototípusát is bemutatták a magyar küldöttségnek: a Zil 169—V—1. 13,5 tonnás dízel-meghajtású nyergesvontatót. Kádár János itt megismerkedett a jármű bejárató gépkocsivezetőjével, a fiatal Gennagyij Babasinnak s néhány kérdést tett fel neki, az új típussal kapcsolatban. Végezetül a magyar küldöttség a Zil—118—K kisbuszt és a Zil—115 típusú luxus-limousine-t tekintette meg. Ez utóbbiról Kádár János mosolyogva megjegyezte a Zil vezérigazgatójának: a magas külföldi vendégeket Magyarországon is ilyen kocsik szállítják, de hétköznapi használatra jobbak a kisebb, mozgékonyabb autók. Ezt követően Kádár János elbúcsúzott a műhelynek azoktól a dolgozóitól, akik az üzemcsarnokon végigkísérték a küldöttséget, s köszönetet mondott a kedves fogadtatásért. ezelőtt kezdeményezői voltak annak az országos mozgalomnak, amely a tudományos és műszaki haladás eredményeinek gyors alkalmazásával kíván megtakarítást elérni a munkaerő-, anyag- és energiaforrásokban. Az új műszaki eljárások alkalmazásának eredményeként a jelenlegi ötéves terv kezdete óta már több mint 22 millió rubelt takarítottak meg. A mostani ötéves terv kezdete óta a gyárban négy teljesen gépesített műhelyt és gyártórészleget hoztak létre, felszereltek 64 automatizált gyártósort. A szállítószalagok hossza eléri a 178 kilométert — mondotta az igazgató, s felhívta a figyelmet arra, hogy a ZIL-gyár fennállása óta legnagyobb rekonstrukciós programját hajtja végre, amelynek befejezésével átállnak a dízelmotoros tehergépkocsik gyártására. Julia Barulina, a Szocialista Munka Hőse saját üzemrészének, az öntőműhelynk a munkájáról számolt be. Elmondta, hogy munkatársaival 105,7 százalékra teljesítené 1983. első félévi tervfeladatait, s összesen 80 ezer rubel értékű többletterméket állítottak elő. Beszéde végén külön is kérte Kádár Jánost, hogy adja át a magyar munkásoknak a ZIL-gyár dolgozóinak üdvözletét és jókívánságait. Ezt követően Kádár János mondott beszédet. Kádár János beszédet mond a Lihacsov Autógyárban tartott baráti találkozón. Baráti fogadtatás az üzemben A magyar vendégek megtekintették annak az 550 méter hosszú szerelőszalagnak egy részét, amelyre az elején a konvejor-sor a puszta alvázat helyezi rá, hogy a végén kész teherautók gördüljenek le. A magyar vendégeket Valerij Szajkin, a gyár vezérigazgatója tájékoztatta a munka menetéről. Kádár János két helyen is megállt, hogy szót váltson a szalagon dolgozó munkásokkal. Először Anatolij Monahtyin, a szocialista munka hőse köszöntötte a küldöttséget, s elmondta Kádár Jánosnak: a második világháborúban a fronton harcolt, mostani munkájával pedig — akárcsak a gyár összes dolgozói — azt igyekszik elősegíteni, hogy béke legyen a világon. A futószalag egy másik pontján Szergej Mironov és Tatjana Szviridova üdvözölte Kádár Jánost. Szóltak arról, hogy érdekes munkát végeznek, s igyekeznek jól megoldani feladataikat. Kádár János tréfálkozva megjegyezte: még jobb lenne, ha a Zil egyébként Magyarországon is igen népszerű teherautói valamivel kevesebb benzint fogyasztanának. A két fiatal sietett elmondani, hogy a gyárban rövidesen elindul a dízelmotoros típusok gyártása, s 1987-re felerészben már ilyen kocsikat készítenek. Ezután a magyar küldöttség megtekintette a csarnok előtti téren azt a kis kiállítást, amelyet számukra szerveztek a gyár termékeiből. Itt az első kocsi a Zila 5 volt, amelyet 1933. és 1947. között gyártottak az 1916-ban alakult üzemben. E kocsikból az Munkásaktíva a pártbizottságon A Kádár János vezette küldöttség ezután a gyár pártbizottságának épületében találkozott az üzem párt- és gazdasági aktívájával és munkásaival. A gyűlést Jevgenyij Mojszejev, az üzem pártbizottságának titkára nyitotta meg, s legelőször is Kádár Jánost köszöntötte a magas szovjet kitüntetés, a Lenin-rend átvétele alkalmából, jó egészséget kívánva további munkájához. A találkozón beszédet mondott Valerij Szajkin, a ZIL- egyesülés vezérigazgatója. Elmondta, hogy az üzem jó munkakapcsolatot tart fenn , a Magyar Népköztársaság több gyárával. A magyar gyártmányú festőberendezések és más gépek jól működnek a ZIL-ben, amelynek teherautói viszont sok fontos népgazdasági feladat megoldását könnyítik meg Magyarországon. A ZIL-egyesül- ’ most műszaki felszereltségét és termelésének nagyságát tekintve is a Szovjetunió egyik élüzeme. Fő szerelőszalagját évente mintegy 200 ezer tehergépkocsi hagyja el. A gyárban napjainkban különösen nagy figyelmet szentelnek a műszaki korszerűsítés meggyorsításának, a munka termelékenysége növelésének és az új termelési technológiák alkalmazásának. Az üzem dolgozói két évvel Széles körű együttműködés Kedves elvtársak! Kedves szovjet barátaink! A magyar párt- és kormányküldöttség nevében szívből köszönöm a baráti találkozó minden résztvevőjének azt a verzútaszerető, meleg fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Engedjék meg, hogy átadjam önöknek és az önök Személyében minden Lihacsovgyári dolgozónak. Moszkva lakosainak a magyar kommunisták, a szocializmust építő (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg Pierre Mauroynak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett, hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács jóváhagyta az 1986—90-es időszakra szóló népgazdasági terv kidolgozásának programjáról készült tájékoztatót. .Szükségesnek tartotta, hogy a népgazdasági tervezőszervek több elgondolást dolgozzanak ki, amelyek megfelelő rugalmassággal igazíthatok a változó helyzethez. A javaslatokat valamennyi érintett tervező szervezet szoros együttműködésével, az érdekképviseleti szervek bevonásával kell kialakítani, teret hagyva a társadalmi vitának. A kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — határozatot hozott a kis összegű nyugdíjak emelésére és a tanácsi szociális segélyezés szélesítésére. Az intézkedések együttesen mintegy 740 ezer nyugdíjast érintenek, és az emelés éves összege több mint egymilliárd forint. A határozat szeptember 1-én lép életbe. A Minisztertanács megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. gazdálkodásának javítását, versenyképességének növelését célzó programról. Eszerint elsősorban műszaki fejlesztéssel, a gyártmányszerkezet korszerűsítésével és a piaci munka javításával kell az eredményességet fokozni. A kormány tudomásul vette a vállalat ilyen irányú feladattervét és meghatározta az állami szervek tennivalóit a végrehajtás segítése érdekében. Az NDN értekezlete Magyarországon 1983. július 21. —Hazánkban ülésezik október 11—15. között a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsa és irodája. A tanácskozás céljáról, programjáról Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, az NDN pénzügyi és ellenőrző bizottságának elnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: több mint 130 ország csaknem 400 küldötte, köztük számos tekintélyes közéleti személyiség vesz részt majd az NDN testületeinek ülésén. A nemzetközi nőszövetségben nagyra értékelik a Magyar Nők Országos Tanácsának tevékenységét. Ezt az elismerést bizonyítja az is, hogy a magyar nőket hatan képviselik ebben a szervezetben. fi fegyelmezetlenség rossz ajánlólevél \ BH Bvpj 9 m jaw II fg [Fa t fi áras jf* || ^ fi szerződéses rendszer hatása A munkaerőfronton minden csendes, a vállalatok, úgymond várakozó álláspontra helyezkedtek. Ezt nem a gazdálkodás passzivitása okozza, hanem az úgynevezett ifjúsági forrás, az először munkába lépő végzett diákok tartózkodása. Csak a nyárutón várható, hogy nagyobb számban feltűnnek a műhelyekben, üzemházakban az új, napbarnított arcok, s az utolsó igazi vakáció után közel ötezer fiatal elhelyezkedik. Ha már róluk szólunk, az előrejelzések szerint elhelyezkedésük az előző évekhez viszonyítva ,,feszítettebb” lesz, azaz nehezebb feltételek között valósulhat meg. A tavalyinál 260 munkahellyel kevesebb elhelyezkedési lehetőséget jeleztek számukra, a számítások szerint csak negyvennel több a munkahely mint ahányan munkakönyvet váltanak. Ilyen körülmények között, a kereslet és a kínálat minőségi, „szerkezeti” találkozása a fiatalok és a vállalatok, szövetkezetek szemszögéből egyaránt „rázósabb”. Nem értékelhető kedvezően, hogy az általános iskolát végzettek iránti igény jelentősen nőtt, ugyanakkor megnyugtató, hogy a szakmunkásképző intézetek végzősei zavartalanul elhelyezkedhetnek. Az érettségizettek felét fizikai munkakörökbe várják, különösen a leányok igényeinek megfelelő állások hiányoznak. A gond nem új, a gimnáziumot és néhány szakközépiskolát végzett fiatal munkába állítása visszatérő probléma. A munkáltatók megfontoltabb magatartását mutatja, hogy az első ízben munkába lépők iránti igény csökkenése mellett, háromszázzal mérséklődött az igény a szakmunkástanulók beiskolázása iránt is Ami az általános munkaerőhelyzetet illeti, alig módosult a kép, az év eleji előrejelzések reálisak voltak. Az ipari létszám kismértékben csökkent, miként az építőiparé is. A termelőüzemek továbbra is fizikai munkaerőhiányt jeleznek, az igények — a korábbi évekhez hasonlóan — jelentősen nőttek. Míg januárban az egész megyében 1800 volt a jelentett igény, ez júniusra 3450-re emelkedett. A nem fizikai munkakörökben mindössze 153 dolgozót kerestek. A fizikai területeken belül közel azonos arányú a szak-, betanított- és segédmunkások száma. A munkahelykínálat zöme nehéz fizikai munkát igénylő munkakörökre irányul. Arányaiban a legnagyobb a mozgásszolgáltatásban, a szerződéses rendszer bevezetése nyomán például Mosonmagyaróváron az Áfésznál 38 dolgozó került új helyre, közülük kilencnek felmondtak. Elhelyezkedési gondról nem kaptunk hírt Sopronban a vendéglátás igényelt több munkaerőt, a szakma „vonzása” miatt találtak is embereket, ugyanakkor a PANYOVA létszámnövelési terve nem teljesült. összességében fizikai munkaterületeken elhelyezkedési gond nincs, de a munkahelyüket gyakran váltogató, fegyelmezetlen emberek nehezebben találnak munkát, és sajnos, hogy hátrányban vannak a csökkent munkaképességűek is. A vállalat gazdasági munkaközösségek hatása továbbra ism érzékelhető a megyei munkaerőmérlegben épp úgy, mint a gazdálkodás egészében.. Kisebb közösségekben viszont összességében kedvezően alakította a vállalati helyzetet. Horváth Sándor