Kisalföld, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. JANUÁR 7., SZOMBAT ÁRA: 1,80 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM A győri járásipari bizottság záróülése Eredményes, történelmi küldetést teljesítettek A Magyar Szocialista Munkáspárt győri járási bizottsága dr. Szabados Gyula első titkár elnökletével tegnap délután tartotta meg záróülését. Az év első napján megszűnt a járás, a pártbizottság is befejezte munkáját. Az ülésen jelen volt Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Lakatos László a Győr városi pártbizottság első titkára és dr. Strinni Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. A meghívottak sorában helyet foglalt számos régi vezető pártmunkás, aki egykor részt vállalt a járási pártbizottság munkájában. A testület megszűnéséről szóló határozatot dr. Szabados Gyula ismertette. Beszédében utalt arra, hogy a járások történelmi szerepet vállaltak, amelyet eredményesen töltöttek be. Igen gazdag az a munka, amelyet, a szocialista társadalom kezdetének, megerősödésének időszakában felmutattak. Számottevően hozzájárultak, hogy megszilárdultak a szocialista együttélés keretei, megteremtődtek a községek fokozatos önállóságának feltételei. A járási pártbizottság történelmi szerepét maradandóan jelzi az is, hogy gazdaságszervező munkája során adottságainak megfelelően a mezőgazdaságban, az iparban kiaknázta a lehetőségeket. Igen jellemző a megszűnt járás arculatára a fejlett mezőgazdaság, amelyre a vezető politikai testület megkülönböztetett figyelmet fordított a helyi igények és a népgazdasági követelmények szerint. A fejlődésről érzékletes képet nyújt a szociális és egészségügyi ellátás, a közoktatás színvonala, amely 12 ezer gyermeket, 68 ezer lakót érint. Számottevőek a közművelődés és a sport eredményei. Valamennyi területen sikerrel járt az a törekvés, amely a 44 település munkaképes korú lakója öntevékenységének, kezdeményezésének serkentésére irányult. A munkahelyi közösségek segítőkészségéről, az áruellátás minőségének javulásáról ugyancsak szólt a beszámoló. Mindezek jó alapot teremtenek a jövőben a községek növekvő önállóságához, további fejlődéséhez, a lakosság életszínvonalának megőrzéséhez. Dr. Szabados Gyula végül megköszönte a pártbizottság tagjainak, az irányító testületeknek a munkát, a segítséget. Domonkos László, a győri járás párt-vb tagja, a kajárpéci pártvezetőség titkára a leköszönő testületben szerzett politikai, vezetési tapasztalatait összegezte. Háry Béla felszólalásában emlékeztetett arra, hogy pártunk által elért történelmi sikerekben a győri járási pártbizottság is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A viszszatekintés után elmondta: a járási pártbizottságban dolgozó kommunisták megvalósították azt a követelményt, amelyet a nemzeti sorsfordulók, a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején, valamint a kádernevelés során az ország igényelt tőlük. Megteremtették az új közigazgatási, irányítási rendszer alapjait. A megyei pártbizottság nevében megköszönte a győri járás valamennyi politikai, társadalmi munkásának tevékenységét. Külösfi szólt a nyugdíjba vonuló dr. Szabados Gyula érdemeiről, és átnyújtotta neki érdemes és eredményes munkája elismeréseként az Elnöki Tanács által odaítélt Szocialista "lágyáról szagért " Érdemrendet,. Dr. Szabados Gyula átveszi Háry Bélától a magas kitüntetést. * Fellendülés az a I u m í n i u in ko h ásza than A kohászat termelése öszszességében az idén — a terv szerint — a tavalyihoz hasonlóan alakul. A szintentartás ebben az ágazatban ezúttal figyelemreméltó teljesítménynek ígérkezik, mivel a kohászatban évek óta tartó recesszió még mindig nem enyhült. Elsősorban a vasipari termékek iránt mérsékelt a kereslet, s az árak is igen alacsonyak a külföldi piacokon Az alumínium-kohászatban viszont már megkezdődött a fellendülés, ami a hazai vállalatok termelésében és értékesítési munkájában is érződik. A kohászatban az idén is változatlan követel,mény az anyaggal és energiával való takarékoskodás, s a termékválaszték bővítése főként a jobban feldolgozott, ötvözött, értékesebb hengerelt termékekből, ami egyúttal a minőség javítását is jelenti. Az Ipari Minisztérium ágazati irányelvei szerint a vaskohászati vállalatoknak kapacitásaik kihasználásával törekedniük kell a feldolgozóipar igényeinek minél teljesebb körű kielégítésére. Városavató ünnepségek Megkezdődtek a városavató ünnepi tanácsülések; tegnap Móron, Sümegen és Zalaszentgróton vehették át a település várossá nyilvánításáról szóló oklevelet. A három helység az Elnöki Tanács rendelete alapján viselheti január elsejétől a magasabb közigazgatási címet. Fejér megye harmadik legifjabb városa, Mór tanácsülésén részt vett Losoncz Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Sümegen, a Kisfaludy Művelődési Házban tartották az ünnepi nyilvános tanácsülést A városi rang értékéről beszélt ünnepi köszöntőjébez Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Zala megye ötödik városának, Zalaszentgrótnak avató ünnepségén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A várossá nyilvánításról szóló oklevelet Ábrahám Kálmán, Építésügyi és Városfejlesztési miniszter adta át. Kitüntetések Az ElnökiTanács eredményes munkásságuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából Füzes Barnabásnak, a Dunai Vasmű műszaki-gazdasági tanácsadójának, Szőts Edének, az Inotai Alumíniumkohó főmechanikusának és Talabér Jánosnak, a Magyaróvári Timföld- és Műkorund Gyár főművezetőjének a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetéseket pénteken Soltész István ipari miniszterhelyettes adta át. Elismerés az építőnek, Tervezőnek Hívódíj a Mikoviny úti társasházakért A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat és az Észak-dunántúli Tervező Vállalat ismét elnyerte a korszerű, gazdaságos, az építészet követelményeit magas színvonalon kielégítő építészeti alkotások tervezésének és építésének ösztönzésére alapított építészeti nívódíjat. A két vállalat vezetői december végén vették át az elismerést tanúsító oklevelet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. Tegnap Sopronban, a GYÁÉV Soproni Főépítésvezetősége székházában rendezték meg azt az ünnepséget, amelyen az elismerést hozó munkában a soproni Mikoviny úti társasházak tervezésében és felépítésében részt vett dolgozókat jutalmazták meg. Krankavits István, a GYÁV és Vincze Kálmán, az Észak -dunántúli Tervező Vállalat igazgatója egyaránt megköszönték az igényes és színvonalas munkát. Mind a ketten külön is hangsúlyozták: ebben a munkában öszszefogásra együttes alkotásra van szükség, hiszen a ter'•'ző elképzeléseinek valóra '-■utasához le'kes kivitelező '-ollektíva 'és ip-mres hern■'ázó, megrendelő is kell. De együttműködésre van szükség az építőipari vállalat különböző egységei között is. Az építőipar előtt álló legfontosabb feladatok közül a minőségi munka az elsőrendű. Ezért nyugtázták az ünnepség résztvevői külön örömmel: a mostani elismerést nem reprezentatív középület vagy kiemelkedően fontos ipari beruházás megvalósításáért, hanem a humánus emberi környezet kialakítását szolgáló minőségi lakásépítés terén elért eredményért kapták. Miután Csákány András, az Észak-dunántúli Tervező Vállalat soproni irodájának vezetője, valamint Koffer György és Dezső Ferenc, a GYÁÉV soproni és mosonmagyaróvári fő-építésvezetőségeinek vezetői átvették a nívódíj másolatát, a tervezőintézet húsz és az építőipari vállalat 42 dolgozója kapott pénzjutalmat. Az ünnepségen dr. Ulreich Józsefnek, Sopron város Tanácsa elnökhelyettesének köszöntőjével ért véget, aki — a város érdekében is — további eredményes munkát kívánt a két vállalatnak és azok Lopronban működő egységeinek. Elsőbbség az exportnak A Kapuvári Szabó ISZ állja a versenyt Amikor legutóbb a Kapuvári Szabó Ipari Szövetkezetben jártam, Nagykutasi János elnök még az export és belső kooperációk bizonytalansága miatt aggódott. Azóta elég sok víz lefolyt a Kis- Rábán, a piaci helyzet javult majd megszilárdult a szövetkezet számára. Végül is az 1983-as esztendőt a körülményekhez viszonyítva a jó évek közé róhatják fel a több mint harminc esztendős szövetkezet nagykönyvébe. Az üzleti siker alapvető forrása, hogy a szövetkezet gazdálkodása, vagy fogalmazhatunk úgy is, stratégiája hosszú évek óta lényegében megegyezik az úgynevezett népgazdasági követelményekkel. Az export minden formája megkülönböztetett elsőbbséget élvez, akár szocialista, akár nem rubel elszámolású piacról legyen szó. Még ezen a megosztáson belül is több ,,csatornáról” írhatunk, hiszen a legszorosabb bérmunkakapcsolaton túl a közvetett exportja is jelentős a kapuvári szabóknak. A fontossági sorrendet a jövedelmezőség szabja meg, így szemlélve a Triumph kooperáció a legnyereségesebb a szó átvitt értelmében. A nagy világcég gépeivel, mintájával, anyagával olyan magas termelési kultúrát tudtak meghonosítani, amely a hazai igényekhez, lehetőségekhez viszonyítva elérhetetlen lenne. Cserébe persze nem keveset kell adniuk, mert a legkisebb műveleti mértékig meghatározott a varrónők munkája, s ez bizony rendkívül feszített tempót követel. A szigorúan megkötött tevékenységet néha az elviselhetetlenség határáig bonyolítja, hogy a Triumph lényegében zsákbamacska szerződést köt, s csak később a konkrét munka folyamán derül ki, hogyan teljesíthető a vállalt szerződés. Nem mindegy ugyanis a sorozatnagyság. Néhány darabos szériánál szinte lehetetlen a Triumph időnormáit tartani, míg több ezres tételeknél a szakmai rutin már kamatozik. A szövetkezet gyakorlata a megyén belüli ipari kooperáció egyik klasszikus példája. A nagyvállalatok szívesen fordulnak a kapuvári szabók közösségéhez, mert rugalmasan alkalmazkodnak a feladatokhoz. Ami viszont tsem megnyugtató hogy a közvetett exporttevékenység anyaa" elismam-Aco ' - ■".-Zíi sem olyan mértékű a dolgozók számára, mint arre évi munka fekszik benne. Jó kivétel azért akad, az elnök a Gardenia kooperációt említette. (Folytatás a 2. oldalon) . A pannonhalmi téglagyár ebben az évben 7 millió 300 ezer nyers és 0 millió 700 ezer égetett téglával járul hozzá a magánerős lakásépítéshez.