Kisalföld, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-03 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 140 FORINT XS ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Eredményes szakszövetkezetek A TOT elnökségének ülése A mezőgazdasági szakszövetkezetek és az egyszerűbb szövetkezeti formák helyzetéről és fejlesztési feladatairól tanácskozott tegnapi ülésén a TOT elnöksége Budapesten, a tsz-ek házában. Az elnökség megállapította: a szakszövetkezetek anak ellenére eredményesen gazdálkodnak, hogy földjeik többsége gyenge minőségű. Erőiket az elmúlt időszakban összpontosították, számos szakszövetkezet egyesült, és a gazdálkodás feltételeit újabb központosított beruházásokkal javították. A kiegészítő ágazatokban, egyebek között a borászatban és az élelmiszerfeldolgozásban is a korábbinál magasabb színvonalon termelnek. A szakszövetkezetek szolgáltatásokkal segítik tagjaik gazdaságainak munkáját. Különösen a központi gépjavítás, a növényvédelem és az anyagbeszerzés jelent könnyebbséget a tagoknak, akik — a szakszövetkezetek jellegéből adódóan — földjük egy részét önállóan művelik. Egyszerű képlet, bonyolult viszonyok Minőség a textiliparban Főszerepben az anyaghibák Megmenthető-e csaknem háromszázmillió forint? Közhelyszerű szinte arról beszélni, hogy a nemzetközi munkamegosztásban, de a hazai piacon is egyre meghatározóbb gazdasági tényező (eredmény- vagy veszteségforrás) a minőség. Az elsőosztályú, vagyis a legkedvezőbb áron értékesíthető termékek aránya döntő az eredmény alakulásában is, hiszen nyilvánvaló, hogy a kifogástalan áru nyereségtartalma lényegesen több, mint a különféle minőségi hibák miatt kényszerűen leminősített terméké. A képlet persze a minőség esetében is egyszerű, a minőséget meghatározó tényezők viszont sokfélék és egyre bonyolultabbak. Ezt igazolja az a KSH-megállapítás is, amely szerint Győr- Sopron megye textilipari üzemeiben a termékek jelentős részénél nem figyelhető meg kedvező változás az utóbbi három évben. Az elsőosztályú textiles áruk aránya a megyében 75 és 99 százalék között váltakozik, s több terméknél kevesebb az I. osztályú mint volt 1980-ban. A termékek első minősítése a vállalatoknál történik. Az alacsonyabb minőségi osztályokba való sorolás okát, a cégek gyártási, műszaki és technológiai hibákkal magyarázzák. Gyártási hibából minősítették le 1983-ban az alacsonyabb osztályba sorolt gyapjúszöveteket és kötötthurkolt kelméket teljes mértékben. a műbőröket 95, a nem szőtt textíliákat 98 százalékban. A felhasznált anyagok hibái ugyancsak ,,főszereplői” a minőségi problémáknak. Anyaghiba az oka 70 százalékban a függönyök leminősítésének. 23 százalékban a kötött hurkolt alsó- és felsőruházati termékekének, 40 százalékban pedig a kötötthurkolt kesztyűk alacsonyabb osztályba sorolásának. Az alapanyagok beszerzésének ismert nehézségei miatt a textilipari vállalatok is gyakorta kényszerültek az utóbbi időben kompromisszumokra, vettek át nem kielégítő minőségű fonalat és más alapanyagokat. Természetes, hogy a fonalhiba gyakran végigvonul az egész gyártási folyamaton, s csak a késztermék meózásakor derül ki, hogy a fonal „elrontotta” az árut. Ez is azt jelzi, hogy nagyon fontos szerepe van (kellene, hogy legyen) a gyártás egész folyamatát átfonó minőségi ellenőrzésnek Sajnos, ez nem mindenütt jellemző a megyében sem. Csupán a pamutiparban volt olyan szervezőmunka az utóbbi években, amelynek célja az átfogó minőségbiztosítási rendszer kialakítása volt. Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen szervezési befektetés jó üzlet. A pamutiparban bebizonyosodott, hogy egy százalékos ráfordítással 3,3 százalékos gazdasági eredménynövelést lehetett elérni a minőségbiztosító szervezéssel. A megkülönböztetett, vagyis kiemelkedő termékminőség jelzésére több módszert alkalmaznak, például a kiváló áruk fórumát, a Kermi-tanúsítást, a márkajelet. A textiliparban 1982-ben a korábbinál 1,8 százalékkal kevesebb, összesen a termékek 8,7 százaléka kapott minőségi megkülönböztető jelzést. (Kiemelkedő a gyantúiapri termékek jó minősége: ezek alkotják az összes minőségileg megkülönböztetett termék 20 százalékát!) Kevesebb a megyei textiltermékek között a kiváló áruk fóruma jelzéssel ellátottak aránya. Az ismert jelzést négy éve még 16 termék viselhette, két éve már csupán 9. Ugyanakkor az egyéb minőségi megkülönböztető jelzéssel ellátott textilipari termékek száma 80-ról 103-ra nőtt. Számok is jelzik, mennyire fontos a minőség szerepe a vállalati eredmény, nyereség alakulásában. Bár a minőségi hiányosságokból származó veszteség csökkent, még így is elérte 1980 és 1982 között a 287 millió forintot. Országos összehasonlításban viszont egyértelmű a megyei textilipar minőségi fölénye. Míg az érdekeltségi alapul szolgáló nyereségnek országosan több mint 18 százaléka eredt minőségi hibákból, addig Győr-Sopron megyében ez az arány 8 százalék volt az 1982-es évben. A legnagyobb veszteségforrás az az árbevétel-kiesés volt, amit a nem I osztályú termékek — növekvő — hányada okozott. A megye üzemeiben a nem elsőosztályú minősítés miatt adott engedmény és az egyéb minőségi hibákból eredő veszteség együttesen 5,9 százalék volt. Az adatok és a veszteségeket előidéző okok elemzéséből kiderül, hogy külső és vállalati problémák miatt nem történt lényeges előrelépés a minőség javításában. Külső ok például az, hogy a gyapot, a pamut, sok esetben olyan, amilyen, a fonal szintén gyakorta hibás. Anyagi, sokszor devizális okok miatt ezen az állapoton a vállalatok nem változtathatnak. A gyártás során vétett hibák számát, lehetőségét viszont csökkenthetik, példa erre az a minőségi előrelépés, amit a Rábatext ért el átfogó minőségbiztosító szervezetének és módszereinek kialakításával. Rövid idő alatt a vállalati eredményre is érzékelhetően ható tényezővé vált ez a szervezet. Érdemes tanulmányozni. . . Magyar Tibor Kiadói igazgatók tanácskozása A szocialista országokban működő pártkiadóik igazgatóinak tanácskozása tegnap kezdődött meg Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A politikai irodalmi kiadók vezetői tíz esztendeje tartanak kétévenként tanácskozásokat, a budapesti az ötödik. Részvevői az európai szocialista országok pártkiadóinak vezetői mellett az angolai, az etiópiai, a kubai, a laoszi és a vietnami testvérkiadók igazgatói. Az eszmecserét Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője nyitotta meg. Elmondta: az értekezlet legfontosabb célja, feladata,, hogy elősegítse a testvérpártok ideológiai titkárainak idei prágai tanácskozásán elfogadott határozatok megvalósítását. Ez a fórum is jó alkalom arra, hogy a közös érdekek alapján a kiadók erősítsék együttműködésüket az ideológiai munkában, az agitáció és propaganda elméleti alapjainak kidolgozásában. Egyúttal lehetőség kínálkozik arra is, hogy előmozdítsák a szocialista építőmunkában kiérlelt tapasztalatok széles körű terjesztését, közkinccsé tételét. A politikai könyvkiadásban való alkotó együttműködés további elmélyítésével az értekezlet hozzájárul az eredmények megismertetéséhez, az előrehaladást gátló akadályok leküzdését szolgáló erőfeszítések jobb összehangolásához. Hazánkban a szocialista építés tudati feltételeinek megerősítésében nagy szerepe van a politikai könyvkiadásnak, így a párt kiadóiénak, s a Kossuth Könyvkiadó minden dolgozójának is — mondotta. A párt nagy figyelemmel kíséri és segíti munkájukat. Lakatos Ernő megnyitója után elsőként Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója tartott referátumot. Megölték Indira Gandhit Gyilkos merénylet áldozatává vált szerdán Új-Delhiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormányfő néhány órával azután halt meg, hogy szikh szélsőségesek a miniszterelnöki rezidencia közelében pisztolyokkal és automata fegyverekkel tüzet nyitottak rá. Az UNI indiai hírügynökség szerint a halál helyi idő szerint 11 órakor következett be. Ugyancsak az UNI közölte, hogy Indira Gandhit azonnal kórházba szállították és az orvosok haladéktalan műtétet hajtotta végre a több sebből vérző sérültön. Felsőtestéből két lövedéket távolítottak el, de a kómába esett kormányfő életét már nem tudták mgmenteni. A hírügynökségek jelentése szerint Indira Gandhi rezidenciájéból, közeli hivatalában indult, amikor helyi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikha szélsőséges egy garázsból tüzet nyitott rá. Feltételezik, hogy tettüket bosszúnakszánták, amiért Tadira Gandhi júniusban narancsot adott az amritszári aranytemplomban elrejtőzött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pontos száma és további sorsuk egyelőre nem ismeretes. Az ANI indiai hírügynökség azt közölte, hogy a testőrruhát viselő gyilkosok közül kettőt a kormányfő testőrsége megölt, egyet pedig őrizetbe vett. Egy rendőrségi szóvivő viszont kijelentette hogy a merényletet elkövető két személyt letartóztatták. Az indiai kormány rendkívüli ülésen vitatja meg a merénylet nyomán kialakult helyzetet. Zail Szingh elnök megszakította külföldi körútjét és szerdán, délelőtt Észak-Temenből visszarepült Új-Delhibe. Randzsiv Gandhi, a miniszterelnökasszony fia nyugat-bengáliai látogatását megszakítva, ugyancsak visszautazott a fővárosba. Az Új-Delhibe vezető utakat erős rendőri alakulatok zárták le, a fegyveres erőket riadókészültségbe helyezték. Az ország rádióállomásai gyászzenét sugároznak. (Folytatás a 2. oldalon.) Nemcsak költik a pénzt Bogyoszlón Megfontolt fejlesztések Nyolc—tíz millió forint kimondva sok pénznek tűnik, amikor viszont egy termelőszövetkezetben, a tervbe vett évi fejlesztésekre kell elosztani, akkor nagyon kevés. — Meg kell fontolni minden forint helyét — mondta Horváth László, a bogyoszlói termelőszövetkezet elnöke. — Többnyire a sürgősség, megtérülés, vagy más szempontok szerint rangsorolni is kell az elképzeléseket. Termelőszövetkezetünk 1975-ben a bogyoszlói, a jobaházi, valamint a magyarkeresztúri kis téeszek egyesülésével jött létre. A „házasság” egyik indoka éppen az volt, hogy az összevont termelőszövetkezet így nagyobb fejlesztési lehetőségekhez jut. Bogyosztón az egyesülést követőenel kellett dönteni, hogy mire fordítsák a megnövekedett fejlesztési alapot. Annyi már akkor látszott, hogy a termelőszövetkezet taglétszáma az elkövetkező esztendőkben fokozatosan csökken. Ezért hasznos beruházásnak mutatkozott a gépállomány növelése, korszerűsítése. — Úgy tűnik, helyes volt az elgondolásunk — mondta az elnök. — 1978 és 1981 között évente kilenc—tíz millió forintot költöttünk gépvásárlásokra. Ennek eredményeképpen a téesz nagyságához mérve ma jó az eszközellátottságunk. Nyilvánvaló volt előttünk az is, hogy a gépesítés mellett előbb-utóbb az állattenyésztést is fejleszteni szükséges. Némi innovációs készség csak annak eldöntéséhez kellett, hogy melyik ágazatra áldozzunk. Végül is a szarvasmarhatartás korszerűsítését láttuk a legcélravezetőbbnek. Idén májusban készült el az ötszáz férőhelyes, kötetlen tartású, tehenészeti telepünk, ahol korszerű Christensen rendszerű fejőberervtezést állítottunk be. No és mi a haszon? Az új telepen több és jobb minőségű tejet tudunk termelni, javultak dolgozóink munkakörülményei, megelőzhetők a fertőző betegsége* 1' "'•Trmészetesen hivatalos kalkuláció is készült Bogyoszlón a telep megtérüléséről. Eszerint a téesz a többletbevételekből nyolc esztendő alatt tudná összerakni az építéskor kiadott húszmillió forintot. Ám számolni sokféleképpen lehet. Annak idején az építéshez a téesz még kapott ötmillió forint állami támogatást. Ez lehet, hogy a jövőben megszűnik. Az árak is növekednek. Éppen a fenti okok miatt a téesz mielőbb szeretné elkezdeni a sertéstelep rekonstrukcióját is. A tervek már készülnek. Három, régi korszerűtlen telepről egy helyre vonnák össze az állományt. Akadnak gazdaságok, ahol azt mondják: „Manapság a sertéstartásra egy fillért sem szabad költeni”. Az ágazat közgazdasági helyzetével a bogyoszlóiak is tisztában vannak, de ők előbbre tekintenek, nemcsak egy esztendővel, hanem öttel, hattal. (Folytatás a 2. oldalon.) A mosonmagyaróvári vasútállomás mell»n található a Petőházi Cukorgyár legnagyobb átvevő telepe. A jól gépesített átvevőhelyen közel tízezer vagon cukorrépát vesznek át az idényben.