Kisalföld, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

Filmjegyzet Defekt a Defekt alatt A mai ifjúság előtt járó nemzedékek mindegyike tartozik valamilyen generációhoz. Van nálunk háborút viselt nem­zedék, fényes szelek nemzedéke, sőt még beat-nem­zedéket is számon tartanak. Hogy a nyolcvanas évek ifjúsága az ez­redfordulón hová rangsorol, ma még titok. Lehet, hogy se­hová. De az is lehet, hogy mi leszünk a krimiken nevelke­dett generáció. A ránk sütött bélyeg ellen ugyan tiltakozha­tunk, de ettől még nem remeg meg a kinyilatkoztatás igaz­sága. Mert a hatvanas évek elején kisgyermekként a kulcs­lyukon át Belfegort lestük. Aztán jöttek az újabb krimik, újabb nyomozókkal. Egy időben mindenki Templar akart lenni. Később Colombo hadnagy, újabban meg Derrick fel­ügyelő. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a szóban for­gó rendőrcsapat valamennyi tagja külföldi. Híressé vált ma­gyar nyomozó sehol. Egy szál se. Újabban azonban, mint­ha a magyar krimi és a magyar nyomozók kezdenének fel­ébredni Csipkerózsika álmukból. Ha jól emlékszem, akkor a magyar Piedone, azaz Csöpi nyitotta a sort. De Csöpi senki nem akart lenni, az eredeti figura annál inkább. Az utóbbi hónapok azonban alapjaiban megrengették a kül­földi filmes rendőr ideált. Hallom az utcán, a játszótéren, hogy a fiúk között egyre többen Linda szerepére pályáz­nak. Az azonos című magyar televíziós krimi nem jó, de történelmi jelentőségű a hazai krimi­gyártásban. Mert vég­re elértük, hogy van tévés krimi sorozatunk. A film ugyan küszködik a gyermekbetegségekkel, de a tanulópénzt min­denhol bevasalják. Még a krimigyártásban is. Enélkül nem megy. Tanúsítják ezt Alfred Hitchcock ko­rai filmjei, vagy a Colombo első epizódjai. S erről árulkodik a Defekt című új magyar bűnügyi film is, amelynek be­mutatója felér egy krimi megfejtésének titkával. A MOKÉP és a Magyar Televízió közös produkcióját ugyanis a mozis premier előtt bemutatta a televízió. Kasszasikerre tehát alig­ha számíthatnak a filmszínházak, az elvesztett, tanulópénzt más forrásokból kell pótolni. E különös bemutató okára csak gyanakszom. Lehet, hogy a filmforgalmazók annyira izgul­tak a Defekt című magyar krimi alatt, hogy nem tudták, mit cselekszenek, s véletlenül a mozik helyett a televízió­ban vetítették le a filmet. De ez a feltételezés azért sem jöhet számításba, mert a Defekt nem juttat el bennünket az eszméletvesztés izgalmáig. Legfeljebb a filmet kísérő ze­nével. S ez sem kis eredmény. Megállapíthatjuk, hogy Vu­­kán György krimi dallamai már súrolják a világszínvona­lat A képi megjelenítés azonban még nem. S ez utóbbi konkurrál a történet színvonalával, amely imitt-amott a kül­földi bűnügyi történetekből összelopkodottnak látszik. Igaz, a mesés autómárkákat és villákat a Trabant és egy erdei házikó helyettesíti. A gyilkosságok számában azonban már krimi-nagyhatalomnak számítunk. A hetvenöt perces pro­dukció alatt négy hulla kerül a színre, bár csak egy gyil­kosságnak lehetünk szemtanúi. A legfőbb problémát azonban nem a tartalom, sokkal inkább a krimi varázsát adó nyomozók személytelensége je­­lenti. Kerti András Hadnagya egy esetlen, Colombo típusú rendőr benyomását kelti, amely azért sem szerencsés, mivel nyomozótársa Colombo hangja, azaz Szabó Gyula. A De­fekt „két Colombója” azonban a film végére kezdi megta­lálni igazi önmagát, s felvillantja annak lehetőségét, hogy érdemes kísérletezni a magyar krimi meghonosításával. Szí­nészeink vannak, filmgyáraink vannak, már csak az erede­ti magyar szellemi tőke hiányzik, amely a tanulópénz meg­fizetésével akár többszörösen is kamatozó anyagi alappá válhat. Attól persze nem félek, hogy ebben az évezredben krimi­exportáló nagyhatalommá válunk. S gyaníthatóan a film íróját és rendezőjét, Fazekas Lajost sem szerződtetik a hi­vatásos krimi­gyártók. De ha a Defekt című film egyik­­másik tartalmi és jellem-defektjét sikerült volna menet köz­ben kijavítani, akár jónak is nevezhető magyar bűnügyi film szemtanúiként tündökölhetnénk. S akkor defekt nélkül De­­fektként tarthatnánk számon a mag­yar krimigyártás eddigi rövid történetében. Koloszár Tamás SZÉP HAVAM, Boldogasszony és Télhó, Vízöntő hava. Nem az őszé, amikor érett diók hullnak a kertek­ben, amikor ekek után szaladnak a barázdák, hanem a háromkirályoké — holnap írják a szemöldökfára Gáspár, Menyhért és Boldizsár ne­vét, krétával, meg két számot is odafirkant falun a pap, ahány évet írunk, annyit —, hanem Fábiáné és Sebestyéné a hónap, az első ta­vaszébresztő huszonnégy óra ideje eljő, kezdenek nedvet szívni a fák, megmozdulni, kezdenek mézgásodni, üdvözlégy, Vízkereszt! Vasárnap utoljára égnek a gyertyák a kará­csonyfán, holnap este jönnek a nap­keleti bölcsek, szép jelent, szép csil­lagot énekelnek, mondanak, s hisz­­szük, szép napunk támad, mind­egyik az lesz, minden ezutáni. Az emberek leszedik csizmájukról a jégpatkókat, a padlás gerendájára akasztják, a gyerekek eldobálják a csontkorcsolyákat, az kronyákat, az asszonyok a rezsehordó bazárkát te­szik le. Sopron környékén van-e még? Nem láttam idén hóembert, vala­mikor január tele volt répaorrú, krumpligomba, szénszemű, sepijűs urakkal, megemelték fazék­kalapju­kat, dörmögtek. Jó napot! Hova, ho­va? Minden udvaron hóember! Mel­lük domborulata a földet éri, a fej­fedőjük félrebillen, a szájuk nevet, fehérülnek a bohókás bácsik, szép havamban a gyerekek állították föl valamennyit. Most? Korcsolya, síléc járja, nem akad idő a hóemberekre, tíz kicsi vitézre se, az év világszín­padáról lehullottak ezek a kedves figurák, sült nem tehetünk a nya­kukba, nem lehetünk mellettük ál­modozók, nem mondhatunk belső monológokat. Időtlen hóemberek mosolya­­ lenne, ha lenne. És mi­lyen lett volna egy aprócska itt az SZÉP HAVAM ablakunk alatt? De ledöntött, meg­gyalázott mégsem kell! Szép havam, tollfosztóké, piros lábasoké! Nem kirúzsozott asszo­nyok fóruma volt az, huncutkodtak közben, mulattak a végén, két ösz­­szefordított tányért bekentek krém­mel, feldíszítették, valódi tortának látszott, csak a legény nem bírt ve­le, akit megkértek, hogy vágja fel. Kacagtak éjfélig. Külön világ. Ahogy a hóembereké. Gyertek, lépjetek be háromkirályok, zajonghatunk ham­vazószerdáig, kezdődik a Farsang! A Vízkeresztet m­enyegzős vasárna­pok követik, az első, a másod, a harmad, kihirdetik a házasulandó­kat, először, másodszor, harmadszor, vagy semmit se szólnak, de lovon jár a hír, gyorsan fut: egybekel ez a lány, az a legény. Elrendeznek min­dent a szülők, arra is vigyáznak, nehogy a nagyobb famíliában, két lagzi legyen egy napon. Nem hétfőn és szerdán tart a vendégség, ahogy régen engedték, hanem a hét végén, hét határra szólón, s ömlik a bor Boncidáig. Lakodalmazni mindig lehet, pörgetni a menyecskét, tán­colni a frissen hullott hóban a blokklakónak. Hóembert senki nem akar csinál­ni! Kínálja az italt a pincemester, vörös a képe, be nem áll a szája. Mától kezdve eladó lányokon a sor, egyik így, a másik amúgy kelletti magát, de ládát egyikük se készített az aranygyűrűs asztalossal, a stafi­­rung nem ebba kerül, elmúlt az az idő, ahogy a nádasokat ismerő be­tyárok világa, ahogy elszökött a múlt esztendő, karácsonyában a fénylő robotemberekkel, a szeretet ünnepén a csillagok háborújával. Mennyből az angyal? A pásztorok kalandfilmet néztek, Betlehemben éppúgy, mint nálunk. Szép januárom: Boldogasszonyé! A hegyekben makulátlan a hó, tisz­ta, mint a szűz, akinek egy pillan­tásáért ölre mennek, elolvadnak a szénszemű udvarőrzők, az álmaim­ban nevető hóemberek, vigadó-inte­­gető vendégeim, a barátságosan biccentő társak. Szent Pálig kitar­tók, Gyertyaszentelőig megmaradók. Mátyásig elélők, Kövércsütörtök napjáig engem boldogítok. J. J. 1985. január 5., szombat Fejlődik a videózás A videó­ technika hazai alkalmazásának szabályozá­sáról is tárgyalt csütörtöki ülésén a Minisztertanács. A Művelődési Minisztérium előterjesztése elsősorban a videó berendezések felhasz­nálásának tartalmi kérdései­vel foglalkozott. Megállapította: olyan sa­játos — hazánk politikai, társadalmi érdekeinek meg­felelő — gyártási és terjesz­tési rendszert kell kialakíta­ni, amely elősegíti a társa­dalmilag hasznos művek al­kotását és széles körű fel­­használását, ugyanakkor megakadályozza a szocializ­mus eszméitől idegen, a jó ízlést sértő produkciók ter­jesztését. A videó-kultúrát nemzeti kultúránk szerves részének kell tekinteni, ezért elsőbbséget szükséges adni a magyar videó programok­nak. A hazai videózásban első­sorban a közösségi, csopor­tos felhasználási formákat indokolt támogatni, mert az e területen elért eredmények szolgálhatják legközvetleneb­bül politikai, művelődési cél­jainkat. A népgazdasági le­hetőségektől függően az egyéni, otthoni videózás gyors elterjedése is lehetsé­ges, ezért ennek a fejleszté­se is fontos. A tartalmi célkitűzésekké összhangban kialakultak a videó programok gyártásra és forgalmazásra vonatkozó elképzelések is. A tervezett rendszerben kiemelt szere­pet kapna a Magyar Tele­vízió, amely mint önálló vi­deóműsor gyártó, -kiadó és -terjesztő működne. Emellett a közeljövő legfontosabb feladata a széles körű videó kazettakölcsönző hálózat ki­alakítása. Lehetőséget kíván­nak adni a könyvtáraknak hogy videógyűjteményt hoz­zanak létre. A műsoroska­zetták bizományi terjesztésé­be bekapcsolódhatnak majd a kisvállalkozások, amelyek esetleg működtethetnének videó-klubbot, videó-mozit is. A videó-kultúra terjeszté­sében jelentős szerepet vál­lalhatnak a megfelelő tech­nikával rendelkező pedagó­gusképző intézmények. Az amatőr videózók tömeges alapképzését — területen­ként — a közművelődési in­tézmények bevonásával eset­leg kisvállalkozások segítsé­gével kívánják megszervezni. ■ Dunántúli ugrással és rábaközi táncokkal készülnek a tavaszi fesztiválokra a győri Mező Imre Úttörőház néptánccsoportjának tagjai. A diákok Lukácsné Honfi Beatrix és Ádám Tibor irányításával ismerkednek a tánckulúra hagyományaival. Teljes operák, szimfóniák A Hungaroton első negyedévi tervei Folytatódik a Great Performances sorozat örvendetes, hogy a klasszikus muzsika kedvelői egyre több hanglemezt vásárolnak. Az talán még örvendetesebb, hogy van mit vásárolniuk, elismerés érte a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat tevékenységének. A napokban hozták nyilvánosságra idei első negyedévi tervüket, amely újból megörvendezteti a zenebarátok egyre szélesebb táborát. Joseph Haydn-ről írja Sza­bolcsi Bence hogy az ő het­venhét éve Szavojai Jenő­től, Napóleon schönbrunni bevonulásáig fogja át Auszt­ria történetét. Másutt pedig azt mondja, hogy Haydn éle­­­te nem volt más, mint egy osztrák paraszt útja a nép­daltól a világzenéig. Az idei év első negyedében több Haydn művet élvezhetünk lemezen Többi között a hí­res D-dúr szimfóniát, az Ez-dú­r divertiment­ót, vala­mint a D-dúr cassatiot. A Liszt Ferenc Kamarazene­kart Holla János vezényli. Közreműködnek Friedrich Ádám, Borza István, Samu László, Brüner Albert (kürt), Holla János (hegedű), Frank Mária (gordonka). Mozart muzsikájáról olvas­tam, hogy a nyugat zenéjé­nek­­ a csodája. Úgy hiszem, nagy örömünk lesz a Great Performances sorozatban megjelenő csodás Mozart művekben. Mindenekelőtt a Clevlandi Szimfonikusok elő­adásában Széll György ve­zénylőével — a D-dúr Haff­­ver (K. 385), valamint az Fsz-dúr (k. 543) szimfóniák­ban. Ugyancs­ak az­ említett sorozatban a Columbia Szim­­fonikus Z­­nekar előadásában Brutto Walter vezényletével adták közé a Linzi és a Praan- szimfóniákat az aláb­­bi a C-dur­ok 433, az utóbbi pedig a D-dur (K 504), Mozart C-moll szerenád­ját (K .338) illetve Esz-dúr szerenádját (K. 375) Hunga­roton felvételén a Budapesti Fúvósegyüttes játssza, amely­nek művét keit vezetnie Ber­kes Kálmán. -4- m­- Az előbb említett Great Performances sorozat meg­­lepetése lesz az idei év első negyedében Bach csodálatos szépségű zongoramuzsikája, a Goldbero variációk,­ ame­lyet Glenn Gould elő­dásá­­ban hallhatunk lemezről. Tudjuk milyen nagy sike­re volt a néhány éve megje­lent Hungaroton lemeznek, amelyen a nagyszerű, fiatal pianista, Jandó Jenő játszot­ta Rossini dalait Liszt Fe­renc átiratában. Most­ újabb zenei csemege vár ránk, mert a közeli jövőben meg­­vehetjük Schubert-Liszt Soirées de Vienne, azaz a Bécsi esték című lemezt, ugyancsak Jandó Jenő elő­adásában. Napjainkban a Mahler muzsika reneszán­szát éljük. A Budapesti Fesz­tiválzenekar adja elő Fischer Iván vezényletével digitális technikával készült lemezen Mahler TV (G-dúr) szimfó­niáját koncertfelvételen. Három teljes operával is kedveskedik a Hungaroton a zenerajongóknak. Az első Donizetti Lammermoori Lu­cia című háromfelvonásos remekművének archív felvé­tele éppen ezért mono leme­zen. A főszerepeket Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Külkey Lász­ló Littasy György, Tiszai Magda és Kövecses Béla énekli. A Magyar Állami Operaház ének- és zeneka­rát Kórodi András vezényli. Szabolcsi Bence szerint a mi Erkel Ferencünk főleg mély dllamösztönével Ver­dihez áll legközelebb, tehát olasz mintáktól tanulta az operaformát. Hunyadi Z­ászló című teljes operáját adja ki a Hungaroton digitális felvé­telen. A lemezen V. Lászlót, Molnár András, Cilleyt Gáti István, Szilágyi Erzsébetet Sass Sylvia T ■,„'ét e.nli^ Dénes M?1'"! " 1 , •" /■ a. Gara nádort Sói vom Nagy Sándor. Máriát nőd g Kalmár Máddlá énekli A Magyar Állami Operaház ének- és zenekarát va'mrrdnt a Magyar Néphadsereg Mű-­ vészegyüttesének férfik­arát Kovács János vezényli. A harmadik operafelvétel Respighi háromfelvonásos mű­í£ a frang. Ez a­ mű e­lső hanglemezfelvétele, arcelvet olasz nyelven énekelnek Ta­kács­­Klára, Sólyom Nagy Sándor, Kelen Péter, Tokody Ilona, Takács Tamara Pit­ti Katalin. A Magyar Állami Hangversenyzenekart, a Ma­gyar Rádió és Televízió Énekkarát Lamberto Gardel­­li vezényli, s is. Kis AlPÖ­D - 5

Next