Kisalföld, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
A tartalomból n Az apró lények láncolata □ A kúra öl , Ember és mű □ Az utolsó medve □ Tortatörténet □ A borisszákhoz. Hallgatásra kárhoztatva Gyurmán Adolf kiadatlan röpirata A kötet első olvasata után nehéz eldöntenünk, hogy a magyar reformkor iránti érdeklődés késztet-e írásra bennünket, vagy az egykori újságírói teljesítmény becses értéke. Alighanem mindkettőnek része van abban, hogy megindul kezünkben a toll. Kezdjük talán az esővel. Eléggé ismert tény, hogy gróf Széchenyi István 1847 február végén megjelentette a Politikai Programm Töredékek című munkáját. Egy hölgy megjegyzését idézte a nagy reformer munkájában. A névtelenségben maradó honleány úgy vélekedett, hogy amióta Széchenyi kormányhivatalba lépett, vagy a hazát, vagy a kormányt fogja csalni. Kérte a cenki nagyméltóságú urat, hogy a hazát ne csalja meg. Aki valamennyire járatos nemzeti történelmünkben, ismeri, hogy Széchenyi a politikai ellenzéket és személyesen Kossuth Lajost vette célba a program töredékekkel. Ugyancsak ismert az is, hogy az ellenfél röviden válaszolt a röpiratra, a valódi válasz azonban más kezének munkája. Varga János az Országos Levéltár főigazgatójának kutatásai nyomán egyértelművé vált, hogy a névtelenségben maradt szerző Gyurmán Adolf, a Pesti Hírlap publicistája lehet A feltételes mód pillanatnyilag azért helyénvaló, mert a szász származású magyar újságíró névtelen röpirata kiadatlan maradt. Sokszorosított kéziratok példányával azonosította a szerzőjét a levéltáros, hosszúévek után, Hallgatásra kárhoztatva címmel tavaly jelent meg a Pesti Hírlap egykori politikai publicistájának válasza Széchenyi művére. Hogy rendkívül érdekes olvasmány a Gróf Széchenyi István és a politikai programtöredékek című írás, számos ténynek köszönhető. Elsőként említjük a bevezető tanulmányt, amelyben a levéltári főigazgató kiegészítésekkel látta el Széchenyi röpiratát, kommentálta munkáját, hogy az olvasónak elegendő alapja legyen Gyurmán válaszának megértésére. Széchenyi gyorsan írott gondolatai (mintegy utolsó figyelmeztetésként) óva intették a nemzetet, hogy Kossuth és az ellenzék politikáját kövesse, mert az ország forradalomba, egyúttal vesztébe rohan. Ő a szélsőséges megoldás helyett az alkotmányos önállóság és az összbirodalmi gondolat egyeztetését ajánlotta Gyurmán Adolf válasza ennyi csendességre kárhoztatott esztendő után is a meglepetés erejével hat ránk, mondhatnánk róla azt is, hogy rendkívüli újságírói teljesítmény. Valószínű nem túlzás, ha azt említjük, hogy a magyar politikai publicisztika egyik kiemelkedő produktuma Gyurmán munkája, amelyet újságíróknak, történészeknek, tanároknak, történelem iránt érdeklődőknek egyaránt ajánlhatunk. Ennek az írásnak az ismeretében döbbent rá a magunkfajta olvasó, hogy az ötvenes-hatvanas években milyen borzasztóan leegyszerűsítve, sematikusan, dogmatikus kövületekbe ágyazva tanultunk mi Széchenyi és Kossuth ellentétéről, a reformkorról. Másrészt eleven példa Gyurmán írása arra, hogy a politikai vitakultúránkat, annak legszebb hagyományait érdemes becsülnünk. Remek látlelet ez az írás két nagy formátumú személyiségről. Ékes kordokumentum arról, hogy a felkészült (hegeliánus világképben gondolkodó) író milyen fényes logikával képes megmutatni bonyolult társadalmi-politikai képleteket. A történelmi formációk szövevényét az élő beszéd agitatív erejével teszi érthetővé a zsurnaliszta és (ugyancsak egyszerűsítve) így ítélkezik: Széchenyit a hite hajtotta, Kossuthot pedig a kort vezérlő eszme kényszerítette cselekvésekre. Senki ne gondoljon arra, hogy ilyen végzetes egyszerűsítések gyűjteménye lenne csak ez a vékonyka könyv, mert sokkal inkább a magyar politikatörténet nélkülözhetetlen kordokumentumának nevezhetjük, amely remélhető, hogy szervesen beépül majd nemzeti önismeretünk rendszerébe. Figyelemre méltó ez a röpirat azért is, mert a szerző tisztelettel viselkedik Széchenyi iránt, azonban nem mentes az iróniától, sőt a kulturáltan elővezetett személyeskedéstől sem. Külön csemegét kínál számunkra a személyeskedésnek az a része, amikor a szerző azt vetette a nagy reformer szemére, hogy megakadályozta a Pest — Győr közti egyenes közlekedést, pedig a dunai gőzhajózás azt lehetővé tette volna. A kötet tanúsága szerint a győri hazafiak úgymond honi társaság alakulását szorgalmazták a Győr — Pest közti vízi út megszervezése miatt és Széchenyi segítségét kérték. A gróf azonban ezt (osztrák érdekeltsége miatt) nem támogatta. Nem ítélkezhetünk könnyelműen konkrét esetekről ennyi idő múltán. Azt ellenben állítjuk, hogy e későn felfedezett és remélhető, hogy kinccsé váló kötet a valóságos életet, a politikai csatározásoknak a lényegét ragadta meg, amikor íródott. Furcsa módon, mintha azt üzenné nekünk: megszólalni sohasem késő. Százharmincnyolc év sem visel meg minden írást, még ha publicista szerezte, akkor is állta az idő próbáját. Kiváltképp, ha a meggyőződés ereje hevíti szint«» minden sorát. (Magvető, Bp. 1985.) V. I CODES □ Tolnay Imre: Fák magazin HiffiPDU) Tüzek, vizek, balesetek Szolgálat szürke ruhában Évről-évre nő a tűzesetek nyomán keletkező kár hazánkban. Az utóbbi öt évben csaknem 2,5 milliárd forint érték vált a lángok martalékává. Megyénkben az elmúlt öt évben 45 millió forintos kár keletkezett. Évente több, mint másfélszáz ember leli halálát a lángok között, és aggasztóan meredeken tör magasba az égési sérültek számát jelző grafikon is. Az 1985-ben feljegyzett károk nagysága sem ígér lényeges javulást a korábbiakhoz képest. A kedvezőtlen tendencia oka, hogy változik környezetünk, változnak a veszélyforrások, és egyre nő a pusztulástól fenyegetett javak értéke is. A veszélyforrások szerkezeti és nagyságrendi változásaihoz igazítja tevékenységét a veszély elhárításáról gondoskodó szervezet, a tűzoltóság. A ma tűzoltója számtalan meglepetéssel találhatná szemben magát, ha nem volna kellően felkészült szerteágazó feladatainak megoldására. Más beavatkozást igényel a lángokban álló szálloda, a porrobbanás sújtotta bútorgyár, a villamos alállomás, mást, ha vegyi üzemben támad zavar a technológiában, ha juhhodályt villám sújt, ha közúti baleset következtében mérgező, tűz-, vagy robbanásveszélyes anyag ömlik szét az úton, ha vasúti tartálykocsiból veszélyes folyadék, vagy gáz szivárog forgalmas pályaudvaron, mást, ha kis tanya, vagy egy lakótelepi lakás ablakain csapnak ki a lángok, mást, ha súlyos sérülteket kell kimenteni gépjárművek összegyűrődött roncsaiból, mást, ha öngyilkos jelöltet kell lecsalogatni, lehozni a Szabadság híd turuljáról, vagy felhozni egy kút mélyéről. Tűz hatására másként viselkedik egy acélszerkezetes épület, másként a téglafal, másként a betonszerkezet. Más veszélyt rejt, ha cserép van a tetőn, mást ha pala, vagy a reneszánszát élő nádfedés. Nem mindegy, hogy adott tűz-, vagy káresethez milyen eszközökkel vonul fel a tűzoltóság (végzetes mulasztás lenne, ha a helyszínen derülne ki, hogy olyan eszköz nincs, ami a beavatkozáshoz szükséges), nem mindegy, hogy mikor, hol, milyen oltóanyagot alkalmaznak. Nem oltható hatékonyan repülőgéptűz, vagy egy földgázkútkitörés ugyanazzal az eszközzel, vagy oltóanyaggal, mint egy bozóttűz, vagy egy égő számítógép. A ma tűzvédelme fizika és kémia, jogtudomány és fizikai-pszichikai felkészültség összessége; komoly műszaki (elméleti- és tárgyi) hátteret, naprakész helyismeretet, nagyfokú szervezettséget, készség szintre fejlesztett begyakorlottságot igényel. Ezeknek a követelményeknek aligha tudna már megfelelni a vásári komédiákból örökségül maradt pedrett bajszú, potrohos, jókat evő és ivó, olykor kedélyesen anekdotázó, tüzet azonban ritkán oltó tűzoltó. A legfelkészültebb, legbátrabb tűzoltó sem végezhetné munkáját megfelelően, ha hivatását nem a célnak és a követelményeknek megfelelő szervezetben gyakorolná. Hazánkban a tűzvédelmet a jog szabályozza. A tűzvédelem feladata a tűzkárok megelőzése, a tüzek eloltása, és keletkezésük körülményeinek vizsgálata, ezen túlmenően pedig a tűzoltóság dolga természeti katasztrófák, balesetek, egyéb káresetek alkalmával szükségessé váló mentési munkálatokban való közreműködés is. A tűzoltóság tehát mindenekelőtt megelőzni igyekszik a bajt. E feladat ellátására a megelőző szakág servezete hivatott. Ezt a szer övezetet olyan tűzoltók — zömme tisztek — alkotják, akik jártasak a jogalkalmazásban, és illetékességi területükön alapos helyismerettel rendelkeznek. Munkájuka jogszabályok, szabályzatok és szabványok segítik. A megelőző ágazat hatósági szerepkörén túl szakhatósági feladatokat is ellát, ami leggyakrabban használatbavételi eljárások alkalmával jelenik meg. A tűzoltás, a műszaki mentés a tűz oltási szolgálati ág készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóinak feladata Eredményes fellépésük titka a folyamatos képzés és továbbképzés , valamint az állandó gyakorlás, e jogszabályokból adódóan a tűzoltóság minden esetben vizsgálja a tűz keletkezésének okát. E tevékenységre speciálisan képzett tisztekből, szerveződött a tűzvizsgáló ágazat- A tűz okának kiderítése nemcsak felelősség megállapításához szükséges. A tűzvizsgálati eredményeik fontos információhoz juttatják a megelőzés szakembereit, gyakratervezési, építési hibákra is fény derítenek. A tűzvédelem hazai szervezet persze jóival szélesebb az állam tűzoltóság kereteinél. A tűz ellen védekezés fontos társadalmi bázisai jelentik az önkéntes, és a vállalati tűzoltóságok, az ifjúsági tűzoltó. ■ A mozgalom, önkéntes tűzoltó-egyesületek a helyi tanácsok tűzvédelmi szerveiként a 100 lakosnál na-f nagyobb településeken működnek Vállalati tűzoltóság az 50 dolgozó' ' nál többet foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél található. Ma hazánk 2933 településén 1550 önkénntes tűzoltó-egyesületben 53 413 —" megyénk 80 egyesületében csaknem három és félezer — egyesülete, tag tekinti lelkiismereti kötelességének bajba jutott embertársa" megsegítését, nem kevésbé a baj.— lehetőség szerinti megelőzését, az állami tűzoltóság munkájának támogatását. Hasonló munkát vég*' * — elsősorban azonban vállalati szövetkezeti, intézményi keretek között — az ország közel ötvenezevállalati tűzoltója, gazdasági munkája mellett. És ezzel még mindnem tekinthető teljesnek a tűz elleni védekezéssel foglalkozók köz« Több tízezer azoknak a száma i.. .» akik megfelelő ismereteket szerelve valamely munkahelyi tűzvédelmi szervezet tagjaiként, vagy tűz ,-és védelmi megbízottként részesei tragédiák megelőzésének, a kárc csökkentésének. Törekvéseik eredményességéit s , azonban lényegesen javíthatná, ki ki-ki a maga környezetében ill',,, gondossággal bánna a tűz melege magukban rejtő energiahordozókkal, és a gyúlékony anyagokkal Mert a fejlődés már eljuttatta ősembert odáig, hogy egy mozdulattal életre tudja kelteni a tüzet. C odáig még nem, hogy ugyanilyen ” könnyen el is tudja oltani azt. J. 1 Közreműködés gázkitörés elfojtásánál Mentési és tűzoltási gyakorlat lakótelepen