Kisalföld, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
, Petőháza határában a cukorgyár és az Interág ItT közel 20 millió forintos közösberuházásában épül egy új benzinkút. A Közúti Igazgatóság az útburkolatot, a Kapuvári Városgazdálkodási Vállalat az építőipari munkákat vállalta. A Shell emblémát viselő üzemanyagtöltő állomás átadását augusztusra tervezik. 3 Nyílt levél a gyári közlekedőkhöz___ Csak közösen enyhíthetünk gondjainkon Mint az valamennyi Győrött élő — és közlekedő — előtt nyilvánvaló, a város gépjárműforgalmának helyzete rendkívül súlyossá vált. A tervezett híd- és felüljárók, valamint azelkerülő útszakasz építésének elmaradása, a megyeszékhely hatalmas átmenő forgalma és mindezekmellé a Fehérvári úti felüljáró kényszerű lezárása nagyon megnehezítette az észak—déli irányú közlekedést. Jelenleg — elsősorban anyagi okokból — nincs mód az utak zsúfoltságának új létesítményekkel történő enyhítésére, a forgalomszervezés tartalékai is kimerültek. Anyári csúcsidőszak tovább fokozza a gondokat, ezért a lakosság, ezen belül felkülönösen a személygépjárművel közlekedők összefogását kérjük. Azt, hogy alább következő néhány tanácsot megfogadva próbáljanak módosítani közlekedési szokásaikon. Mivel a leggyakrabban a Lenin-hídon akad el a járműforgalom áramlása — csúcsidőben már 15—20 percbe is beletelik az áthaladási idő —, a következőket javasoljuk. Reggel hét ■és kilenc óra, valamint délután kettő és öt óra között lehetőleg kerüljük el személygépkocsival a hidat. Hamégis arra kell menni, aki teheti, szálljon inkább a csúcsidőkben amúgy is gyakran közlekedő autóbuszra, de a kerékpár, a kismotor is sokkal célszerűbb közlekedési eszköz ilyenkor. Meggondolandó, hogy a Nádorvárosból érkezők a hídfőhöz közel eső várakozóhelyeket kihasználva leteszik a kocsijukat, ésgyalog jönnek át a belvárosba. (Ezzel még időt is megtakarítanak!) Bizonyára azt is tapasztalta minden közlekedő, hogy reggel nyolc órától — különösen szerdán és szombaton — a belvárosban szabad parkolóhelyet szinte reménytelen találni. Ám a belváros peremén többnyire mindig van szabad hely: a már említett Eszperantó út és környékén, aztán a Sziget, Újváros felől érkezők számára a termálfürdőnél lévő nagy területen. Révfalu és Gyárváros felől autózók részére a Kiss János utcától keletre lévő utcák, valamint a Duma kapu tér környéke ( nem piacnapokon!) kínál nyugodt parkolási körülményeket. A Gorkij utcától nyugatra fekvő területen — vagy a belváros magjában — túlnyomórészt fizető parkolóhelyeket alakított ki a Városgondnokság, ahol az óránkénti díj tíz forint, de havi parkolójegy is váltható . . Hibás közlekedési szokásaink közé tartozik a jelzőlámpás csomópontoknál fellelhető tétovázás egyes autósok részéről. Gyakran tapasztalható, hogy a zöld jelzés után csak hosszú másodpercek után indul a sor az élen álló lassú indulása miatt. Tanácsaink: a sárga jelzésre már kapcsolják az első sebességfokozatot, hogy zöldre azonnal indulhasson a sor, ezzel megnövelhetjük az adott csomópont átbocsátási kapacitását. Ugyancsak ide tartozó magatartásformá az egymás kölcsönös segítése, a helyismerettel nem rendelkező idegen autóssal szembeni előzékenység. Az általunk tanúsított udvariasságot előbb-utóbb velünk szemben is alkalmazzuk! Ha mindezeket és számos más, a Kresz által is engedett rugalmas közlekedési magatartást magunkévá teszszük, kevesebb türelmetlen és ideges ember ül majd a volán mögött, kevesebb lesz a közlekedési baleset és mindezek mellett még gyorsabban is úticélunkhoz érhetünk. Ehhez kérjük a lakosság megértését, türelmet és cselekvő támogatását az előttünk álló nehéz nyán hetekben. Győr Megyei Város Tanácsa Építési és Közlekedési Osztály Győri Területi Közlekedésbiztonsági Tanács Mi is van a búcsúban? Mutatványosok a szorítóban Meseország, hirdeti a tarka tábla a győrszentiváni búcsúban a gyermekkorú ina fölött A gépház oldalán ütött-kopott tábla adta tudjuk „Egy menet 2 perc, ára 10 forint". Később így szól a mese, amit Micsanek Rudolf tatabányai mutatványos ad elő: — Nyolc forint az, ahogy a törvényben van. Mi nyolcat irtunk már ki régen. Csak nem vagyunk bolondok, hogy csaljunk . . Az ellenőr közbeveti: négyen is láttuk, amint szorgos kezek jöttünkre letörölték a tízes számot, s egy kartonsapkát szúrtak oda. az immár szabályos nyolc forintos árral. Három tanú, az már valami. — ötven embert hozok, aki megesküszik, hogy nem tíz forintot kértünk, hanem nyolcat. Az ilyen tanúk nyilván nem kellenek. Nagy György, a Győr Megyei Városi Hivatal ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztályának vezetője máris írja a jegyzőkönyvet. 4- ♦ ♦ ''Amikor Nagy László, a mutatványosok megyei szakosztályának elnöke szóba hozta, hogy rendőri kísérettel megyünk ellenőrizni a környékbeli búcsúkba, kicsit értellenkedtem Am Horns Imre rendőr zászlósnak, a győrszentiváni körzeti megbízottnak, és Babos István önkéntes rendőrnek is vannak kellemetlen tapasztalatai: az ellenőrnek kell a segítség. Győrszentivánon " szinte ,,belopjuk" magunkat a búcsúba, s úgy teszünk, mint a korai vendégek, akik lőni akarnak. Apult mögött nagyhangú férfi ajánlhatja a puskákat. Amikor előkerül a megbízólevél, nagy sietve eltűnik. Perceken belül kiderül: Keresik Sándor budapesti lakosnak nincs személyi igazolványa, mint alkalmazott nincs bejelentve. Azt mondta a tulajdonos, Micsunek Rudolfné: — Csak erre járt, beállt a pultba. Mi ugyan nem hívtuk, nem is ismerjük. Amíg reggeliztünk, idejött. — Menjen innen, maga mezítlábas! — mondja a férj, akiről viszont azt kell tudni, hogy százszázalékos vak, iparigazolványa nincs, s így be se mehetne a sátorba. Mégis, úgy tűnik, ő a góré! A pálcákkal aztán megint baj van. A jogszabály azt mondja: legfeljebb két hurkapálcát szabad alkalmazni, s a lövendő áru nem lehet ötven forintnál értékesebb. Egy kis jogszabálymagyarázat: a céllövöldékben azért talál a búcsújáró csupa bóvlit, giccset, értéktelen vacakot, mert rendelet tiltja, hogy a mutatványosok kiskereskedelmi üzletben vásároljanak. Ami itt látható, az a budapesti mutatványos üzletekből való, és semmi másra nem való, mint „trófeának.” Mondani sem kell: Micsanekék céllövöldéjében és a szomszédos Eck Lászlónénál is bőven akad három pálcára kitett portéka. Az intézkedés lényege: egy pálcát el kell távolítaniuk. Kiderül: Eck Lászlóné olyan céllövöldét üzemeltet, ami nincs a nevén. A nagymamáé, mondja, csak nem volt idejük átíratni. Nagy László kéri az okmányokat, közben elmagyarázza, hogy mennyire szabálytalan, mire összefut a rokonság. Miesanek Rudolfné kifut a pult mögül, s olyasmiket kiabál, amire oda kell figyelni: — Te, Laci! Te is mutatványos vagy. Hogy visz rá a lélek, hogy velünk szórakozz? Hát ki választott meg? Mi baj van abból, hogy még nincs átírva. No és az a pár pálca? Szemét dolog ez. Mindenkit fel lehetne jelenteni. A rendőr és önkéntes társa már készenlétben, a tettlegességet nem szabad megengedni. Az asszony csak nehezen csillapodik. De azért végül is mindenki aláírja a jegyzőkönyvet: a szabálytalanságok miatt feljelentés lesz a dologból. Tudomást szerez róla az igazgatási osztály, no és Bakó István, a mutatványosok országos szervezetének elnöke is. 4- 4- * Gönyűn békés kép fogadja az ellenőröket. Nincs tömeg, s csak néhány szabálytalanságot észlelnek. A nagyközönség aligha tudja: a lövések és körhinta- menetek ára tíz forint lehet, a gyermekhintán nyolc forintot kérhetnek el. Nem lehet a céllövöldében cigaretta, szeszes ital, ezeket reklámozó matrica, maszek kártya és bolti áru sem. Itt-ott mégis akad, a mutatványosok némelyike kockáztat. A mi megyénkben körülbelül húsz mutatványos dolgozik, velük nincs bajunk — mondja Nagy László, a szakosztály elnöke. — Ám sokan jönnek vidékről, akik fütyülnek a rendre. Hálátlan feladat ez, de nekünk védenünk kell azokat, akik szórakozni akarnak. Kalocsai M. —KIMFÖLD 4 Győr és környéke idegenforgalma Győr-Sopron megye az ország egyik legnagyobb forgalmú nyugati megyéje, az ország nyugati kapuja. A megyében működő közúti határátkelőhelyeken a hazánkba érkezők száma meghaladja az ötmilliót, ebből a tőkés országokból 2,7 millióan jönnek. Győr a megye gazdasági és forgalmi központja A budapesti és balatoni forgalom zömmel itt ágazik el. A város jelentős kereskedelmi, vendéglátó, valamint szolgáltató hálózata műemlékei, kulturális és ipari létesítményei idegenforgalmi szempontból is figyelemre méltóak. Az említetteket figyelembe véve tárgyalt pénteken Budapesten az Országos Idegenforgalmi Tanács Győr és környéke idegenforgalmi helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól. Az ülésen dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter elnökölt. A megyei tanácsot dr. Sántha Imre elnökhelyettes, Győrt dr. Elek Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Balogh József, a városi tanács általános elnökhelyettese és Téglás Éva osztályvezető képviselte. Bevásárló turizmus A megyénkbe érkezők mintegy 110 százaléka keresztül utazik Győrön. Különböző úticéllal tavaly mintegy 1,5 millió kül- és belföldi turista érkezett Győrbe. A városba érkezők 100 százaléka tartózkodik itt hosszabb ideig, míg 90 százalékuk egy napra, vásárlás céljából. A külföldiek száma évről évre dinamikusan növekszik, legnagyobb részük Csehszlovákiából és Ausztriából érkezik, de egyre többen jönnek Lengyelországból is. Jelentős az üzleti, hivatali kapcsolatok alapján kialakuló vendégforgalom. Növekszik a konferenciákra, értekezletekre, szakmai tapasztalatcserékre érkezők aránya is. Megállapította a tanács, hogy Győrt nem a hagyományos idegenforgalmi tényezők jellemzik, hanem a város forgalmi helyzete, gazdasága, ezen belül is a kereskedelme. Győr vonzástényezői folyamatosan fejlődnek, közülük is első a bevásárló turizmus meghatározó volta miatt a kereskedelem, amely idegenforgalmi szempontból, országosan is egyedülálló és kiemelkedő. Tavaly Győrben az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom 82 182 forint volt, szemben a budapesti 73 037 és a soproni 68 490 forinttal. Lényeges idegenforgalmi vonzóerőt jelent a történelmi belvárosban szerdán és szombaton megrendezésre kerülő vásár, amelynek becsült évi forgalma 500—600 millió forint. Az említett napokon ezért elsősorban az élelmiszerüzletek, a ruházati boltok nem tudják kielégíteni a helyi lakosság és a turisták kulturált vásárlási igényeit. Mindezek ellenére Győrnek hosszú távon érdeke kereskedelmi központ jellegének megőrzése és fejlesztése. Győr az ország harmadik, műemlékekben leggazdagabb városa. Ezen kívül különösen vonzóvá teszik a várost a vizek és az ott zajló eleven élet. Jelenleg mégis mindezek csak másodsorban vonzzák az idegent Győrbe. Szállodahiány, közlekedés Megállapította az OIT, hogy Győrben egyértelműen szállodahiány van. Mivel egyetlen szállodai vállalat, sem volt hajlandó Győrben új hotelt építeni, a tanács létrehozta a Hotel Volán Vendéglátó Társaságot, amely az egykori karmelita rendház helyén 42 szobás háromcsillagos szállodát építtet. Átadása az idei őszre várható. A 138 ágyas Thermal Hotel különböző nehézségek miatt eddig nem valósult meg, de építésének terveit nem vetették el. A meglévő három mellé az idén még egy magánpanzió létesül. A város vendéglátó hálózata jelentősen fejlődött Egyre súlyosbodik a megyeszékhely közlekedési helyzete. A várost elkerülő utak megépítése nem tűr halasztást. A műemléknegyed rekonstrukciójával összefüggően bővültek a kulturális szolgáltatások, a múzeum kiállításai, a Győri nyár pedig jelentős zenei programot kínál. Mindezek színvonalasabbá tételéhez az Idegenforgalmi Alapból nagyobb támogatásra van szüksége a városnak. Kihasználatlanok a Szigetköznek, mint kirándulóhelynek és víziturizmusának lehetőségei. Idegenforgalmi szempontból nagy jelentőségű a Ciklámen Tourist trófeabíráló tevékenysége, a bérvadászat, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások szervezése. Vállalkozó jelleg A jövő feladatairól szólva az OIT megállapította, hogy Győr és környéke idegenforgalmának tranzit jellege hosszabb távon is meghatározó marad, ez a további fejlesztés egyik szempontja is. A másik pedig az, hogy Győrnek és környékének az idegenforgalommal összefüggésben jelentkező gondjai különösen a közlekedés és a kereskedelem vonatkozásában, helyi erőkből nem megoldhatóak. A városi tanács fő célja, hogy a szoros értelemben vett infrastruktúra fejlesztését leszámítva az idegenforgalmi létesítmények létrehozásában alapvetően a vállalkozó jelleg domináljon. Az egyes városrészek közötti arányosabb teherelosztás, a kulturáltabb vásárlási körülmények létrehozására a városba vezető utak mentén raktárházak, autósáruházak létesítése indokolt. A központilag kezelt árualapok biztosításánál Győr kiemelt elbírálása szükséges. További szállodai férőhelyek létesítése nem tűr halasztást. Az idegenforgalom további fejlesztésének jelentős tartalékai még a kulturális és sportlétesítmények építése, bővítése. A Győri nyár idegenforgalmi vonzerejének növelése, a város zenei hagyományainak ápolása végett 1989-re operafesztiválmegrendezését tervezik. A vitában kilencen vettek részt. Legnagyobb részben támogatva és elfogadva a jelentésben foglaltakat. Imre Béla 1987. július 1., szerda