Kisalföld, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-01 / 1. szám

Módosult a Btk. és a Büntetőeljárási törvény A bűnözök ellen — a becsületes emberek védelmében Bűnözés mindig volt — tnd rá a Biblia és számos ókori törvénykönyv —, s hogy még sokáig lesz, annak megjövendöléséhez nem kell kü­lönösebb jóstehetség. Ám a társadalom mindig is igyekezett — hosszabb-rö­­videbb időre, vagy véglegesen — kiközösíteni saját so­raiból azokat, akik különböző bűnöket követtek el. Természetesen annak megítélése is koronként válto­zott, hogy mikor mit tekintettek bűnnek — azon belül bocsánatosnak, vagy főbenjárónak —, s mit hogyan toroltak meg. A társadalom igazságérze­te indokolta, hogy a mind­össze tizedik évébe lépő Büntető Törvénykönyvet máris módosítsa az Ország­­gyűlés, s január elsejétől ez a módosított Btk., vala­mint az ugyancsak módosí­tott — s valamivel „idő­sebb”, 15 éves — Büntetőel­járási törvény szabályozza: milyen bűnökért milyen büntetés jár az elkövetők­nek. Szükség volt a módosítá­sokra, mert — kár volna ta­gadni — az utóbbi években emelkedett hazánkban a bűncselekmények száma. A törvényesség pedig — amely­nek fontosságáról éppen a törvénytelenségek győztek meg mindenkit — megköve­teli, hogy bűn ne maradjon megtorlatlanul. A javító-nevelő munka nem kényszer Több, kisebb súlyú bűn­­cselekmény elkövetőit javí­tó-nevelő munkával, illetve közérdekű munkával is lehet büntetni — abban a remény­ben, hogy a csökkentett bé­rű, illetve a köz javára, pi­henőnapon végzett munka végzése elegendő figyelmez­tetés, visszatartó erő újabb bűncselekmények elköveté­sére. A javító-nevelő mun­kát elmulasztót azonban nem lehet — nemzetközi egyezmény értelmében — karhatalommal munkára kényszeríteni. Ilyen esetben szabadságvesztést kell al­kalmazni vele szemben — hiszen bebizonyította, hogy nem érdemelte meg az elő­legezett bizalmat. Tudomásul kellett venni azt is, hogy egyre nagyobb veszélyeket rejt magában a mind nagyobb mértékű al­koholizmus. Különböző bűn­­cselekmények — a kisebb jelentőségű lopásoktól egé­szen az emberölésig — indí­téka, vagy legalábbis kísérő jelensége: az ittasság. Elis­merve azt, hogy az alkoho­lizmus — egy bizonyos ha­táron túl — már betegség, a bíróság elrendelheti a bűn­elkövető kényszergyógyítá­sát a kiszabott büntetés mellett, vagy helyett. S mert az utóbbi években megje­lentek a kábítószerek is — jóllehet hasonlíthatatlanul ritkábban, mint számos más országban — a Btk. módosí­tása lehetővé teszi a kábí­tószerélvezők kényszergyó­­gyítását is. Ennek viszont ma még hiányoznak anya­gi-tárgyi feltételei, így a ká­bítószeresek kényszergyó­gyításáról külön jogszabály rendelkezik majd. márú, de igaz: az utóbbi években számos, a korábbi­aknál jelentősen több ilyen esetre derült fény, s ezek a — köznyelvben korrupció­ként ismert — cselekedetek igencsak rontják a társada­lom közérzetét. Nagyon is indokolt tehát, hogy — be­osztásra, társadalmi állásra való tekintet nélkül — szigo­rúan büntessék meg azt, aki hivatali beosztását korrup­cióra használja fel. Érdekes — és nagyon idő­szerű — rendelkezése a Btk. módosításának az is, hogy „tilos a, védett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni”. Ilyenekben ma sem bővelke­dünk túlságosan, s a műsza­ki és hasonló előnyökre hi­vatkozóknak is ajánlatos a törvény előírásait ismerni. Változik az üzérkedés megítélése is: az követi el, aki kereskedelmi vagy vál­lalkozói tevékenységet jogo­sulatlanul és folyamatosan folytat, illetve áruval árdrá­gításra alkalmas módon, ugyancsak folyamatosan üz­letel. De ha később megkap­ja tevékenységére a hatósági engedélyt (ami napjainkban éppen nem tartozik a ritka esetek közé­, büntetését kor­látlanul lehet enyhíteni, sőt mellőzni is. Rugalmas intéz­kedés ez, hiszen gyorsan vál­tozó gazdasági életünkben valóban előfordulhat, hogy akit tegnap még üzérnek tartottak, holnapra hasznos magánvállalkozóként tisztel­hetjük ... Gyorsítás és egyszerűsítés A Büntető Törvénykönyv módosításaival egyenértékű­ek azok a változások, ame­lyeket az 1987. évi IV. tör­vény tartalmaz „a büntető­­eljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról''. Nagy jelentőségű például az, hogy „az előzetes letartózta­tásról a vádirat benyújtásá­ig az ügyész, a vádirat be­nyújtása után a bíróság ha­tároz”, s hogy előzetes letar­tóztatásnak csak akkor van helye, ha a terhelt megszö­kött, illetve szökésétől, elrej­tőzésétől tartani lehet, ha szabadlábon hagyása esetén az eljárást meghiúsítaná vagy veszélyeztetné, s végül, ha szabadlábon újabb bűn­­cselekményt követett vagy feltételezhetően követne el. Általában: a büntető eljá­rás gyorsítása és egyszerűsí­tése a cél — a törvényesség messzemenő szem előtt tar­tásával. Számos új elemet is alkalmaz, így a házkutatást ki lehet terjeszteni a gyanú­sított birtokában lévő jár­műre (hiszen nemegyszer gépkocsiban rejtik el a bűn­cselekményből származó hol­mit, hogy gyorsan tovább adhassák). Új az is, hogy — egyes, felsorolt esetek kivé­telével — kártalanítani kell a terheltet, ha büntethetősé­­gi ok hiányában szűnik meg az eljárás, illetve, ha fel­mentik. Ugyancsak új: a biztosíték bevezetése. Ha külföldön élő személy — állampolgárságtól függetlenül — Magyarorszá­gon követ el bűncselek­ményt, szabadlábra lehet he­lyezni biztosíték lefizetése ellenében, sőt annak sincs akadálya, hogy így a külföl­di elhagyhassa az országot. A későbbiekben — ha elíté­lik — a biztosítékot a pénz­­büntetés és más anyagi kö­telezettségei fizetésére lehet felhasználni. Viszont, ha sza­badságvesztésre ítélik, a biz­tosítékot vissza kell kapnia. Ugyanúgy — természetesen — akkor is, ha felmentik, vagy az eljárást megszünte­tik ellene. Minden „újdonságról” nem eshet szó egyetlen cikkben. A két új, most hatályba lé­pő törvény a bűnözés elleni fokozott küzdelmet és — ami ugyanennek másik oldala — a becsületes emberek, a tár­sadalom túlnyomóan nagy többsége érdekeit szolgálja. Kellenének hozzá nyugod­­tabb idők, jobb anyagi kö­rülmények, az igazságszol­gáltatásban pedig az, hogy megszűnjék az eljárásokat hátráltató munkaerőhiány. De ez már nem a törvénye­ken múlik. ,. „ Ma még üzér. S holnap? Súlyosabban minősül ez­után a hivatalos személy ál­tal elkövetett vesztegetés, ha azt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. Szó­ 1988. január 2., szombat Sűrű fillér, ritkább forint Számok és sült malac Várhatóan a tavalyi árbevétele hétszázötven millió forint lesz a Soproni Áfésznek. Fennállása óta ilyen nagy nyereséggel még nem zárt gazdálkodási évet a fogyasztási és értékesítő szövetkezet, hiszen a ter­vezett húszmillióval szemben feltehetően huszonnégy­­huszonöt millió forint nyereséget jegyezhetnek majd. A szövetkezet elnöke úgy fogalmaz, mindezt igen ke­mény munkával érték el, szerény árpolitikával, sűrű fillérrel, ritkább forinttal. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek ötezerkilencszáz tagja és négyszázki­­lencvenhárom dolgozója van. A tavalyi esztendőben két új boltot nyitott az áfész, a legutóbbit nemrég a Budapesti VIIXÉRT-tel közösen. Az üzletben erős- és gyengeáramú villanyszerelési anyagok, kábelek, csat­lakozók, elosztók vannak. A bolt novemberi forgalma ismert, másfél millió forint. Jó eredményekre koccinthattak szilveszterkor a dol­gozók, a tagok közül azok is, akik az év utolsó napját a megszépült Szélmalom vendéglőben töltötték. A leg­szerencsésebb vendég választási malacot vihetett haza, akit pedig a Fortuna elkerült, az bánatában a felszol­gált sült malacból csipegethetett. Az utolsó piacnap Csöndes búcsú Az élő liba kilója száz fo­rint. Nem olcsó, de nagy elő­nye, hogy még benne van a mája. A kakast száznyolcva­nért, a tyúkot százötvenért adják. A tojás darabja há­rom forinttól három harmin­cig kapható, attól függően, hogy ki tyúkja tojta. Van al­ma húsz forintért és van zöldség, savanyúkáposzta, sütőtök, túró, házi tejföl. A győri Dunakapu téren, az év utolsó piacnapján tulajdon­képpen minden van, ami egy jó háziasszonynak szilvesz­ter előtt kell. Nem az áru­sok, nem az őstermelők hi­bája, hogy még sincs nagy forgalom. A jó háziasszo­nyok többsége otthon ma­radt. A kacsaárus Berta Jó­­zsefné, aki Sakarópátkáról utazott portékájával az év­búcsúztató győri vásárba, tudja a lassú piac okát is. Kevés a pénzük az emberek­nek. A felügyelő, Horváth Ká­roly is forgalmasabb piacra számított a tavaszias utolsó szerdán, de véleménye sze­rint az egész esztendő rend­kívül sikeres volt. A Duna­kapu téri piac, a két vásár­csarnok, a két virágpiac, a rongyospiac, a malacpiac, az autópiac, sőt még a sokak által szidott nagybani piac is jó évet zárt. A kínálat mindig nagyobb volt, mint a kereslet, a vásárlók mindig elégedetten térhettek haza, s végül is ez a legfontosabb. S hogy mit hoz a jövő? Az élelmiszerpiacokon több lesz az áru, az adókedvezmények termelésre, tenyésztésre ösz­tönzik az embereket, s a na­gyobb kínálat, a verseny­­helyzet talán az árakban is meglátszik majd Bandler Endre győri kist­kereskedő egyetlen piacnap­ról sem hiányzott az eszten­dő során, tehát több mint százszor állította fel a sátrát a Dunakapu tér szélén. Ru­hákat árul és már most tud­ja, hogy jövőre mi mennyibe kerül. Egy farmernadrág, amelyre most az ezeregyszáz forintos ár van kiírva, jö­vőre kilencszáznyolcvan fo­rint lesz. A téli bébi kezeslá­bas most kilencszáz forint, január elsejétől jelentősen emelhető. A baj csak az, hogy a régi ár is elég borsos volt. Az esztendőre egyéb­ként Bandler Endre sem pa­naszkodhat. A decemberi felvásárlási láz a kiskeres-­­ kedelemre is jótékony hatás­sal volt, kisöpörhették a raktáraikat a vásározók. S hogy mit hoz a jövő a kiske­reskedőknek? Annyi bizzo­nyos, hogy január első szer­dáján is hajnalban nyit a győri piac. g. i. HIHHFÖLD 3

Next