Kisalföld, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Módosult a Btk. és a Büntetőeljárási törvény A bűnözök ellen — a becsületes emberek védelmében Bűnözés mindig volt — tnd rá a Biblia és számos ókori törvénykönyv —, s hogy még sokáig lesz, annak megjövendöléséhez nem kell különösebb jóstehetség. Ám a társadalom mindig is igyekezett — hosszabb-rövidebb időre, vagy véglegesen — kiközösíteni saját soraiból azokat, akik különböző bűnöket követtek el. Természetesen annak megítélése is koronként változott, hogy mikor mit tekintettek bűnnek — azon belül bocsánatosnak, vagy főbenjárónak —, s mit hogyan toroltak meg. A társadalom igazságérzete indokolta, hogy a mindössze tizedik évébe lépő Büntető Törvénykönyvet máris módosítsa az Országgyűlés, s január elsejétől ez a módosított Btk., valamint az ugyancsak módosított — s valamivel „idősebb”, 15 éves — Büntetőeljárási törvény szabályozza: milyen bűnökért milyen büntetés jár az elkövetőknek. Szükség volt a módosításokra, mert — kár volna tagadni — az utóbbi években emelkedett hazánkban a bűncselekmények száma. A törvényesség pedig — amelynek fontosságáról éppen a törvénytelenségek győztek meg mindenkit — megköveteli, hogy bűn ne maradjon megtorlatlanul. A javító-nevelő munka nem kényszer Több, kisebb súlyú bűncselekmény elkövetőit javító-nevelő munkával, illetve közérdekű munkával is lehet büntetni — abban a reményben, hogy a csökkentett bérű, illetve a köz javára, pihenőnapon végzett munka végzése elegendő figyelmeztetés, visszatartó erő újabb bűncselekmények elkövetésére. A javító-nevelő munkát elmulasztót azonban nem lehet — nemzetközi egyezmény értelmében — karhatalommal munkára kényszeríteni. Ilyen esetben szabadságvesztést kell alkalmazni vele szemben — hiszen bebizonyította, hogy nem érdemelte meg az előlegezett bizalmat. Tudomásul kellett venni azt is, hogy egyre nagyobb veszélyeket rejt magában a mind nagyobb mértékű alkoholizmus. Különböző bűncselekmények — a kisebb jelentőségű lopásoktól egészen az emberölésig — indítéka, vagy legalábbis kísérő jelensége: az ittasság. Elismerve azt, hogy az alkoholizmus — egy bizonyos határon túl — már betegség, a bíróság elrendelheti a bűnelkövető kényszergyógyítását a kiszabott büntetés mellett, vagy helyett. S mert az utóbbi években megjelentek a kábítószerek is — jóllehet hasonlíthatatlanul ritkábban, mint számos más országban — a Btk. módosítása lehetővé teszi a kábítószerélvezők kényszergyógyítását is. Ennek viszont ma még hiányoznak anyagi-tárgyi feltételei, így a kábítószeresek kényszergyógyításáról külön jogszabály rendelkezik majd. márú, de igaz: az utóbbi években számos, a korábbiaknál jelentősen több ilyen esetre derült fény, s ezek a — köznyelvben korrupcióként ismert — cselekedetek igencsak rontják a társadalom közérzetét. Nagyon is indokolt tehát, hogy — beosztásra, társadalmi állásra való tekintet nélkül — szigorúan büntessék meg azt, aki hivatali beosztását korrupcióra használja fel. Érdekes — és nagyon időszerű — rendelkezése a Btk. módosításának az is, hogy „tilos a, védett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni”. Ilyenekben ma sem bővelkedünk túlságosan, s a műszaki és hasonló előnyökre hivatkozóknak is ajánlatos a törvény előírásait ismerni. Változik az üzérkedés megítélése is: az követi el, aki kereskedelmi vagy vállalkozói tevékenységet jogosulatlanul és folyamatosan folytat, illetve áruval árdrágításra alkalmas módon, ugyancsak folyamatosan üzletel. De ha később megkapja tevékenységére a hatósági engedélyt (ami napjainkban éppen nem tartozik a ritka esetek közé, büntetését korlátlanul lehet enyhíteni, sőt mellőzni is. Rugalmas intézkedés ez, hiszen gyorsan változó gazdasági életünkben valóban előfordulhat, hogy akit tegnap még üzérnek tartottak, holnapra hasznos magánvállalkozóként tisztelhetjük ... Gyorsítás és egyszerűsítés A Büntető Törvénykönyv módosításaival egyenértékűek azok a változások, amelyeket az 1987. évi IV. törvény tartalmaz „a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról''. Nagy jelentőségű például az, hogy „az előzetes letartóztatásról a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság határoz”, s hogy előzetes letartóztatásnak csak akkor van helye, ha a terhelt megszökött, illetve szökésétől, elrejtőzésétől tartani lehet, ha szabadlábon hagyása esetén az eljárást meghiúsítaná vagy veszélyeztetné, s végül, ha szabadlábon újabb bűncselekményt követett vagy feltételezhetően követne el. Általában: a büntető eljárás gyorsítása és egyszerűsítése a cél — a törvényesség messzemenő szem előtt tartásával. Számos új elemet is alkalmaz, így a házkutatást ki lehet terjeszteni a gyanúsított birtokában lévő járműre (hiszen nemegyszer gépkocsiban rejtik el a bűncselekményből származó holmit, hogy gyorsan tovább adhassák). Új az is, hogy — egyes, felsorolt esetek kivételével — kártalanítani kell a terheltet, ha büntethetőségi ok hiányában szűnik meg az eljárás, illetve, ha felmentik. Ugyancsak új: a biztosíték bevezetése. Ha külföldön élő személy — állampolgárságtól függetlenül — Magyarországon követ el bűncselekményt, szabadlábra lehet helyezni biztosíték lefizetése ellenében, sőt annak sincs akadálya, hogy így a külföldi elhagyhassa az országot. A későbbiekben — ha elítélik — a biztosítékot a pénzbüntetés és más anyagi kötelezettségei fizetésére lehet felhasználni. Viszont, ha szabadságvesztésre ítélik, a biztosítékot vissza kell kapnia. Ugyanúgy — természetesen — akkor is, ha felmentik, vagy az eljárást megszüntetik ellene. Minden „újdonságról” nem eshet szó egyetlen cikkben. A két új, most hatályba lépő törvény a bűnözés elleni fokozott küzdelmet és — ami ugyanennek másik oldala — a becsületes emberek, a társadalom túlnyomóan nagy többsége érdekeit szolgálja. Kellenének hozzá nyugodtabb idők, jobb anyagi körülmények, az igazságszolgáltatásban pedig az, hogy megszűnjék az eljárásokat hátráltató munkaerőhiány. De ez már nem a törvényeken múlik. ,. „ Ma még üzér. S holnap? Súlyosabban minősül ezután a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, ha azt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. Szó 1988. január 2., szombat Sűrű fillér, ritkább forint Számok és sült malac Várhatóan a tavalyi árbevétele hétszázötven millió forint lesz a Soproni Áfésznek. Fennállása óta ilyen nagy nyereséggel még nem zárt gazdálkodási évet a fogyasztási és értékesítő szövetkezet, hiszen a tervezett húszmillióval szemben feltehetően huszonnégyhuszonöt millió forint nyereséget jegyezhetnek majd. A szövetkezet elnöke úgy fogalmaz, mindezt igen kemény munkával érték el, szerény árpolitikával, sűrű fillérrel, ritkább forinttal. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek ötezerkilencszáz tagja és négyszázkilencvenhárom dolgozója van. A tavalyi esztendőben két új boltot nyitott az áfész, a legutóbbit nemrég a Budapesti VIIXÉRT-tel közösen. Az üzletben erős- és gyengeáramú villanyszerelési anyagok, kábelek, csatlakozók, elosztók vannak. A bolt novemberi forgalma ismert, másfél millió forint. Jó eredményekre koccinthattak szilveszterkor a dolgozók, a tagok közül azok is, akik az év utolsó napját a megszépült Szélmalom vendéglőben töltötték. A legszerencsésebb vendég választási malacot vihetett haza, akit pedig a Fortuna elkerült, az bánatában a felszolgált sült malacból csipegethetett. Az utolsó piacnap Csöndes búcsú Az élő liba kilója száz forint. Nem olcsó, de nagy előnye, hogy még benne van a mája. A kakast száznyolcvanért, a tyúkot százötvenért adják. A tojás darabja három forinttól három harmincig kapható, attól függően, hogy ki tyúkja tojta. Van alma húsz forintért és van zöldség, savanyúkáposzta, sütőtök, túró, házi tejföl. A győri Dunakapu téren, az év utolsó piacnapján tulajdonképpen minden van, ami egy jó háziasszonynak szilveszter előtt kell. Nem az árusok, nem az őstermelők hibája, hogy még sincs nagy forgalom. A jó háziasszonyok többsége otthon maradt. A kacsaárus Berta Józsefné, aki Sakarópátkáról utazott portékájával az évbúcsúztató győri vásárba, tudja a lassú piac okát is. Kevés a pénzük az embereknek. A felügyelő, Horváth Károly is forgalmasabb piacra számított a tavaszias utolsó szerdán, de véleménye szerint az egész esztendő rendkívül sikeres volt. A Dunakapu téri piac, a két vásárcsarnok, a két virágpiac, a rongyospiac, a malacpiac, az autópiac, sőt még a sokak által szidott nagybani piac is jó évet zárt. A kínálat mindig nagyobb volt, mint a kereslet, a vásárlók mindig elégedetten térhettek haza, s végül is ez a legfontosabb. S hogy mit hoz a jövő? Az élelmiszerpiacokon több lesz az áru, az adókedvezmények termelésre, tenyésztésre ösztönzik az embereket, s a nagyobb kínálat, a versenyhelyzet talán az árakban is meglátszik majd Bandler Endre győri kistkereskedő egyetlen piacnapról sem hiányzott az esztendő során, tehát több mint százszor állította fel a sátrát a Dunakapu tér szélén. Ruhákat árul és már most tudja, hogy jövőre mi mennyibe kerül. Egy farmernadrág, amelyre most az ezeregyszáz forintos ár van kiírva, jövőre kilencszáznyolcvan forint lesz. A téli bébi kezeslábas most kilencszáz forint, január elsejétől jelentősen emelhető. A baj csak az, hogy a régi ár is elég borsos volt. Az esztendőre egyébként Bandler Endre sem panaszkodhat. A decemberi felvásárlási láz a kiskeres- kedelemre is jótékony hatással volt, kisöpörhették a raktáraikat a vásározók. S hogy mit hoz a jövő a kiskereskedőknek? Annyi bizzonyos, hogy január első szerdáján is hajnalban nyit a győri piac. g. i. HIHHFÖLD 3