Kisalföld, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-22 / 118. szám
4 Hamisított „Pumák” Hatezer darab hamis Puma márkajelű szabadidőruhát foglalt le a rendőrség az utóbbi hetekben. A vizsgálat még nem zárult le, de az máris bizonyos, hogy a termékeket két magyar vállalat importálta a dél-koreai Kolon, illetőleg az indonéziai Nuage cégtől. A Pumának nevezett termékeket 81 magyar boltban foglalták le. E cikkeket a már említett két távol-keleti cég gyártotta. A hamis Puma rendkívüli hasonlóságot mutat az eredetivel. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a dél-koreai és az indonéziai cég valóban szállít a Pumának alapanyagot és készterméket, s az eredeti műszaki leírás, illetőleg a gyártástechnológia ily módon rendelkezésükre áll. A Puma Rudolf Dassler Sport AG. és a magyar Marie-Modell Kereskedelmi és Ruhaipari Kisszövetkezet tavaly június 15- én kötött egymással szerződést. Ennek értelmében a Marie- Modell nemcsak hazánkban, hanem többek között az egész szovjet piacon jogosult a Puma sport- és szabadidőruházati termékek gyártására, gyártatására és forgalmazására. A mározott termékeken egyébként 17 megkülönböztető jegyet helyeznek el. A Marie- Modell évi 84 millió forint értékű márkát fizet a magyarországi forgalmazás licencdíjaként, a gyártott mennyiségtől függetlenül. A Marie-Modell a Pumával kötött szerződés alapján december óta havonta 32 millió forint értékben gyárt, gyártat és forgalmaz mintegy 60 féle Puma modellt. A mostani Puma hamisítási ügy különösen kellemetlen, és gazdaságilag is káros a Marie-Modellnek, mert finanszírozói - a FER és az Intertriál - visszavonták ajánlataikat. Figyelnek ránk kell a jó információ A hölgy jól beszélt németül, szerbül, olaszul és magyarul. Egy itáliai, szakmai tanácskozáson szinkrontolmácskodott. Bevallom, irigyeltem a nyelvtudását, amellyel nagy biztonsággal mozgott a magyar nyelv nehezen járható ösvényein is. Az egyik szünetben, mivel nem hagyott nyugodni az újságíró ösztön, megszólítottam a kevéske nyugalmat békésen élvező assszonyt. Talán öt percig ha beszélgettünk, de sok érdekes tapasztalattal gazdagodtam. Mert gondolná-e Ön, kedves olvasó, hogy valaki, aki négy nyelvet perfekt beszél, amiatt bánkódik, hogy nem tanult már meg egy ötödiket. A hölgy ugyanis ezt tette. “ Nézze, - mondta - ha tudnék valamilyen afrikai, vagy távolkeleti nyelvet, az lenne az igazi. Abból még meg is lehetne élni.” Talán érthető, hogy kissé furcsálkodva, kissé irigykedve hallottam a fenti mondatokat, tudatában annak, hogy cseréptetős hazámban négy nyelv alapos ismeretével már jóformán csodaszámba megy az emberfia. Kiderült, hogy a hölgy Jugoszláviában született, s ott mintegy szórakozásból tanulta meg az említett nyelveket. Végül Itáliába került férjhez és már ott is él hoszszú esztendők óta. - Örülök annak, ha ilyen lehetőségem adódik, mint a mostani -jegyezte meg. - A családnak jól jön a kis mellékkereset, nekem meg a kikapcsolódás. Mert higgye el, a háziasszonyok sorsa nem is igazán kényelmes, nem is irigylésre méltó! Először nem akartam hinni a fülemnek, de néhány mondat után bebizonyosodott: a négy nelven beszélő hölgy valóban háziasszonykodik. - Itt Olaszországban nem vesznek fel azért dolgozni egy tolmácsot, mert évente tíz, húsz alkalommal szükség van a nyelvtudására - magyarázta. - Inkább ha munka akad hívnak. Amenynyiben nemet mondok, azonnal van a helyemre két, három másik jelentkező. Szerencsére néha egy-egy kis cég információgyűjtéssel, fordítással is megbíz. Nem értettem a fenti mondatot. De némi beszélgetés után kiderült, hogy Olaszországban több olyan cég is tevékenykedik, amelyik külföldi országok gazdasági információgyűjtését tekinti feladatának. Mielőtt valamelyik nagyobb olasz vállalat üzletet köt, tájékozódik az adott országban lévő gazdasági folyamatokról és esetleg információkat szerez egy-egy cég működéséről is. Ezek birtokában azután sokkal egyszerűbb és hatékonyabb a tárgyalás, biztonságosabb az üzletkötés. Hogy miért jutott eszembe mindez? Nemrégiben egy magyar kisvállalatnál jártam, ahol éppen külföldi érdeklődők tartózkodtak. A vállalat vezetője egy szerény képességű tolmács segítségével próbálta meggyőzni leendő partnerét. Ám jópárszor kínos értetlenségbe fulladt a beszélgetés. A tárgyalás végén csöndben megkérdeztem a magyar cég vezetőjét, mit tud külföldi partneréről, illetve az adott ország gazdasági viszonyairól. Kiderült, majdnem semmit. De ő megbízik a külföldi érdeklődőben. És ez szép dolog. Ám jó lenne tudni, mennyibe került országunknak ez a fajta bizalom és mennyibe fog kerülni a jövőben is a jelenleg még meglevő információhiány. Most, amikor egyre-másra alakulnak a különféle magánvállalkozások, valószínű elkelne és jól megélne nálunk néhány olyan cég is, amelyik az olasz modellhez hasonlóan külföldi információszerzéssel foglalkozik. Még akkor is, ha hazánkban ritkán vannak alkalmi fordításokat is szívesen vállaló, négy nyelven beszélő háziasszonyok. Németh Endre iMLPÖLD 1990. május 22., kedd Mire való egy hétvégi ház? Pihenésre. És mire való a vendég- illetve csónakház? Felüdülésre. De van-e még ilyen lehetőség? Egyáltalán mire használják ezeket a nem kis pénzből fenntartott, általában vállalatok tulajdonát képező létesítményeket? Egyik szép, másik csúf... Dunaparti csónakházak Körsétámat a győri, Kálóczy tér felöli oldalon, az 1956-ban épült Lenszövő csónakházban kezdtem, amelybe már a Rekord is betársult. Cseh Béláné megbízott gondnok seprűvel kezében sürgött-forgott, a nyárfapihéket kergette le a teraszról. Tőle tudom, hogy a viszonylag kis alapterületű, mindössze futballpálya nagyságú területen lévő épületben nagyterem, pihenőhelyiség, zuhanyzók és büfé, kint lábteniszpálya, asztalitenisz- és rexasztal található. A létesítmény idényjelleggel tart nyitva. Hétvégeken a vállalati dolgozók nagy számban és szívesen keresik fel a kikapcsolódásnak ezt a formáját választva. Az épületet egyébként nem vállalati dolgozók is látogathatják, legalábbis a büfét. Tovább sétálva a gyaloghtdon, a szigeti oldalon található az Allegro Szolgáltató Kft. vendégháza. Az épületnek a közelmúltban fejeződött be a rekonstrukciója, gázfűtésre tértek át az eddigi termálvizes helyett. A felújítás során kicserélték a cső- és villanyvezetékeket és belülről teljesen tatarozták. A munkák után a KÖJÁL konyha működését is engedélyezte. Jelenleg 4 szobában panziószerűen tudnak szállást is nyújtani az ezt keresőknek. Egy átlagos kánikulai hétvégén 300-350 ember egyszerre történő befogadására alkalmas a 2000 négyzetméteres terület és a rajta lévő helyiségek (egy 90 személyes nagyterem, egy 50 fős kisterem, a mellékhelyiségek, a raktárak, a büfé). A létesítmény egész évben látogatható, de természetesen a nyári csúcsra készülnek itt is. Június elsejétől gyermekétkeztetést vállalnak felügyelettel, iskolai napközit indítanak. Lehetőség van a saját úszómedence használatára és vízi kirándulást is szerveznek a saját kikötőből, saját hajóval. Ezeket Olajos István gondnoktól tudtam meg. A Győr Városi Tanács csónakházában (a volt ETO II vízitelep) sokáig a vagongyári természetjárók tanyáztak. A telepet és az épületeit a gyár 30 évig használta és csak a legszükségesebb javítgatásokat végeztette el. Tanácsi kezelésbe 1988 év végén került. A felújítása most van folyamatban, az épület földszinti belső része már teljesen kész. Tavaly bevezették a termálvizet és rendbehozták a csónaktárolót is. A rissz-rossz faépületet majd lebontják, a medencét megtisztítják és már termálvízzel töltik fel - mondotta Gauzer Miklós gondnok. (Az igazsághoz tartozik, hogy lehangolóan csúnya látványt mutat a többi mellett ez az elhanyagolt, lepusztult külsejű építmény.) E csúfság ellentéte a mellette lévő Rábatext csónakház. Az épületet 5-6 éve újították fel teljesen és ekkor bővítették. A kétszintes létesítményben a két helyiség az emeleten (tanácsterem és klubszoba), a földszinten büfé, zuhanyzók, öltözők találhatók. A csónakház a vállalati dolgozók felüdülését hivatott szolgáini, azonban nem zárkózik el a családtagoktól és vendégeiktől sem. Megtudtam Molnár Béla gondnoktól, hogy a Rábatextben történt átszervezések nem érintették a csónakház tulajdonjogát. Nem cserélt gazdát, továbbra is maradt vállalati kezelésben, de úgy, hogy a leányvállalat és a kft.-k is hozzájárulnak a fenntartáshoz. A körülbelül 3000 négyzetméternyi területen egyegy forró nyári napon 400- 500 ember fordul meg, hétvégeken még több. A szépen gondozott parkban termálvizes medence, gyerekmedence, mászóka, hinta, homokozó várja a nebulókat. Körsétám utolsó állomása a Richards vízitelepe volt. Ennek környékén kaotikus állapotok uralkodnak, töltésépítés címén. A volt Richards-sportegyesületek már régen kiköltöztek az épületből. Este 10 óra tájt énekszó és Érsek Béla üzletvezető fogadott. Elmondta, hogy a létesítményben italmérés működik, betéti társulás formájában üzemel most a csónakház. A sport- és a klubélet teljesen megszűnt. A 250 négyzetméteres épületben két nagyon szépen rendbehozott terem, söntés, iroda, raktár, konyha és a Mosoni-Dunára néző terasz található. A konyha jelenleg nem készít ételeket, strandot nem lehet kialakítani, mert a víz mélysége ezt nem teszi lehetővé, itt található ugyanis a hajózóút. Zs. D. GoldStar AKCIÓ ! GOLDSTAR elektronikai termékek bemutatója és ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁRA május 22-től 31-ig, a PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN (Győr, Árpád út 44.) Nyitva: naponta 9-18 óráig, szombaton és vasárnap 8-12 óráig. AJÁNLATUNK: Színes televízió (51 cm-es képátmérővel, távirányítóval) 31.500,- Ft, Színes televízió (36 cm-es képátmérővel, távirányítóval) 23.500,- Ft, Video képmagnetofon (távirányítóval) 29.900,- Ft, Video lejátszó (távirányítóval) 22.500,- Ft, Video lejátszó (távirányító nélkül) 19.900,- Ft, Mikrohullámú sütő (28 l-es forgótányéros) 26.900,- Ft, Egy- és kétkazettás sztereo rádiósmagnó 500-1.500,- Ft-os árengedménnyel! Magnó és videokazetták reklámáron! ÖNT IS AJÁNDÉKKAL VÁRJUK, HA NÁLUNK VÁSÁROL! Pagoda Kereskedelmi Kft. Győr Kiszolgáltatva Az ember hívja a szerelőt és vár. No, nem azonnal, előbb kivárja a megjelölt napot. Bámulja a sötét képernyőt, s azon elmélkedik, hogy nem is hiányzik igazán a televízió. S azon, hogy miért Győrött kellett mosonmagyaróvári létére bejelenteni színes Videoton készülékét. Dél körül már kissé ideges, telefon után nyúl, de foglalt a szám. Aztán megnyugszik. Hiszen a szabadság neki is pénz. A vonal végén megnyugtatják, jöttek volna ők, csak nincs fölírva a cím. A név és város meg ugye nem elegendő. Az ember ezt belátja, s azt is, hogy majd egy újabb hét múlva. De akkor aztán jönnek! Az ember későn érő fajtából való, csak harmadnap jut eszébe, hogy az újabb nap szabadság. És megnézeti a készüléket egyik ismerősével. No persze jól tudja, ezzel elveszítheti a garanciát. De pár perc, s a tévé működik. Újabb telefon, megköszönik, hogy lemondta a munkát, s fölvilágosítják, jól tudja, garanciális készüléke így már nem az. Várni kellett volna. Türelmesen. A szolgáltatásra. De az ember már megtanulta az igekötő használatát, s jól tudja, a szolgáltatás és a kiszolgáltatottság között nagy a különbség. Ahogyan az utca nyelve mondja: zongorázni lehetne. (Böröndi)