Kisalföld, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
1990. június 1., péntek POLITIKAI NAPILAP XLV. évfolyam 127. számára: 4,30 Ft Európa 1992 után Győri üzletház a világkiállításra Az Alpok-Adria Munkaközösség tartományi gazdasági kamaráinak elnökei 10., jubielumi találkozójukat tegnap és ma Győrben tartják. A nagyszabású rendezvényre a megyeszékhelyre érkezett Felső-Ausztria, Burgenlandi, Stájerország, Karinthia, Jugoszláviából Horvátország és Szlovénia, Olaszországból Beneto, Lombardia, Friuli- Venezia- Giulia, továbbá Süd-Tirol- Alto-Adige és Trentino tartományok kereskedelmi kamaráinak elnökei továbbá a szervezetek titkárai, illetve főtitkárai. A tartományokat 2-5 tagú küldöttségek képviselik, összesen 50-en. A házigazdák szerepében az Észak-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara, illetve a Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara küldöttségei. A tartományi kamarai elnökök tegnap délelőtt a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár kereskedelmi központjában az Európai Gazdasági Közösség egyik magas rangú gazdasági-pénzügyi szakértőjének, dr. Silvano Presa előadását hallgatták meg Európa 1992 után témakörben. A rendezvényen részt vett Kárpáti Ferenc, a Rába MVG nemrég kinevezett vezérigazgatója és Balogh József győri tanácselnök. A vendégek délután szigetközi hajókiránduláson vettek részt, majd fogadást adott számukra Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke. - Tavaly ilyenkor Linzben, a kilencedik találkozón hívtam meg a tartományi gazdasági kamarák elnökeit - mondja dr. Kiss László, az Észak-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara elnöke. A magas rangú kamarai küldöttségek látogatását szeretnénk felhasználni a régió megismertetésére és megnyerni őket egy számunkra nagyon fontos ügy számára. A Világkereskedelmi Központok Szövetségének a földkerekségen 206 üzletháza van. Magyarországon viszont nem található, a legközelebbi Bécsben van. Az az eltökélt törekvésünk, hogy a Bécs-Budapest Világkiállításra álljon a győri üzletház. A bécsi központ igazgatója, Georg Katz úr és sokan mások támogatják az ügyet, melynek megvalósítására alapítványt hoztunk létre. A rendezvény alkalmából két osztrák tartományi kamarai elnököt kérdeztünk. - Dr. Kiss László úrban nyitott, európai látókörű kollégát ismertünk meg, ezért került a jubileumi találkozó Győrbe - mondja Rudolf Trauner, a linzi kamara elnöke. - Örömmel fedeztem fel Győr és az osztrák városok közti számos hasonlóságot. Itthon érezzük magunkat. - Nemrég még Magyarország és Nyugat között átjárhatatlan volt a képzeletbeli híd - mondja Straiser úr, a grazi tartományi kamara elnöke. - Nos, most egycsapásra ledőltek az akadályok, ha ma valami nehezíti a közeledést vagy inkább az együttműködést, akkor az a még Magyarországon megjelenő bürokrácia. Ami az Észak-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara aktivitását jelenti, egyebek mellett a mostani találkozó megszervezésében, azt rendkívül nagyra értékelem. F. J. A kisvállalkozásoké a jövő Irány a piac Mi kell manapság egy vállalkozáshoz? A tettrekészségen kívül némi tőke, no és telephely. Ha ez megvan, akkor keress külföldi (lehetőleg nyugati) társat, mégpedig olyant, aki már jelen van a piacon. Azután találd meg a megfelelő, lehetőleg hiánycikknek számító és így jól eladható terméket. Majd vásárolj célgépeket vagy vegyél bérbe, és indulhat a termelés. A gyakorlatban azért ez nem ilyen egyszerű, de ha a cégbíróság bejegyezte a vállalkozást, akkor már semmi sem mentheti meg a munkától. A Konkoord elnevezésű győri kisszövetkezet és az osztrák illetőségű FelberOttman cég alakította meg tavaly novemberben győri székhellyel és 2 milliós tőkével (fele schillingben) az Euro-Elektronik Korlátolt Felelősségű Társaságot. A vállalkozás mára már 27 embernek ad munkát és fizetést. Az alkalmazottak, többségükben nők 16-tól 50 éves korúak. Szigorú osztrák minőségi és mennyiségi szabványok szerint dolgoznak. Ehhez őket ausztriai tanfolyamon készítették fel - mondotta Németh Róbert a kft. ügyvezetője. A német nyelvet házi tanfolyamon fogják majd oktatni a közeljövőben. Az Amadé utcai 250 négyzetméteres bérelt műhelyben elektromos kábelek gyártásával kezdték el a tevékenységüket. Ebből az autóipar részére, szinte az összes NSZK-autógyárnak (legtöbbet a Volkswagennek), szállítanak a szórakoztató elektronikai ipar részére átjátszó kábeleket és panelokat (legnagyobb megrendelőjük a Philips), a számítástechnika számára nyomtató- és átjátszókábelek 190 fajtáját készítik itt. A Konkoord kisszövetkezet eredetileg iroda- és másológépek javításával, eladásával és mezőgazdasági kisgépek javításával foglalkozik. Az osztrák partnerekről Németh úr elmondta, hogy a cégnek két tulajdonosa van, Felber úr, aki burgenlandi, és 100 fős elektronikai üzeme van. Nagy bedolgozói hálózata van, és természetesen egész Európára, de Japánra, Távol-Keletre és Észak-Amerikára is kiterjedő piaccal rendelkezik. Ottman úr bécsi illetékességű menedzser, a munkamegosztásban az alkatrészbeszerzésekkel törődik. Az Euro-Elektronika kábel- és panelgyártáson kívül számítógép-összeszerelést is végez, de lépéseket tett már az orvosi gépek magyarországi értékesítésére is, a magyar tesztelés már folyamatban van. Emellett szeretnének a vagyonvédelmi eszközök közvetítésébe és az alkoholfogyasztást tesztelő készülékek hazai árusításába is befolyni. A kft. anyagi ügyeiről Németh úr elmondta, hogy a gyártásból és a kereskedelemből még az idén 7-10 milliós (schillingben) forgalmat szeretnének lebonyolítani. Zs. D. Csemege csirkeláb Olvasóink telefonos észrevételeit hallgatom. Egyikük arról panaszkodik, hogy a közelükben immár napok óta építenek egy játszóteret. Öt-hat munkás téblából ott, de közülük általában egy, ha dolgozik. Ezért jutott ide ez az ország, állapítja meg olvasónk. Még ugyanaznap másik telefon. - Oda jutottunk -jegyzi meg egy férfi -, hogy a nyugdíjasok manapság már csirkelábért állnak sorba. És más húst csak sátoros ünnepeken engedhetnek meg maguknak. Eszembe jut. Éppen a napokban olvastam arról, hogy Hongkongba külföldről nagy mennyiségű csirkelábat exportálnak. Ott ugyanis oldalas darabokkal együtt sütve ez nagyon finom ínyencségnek számít. Esténként a korzón habzsolják a fiatalok. No és eszembe jut, hogy Hongkongban már csaknem a japánihoz hasonlító munkamorál van. Ott aligha nézik öten, hogy egy dolgozik. S lám, ők még a csirkelábnak is örülnek. Hiába, ízlések és pofonok különbözőek. Milyen kár, hogy nekünk csak ez utóbbiakból jut egyre több, ne. Az Országgyűlés módosította a földtörvényt Az állami ingatlanokat nem lehet elkótyavetyélni A parlament működési „menetrendje” Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott tegnap a parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A Házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30- kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. A bejelentés vélhetően találkozott a képviselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Országgyűlés, szinte „egymásba értek” a plenáris ülések. Az áldatlanná váló helyzet rendezéséről a Házbizottság sürgősséggel tárgyalt azért, hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált tanácskozási rendnek, biztosítva így a parlament folyamatos működését. A csütörtöki ülésnap indításakor bejelentett rend szerint a képviselők keddenként - az ebédszünetet követően - az interpellációkkal és a kérdésekkel foglalkoznak majd. Az Országgyűlés bizottságai - szükség szerint - szerdán és csütörtökön üléseznek, a plenáris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. A plénum munkarendjéhez hasonlóan 10.30-kor kezdik tanácskozásaikat, hogy a képviselők előtte részt vehessenek a parlamenti pártfrakciók munkájában is. A pénteki nap a képviselők parlamenten kívüli feladatainak elvégzésére szolgál. Mindezen kívül a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő, azaz a javaslat bizottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják majd. Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: az Országgyűlés a földtörvény módosításának előző napon félbeszakadt vitájával folytatja munkáját. A továbbiakban többé-kevésbé a tervezett tárgysorozatnak megfelelően kerülnek sorra a témakörök: a képviselők megvitatják a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló, illetve a volt egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával foglalkozó törvényjavaslatokat. A benyújtott önálló indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdéseket csak a következő ülésen tűzik napirendre. Az alkotmány módosításának kérdésével az előzetes elképzelésektől eltérően csak a jövő hét keddjén foglalkoznak a honatyák. Másfél nap elteltével, sokkal inkább ügyrendi és politikai szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslatról vitázva, az Országgyűlés 266 egyetértő, 3 elutasító szavazattal, 27 tartózkodás mellett elfogadta a földtörvény módosításáról szóló, s az állami ingatlanok elkótyavetyélését megakadályozó tervezetet. A törvényjavaslat részletes vitája és az ebédszünet végül is oda vezetett, hogy a benyújtott öt módosító javaslatból hármat visszavontak, egyet a plénum utasított el, egyet pedig elfogadtak a képviselők, így végül is csaknem eredeti formájában született meg a törvény. Ennek lényege, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát, kezelői jogát átruházni vagy megterhelni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a megyékben és a fővárosban létrehozandó vagyonellenőrző bizottságok engedélyével lehet A törvény kivételt tesz a lakóház építését szolgáló telkek magánszemélyek részére történő eladásakor, vagy ha a lakóházakat a bérlők kívánják megvásárolni, illetve a rendelkezés nem terjed ki az Állami Vagyonügynökség, továbbá a PM zárolt állami vagyonkezelő és hasznosító intézményének hatáskörébe tartozó ügyletekre. Hatálya kiterjed viszont a folyamatban lévő ügyekre is. (Folytatás a 2. oldalon) az ülés szünetében. Parlamenti jegyzet A közjátékoktól sem mentes, virágnyelven előadott minősítésekkel tarkított e heti második munkanapjának délelőttjén a parlament végül is csak egy kérdésben mutatkozott egységesnek, nevezetesen abban, hogy az új földtörvény megszületését biztosító s a jelenlegi állapotot egyszersmind rögzítő törvényjavaslatot minél gyorsabban törvényerőre kell emelni. Ám azt, hogy ennek mi az útja-módja, abban a kérdésben már jelentősek voltak a nézetkülönbségek. Hiába hivatkozott egy levélrészlet felolvasása ürügyén a parasztság érdekeire Torgyán József, mondandóját nem kísérte osztatlan siker. Nem csoda, hiszen az mindenképpen tény, hogy a földtörvényt a Tisztelt Ház tagjainak döntő többsége mielőbb szeretné hatályba léptetni. Mégis, mi az oka ennek az immár időnként kínos huzavonának? Ezt kérdeztem meg dr. Kertész Zoltántól (SZDSZ), aki mint az agrárágazatban dolgozó, gyakorló szakember láthatta a véleménykülönbségek okát. - Egy nagyon érdekes dolgot említek, s ezt követően sok minden érthető lesz - mondta. - Amikor az új parlament létrehozta a szakbizottságait, az volt a rendezőelv, hogy lehetőleg kevés számú bizottság dolgozzon, különböző szakemberek bevonásával, a plenáris ülés elé kerülő törvényjavaslatok kidolgozásán. Lett is ebből egy kis gond: ma már kimondhatatlanul hosszú nevű bizottságaink vannak, tükrözve a szándékot,hogy a munka ölelje fel a törvényhozás és az élet egész területét. Furcsa paradoxon, hogy most, amikor már hosszú órák óta folyik a földtörvény vitája, rá kell jönnünk: a magyar parlamentnek nincs mezőgazdasági munkabizottsága. Egy ilyen jelentős mezőgazdasági termelést folytató országban ez az ágazat meghatározó. Szerintem most érezzük a pontos, körültekintő, valamennyi részletkérdésre kiterjedő előterjesztés hiányát. K. M.