Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-29 / 255. szám
4 KISALFÖLD HAZAI KRÓNIKA 1992. október 29., csütörtök Keresztes K. Sándor és a diplomáciai testület Dunakilitin Vészhelyzet a Szigetközben Minden csepp vízért küzdenünk kell! (Folytatás az 1. oldalról.) Keresztes K. Sándor elöljáróban a polgármesterekkel találkozott. Az önkormányzatok vezetői aggodalmukat fejezték ki a kialakult helyzet miatt, mint mondották, vészhelyzetbe került a Szigetköz. A Felső-Szigetközben élő emberek mindvégig a régiónkban életre hívott ad hoc bizottság megoldási javaslatát támogatták. Ezzel szemben szerintük az országos politikában a C variáns lekicsinylése, a papírtigris-elmélet vált mérvadóvá. Súlyos hiba volt az is, hangsúlyozták, hogy kiengedtük kezünkből a vízkormányzás lehetőségét, és nem számoltunk a dunakiliti duzzasztómű ökológiai céloknak alárendelt működtetésével. Ugyanezt az álláspontot képviseli dr. Tóth János biológus is. Szerinte minden csepp vízért küzdenünk kell. A diplomatákat Keresztes K. Sándor tájékoztatta a vízlépcső múltjáról és a kilalkult helyzetről. Elmondta, miért függesztette föl Magyarország az építkezést, és később miért következett be az egyoldalú szerződésbontás, majd ismertette a C variáns lényegét. A C, mint mondotta, nem teszi lehetővé még azokat a kárenyhítő beruházásokat sem, amelyeket az eredeti terv tartalmazott. A miniszter úgy vélte, ha néhány héten belül nem történik a Szigetközben érdemi javulás, fennáll a veszélye annak, hogy visszafordíthatatlan károk keletkeznek. Példának mondta, hogy ha a talajvíz csökken, később szinte lehetetlen lesz az eredeti szintre fölemelni. Ezért is szükség lenne további tárgyalásokra a két ország között. Kertész József, a szigetközi szakaszmérnökség vezetője a Kisalföld kérdésére elmondta, hogy a vízügyi igazgatóság október 20-án figyelőszolgálatot állított fel, most hétfőtől pedig készültséget tart. Ha a szlovákok adnak vizet, megpóbálják a mentett oldali élővizek szintjét tartani, amíg csak lehet. Az alacsony ártéren erre már sokal kisebb az esély. Most látszik csak igazán, milyen nagy szükség lenne a félbehagyott vízpótló rendszerre, mondotta a szakaszmérnök. A diplomaták a dunakiliti duzzasztóműtől Rajkára utaztak, és a régi határőrlaktanyánál ismerkedtek a jelenlegi helyzettel. A politikusok a program végeztével a légkondicionált luxusbuszokon visszautaztak a fővárosba. A szigetközi ember itt maradt megcsapolt Dunával, kétségekkel. Nyerges Csaba Meghalt a paksi sztrájkoló A szekszárdi kórházban meghalt Lónk Péter, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vegyésztechnikusa, aki a közelmúltban éhségsztrájkot folytatott, tiltakozásul az erőműben történt vezetői kinevezések ellen. Lőrik Pétert a hét elején eszméletlen, sokkos állapotban szállították a mentők a kórházba. Súlyos cukorbeteg volt, a kórházban ennek megfelelően kezelték, de már nem tudtak rajta segíteni. Göncz Árpád a médiaügyről Az államfő médiaüggyel kapcsolatos alábbi nyilatkozatát a köztársasági elnök sajtóirodája tegnap délután juttatta el az MTI-hez: „Sajnálattal értesültem róla, hogy a kormánynak és a hat pártnak az általuk megállapított határidőig, az általuk meghatározott kérdésekben - a Magyar Rádió, a Magyar Televízió lehetséges elnök- és alelnökjelöltjei körének informális felmérésében, a médiatörvény még vitatott pontjaiban - nem sikerült teljes körű egyetértésre jutniuk. Mégis bízom benne, hogy a kormányzat bölcsessége és a pártok építő szelleme lehetővé teszi a tárgyalások folytatását. A tárgyalások ténye ugyanis a kormányzat, a koalíciós pártok és az ellenzék egyetértésre törekvő szándékának olyan bizonyítéka volna, amely önmagában is alkalmas a jelenlegi túlfűtött politikai hangulat csillapítására. A döntés természetesen a tárgyaló felek kezében van. Ez nem változtat azon, hogy a miniszterelnök úrral, folyamatos munkakapcsolatunk során, szándékomban áll újólag megbeszélni a médiaügy jelenlegi állását és lehetséges megoldásait”. A LIGA vezetői a Kühnében (Folytatás az 1. oldalról.) - Minek köszönhető a LIGA vezetőinek meghívása? - kérdeztük Mészáros Istvánt, a Független Szakszervezetek helyi csoportjának vezetőjét. - A jelenlegi kiéleződött helyzetnek. A Független Szakszervezetek megfogalmazta a dolgozók követeléseit, és azt eljuttatta a vállalat vezetőihez. A válasz támadás és fenyegetés volt. Az igazgató a szeptember 30-i kibővített testületi ülésen visszautasította az előterjesztés hangnemét. A kialakult helyzetben szükségesnek tartottuk, hogy a LIGA vezetői személyesen győződhessenek meg a helyzetről. -Mit tapasztaltak a Kühnében?- tettük fel a kérdést Horn Gábornak, a LIGA megbízott elnökének. - Egy nagy hírű gyár agóniáját láthattuk. Folyamatban van az értékek kimentése, az Állami Vagyonügynökség segítségével a cég volt vezetői a szomszédos telephelyen egy versenytársat hoztak létre. A dolgozók az alapvető tájékoztatást sem kapják meg, a szakszervezetek között pedig nincs együttműködés. Úgy látom, hogy a vállalat vezetése még szítja is az ellenségeskedést. Megfogalmazódott az igény egy munkásgyűlés szervezésére, ahol a vállalat vezetőinek be kellene számolniuk arról, mit tettek eddig, és milyen lépéseket terveznek. Ezt, ha kell, akár ki is lehet kényszeríteni, ha az Állami Vagyonügynökség egy képviselője és független szakértők is részt vesznek a gyűlésen. A bérkövetelések megvalósításához a szakszervezeteknek össze kell fogniuk, ha kell, a vezetők helyett a tagsággal kell beszélni. -Milyen támogatást tud adni mindehhez a LIGA? - Szakértőinkkel segíthetjük a munkásgyűlés szervezését, privatizációs szakértőnk több ízben járt már a gyárban, a felmerülő jogi kérdésekre pedig Győrből adhatunk gyors választ. Országos szinten azt kell elérnünk, hogy az 1992-re vonatkozó gazdasági és szociális megállapodások már tartalmazzák: a privatizációban a legfontosabb a munkahelyek megőrzése. A LIGA vezetői helyi képviselőjükkel együtt a beszélgetés után a Kühne vezetőivel találkoztak, hogy próbát tegyenek a két fél közötti közvetítésre. Mészáros Gábor ítélet a Györkös-perben A bíróság politikailag nem értékelt (Folytatás az 1. oldalról.) Ahogy a bíró megállapította, a vádlottakat nem lehet azzal terhelni, hogy szervezkedésük a hatalom erőszakos megdöntésére irányult volna. A Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport valójában családi vállalkozás volt, ábrándokkal, álmokkal, a csoport tagjai azonban erőszakot nem alkalmaztak. Nem a bíróság dolga volt annak megállapítása, hogy mennyire reális vagy se a csoport politikai törekvése. Azt viszont dr. Laczó Gábor tanácsa megállapította, hogy a csoport által megjelentetett Új rend című újság írásaival elkövette a közösség elleni izgatást, és ezek alkalmasak voltak a törvény megfogalmazása szerint nép, felekezet, faj, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen irányuló gyűlöletkeltésre, illetve uszításra. Azt is megállapította a bíróság, hogy a fenti újság terjesztésében Györkös István elsőrendű vádlott nem vett részt. Györkös István volt a családi csoport életre hívója, irányítója, egy kivételével valamennyi plakát kiragasztásában részt vett. Azt is megállapította a bíróság, hogy pusztán a horogkeresztes szimbólum alkalmazása nem jelent izgatást, csak feliratokkal együtt válhat arra alkalmassá, így a csoport nem valamennyi falragaszát minősítette a bíróság törvénysértőnek. A lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés vádja bizonyított volt, hiszen ezeket az eszközöket lefoglalták. A vádlottak magyarázata szerint, fenyegetve érezték magukat, ezért tartották a fegyvereket, ez azonban engedély nélkül törvénytelen. A Győri Városi Bíróság dr. Laczó Gábor tanácsa Györkös István elsőrendű vádlottat közösség elleni izgatás és lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűntette miatt egy év börtönre ítélte, annak végrehajtását azonban öt évre felfüggesztette. A másodrendű vádlott, Györkös Kolos ítélete azonos megítélés után négy hónap börtön, egyéves felfüggesztéssel. A harmadrendű, ifjú Györkös István a bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt, a közösség elleni izgatás bűntettében találták bűnösnek, az ítélet próbára bocsátás. Az ötödrendű Nagy Lászlót, aki jelenleg katona, tízezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, közösség elleni izgatásért és lőfegyverrel való visszaélésért. A negyedrendű Hegedűs Balázst a bíróság felmentette. Az ítélethirdetés után az ügyész, valamint az elítéltek három nap gondolkodási időt kértek. Ferenczi József A fő téma még mindig az incidens Országgyűlési összefoglaló Az október 23-i Kossuth téri incidens „kommentálása” az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésének kezdetén is mintegy kétórás vitát igényelt. Elsőként Boross Péter belügyminiszter válaszolt napirend előtti felszólalásban a Kossuth téren történtekkel kapcsolatos ellenzéki reagálásokra. Mint elmondta: nem több, mint hat-nyolc fiatal viselt a ruháján fasiszta jelképeket, s a téren a skinheadek száma sem haladta meg a 60-70-et. Boross Péter hátsó politikai szándékot vélt felfedezni az esetet követő felzúdulás mögött, emlékeztetett a miniszterelnököt ért hasonló inzultusokra, s elmondta, hogy a Corvin közben őt magát is atrocitás érte, beszédét azonban folytatta, s a hangosítás elnyomta a bekiabálok zaját. A miniszter elmondta, hogy október 23. előtt voltak bizonyos jelzések, a rendőrség néhány intézkedést is tett, azonban sokan olyan lépéseket várnak el, amelyeket a testület nem tehet meg a demokráciában. A határőrök részvételével kapcsolatban idézte az ünnepség szervezőjének, a BM Sajtóosztályának levelét, amelyben a határőr fúvószenekar, valamint röplap- és zászlócskaosztogatásra 50, sportruhába öltözött határőr fiatal részvételéhez kértek hozzájárulást. Füzessy Tibor, a nemzetbiztonsági hivatalt és a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ugyancsak napirend előtt szót kérve azt hangsúlyozta, hogy a hivatalnak hasonló esetekben nincs módja közbelépni vagy bármiféle rendészeti feladatot ellátni. A hosszúra nyúlt napirend előtti vitát követően az Országgyűlés - erősen foghíjas padsorok mellett - megkezdte a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár az új jogszabály szükségességét indokolva elöljáróban elmondta: jelenleg mintegy 70 különféle szociális ellátási forma létezik, ám ezek jó része egymással összerendezetlen. Az államtitkár asszony az új koncepció elemeit ismertetve rámutatott arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi lehetővé egy bőkezű szociális ellátórendszer beindítását. Mint elmondta: az előterjesztésben leírt ellátási formák mindegyike valamilyen hátrányos szociális helyzethez kötődik. Egyúttal felhívta a figyelmet a családközpontúságra, hiszen - mint mondotta - a pénzbeni szociális ellátások esetében a családi jövedelmet vizsgálják. Az előre tervezettnél mintegy félórával később, délután fél kettőkor véget ért az Országgyűlés szerdai plenáris ülése. Tekintettel a Ház határozatképtelenségére a képviselők nem tudtak dönteni az eredetileg napirendre vett törvényjavaslatokról, így az Országgyűlés megkezdte a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitáját, amelyet az ülés végén, a vezérszónokok felszólalását követően elnapoltak. Skinheadek a kapuk előtt Az MTI egyik parlamenti tudósítója szemtanúja volt annak, hogy Király B. Izabella MDF-es képviselő mintegy negyedórát beszélgetett a bőrkabátos, fekete katonai bakancsos, felnyírt hajú fiatalokkal az Országház VI-os kapuja előtt. Feltehetőleg az öt fiatal kérte a találkozót Király B. Izabellától, aki elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon a beszélgetés részleteiről. Regionális szakszervezeti bizalmi tanácskozás Győrött Föltámadhat a tenger? (Folytatás az 1. oldalról.) A tizenhárom hozzászóló az együtt-egymásért jelszó jegyében rendezett országosan immár ötödik, helyszíni találkozón egyetértettek a vázolt követelésekkel. Nagy tapsot kapott az egyik előadó, aki Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című költeményének elszavalása után a kormányt illette kritikusan a mai helyzetért, de a többiek sem bántak csínján a kormány működésének méltatásakor a szavakkal. A tanácskozás után dr. Nagy Sándort kértük meg, hogy néhány kérdésre válaszoljon. - Mi az a válaszút, amely elhangzott a beszédében? - Azt jelenti, hogy közvetlenül a szakszervezetek és közvetve a munkavállalók is válaszút előtt állnak. A rossz gazdasági körülményeket (az alacsony nyugdíjakat, a munkanélküliek, a pályakezdők gondjait, a munkavállalók alacsony bérét) vagy tudomásul vesszük és nem törődünk vele, mert a kormány is ezt teszi, vagy, ha a kormány nem hajlandó tárgyalni velünk erről, akkor komolyabban „illik” fellépnünk... -A többi szakszervezethez milyen a viszonya az MSZOSZ nek? - A korábbi torzsalkodások, viták csillapodni látszanak. Van már egy erőteljesebb együttműködési készség, ami azt jelenti, hogy a közelmúltban több közös dokumentumot fogadtunk el, így például megegyeztünk az országos szakszervezeti központok érdekvédelmi együttműködésében, a konfliktusok esetén a kölcsönös tájékoztatásban, országos méretű akció esetén az együttes fellépésben, illetve ha egy ilyen akcióban nem mindenki vesz részt, akkor sem minősítjük egymás lépéseit. Mindenért nem lehet a mai kormányt felelőssé tenni Mi függetleníthető tőle? Valljuk, hogy súlyosan demagóg az, aki az összes mai gondot a jelenlegi kormány nyakába akarja varrni. Hogy mindenért ő lenne a felelős, azt az MSZOSZ sohasem állította, mert tudjuk, hogy jócskán örökölt a gondokból. Ugyanakkor nem törvényszerű, hogy a terhek ilyen mértékben és egyszerre jelentkezzenek és azok kizárólag a munkavállalókat sújtsák. - Föltámadhat-e a tenger? -Úgy gondolom, hogy amikor egy szakszervezet mértéktartó formában emeli fel a szavát, akkor el akarja kerülni a spontán indulatoktól vezérelt tetteket. - Lesz-e sztrájk? -A győri tanácskozás döntése volt, hogy a sztrájkkal egyetértettek a jelenlévők. Megbízták az MSZOSZ szövetségi tanácsát, hogy az összes többi tanácskozáson elhangzott véleményeket mérlegelve, és a többi szakszervezettel egyetértésben határozzon arról, hogy (az enyhébbtől a legerősebb fokozatig) milyen lépéseket tegyen. Zsadányi Dezső