Kisalföld, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
1995. február 1., szerda BÚCSÚ a helyőrségtől (Folytatás az 1. oldalról) A Győri Határőr Igazgatóságnál tegnap 190 határőrnek fejeződött be 12 hónapos sorkatonai szolgálata. Sajnos, a korábbi évekhez hasonlóan, még mindig magas a munkanélküliek száma, mintegy 40-50 százalék, ehhez párosul a családok egyre romló szociális helyzete. Az igazgatóság lehetőségeihez képest e problémákon segíteni kíván azzal is, hogy a humánszolgálaton keresztül állandó kapcsolatot tart fenn a települések munkaügyi központjaival. A munkaügyi központok munkatársai a leszerelés előtti héten előadásokat tartottak a munka-, elhelyezkedési- és átképzési lehetőségekről, ezzel is megkönnyítve a civil életbe történő zökkenőmentes beilleszkedést. Ezenkívül egyszeri pénzjuttatással is segíteni kíván az igazgatóság. A leszerelők közül 181 -en összesen 716. 100 forintot vehettek fel. A juttatás 2500-tól 9700 forintig terjedt. A Sorállományú Érdekképviseleti Tanács javaslata alapján Kovács Dezső ezredes-igazgató Balogh Róbert szakaszvezetőt, a mosonmagyaróvári Hanság Határvadász Század állományából „Dicsérő elismerésben” részesítette, amelyhez az erkölcsi elismerésen túl pénzjutalom is tartozott. J. ZS. Hancz Péter szakaszvezető, aki újrakezdési segélyt kapott. AKTUÁLIS A tegnapi leszerelés apropójából találomra négy olyan embert kérdeztünk meg az utcán, akik három, kettő, másfél, illetve egy évet voltak katonák. Arról kértük a véleményüket, milyennek találják a mai hadsereget, s milyen volt az ő katonaidejükben. Körkérdés a katonaévekről Labancz János, 65 éves, volt győri önkormányzati képviselő: 36 hónapot katonáskodtam Balatonföldváron és Szántódon, 1950-1953 között. Akkoriban nevezték Titót „láncos kutyának”, ezért az ország déli részén több éven keresztül állandó harckészültség volt. A nagyobb balatoni üdülőkből ideiglenes laktanyát csináltak. A 76 milliméteres páncéltörő tüzérosztálynál szolgáltam. A mai sorkatonák fizikai állapotáról lesújtó a véleményem, a sorozó orvosok is panaszkodnak a fiatalok gyenge fizikai állóképességére. Erre föl, mit lép a magyar honvédség parancsnoka? Tíz alakulatnál éppen a napokban szüntette meg a reggeli tornát is. Minden egészséges fiatal életében szükséges a katonaidő, a fegyelemre szoktatás, a felelősségvállalás tudatosítása, amikor fegyvert adnak a kezébe. Én minimum 18 hónapra állítanám vissza a katonaidőt. Nagy Jenő, 52 éves: - Én 1963-tól 1966- ig 26 hónapot voltam katona Pápán, a vadászrepülőknél, mint rádiókezelő. Akkoriban még MÍG 21-esen repültek, leszerelésemkor jöttek be a MÍG 23-asok. Mi nagyon szigorú kiképzést kaptunk, keményen meghajtottak minket a hideg télben. Szerencsére a technikai kiképzésnél már úriemberek voltunk, nekem jó helyem volt. A mai sorkatonák sokkal könynyebb, kényelmesebb helyzetben vannak. Sajnos, egyre kevesebb a pénz a honvédelemre is, de úgy vélem, a vadászrepülőknél a technikai, pénzügyi feltételeket ma is megadják. Czető Zoltán, 36 éves színházi díszletező: - Az elsők között voltam, akik már csak másfél évet „nyomtunk” le 1981 augusztusától. Debrecenben voltam, fél évig érszázadnál, utána az ezredtörzsben, mint stúdiós. Nekem úri dolgom volt, de a Kossuth-laktanya egyébként is a hadsereg kirakata volt, úszómedence, teniszpálya és sportcentrum állt a sorkatonák rendelkezésére szabadidejükben. A másfél év nekem nem volt kiesés az életemből, nagyon sok hasznosat tanultam ott. Könnyebb helyzetben vannak és szabadabbak ma a katonák, de elég is az egy év. Ifj. Baranyai Gyula, 24 éves könyvárus: - Speciális a helyzetem, mert 18 éves koromban tiszthelyettesi iskolát kezdtem el Budapesten, de fél év után meggondoltam magam, mégsem akartam hivatásos katona lenni. Hogy miért? Mert sajnos a legtöbb katonacsalád szétmegy. Elválnak, idegbeteg, vagy alkoholista lesz a hivatásos tiszt, tisztelet a kivételnek és családjának. A második félévet Devecseren töltöttem, telefonközpontos voltam. Szerencsére befogadtak az öregkatonák. Jónak tartom az egy évet, sőt, a tervezett 9 hónapot még jobbnak, mert a féléves alapkiképzés alatt bőven meg lehet tanulni az eszközök kezelését, illetve a katonai feladatokat, utána pedig csak lézengenek a laktanyában, konkrét teendők, kiképzés nélkül. JUHÁSZ Fotó: B. A. Telefonügyelet Azokon a napokon, amikor a város szociális és egészségügyi irodáján nincs ügyfélfogadás, az érdeklődők telefonon kérhetnek felvilágosítást az ügyeletet adó munkatárstól úgy, hogy a telefonközpont (310-666) kapcsolja a hívókat a telefonügyeleteshez. Ügyeleti idők: kedden fél 8-tól délután fél 4-ig, szerdán fél 8-tól 12 óráig, pénteken fél 8-tól délután 1-ig. SZAKÜZLETÜNK az ipar széles területein szükséges VILLAMOS, ELEKTRONIKUS (PLC-k) elemek, vezetékek, kábelek, villamos szekrények (RITTÁL), FREKVENCIAVÁLTÓK (Danfoss), hidraulikus és pneumatikus elemek, csőszerelő szerszámok, egyéb elemek szállításával áll a VEVŐK, MEGRENDELŐK rendelkezésére. EGYEDI igényeik megoldásában gyakorlott szakemberek segítik! Komplett lista szerint anyagbiztosításra is vállalkozunk!!! FIGYELEM!!! FIGYELEM!!! FIGYELEM!!! Különösen KEDVEZŐ ÁRAKKAL állunk rendelkezésére KLÖCKNER - MOELLER elemek szállításánál. KERESSE A SZAKÜZLETÜNKET!!! Tájékozódjon az 1995. február 1-jétől érvényes kedvező árainkról!! * PraBOMAÜK 9022 Győr, Bajcsy-Zsilinszky út 47. Tel.: 96/328-165. Tel./fax: 96/314-467. Palomatík I [Palomatík] [Palomatík Menhely lesz Győrött (Folytatás az 1. oldalról.) - Ha életbe lép a számlaszám, szívesen fogadnak adományokat, s idővel társadalmi munkát is. Csak adományokból létesül Győrött az állatmenhely? - Részben. Van induló tőkénk, hagyatéki összeg, amivel elkezdhetjük a munkát, de számítunk természetesen az adakozókra, mivel még tíz forint is számít. Az önkormányzat eddig is több területet ajánlott fel a célra, sokszor a lakossági tiltakozáson bukott meg a végleges döntés. Holott a menhely gondos, lelkiismeretes kezelésével nem fordulhat elő az állampolgárt zavaró körülmény. Biztosíték erre az is, hogy Dubánn doktor úr állandó állatorvosi kezelést, felügyeletet és rendelő létrehozását ajánlotta fel. Szerencsére olyanok is sokan vannak, akik átérzik a kidobott állatok szenvedését és civilizált emberhez, országhoz méltóan segíteni akarnak, ha már azokat az embereket nem tudjuk megtalálni és felelősségre vonni, akik kidobják állataikat a sorsra bízva. Annál inkább is sürgető a menhely ügye, mivel az ország nagyvárosai közül már csak Győrben megoldatlan ez a kényes feladat.A menhely fenntartását az adományokon kívül miből fedezik? -Több elképzelésünk is van. Az első lépésben nem tudunk nagy telepet létrehozni, s csak a kutyákat fogadjuk be, de idővel bővíteni szeretnénk és a cicák is menedéket találhatnának. Szolgáltatásként megoldanánk a panziót, segítségül a nyaraló, utazó vagy éppen műtétre kórházba fekvő gazdák számára, akik nem tudják hol elhelyezni átmenetileg kedvenceiket és még tervezünk több olyan szolgáltatást, aminek a bevételéből fedezhetjük a gazdátlan állatok ellátását, így állatvásárlásra is alkalmat teremtünk. Egyébként a menhely ügyében bárki hívhat telefonon, mint a kuratórium elnöke, szívesen állok rendelkezésére. G. SZABÓ M. Jahoda Maja kedvencével KISALFÖLD 3 ÁLLÁSPONTUNK sAllatparadicsom Hajléktalanok nem csak az emberek között akadnak. Négylábú barátaink, a hűséges házőrző kutyák, a kedvtelésből tartott ölebek és a bársonytalpakon járó, doromboló cicák körében ugyanúgy előfordulnak potenciális hajléktalanok, mint mondjuk a válófélben lévő férfiak, vagy a magukra maradó, egzisztenciájukat vesztő hölgyek között. Ki ne találkozott volna autóból kidobott, jobb sorsra érdemes kutyussal, vagy a lábához dörgölőző, elárvult macskával. A gazdátlan jószágok egy kis élelem, egy kis szeretet reményében az ember közelségét keresik. Sok ezer kóbor kutya, és még több kóbor macska él megyénkben. Sorsuk megoldatlan, napról napra nagyobb gondot okoznak. Azt mondják, egy-egy ország kultúrája lemérhető azon, ahogy az állatokkal bánik. Ha ez így van, akkor Magyarországnak bizony sok pótolnivalója akad még, ha helyet kér magának a nagy Európa-házban. Győrben talán végre történik valami, és a hosszú évek óta íródó, kudarcokkal tűzdelt állatmenhely-történet remélhetőleg jól végződik. Garanciát jelentenek erre az ügyben kulcsszerepet játszó, köztiszteletben álló személyiségek, és az önkormányzat segítő szándéka, hiszen eddig is több területet ajánlott fel a nemes célra. Úgy hírlik, legtöbbször a lakossági tiltakozáson bukott meg a végleges döntés. Reméljük, ez a jövőben másként lesz, és az állampolgárok is felismerik, milyen nagy szükség van kulturált, modern állatmenhelyre a megyeszékhelyen. Ha a menhely megálmodóinak sikerül megvalósítaniuk elképzeléseiket, és a menhelyhez kapcsolódóan egy igazi állatparadicsomot, kutya- és macskapanziót építenek, a bevétel nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyébként jórészt csak adományokból élő létesítmény működőképességét hosszú távon fenntartsák. Nagyon fontos, hogy kik állnak egy-egy nemes szándék mögött. Mert az agilis, harcos szellemű, kitartó emberek sokszor látványosabb eredményt tudnak elérni, mint azok, akik rendelkeznek ugyan anyagiakkal, de kitartással annál kevésbé. Márpedig az állatmenhelyek létrehozásához ma Magyarországon sajnos végtelen türelem, és jó adag harcosság kell. Vagyis félő, hogy csak akkor lesz állatmenhelye Győrnek, ha a kitartás és elszántság ötvözetéből épül a kerítés. — MEGKÉRDEZTÜK — Számíthatunk-e árhullámra vizeinken? Szinte egész Nyugat-Európában ítéletidő van és ritkán látott árvizek okoznak tragédiákat Franciaországban, Belgiumban, Németországban. Emberek tízezreit evakuálják, ezrek maradnak áram nélkül és az esőzések, áradások sokak halálához, eltűnéséhez vezetnek. Hogy lesz-e kihatással megyénk folyóira a tőlünk nyugatra fekvő országokban lehulló hatalmas mennyiségű csapadék, arról kérdeztük az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon Kalmár István osztályvezető-helyettest. - A mellékfolyókon, a Rábán, a Marcalon egyáltalán nincs árvízveszély. A Duna Győrnél vasárnap tetőzött, vagyis a várost már elhagyta a dunai árhullám. A folyó bajor ágán érkező, nagy mennyiségű lehullott csapadék miatt a meder teltsége meglehetősen magas és mivel a németországi esőzések nem szűnnek, nem is számíthatunk gyors változásra. A lassú apadás észlelhető és pillanatnyilag komolyabb árhullám nem várható a Dunán. - Milyennek mondható ez a dunai vízállás az előző évek hasonló időszakaihoz képest? - A vízállás az átlagosnál valamivel magasabb volt, de ennek árvízi szempontból nincs jelentősége. A vízszint az első fokú árvízi készültség szintjétől jelentősen, csaknem egy méterrel elmaradt. Veszélyt így tehát semmilyen vonatkozásban nem jelentett és intézkedésre sem volt szükség. A NAP MONDÁSA ...többet adok egy hű kutyának farkcsóválására, mint száz ... barátságnyilvánításra és mímelésre. Arthur Schopenhauer (1788-1860) német filozófus Egészségügyis diákok dunántúli versenye A győri Petz Lajos Egészségügyi Szakközépiskola a névadó tiszteletére rendezett iskolai ünnepségek alkalmából évek óta meghirdeti a dunántúli egészségügyi szakközépiskolák számára a regionális egészségügyi szakmai tanulmányi versenyt. Ennek idei rendezvénye a múlt hét végén volt 9 dunántúli iskola részvételével. A helyi elődöntők győztes III. osztályos tanulóinak - összesen 36 diáknak - írásbeli és szóbeli feladatot kellett megoldania. Ez utóbbi egészségnevelési, szakmai elméleti és gyakorlati részből állt. A bírálóbizottságban a kórházak ápolási igazgatói, főnővérei és ápolási szakemberei vettek részt. Véleményük szerint nagyon színvonalas versenynek lehettek bírálói, amelyen bebizonyosodott, hogy a döntőbe jutott tanulók nemcsak szeretik hivatásukat, hanem tudják is annak elméletét és gyakorlatát. A zsűri külön kiemelte, hogy az iskola szakmai munkaközössége - Tóth Sándor igazgatóhelyettes és Horváth Andrásné munkaközösség-vezető irányításával - példamutatóan szervezte meg a regionális verseny döntőjét, amelynek legjobbjai: 1. Sklánicz Mónika, a győri Petz Lajos Egészségügyi Szakközépiskola tanulója (felkészítő pedagógusok Pongrácz Ödönné és Tóth Sándor), 2. ugyancsak a győri középiskola növendéke, Szakoly Andrea (felkészítők az előbbiek), 3. Danics Krisztina, az ajkai egészségügyi szakközépiskola tanulója (felkészítője Bakai Sándorné), akik a rendező iskola és a Petz Aladár Megyei Kórház értékes díjait március 2-án, az iskolai Petz-napok eredményhirdetésén veszik át.