Kisalföld, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

1996. augusztus 1., csütörtök ­ Érdekes összefüggések a statisztikában Divat- és hiányszakmák Közismert, hogy a tovább tanulni szándékozók száma évről évre kevesebb. Csökken az „utánpótlás”. E tendencia ellenére sem könnyebb a pályaválasztás a nyolcadik osztályt végzet­teknek, hiszen arányos keretszámok határozzák meg a felvehe­tő létszámot. A Központi Statisztikai Hivatal Győr-Moson-Sopron Me­gyei Igazgatósága a minap tette közzé a középfokú oktatási in­tézményekben tovább tanulni szándékozókról szóló statisztiká­ját. A számok különös összefüggéseket mutatnak. A megyei középiskolák 0. és 1. évfolyamára mintegy 6000 diákot vártak, lényegesen ke­vesebbet, mint néhány évvel korábban. A pályaválasztás új tendenciájaként a legtöbb je­lentkezési lapot a szakközép­­iskolák kapták. Az érettségit és szakmai végzettséget is adó szakközépiskolák, valamint a szakmunkásokat képző intéz­mények népszerűbbek a gim­náziumoknál. A divatos szak­mák iránt - a csökkenő tanu­lólétszám ellenére is - óriási a kereslet: idegenforgalmi (két tannyelvű) szakra éppen ki­lencszer annyian jelentkeztek, mint a felvehetők száma. Többszörös volt a túljelentke­zés a vendéglátó-ipari, művé­szeti, külkereskedelmi ügyin­téző és kereskedelmi szakok­ra is. Néhány iskola már decem­berben megkezdte az előfel­­vételiket, hogy esélyt biztosít­son a lemaradóknak. A nagy létszámban oktatott műszaki, ipari, mezőgazdasági szakok­ra könnyebb volt bekerülni. A szakmunkásképzők helyzeté­ben feltűnő a textilipari és ke­reskedelmi szakmák iránti gyér érdeklődés, holott kép­zésükre továbbra is igény van. A hiányszakmákban - mint például egyes építőipari, vegy­ipari, villamosgép- és szerelő­­ipari, gépgyártás és karban­tartás, szerelőipari munkakö­rök - évről évre kevesebb a je­lentkező, legtöbbször pótbe­iskolázás, átirányítás szüksé­ges indításukhoz. A korábbi évekhez képest az iskolatípus átszervezése miatt nagy visszaesés tapasztalható a kö­zépfokú egészségügyi képzés­ben részt vevők számában. A győri szakközépiskolák­ban a felvételi esélyek kiseb­bek voltak, mint a többi város­ban. A kollégiumokba jelent­kezettek 62 százalékát fogad­ta a város és a felvettek közel ugyanilyen hányada került ide. Sopronban a felvételi arány a gimnáziumokban sokkal jobb volt, mint a többi középfokú intézeté. VARGA M. A csecsemő legjobb tápláléka Világnap egy hétig Bár az anyák maguk dönte­nek gyermekük legmegfele­lőbb táplálási módjáról, elha­tározásukat azonban nagyban befolyásolja környezetük. Az anyatejes táplálás biológiai jelentőségén túl páratlan ér­zelmi hatást gyakorol a gyer­mekre és az anyára egyaránt. Napjainkban egyre többen látják be, hogy a szoptatás mennyire nélkülözhetetlen, egyedülálló mód a csecsemő egészséges fejlődésének biz­tosítására. Az anyatej világ­napja immáron egyhetes ren­dezvénysorozattá nőtte ki ma­gát. Az idei év jelmondata: „A szoptatás: a társadalom fele­lőssége.” A Magyar Védőnők Egyesü­lete Győr-Moson-Sopron Me­gyei Szakosztálya és az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat megyei és váro­si intézményeinek összefogásá­val augusztus 1. és 8. között az anya­tej világnapja alkal­mából rendezvénysorozatra kerül sor. Az eseményt augusz­tus 2-án nyitják meg a Győri Városi Könyvtárban. Szívesen várják meghitt baráti beszélge­tésre a családokat, kismamá­kat. Megyénk városaiban szá­mos előadás és program nép­szerűsíti majd a babák táplá­lásának legegészségesebb mód­ját egy héten keresztül. V. M. Balesetveszélyesek-e az útszéli lányok? Mit lehet tenni az utak szé­lén magukat kellető és áruló lányok ellen? Többek között erre kerestük a választ tegna­pi írásunkban. Bizonyára so­kakban felmerült, hogy ha már a prostitúció miatt nem lehet hatékonyan fellépni, keresni kellene egy másik, járhatóbb utat. Egyes vélemények sze­rint az útszéli lányok baleset­­veszélyesek, és emiatt lehetne bírságolni őket. A kérdésre egy közlekedési szakembertől, Be­de Tamás főhadnagytól, a me­gyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának he­lyettes vezetőjétől kértünk vá­laszt.­­ Ahol a gyalogosforgalom tiltott, például autópályán, fe­lüljárón vagy alagútban, ott az útszéli lányok sem tartóz­kodhatnak. Nincs azonban olyan közlekedési szabály, mely megtiltaná, hogy valaki az utak, főutak szélén gyalo­gosan álljon. Más a helyzet, ha valaki erőszakos módon, balesetveszélyesen, az autók elé kiugrálva próbálja megál­lítani a közlekedőket. Ilyenkor a közlekedés, illetve a közle­kedők biztonságát veszélyez­teti, ami olyan súlyos vétség, hogy helyszíni bírságolni nem lehet, fel kell jelenteni. Erre bár nem túl gyakran, de ko­rábban volt már példa. A „kis­lány” azonban valahol Makó környékén lakott. Az állandó lakhely szerint illetékes sza­bálysértési előadó - aki a fel­jelentés ügyében eljárhat - azt írta vissza, hogy körülbelül az „ezredik” feljelentés érkezett hozzá a hölgy ellen, de nem tudja megbírságolni, mert évek óta nem bukkant fel a környéken, egyszerűen nem találják meg. Szerkesztőségünk kérdése: ezek szerint ha valaki szabály­­sértést követ el és nem hajlan­dó megfizetni a bírságot, az szabadon, gondtalanul jár­hat­kelhet az országban? Nem le­het érvényt szerezni a törvény­nek és elzárásra átváltoztatni pénzbüntetését? KISALFÖLD AKTUÁLIS 3 Iskolafelújítások évkezdés előtt Ősszel nemcsak a diákok indulnak újult erővel a tanévnek, hanem az iskolák, oktatási épületek is megszépülve várják őket. A győri önkormányzat által üzemeltetett oktatási és kulturális intézmények karbantartási, felújítási munkáit a Gazdasági El­látó Központ irányítja és fogja össze. Idén 10,2 millió forintot osztottak be a már tavaly elkészült terv szerint. Ebből az összeg­ből kell megoldani 25 óvoda és 22 iskola tanuláshoz, nevelés­hez szükséges technikai hátterének szinten tartását. - Nem könnyű a feladatunk - mondta Kollár Árpád, a Gaz­dasági Ellátó Központ igazga­tója. - Miközben a fenntartás­ra, karbantartásra szánt összeg lényegében évek óta ugyan­annyi, az építőiparban drasz­tikusan, 30­0 százalékkal nőt­tek az árak. Mégis már most látszik, hogy minden iskolá­ban megkezdhetik a tanévet, nem kell a diákoknak az épí­tők miatt várniuk. A legtöbb iskolában a télen megrongálódott tetőt, a vizes­blokkokat és a villamos vezeté­keket javították meg a szakem­berek. Ideális lenne, ha a lapos­tetejű épületek cserepet kapná­nak, de ez városi szinten óriási összeget emésztene fel. A javí­tások között a legnagyobbak­nak számítanak az energiameg­takarítást célzók. Szerencsére az utóbbi időben mind több olajtüzelésű rendszert sikerül gázzal kiváltani. Legjobb hely­zetben az óvodák vannak, mert a kicsik „még” tudnak vigyáz­ni a környezetükre és a szülők is szívesebben segítenek. A kö­zépiskolákban és a nagyobb ta­nulólétszámot befogadó általá­nos iskolákban már sok problé­ma akad, pénz pedig egyre ke­vesebb. Nehéz pótolni a lerú­gott kilincseket, leszakított fo­gasokat és az intézmények éven­kénti festése is képtelenség. A szakközépiskolák és szak­munkásképzők kicsit kedve­zőbb helyzetben vannak, mivel bevételüket az épület állagá­nak megőrzésére vagy javítá­sára is fordíthatják. Figyelem­re méltó megoldás: a Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet központi fűtését és hőközpont­ját a Lukács Sándor Ipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet diákjai és szakoktatói újítják majd fel a szakmai gyakorlatok során, így csak anyagköltségbe kerül a munka. VARGA MARIANN A győri Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola önerőből építi 400 négyzetméter alapterületű tanirodáját. Fotó: SZ. Ö. • • Öt héten át feküdt a holttest a panelban Karcsi bácsi hosszú ideig senkinek sem hiányzott (Folytatás az 1. oldalról.) - Szóltam a házmesternek, de ő is, mint a közös képvise­lőnk, azzal érvelt, hogy csak akkor törethetjük be az ajtót, ha már bűzt érzünk. Megtör­tént, s ez borzalmas, hogy ennyi ideje ott feküdt az ágyában sze­gény... Úgy gondoltuk, a lehe­tő leggyorsabban fertőtleníte­ni kell a lakást, a nyolcadik szintet, hiszen elképzelni is iszonyú, mi minden volt abban a szobában, ahol a halál érte. A győri, Gerence úti lakók elmondása szerint volt, aki lát­ta a ki-be vándorló hangya- és egyéb rovarsereget, érezte is a bűzt, ám nem cselekedett. A helyszínre érkező nyomozó, or­vos, a holttest elszállítását kö­vetően csupán azt tanácsolta, hogy a fertőtlenítést már csak a lakók nyugalma miatt is meg kell rendelni. Csakhogy az elhunytnak nem került azonnal elő hozzá­tartozója, rokona. A lakás azonnali fertőtlenítését így nem végezte el senki, nem volt meg­rendelő. A közös költségből ugyan ki lehetett volna fizetni az öt-hatezer forintos összeget, ám a fertőtlenítésről szóló pa­pírt a ház közös képviselője nem volt hajlandó aláírni. - A közös képviselő anyagi megfontolásokra hivatkozva nem fizetett - szögezi le Rémai József lakó. - Minket biztatott, hogy ha bennünket zavar a bűz, szedjünk össze pénzt a fertőt­lenítésre, vagy csukjuk be az összes ablakot. Úgy gondolom, vészhelyzet állt elő, hiszen szó szerint rettegtünk a fertőzés­től. Határozottan elzárkózott a közös képviselő a számla ki­fizetésétől, ezért mi intézked­tünk. - A városi és a megyei nép­egészségügyi és tisztiorvosi szolgálatnak már vagy tized­szer telefonáltam - mondja Né­methné. - Elhárították a ké­rést, mondván, ez nem az ő fel­adatuk. Végső kétségbeesésem­ben hallgatott végig dr. Kaiser Piroska főorvos asszony, aki még aznap délután intézkedett. Szalai Imre, a városi intézet munkatársa fertőtlenítette az elhunyt lakását. Negyven évig - a sokat em­legetett átkosban - ilyen esetek­ben a megyei köjál végezte ezt a munkát. Ma már nem felada­tuk - legalábbis papíron nem -a fertőtlenítés, ahogyan a rend­őrségé sem. - A kérdés nincs helyileg sza­bályozva - szögezi le dr. Kaiser Piroska, az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat osztályvezető főorvosa. - Nincs erre feltétel- és eszköz­­rendszerünk. S ha nem találják azonnal az elhunyt örökösét, megrendelő híján akár napo­kig nem történhet meg a kért fertőtlenítés. Szerettük volna megszólal­tatni a ház közös képviselőjét, ám ő a nyilatkozata közzété­teléhez nem járult hozzá, aho­gyan fotója közléséhez sem. Győrött, a Gerence utca 35. számú lakóházban fortyognak az indulatok. A közeljövőben rendkívüli lakógyűlés összehí­vását tervezik. A nyolcadik emelet különben csendes. Kar­csi bácsiról sem beszélnek túl sokat. Ahogy ez panelban „szo­kás”... Harcsás Judit Fotó: HANIS VIKTÓRIA Mit szól hozzá? Ön szerint nagyobb odafigyeléssel elke­rülhetők lennének a hasonló esetek? Ötletét, javaslatát, ta­pasztalatait írja meg a Kisalföldnek! Némethné Marek Ida Rémai József Szociális „térkép” az egyedülállókról Győrben csak azokról az egyedülállókról tudnak a pol­gármesteri hivatal egészség­­ügyi és szociálpolitikai irodá­ján, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek a mun­katársakkal, ügyintézőkkel se­gélyezés vagy más címen.­­ Még a kilencvenes évek elején készült ezzel kapcsola­tosan egy szociális térkép, amelyet a jelenlegi adatokkal kellene aktualizálni - véli Pá­­ternoszter Piroska irodaveze­tő-helyettes. - Nő azoknak az egyedülállóknak száma, akik válás, munkahelyes vesztés mi­att válnak magányossá. (De hogy pontosan mennyien is vannak a megyeszékhelyen, arról nincs publikálható adat.) A nyugdíjasok mellett sok a negyvenes, ötvenes éveiben já­ró ember, aki a segélyezés mel­lett lelki gondozásra is szorul. Ezt a civi szervezetek, család­­segítők,­­gondozók, idősklu­bok, területi gondozók végzik. - A nyilvántartás szerint tudtak-e az elhunyt K. Ká­rolyról, járt itt segélyért vagy más segítségért? - Munkanélküli jövedelem­­pótló támogatást kapott, amit 1995 novemberében - munka­­vállalás miatt - megszüntet­tünk. Támogatást, segélyt ezenkívül nem kért - tájékoz­tatott az irodavezető-helyet­tes.

Next