Kisalföld, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

8 MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE KISALFÖLD M­eg kell újítani értékeinket Gazdag program várta Mo­sonmagyaróvár és környéke polgárait a nemzeti ünnepen. A városban március 15. délelőtt­jén koszorúzásokra került sor a ’48-as emlékhelyeken, Kimlén pedig a Szigetközi Önkormány­zatok Szövetsége hívta össze a térség polgármester asszonya­it és jegyzőnőit egy ünnepi be­szélgetésre „Nők a politiká­ban” címmel. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Kó­ródi Mária, a magyar Ország­­gyűlés alelnöke is. A jó hangu­latú beszélgetésen az alelnök asszony többek között beszá­molt arról az Újdelhiben rende­zett konferenciáról, melyet a nők és férfiak társadalmi esély­­egyenlőségének témakörében szerveztek. Az alelnök asszony tájékoztatása szerint az ázsiai és afrikai zónákban jóval erő­sebbek a nők érdekérvényesítő mozgalmai, mint Európában. A konferencián felmerült, hogy kvótarendszerrel kellene biz­tosítani a nők és férfiak politi­kai szerepvállalásának esély­­egyenlőségét. Dr. Kóródi Mária szerint erre nincs szükség, ugyanis a világban lezajló glo­balizáció hozza magával a nők politikai szerepvállalását. A nők hitelesebben tudnak poli­tizálni mint a férfiak, hiszen a társadalmi munkamegosztás­ban elfoglalt helyük alapján alkalmasabbak a világot mű­ködtető, de látszólag kisebb je­lentőségű problémák megoldá­sára. A beszélgetésen szó esett még a Szigetközben lakók napi örö­meiről és nehézségeiről is. Leg­inkább a gázprogram megvaló­sításának buktatói kerültek szóba. Az önkormányzati elöl­járók igazságtalannak tartják a kistérségek közötti megkü­lönböztetést a lakossági hozzá­járulás megállapításának mér­tékében. Szentkuti Károly or­szággyűlési képviselő úgy tá­jékoztatta a megjelenteket, hogy most tárgyalja a parla­ment a területfejlesztési kon­cepció irányelveit, s javasla­tára a megye kistérségei tá­mogatást igényelhetnek a me­gyei területfejlesztési tanácstól, mely 5-10 ezer forinttal is csökkentheti a lakossági hoz­zájárulás mértékét a gázbekö­téseknél. Az ünnep délutánján Mo­sonmagyaróváron először a Flesch Károly Kulturális Köz­pontban gyűltek össze az em­lékező polgárok. Itt a helyi Kossuth-gimnázium tanulói mutatták be műsorukat, majd Major Tamás mondott köszön­tőt. Nagy tetszéssel fogadott gondolataiból kitűnt, hogy bár március 15. a férfiak tettei mi­att oly emlékezetes, maga az ünnep mégis olyan, mint egy asszony. Friss, márciusi illa­tú, „aki” után csak vágyakoz­ni lehet. Az ünnepség után a jelenlé­vők a városi ’48-as emlékmű­höz vonultak, hogy koszorú­zással tisztelegjenek az 1848-49-es események hősei előtt. Az emlékműnél dr. Kó­ródi Mária, az Országgyűlés alelnöke arra figyelmeztetett, hogy meg kell újítanunk érté­keinket nemzetünk jövője ér­dekében. Emlékeztetett Mo­son megye egykori országgyű­lési követének, Széchenyinek példájára, akit a használni akarás és az önzetlenség ve­zérelt. Elismerte, hogy voltak tévedések, sőt, hibák a rend­szerváltás óta a magyar poli­tikában, de meg kell erősíte­nünk a társadalom és a politi­ka bizalmi tőkéjét, hogy visszatérhessünk Európába. V. L Dr. Kóródi Mária (jobbra) Tamás Lőrincné, Szentkuti Károly és Eller Gizella társaságában a kimlei beszélgetésen. A személyautó hátsó része a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, vezetője szerencsére életben maradt. Fotó: R. M. • • Ütközés a vasúti átjáróban A fénysorompó tilos jelzé­se ellenére hajtott a sínekre a munkaadójának fehér Opel Astra gépkocsijával C. K. 25 éves enesei hölgy pénteken kora délután. A hegyeshal­miak által Vasházi-átjáró­­ként ismert szintbeli keresz­teződésnél hamar teher­autók várták, hogy elhalad­jon a Bécs felé tartó vasúti jármű, az említett autós azonban nem volt ennyire tü­relmes, a sorban állókat kike­rülve megpróbált átjutni a túloldalra. Nem sikerült ne­ki, mert a kombi hátulját el­kapta a nagy sebességgel ér­kező osztrák mozdony, ami az ütközés helyétől számítva majd egy kilométerre tudott csak megállni. Az illatszermintákat és ira­tokat szállító autót a gép nekivágta az állomásbejá­rati jelzőoszlopnak is, így C. K. különös szerencsével súlyos, de nem életveszé­lyes sérülésekkel hagyhatta el a szétroncsolódott jármű­vet. Az autóban, a mozdony­ban és a vasúti berendezé­sekben keletkezett kár jelen­tős, az első becslések szerint is milliókra rúg. SAPU BT. Keresünk vámügyintéző végzett­séggel rendelkező munkatársat. Kezdők előnyben. Jelentkezés személyesen vagy írásban. SAPU BT. Mosonszolnok, Szabadság u. 35. Jogerős ítélet Tavaly augusztus 20-án éj­félkor kilépésre jelentkezett személygépkocsijával a he­gyeshalmi határátkelőhelyen L. Gy. 24 éves mosonmagyar­óvári fiatalember. Rajta kí­vül még három jugoszláv is ült az autóban, akik magyar útlevelet mutattak fel az el­lenőrzéskor. A határőrt azon­ban nem tudták megtévesz­teni: a „turpisságra” hamar fény derült, az úti okmányo­kat elkobozták, az ügynek pe­dig feljelentés lett a vége. A Mosonmagyaróvári Vá­rosi Bíróság három rendbeli embercsempészés vétsége és három rendbeli közokirat-ha­misítás bűntette miatt 1 évi próbaidőre felfüggesztett 7 hónap börtönt és 30 ezer fo­rint pénz mellékbüntetést sza­bott ki L. Gy.-re. Az ítélet jog­erőre emelkedett. Kertbarátoknak A Kertészek és Kertbará­tok Mosonmagyaróvári Szö­vetsége ma délután 5 órától tartja soron következő össze­jövetelét a városi kulturális központban. A találkozó té­mája a bogyós gyümölcsű nö­vények termesztése és met­szése lesz, amiről dr. Porpáczy Aladár tanszékvezető egyete­mi tanár beszél majd az ér­deklődők előtt. • Szerkesztésén:____________________ (96) 214-277 vagy (96) 215-866/115 »Hirdetésfelvétel és fax:_______________ (96) 214-266 ^9 215-866/120 A Kisalföld mosonmagyaróvári kirendeltségét a következő telefonszámokon hívhatják olvasóink és hirdető partnereink: 1997. március 17., hétfő Staféta - beszélgetés Hernádi Sándorral Rend és lelki harmónia - Minden zene a ritmus, a hangmagasság, a dinamika és a hangszín alapelemeiből épül fel. A tanár célja, hogy ezek el­sajátításával növendéke zenét varázsolhasson választott hang­szerén. Szerencsés ember vagyok, mert a hivatásom egyben a hobbim, ami kitölti az életemet úgy is, mint zenepedagógus, fúvóskarmester, avagy aktív gyakorló muzsikus - kezdte be­szélgetésünket Hernádi Sándor, a Mosonyi Mihály Zeneisko­la igazgatója. - Kérem, mutatkozzon be az olvasóknak! - Mosonmagyaróváron szü­lettem. A zene iránti érzékeny­ségemet édesapámtól örököl­tem, s ezt erősítette meg a Ham­mers család néhány tagjának levente-zenekari múltja. A hang­szerekkel való ismerkedést kez­detben a könnyűzene motivál­ta. A gimnázium első osztályá­ban a hatvanas évek elején fo­galmazódott meg négyünkben egy kis zenekar létrehozása, amellyel az akkor divatos klub­délutánokon szerettünk volna játszani. Mivel barátaim kész tények elé állapítottak, vagyis választottak már hangszert, így nekem a harsona maradt. Első tanárom Fejérvári Benedek, a zeneiskola rézfúvóstanára és egyben a Mofém Fúvószenekar karmestere volt. A gimnáziu­mi évek alatt megtanultam ki­csit bőgőzni és gitározni is. - Honnan indult el a zenei pályán? - A Mosonyi Mihály Zeneis­kolából, majd a győri konzerva­tóriumban és a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola győri ta­gozatán tanultam. Öt évig Sán­dor János karmestersége alatt a Filharmonikus Zenekarban ját­szottam, mellette a Kisfaludy Színház zenekarában harso­­náztam, illetve néhány zenés darabban gitároztam. Több he­lyi beatzenekarnak voltam basszusgitárosa 1965-71 között, így a most jubiláló Ad-Flexum­­nak is. Tizenhárom évig ifjúsá­gi fúvószenekart vezettem, 1979-től pedig a Motim-fúvóso­­kat vezénylem. Tagja vagyok a Mosonmagyaróvári Német Ki­sebbségi Önkormányzat együt­tesének, a Mosoni Partynak, no és a Bauerkapelle Golf Fúvós­­zenekar első harsonásaként is fellépek. - Mikor vette át a zeneisko­la irányítását? - A rendszerváltás előtt 1989- ben lettem a Mosonyi Mihály Zeneiskola igazgatója. Jól fel­készült kollégáimmal és az ön­­kormányzat komoly anyagi tá­mogatásával eredményesen mű­ködtetjük a város zenetanodá­ját. Tanévenként közel három­százhatvan növendék folytat nálunk hangszeres és elméleti tanulmányokat. Zenetanárok­ból és volt növendékeinkből alakult az általam vezetett és immár hat éve működő Har­mónia Rézfúvósegyüttes. - Mely országokba vitte hírét a magyar zenekultúrának? -Eljutottam Olaszországba, Ausztriába, Németországba és Dániába is. Jól működő part­nerkapcsolatot építettem ki a stockeraui zeneiskola tanárai­val és növendékeivel, mely kö­zös hangversenyekkel és bará­ti összejövetelekkel mélyül. - Mit jelent Mosonmagyar­óvár zenei életének fejlődésében az iskola léte?- tette fel ennek a kérdést Csenger Tibor. - A szülők egyre nagyobb számban látják be, hogy a zene és a hangszertanulás a gyermek személyiségének fontos fejlesz­tője, ami segít a rend, a rendsze­resség és a lelki harmónia meg­teremtésében. Az iskola által szervezett hangversenyek egy­re látogatottabbak, ami bizo­nyítja, hogy tevékenységünk el­éri egyik fontos célját: a zene­szerető közönség kinevelését. A jótékonysági hangversenyek ál­tal kerültem kapcsolatba a Li­­ons-mozgalommal, s két éve tagja vagyok a helyi klubnak is. - Kivel beszélgetünk a jövő héten? - Szigeti Gábor táncpedagó­gust választom és a következő kérdésre szeretnék választ kap­ni tőle: milyennek látja a mo­sonmagyaróvári fiatalok moz­gáskultúráját, és igényli-e a vá­ros kiváló szakmai tapasztala­tát? Pallay E. Hernádi Sándor Jutalmazott diákok A nemzeti ünnep délutánján adták át Mosonmagyaróváron az arra érdemes diákoknak a Magyar Szocialista Párt helyi szervezete által adományozott Eötvös József-ösztöndíjat. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Nagy Frigyes földmű­velésügyi miniszter, Stipkovits Pál polgármester, számos ön­­kormányzati képviselő és dr. Tóth Tiborné gimnáziumigazga­tó is. A miniszter köszöntőjében a tudás értékére figyelmez­tetett és arra biztatta a jutalmazottakat, hogy nyelvismeretük, informatikai jártasságuk révén váljanak európai mércével mérve is értékes szakemberré. Felvételünkön az Eötvös-ösz­­töndíj jutalmazottjai láthatók. Fotó: Moldoványi Géza

Next