Kisalföld, 2017. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
KISALFÖLD ?ni7 DQ ÍR Rzamhai Karmesterrobot volt a sztár A YuMi nevű svájci gyártású robot vezényelte a luccai szimfonikus zenekart és Andrea Bocelli tenort egy kedd esti luccai koncerten. A mindkét karjával „dolgozó” YuMi kedd este a pisai Verdi színházban lépett először a pódiumra.Szieszta 13 SZOLGÁLHAT, MEGÓVHAT, DE ÖLHET IS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA Amikor a robotok átveszik a hatalmat A kutatók egy része attól tart, a mesterséges intelligencia egyszer végzetesen túlnő az emberen, és akkor bekövetkezik az apokalipszis. Mindez science fiction, vagy valós veszélyt jelentenek az ápoló, a felszolgálórobotok vagy az önjáró autó? A szakértő szerint az aggodalmakat nem szabad lesöpörni az asztalról. TUDOMÁNY KANCSÁR TÍMEA Robotújságírókat vetett be a norvég NTB hírügynökség a hétfői parlamenti választások idejére. Ez volt az első alkalom, hogy az egyes választókerületek eredményeiről tudósító híreket egy számítógépes program írta. A robot a minőségi újságíráshoz munkaerőt szabadít fel, így az újságíróknak több idejük marad, hogy mélyreható kutatásokat végezzenek. A közeljövőben az sem elképzelhetetlen, hogy egy program interjúkat tudjon készíteni. Olyan robotok azonban már léteznek, amelyek ügyvédek szerepét veszik át: robottal is lehet pereket indítani. Parkolási bírságok esetében például végigvisznek egy egész jogi procedúrát. Dr. Jelasity Márk, az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője ÜGYVÉDEK HELYETT INDÍTANAK PERT Előfordulhat, hogy a robotok átveszik majd az oknyomozó újságírók feladatait? Dr. Jelasity Márk, az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője szerint ez még a science fiction kategória. - Amikor valamit mélyen meg kell érteni, és abból egy komplex szöveget produkálni, az meg nem megy a mesterséges intelligenciának. Itt még nem tartunk mondja a szakember. Hozzáteszi: - Olyan robotok azonban már léteznek, amelyek ügyvédek szerepét veszik át: robottal is lehet pereket indítani. Sőt, tőlünk nyugatabbra eztmár tömegesen meg is teszik. Parkolási bírságok esetében például végigvisznek egy egész jogi procedúrát. Persze kísérleteznek azzal is, hogy regényeket, verseket írassanak mesterséges intelligenciával, de jelenleg ez a legtávolabbi elérhető cél a számára. ÖSSZEZÚZTA ÉLŐ ELLENFELE MEGOLDÁSAIT Ellenben sok területen már régen túlnőttek az emberi intelligencián. Biztosan sokan emlékeznek, amikor a kilencvenes években először győzte le sakkozórobot a világ legjobban sakkozó embereit - nagy mérföldkőnek számított. Az elmúlt másfél év ilyen mérföldköve a go játék (fekete és fehér korongokkal játszott táblajáték). Azt gondolta a tudományos kutatóközösség, hogy még nagyjából egy évtized szükséges, mire az emberi világbajnokot meg tudja verni egy mesterséges intelligencia. A Google, kutatócsoportja másfél éve elérte. A közelmúlt másik nagy áttörése: az a mesterséges intelligencia, ami jobban tud pókerezni, mint az emberek. Egy-két évvel ezelőtt még ez is nagyon távolinak tűnt. A legújabb történelmi jelentőségű lépés: az Elon Musk által támogatott OpenAI startup mesterséges intelligenciája elpusztította Danylo „Dendi” Ishutin profi Dota 2-játékost egy élő egy az egy elleni meccsen. Korábban még soha nem tudott mesterséges intelligencia legyőzni profikat interneten játszható elektronikus sportban. A Dota 2 egy ingyenesen játszható stratégiai játék. A mesterséges intelligencia mindössze két hétig tanulta a játékot valós időben, és ez idő alatt kvázi egy életnyi tapasztalatot gyűjtött össze. Manővere tulajdonképpen már emberinek tűnt, miközben egyszerűen összezúzta élő ellenfele megoldását. OKOSABB, MINT A TERVEZŐJE Ma már mindennapos téma, hogy a hazafelé tartó önvezető autóból miként lehet az otthoni hűtőgépet szabályozni, hogy megfelelő hőmérsékletűre hűtse a sört, vagy épp intézkedjen a hiányzó ital beszerzéséről. A technológia olyan szintet ér el, hogy már nemcsak egyszerűen technikai vívmányokról beszélünk, hanem a napi életben megjelenő, az emberi intelligenciával versenyre kelő megoldásokról. A mesterségesintelligencia-rendszer összefüggéseket ismer fel, önmagát fejleszti, és okosabbá válhat, mint mi vagyunk. A rendszer okosabb lesz, mint a tervezője. Pedig amikor egy ilyen rendszer elkészül, még annyit sem tud, mint az őt készítő ember. De azután elkezd tanulni, és egy bizonyos idő után, ha ezt az öntanulási folyamatot nem úgy valósítjuk meg, hogy az kontrollálható legyen, elképzelni sem tudjuk, hogy hová fejlődik. Emiatt fogalmazódnak meg mostanában Elon Muskéhoz hasonló apokalipszissel fenyegető gondolatok. Az amerikai üzletember nevéhez fűződnek a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors és a So larCity vállalkozások - nem győzi hangsúlyozni, hogy a fejlesztőknek most kell a biztonsági megoldásokról is gondoskodniuk, mert különben késő lesz. VÉGZETES MEGOLDÁSOK - Ezeket az aggodalmakat nagyon is komolyan lehet venni, nem szabad lesöpörni az asztalról. Vannak nagyon okos emberek, filozófusok, akik könyveket is írtak erről a témáról, például Nick Bostrom a Superintelligence-ben. Utóbbi végkicsengése, hogy az apokalipszis nagyjából elkerülhetetlen. Az a baj, ha bonyolult rendszereket tervezünk, akkor a célokat nehéz pontosan megfogalmazni - magyarázza dr. Jelasity Márk. Példát is mond: - A porszívórobotba építenek egy koszszenzort. Az a cél, hogy úgy programozzuk, hogy a szenzorból ne jöjjön fel, vagyis ne legyen kosz. Ezt a feladatot azonban kétféleképpen lehet megoldani: ha a robot felporszívózik, vagy ha tönkreteszi a koszt jelző szenzort. Ha elég okos a robot, azt fogja csinálni egy idő után, hogy nekirohan a falnak, és tönkreteszi a saját szenzorát. Én jóra gondoltam, csak ő egy másik megoldást talált ki. Ugyanazt a célt érte el, amit én adtam neki - mutat rá a tanszékvezető. Egy drasztikusabb példát is hoz: az ápolórobotnak azt a célt adom, hogy csökkentse a páciensek szenvedéseit. Azt lehet úgy is csinálni, ahogy kell, meg úgy is, hogy megöli az ápoltjait. Ilyen pontossággal megmondja egy nemrégiben kifejlesztett program valakiről, hogy homoszexuális vagy sem. Ezeket az algoritmusokat egy-két éve alkották meg. A probléma ott kezdődik, amikor viszonylag magasrendű célokat programozok ezekbe a rendszerekbe, akkor nagyon oda kell arra figyelni, hogy milyen korlátokat állítok fel. Nagyon nehéz tökéletes rendszert alkotni ebből a szempontból, és ha a mesterséges intelligencia lényegesen erősebb mint az emberi, akkor garantált, ha létezik rövidebb út, akkor azt meg fogja találni, és az nekünk nem biztos, hogy jó lesz. Egyelőre még nem tartunk itt, de ezzel komolyan foglalkozni kell - figyelmeztet dr. Jelasity Márk. Amikor azt kérdezzük tőle, mikor következik be, hogy az említettek reális veszélyt jelentsenek, elmondja: őt az önvezető autók már most aggasztják. - Olyan komplex rendszer, amelyben sok dolognak kell együttműködni, bonyolult döntéseket kell hozni. Gondoljunk bele egy baleseti helyzetben, milyen döntést hoz a mestersé ges intelligencia: Kit kell mond juk elütnie ahhoz, hogy a sofőrjét megvédje? De biztos őt kell védenie, ha ennek az az ára, hogy egy óvodáscsoportba hajt az autó? Ha egy ember ülne a volánnál - nem tudjuk, ki milyen döntést hozna -, de lehet, hogy inkább nekimenne egy oszlopnak, és a saját épségét kockáztatná, mint hogy gyerekeknek ártson... Napjainkban a marketing területén alkalmazzuk a legtöbb mesterséges intelligenciát. A különböző nagyvállalatok rengeteg adatot szednek össze a felhasználókról és ezek alapján megpróbálják az emberek jövőbeni tevékenységeit modellezni, majd termékeket ajánlanak nekik. Ez elképesztően nagy piac, a mesterségesintelligencia-kutatások nagy része jelenleg erre irányul. Az okosotthon térnyerése is egyre jellemzőbb. Mindezekkel csak az a baj, hogy a folyamat során a magánélet és a magánszféra védelme elég komoly csorbát szenved. Aggasztó, hogy mennyi mindent tudnak rólunk ezek a cégek. Megfigyelik a szokásaimat, a személyiségemet. Jobban ismernek, mint a saját anyám. Ez egy kicsit azért ijesztő - mondja dr. Jelasity Márk. Hozzáfűzi: - Záros határidőn belül nem lesznek titkaink. Ha erre nem gondolok előre, és nem zárom ki ezt a lehetőséget, mesterséges intelligencia szempontjából egy teljesen elfogadható megoldás, hiszen neki nincsenek erkölcsei. AZ ÖNVEZETŐ AUTÓK 2017. április 21-én közreadott kép egy robotról egy szociális intézményben idős emberek számára rendezett születésnapi ünnepségen a kelet-kínai Csöcsiang tartomány székvárosában, Hangcsouban április 12-én. Az A-Tai nevű, nyolcvan centiméter magas, tizenöt kilogrammos interaktív robotokat a Woosiyuan (Vuszijüan) kínai telekommunikációs vállalat fejlesztette. Az érintőképernyős robotok okostelefonnal is irányíthatók, és egyszerű mondatokban képesek kommunikálni. FOTÓ: MTI/EPA/ROMAN PILIPEJ Jobban ismer, mint a saját anyánk A LEGÚJABB FEJLESZTÉSEK : Egy ammatronikus babarobot a londoni Tudományos Múzeumban rendezett kiállításon 2017. február 7-én. A rendezvényen az elmúlt ötszáz év legjelentősebb száz robotja látható. FOTÓ: MTI/EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA SEGÍTSÉGET NYÚJTANAK AZ IDŐSEKNEK