Kisalföld, 2017. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-11 / 263. szám
KISALFÖLD 2017.11.11., szombat Megnyugtat a félár Kutatások szerint a fél áron vásárolt termékeket látva az emberek megnyugszanak, és úgy érzik, jól cselekedtek, hogy akciósan szerezték be az adott tárgyakat. Szieszta 11 Fekete péntek - így hívják magyarul a vásárlás közelgő ünnepét, amelyet a szűkebb pénztárcájúak különösen élveznek. Míg ez is, az is kerül a kosárba, elfelejtjük, hogy csak ételből évi 100 kilogrammot dobunk ki. A túlfogyasztás és a jólét helyett a nemnövekedés követői szerint inkább a jóllét elérésére kellene törekednünk. VILÁGUNK KISS TÍMEA Készletsöprés, akció, leárazás - ezek a november hívószavai ma már Magyarországon is. 2013 óta hazánkban szintén megrendezik a fogyasztás nem hivatalos ünnepét, a Black Fridayt. A számos kedvezményt kínáló karácsony előtti bevásárlónap hivatalosan november utolsó péntekére esik, de többen előrehozott, meghoszszabbított vagy épp hetekig érvényes akciókat kínálnak. Vannak nagyobb áruházláncok (Amerikában ilyen például a Sears, a Best Buy, a Macys és a Walmart), amelyeknek egyes egységei éjfélkor nyitnak, és csak másnap éjfélkor zárnak be. Amíg a hasznos és szükséges termékek mellett legalább annyi haszontalan és szükségtelen holmi kerül a kosarunkba, feszülten parkolóhelyet keresünk, vagy csak sorban állunk a ránk sülő kabátban, nem gondolunk vásárlásaink és általában, fogyasztásra épülő életmódunk következményeire. INKÁBB MOST, MINT KÉSŐBB Az egyikre a napokban derült fény. A BBC arról tájékoztatott, hogy az elmúlt tíz év átlagát 50 százalékkal haladja meg a légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedése, legutóbb 3 millió éve volt ilyen magas a szintje. Ezért csak részben az El Nino nevű éghajlati jelenség, nagyobb részben mi, emberek és a túlfogyasztásunk a felelős. Aki azt hiszi, hogy egy korlátos vitágban korlátlan növekedés lehetséges, annak vagy elment az esze, vagy közgazdász - idézte Kenneth Boulding közgazdászt Köves Alexandra, amikor arra kerestük a választ: meddig mehet ez így? Az ökológiai közgazdász, a Corvinus egyetem oktatója azzal foglalkozik, hogyan lehetne környezeti és társadalmi szempontból igazságosabb gazdaságot létrehozni. Az M5 Mindenki Akadémiája című műsorában például elmondta: az uralkodó szemlélet ma is az, hogy a „több” az jobb, és a „most” jobb, mint a „később”. Ezzel a gondolkodással azonban jelentősen túlbecsüljük a jelen nyereségeit, és jelentősen alábecsüljük a jövő költségeit. FELFALJUK A FÖLDET Távolinak tűnnek az olyan problémák, mint az ivóvízkészlet kimerülése, a környezetszennyezés végzetessé válása, majd a technika vagy a következő generáció feladata lesz megoldást keresni. Köves Alexandra szerint ez is tévedés, a ma élőknek már nem elég gondolkodniuk ezeken a kérdéseken, könnyen lehet, hogy kevesebb az időnk megtalálni a megoldást, mint amennyinek gondoltuk. Például még most is messze az év vége, de már augusztus 2-án elértük a túlfogyasztás napját. (Az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kibocsátása három hónappal ezelőtt lépte át azt a szintet, amit a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Azóta a tartalékainkat éljük fel, az emberiség igényeit most 1,7 Föld tudnáfenntartható módon biztosítani. De nekünk csak egy Földünk van, az a helyzet. Az ökológiai közgazdászok egy része úgy véli, a fenntarthatóságra adott válasz a nemnövekedés lehet. A felfogás lényege, hogy a termelés és a túlfogyasztás átalakításával csökkentsük a környezetvédelmi problémákat és a társadalmi egyenlőtlenségeket, és letereljük a gazdaságot a kényszerű növekedéspályáról anélkül, hogy összeomláshoz vezetne. Lebecsüljük a jövőbeni költségeinket, míg az aktuális hasznot tartjuk szem előtt - beszélt erről a szemléletről az ökológiai közgazdász, aki úgy véli, a válasz a nemnövekedés lehet. A felfogás lényege, hogy a termelés és a túlfogyasztás visszafogásával csökkentsük a környezetvédelmi problémákat és a társadalmi egyenlőtlenségeket. JÓLÉT VAGY JÓLLÉT Ehhez el kell fogadnunk, hogy a növekedésnek vannak korlátai - amit már évtizedekkel ezelőtt felismertek. A valódi probléma Köves Alexandra szerint, hogy a növekedés sokszor önmagáért való. Gondoljunk bele: nemhogy a nejlonharisnyánk, a mobiltelefonunk sem olyan tartós, mint amiyen lehetne. Vagy nézzük meg a filmünket, sorozatunkat megszakító reklámblokkot: olyan termékek iránt keltik fel a vágyakozásunkat, amelyek nem biztos, hogy kellenek. Csak élelmiszerekből 100 kilogrammot dobunk a kukába évente. Az embereket kezeljük felnőttként végre, nem csak a jelen tendenciáinak az elszenvedői vagyunk, aktívan tudjuk befolyásolni azt, mi történik körü löttünk a világban. Köves Alexandra Ezzel szemben a nemnövekedésre épülő társadalomban nem kizárólag az anyagi fogyasztásainkon keresztül, az anyagi jólétünk alapján, hanem például az emberi kapcsolatainkon vagy a munkánk minőségén keresztül tudnánk megélni a jóllétet. De nem az összeomlás és újrakezdés mellett érvel ez az irányzat, békés átmenettel képzelik el a változtatást. Mozgalmukban nyugdíjrendszertől a termelésig minden alrendszert érintő reformot sürgetnek. Már a munkát is másképp képzelik el. Aki gyermeket nevel, kertet gondoz, tanul, vagy idős embert ápol, az is munkát végez. A helyben, nem pénzért, egymásnak, egymással dolgozó csoportok - mint ma például a közösségi kertek művelői - együttműködését üdvözölnék. Az egyik legprovokatívabb állításuk pedig a jövedelemplafon bevezetése. - Naivitás, utópia, ezt szokták mondani. De ha a pozitív jövőkép utópia, akkor elfogadom - válaszolta erre a kutató. Hozzátette: amit a jövőnkről el tudunk képzelni, az meghatározza, mit vagyunk hajlandók a jelenben megtenni vagy mit nem vagyunk hajlandók megtenni. Amikor elvetünk egy hasonló gondolatot, elvetjük annak is a lehetőségét, hogy másként cselekedjünk. De az is fontos, hogy az embereket kezeljük felnőttként végre, nem csak a jelen tendenciáinak az elszenvedői vagyunk, aktívan tudjuk befolyásolni azt, mi történik körülöttünk a vitágban. FEKETE PÉNTEK HELYETT NEMNÖVEKEDÉST HIRDETNEK A több még mindig jobb Közeleg a fogyasztás nem hivatalos ünnepe, a hazai üzletek is vásárlásra csábítanak. FOTÓK: dreamstime Bevásárlónap egy áruházban. A kedvezmények rengeteg embert vonzanak. AZ AGYUNKRA MEGY A FEKETE PÉNTEK James Mourey, a chicagói Driehaus College of Business DePaul Egyetem adjunktusa szerint a vásárlás után az agyban lévő nucleus accumbens, vagyis a jutalomközpont jutalmazást éreztet az emberben. Egy másik elmélet szerint, amelyet Laura Brannon, a Kansas Állami Egyetem szociálpszichológusa alkotott meg, a Black Friday, a fekete péntek a legsikeresebben nem a felsőbb, hanem az alacsonyabb rendben élő társadalmi csoportokra hat. A gazdasági szűkösség elve szerint ugyanis ezeknek az embereknek a mindennapokban kevés lehetőségük van drága tárgyakat vásárolni, így amikor eljön a hatalmas akciók napja, ők azonnal lecsapnak Aki drágább, márkásabb termékeket nem engedhet meg magának, az a fekete pénteken közelebb kerülhet vágyaihoz. Ne vásárolj semmit! nap A Ne vásárolj semmit! napot először 2004-ben tartottak Magyarországon. A fogyasztói böjt ünnepén a részvételre buzdító szervezetek az alábbi felhívást teszik közzé e nap alkalmából. „Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor olvastad, hogy már az anyatej is mérgez? Vagy amikor először kóstoltál igazi, édes, lédús házi paradicsomot? Esetleg amikor rájöttél, hogy ha a Föld lakosságának csak a fele él úgy, mint mi, 20 év múlva mind hullák leszünk? Ezek azok a pillanatok, amikor hirtelen valamit új szemszögből látsz, és rájössz: másképp is lehetne élni. És hogy úgy kellene élni. A Ne vásárolj semmit! nap egy lépés ebben az irányban. Összefogunk és kiállunk a krónikus túlfogyasztás ellen, ami szinte minden környezeti, pszichológiai és politikai gondunk forrása. November utolsó péntekén megtagadjuk a részvételt. Magunk mögé dobjuk szokásainkat, új szemléletmódot fedezünk fel, tevékenyek leszünk a közösségeinkben.” I J i 3 C * L Í V L -• . i .-.l ' l * At t J J>> M. Ji Önnél miből mennyi kerül a kukába? Egy átlagos magyar háztartásban évi 100 kilogramm ételt dobnak a szemétbe.