Kisebbségkutatás, 2000 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODALMAK - Komáromi Sándor: Fassel, H: A nemzeti és európai költő - Eminescu
Lapok vélt kozmopolitizmusát olykor többen, és keményen elutasították. A pesti bölcsészkarnak megküldte a kritikai irodalomtörténet fogalmáról írott dolgozatát. Azt az előadást, amelytől Charles Isac, a Revue de littérature comparée-ban „fényes pályájának” kezdetét számítja. A tanulmányt névtelenül, bántó széljegyzetekkel telefirkálva visszakapja. Felvilágosítást kérő levelére Budenz megsértődik, Toldy nem is válaszol. Igaz, fiatal vidéki kolléga, de a gesztus mégis méltatlan. Mögötte talán az állhat, hogy Meltzl Hugó nem egészen lehiggadt, bizonyos kiegyensúlyozatlanságot mutató Petőfi-rajongása nem illeszkedett a kor hazai higgadt, kiegyensúlyozott tudományos életébe. S nem illeszkedett Meltzl konkrét emberi kapcsolataiban sem, sem pedig teoretikus elgondolásaiban. A kor szokásos elvárásaihoz sem simult gondolkodása: nemzeti irodalmak feletti világirodalomban gondolkodott, amikor a nemzeti elvet hangsúlyozták mindenütt. A magyar irodalom klasszicizációját Petőfiben látta, amikor Toldy Vörösmartyban kereste. Bölcseleti költőnek nevezte Petőfit, amikor Gyulai népköltőként elemezte. Visszamaradva vagy éppen előreszaladva, de mindenképpen korszerűtlennek tűnhetett. Ám megalapozott egy idehaza még ismeretlen tudományágat, és elindította a komparatisztika első szakfolyóiratát a világon. Minőségre figyelve, strukturálisan elemezve tárt fel irodalmi folyamatokat, ahogy évtizedekkel később a tudományág angol, francia, német művelői tették. Cholnoky Olga A nemzeti és európai költő, Eminescu Fasset, Horst: Mihai Eminescu - Nationaldichter und Europäer. = Südostdeutsche Vierteljahresblätter, 49. Jg. /2000. 2. Folge 129-138. p. Mihai Eminescu (1850-1889) földmíves-kisnemesi családban született a moldvaibukovinai határ román oldalán, de az osztrák illetőségű Bukovina tartományi székhelyén, Csernovicban járta ki mind az elemi iskolát, mind pedig a gimnáziumot. Ezután, rövidebb hazai és erdélyi közjátékokat követően, csernovici pártfogói révén kikerült Bécsbe, ill. Berlinbe (1869-1874), hogy mindkét helyen az egyetemet látogassa, és a szellemi életben tájékozódjék. Hazatérve a moldvai fővárosban, Jași-ban kapott polgári állást, végül azonban a lapszerkesztésnél kötött ki ugyanitt, majd Bukarestben. Bécsi-berlini éveiből 47 füzetre való német nyelvű feljegyzés, bemásolt vers és saját versvázlat maradt fenn. Később is verselt és levelezett németül, továbbá gyakran utánköltötte saját román remekeit, hogy bemutassa őket német kapcsolati körének. Ezek a német nyelvi változatok egyébként néha a felismerhetetlenségig alulmúlják az eredetit, az epigon utóromantika benyomását keltik. A költő nem is adta ki soha őket. Hasonlóan elég szerény utánzatok (leginkább alkalomra írt) eredeti német versei, töredékei is. A bukovinai hivatalos nyelvvel való kapcsolatában messze nem az ösztönözte, hogy német nyelvű költőként szólaljon meg (megtehette ezt anyanyelvén is), hanem a modern nyugati költészeti formák, motivikák feltérképezése és egy széles körű és historikusan tág műveltséganyag felszívása, amit a nyelven keresztül valósított meg. S költői felkészülésében nem is állt magában a német nyelvi tájékozódás: minden lehetséges tapasztalatot kigyűjtött a görög-latin műveltségből (sőt még a szanszkritból is), továbbá a klasszikus angol irodalomból. Talán éppen ezeket az elemeket kapta bécsi, berlini tanulmányaitól, miközben önmagában a német hatást 5/7