A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Új Folyam 6. (1870-1871)
Irodalmi munkálatok - Jókai Mór: A szellem meghamisitása
102 JÓKAI MÓR : A SZELLEM MEGHAMISÍTÁSA. Petőfinek el kellett engednie munkáiból egyik erőteljes versét: Megvetésem és utálatomnak Méltó tárgya, ember a neved. A természet söpredéke vagy te, Nem király a természet felett. A censor is ember volt, s ezt a collectiv nótát az emberiség nevében sehogy sem akarta elfogadni. Kuthy Lajos sok tekintetben genialis „Hazai rejtelmei el voltak tiltva a lenyomatástól e phrasis miatt: „Ha a bibliaként Isten azt mondta az embernek, hogy : Arczod verítékével szerezd kenyeredet,“ az még csak embertelenség volt; de mikor az ember mondja azt embertársának: „Arczod verítékével szerezd a más kenyerét, az már istententelenség.“ A censura blasphemiát talált benne alkalmasint abban, ami az emberről volt mondva — s Kuthynak más phrasist kellett helyettesíteni. Vörösmarty egyik legszebb költeménye: „Egy rabszolga keserve Pompejus sírján,“ eredetileg: „Mikeskeserve Rákóczy sírján;“ de napvilágot csak ily etiquette mellett láthatott. Lisznyay török-tatár versei mind a magyar-osztrák thémáról vannak írva, fogoly Balassájának keservei az 1849 utáni időket zengik. Magam is tudnék a hamisításról egyet-mást bevallani. Két novellámat kényszerültem Magyarországról áttenni kis Spanyolországba, kis Mexicóba, s alakjaimból spanyol hidalgokat s rézszínű indiánokat csinálni, akikre azután az idegen ruha s idegen bőr nem is illett semmiképen. Sőt megtörtént egy négyfelvonásos darabommal.