Kisgrafika, 1998 (37. évfolyam, 1-4. szám)

1998-05-28 / 1. szám

1998/1 Kisgrafika show ismétlése Alain Delonnal és Belmondóval, Poi­­rot-krimrű, Vértestvérek 32-ik rész, Kung Fu (A legen­da újjászületik), 8-kor a Dallas stb. Mindezek ellené­re Önök miránk kíváncsiak. Ez mutatja viszont az egyén hozzáállását a művészethez. Mit mondhatok er­re? Mindannyiunk nevében köszönjük!" A görök mítoszok és mondák világában Daidalos sokoldalú művész, mesterember és feltaláló. Számos ta­lálmány és ravasz ötlet fűződik nevéhez, ő tervezte töb­bek között a krétai labirintust. Vén Zoltán a mának egyik ilyen furfangos Daidalosa. Sokan tudják, hogy azon kevesek közé tartozik, akik leginkább rézmetszet technikával dolgoznak, s ennek ő egyik legkiválóbb, bravúros magyar és európai mestere. E klasszikus mű­faj technikájában is tud azonban újat, meglepőt tarto­gatni számunkra. E tárlaton több olyan vegyes techni­kájú művet mutatott be, ahol a nagyméretű litográfián, annak részleteiként rézmetszetű nyomatokat is alkal­maz s ezzel izgalmas, sejtelmes művészi hatást ér el. Némely művének címében utal is erre, mintegy enig­maként a szemlélő számára, akinek meg kell fejtenie a­­.lányt, hogy például vajon miért ez a mű címe: Idegen az ikonosztázban. Az 50 x 71-es színes litográfia ez eset­­é­n két talányt is ad fel a szemlélőnek. Az ábrázolt bol­gár ikonok egyikén az ördög portréja szerepel, tehát ő az idegen; a technikában, a kőnyomatban viszont az az „idegen", hogy a többiek között két ikon rézmetszetű nyomat. Más példa erre a Misericordia című műve, amelynek kőnyomatos képmezejébe régebbi rézmetsze­tű lapjainak dúcait nyomja be, bővítve, gazdagítva ez­zel a címben jelzett témát. Összhatásában mindez jel­lemző a művész alkotásainak ötletgazdagságára, rafinált fortélyosságára, ami provokálja, elgondolkodás­ra készteti a szemlélőt. Prágában 1992-ben adta ki Vilem Stránsky cseh és angol, vagyis kétnyelvű, könyvművészeti remeknek számító, Vén Zoltán művészetét bemutató albumát (amely tizenhárom válogatott, eredeti rézmetszetet is tartalmaz), s ennek ezt a címet adta: Vén Zoltán, a gúnyo­­ros tréfacsináló (The sly Joker). Az ebben bemutatott al­kotások mind valóban a jelenre is érvényes régi szel­lem- vagy kultúrtörténeti példák aktualizáló újrafogalmazásai. Régebbi műelemzésekből vagy érté­kelésekből is hadd emeljek ki példát, illetve idézetet Vén Zoltán művészetét illetően. Prof. Remo Palmirani azt mondja róla: „Karaktere ambivalens. A szemtelen­ség és a komolyság, a kicsinyesség és a nagyság, az ün­nepélyesség és a hétköznap találkozik munkáiban. Tör­ténelmi témájú groteszk világlátása a legizgalmasabb." Mindezek az értékelések és fogalmazások teljes iga­zolást nyertek a Mester Galériában látott kiállításon, a régebbiek mellett a legújabb lapokon is. Az egyete­mes kultúrtörténet számos eseményének, momentu­mának vagy motívumának mához is szóló üzenetét, aktuális vonatkozását jó érzékkel meglátó és a jelen­hez közvetítő megformálásával vagy újraformálásá­val, szólnak művei a ma emberéhez, a nyitott szemű és fülű műélvezőhöz, azon keresztül pedig a mai tár­sadalomhoz. A kiállított műveken lépten-nyomon ez a vénzol­­táni sajátosság tartja izgalomban a nézőt. Olykor csak Vén Zoltán rézmetszetei, C2

Next