Kisgrafika, 2010 (49. évfolyam, 1-4. szám)

2010-04-23 / 1. szám

2 l< ISO­RAFI­KA 2010/1 HAMAROSAN MEGNYÍLIK A HOLLANDIAI általa kitűnően szer­ VAN COC­H VIL­LAú­E­N­E U­­­E­N­kesztett katalógusban Európa számos orszá­gából származó 50 ex 2010 nyarán nagyszabású ünnepség színhelye lesz az Eind- libris képe volt látható, hoven szomszédságában lévő Nuenen város. Nevét nünen-nek köztük 23 magyar al­­kell kiejteni és ez a művészet történetének egyik „szent helyét” kotás­ jelenti. Ugyanis Van Gogh 37 évig tartó életének leghosszabb Nem hagyhatjuk festői korszakát élte meg ezen a vidéken, ahol apja a re­form­á- említés nélkül azt a né­tusok lelkipásztora volt. Az alig 30 éves fiatalember művészete hány nagyméretű gra­­fit bontakozott ki. 1883-tól két évig élt itt, miközben 300-nál fikát sem, melyek a 20. több rajz és olajfestmény került ki kezei közül. Megfestette a század magyar művé­­tájat, a vízimalmokat, apja parókiáját és a templomát, de szén­ szetét képviselik. Szám­vedélyesen keresett témát a parasztok szalmatetős házaiban, a szerint a legtöbb darabból áll Kéri Imre rézkarc-sorozata, mely takácsok műhelyében is. Itt festette meg hollandiai korszakának Vincent életének állomásait idézi. Lázár Sándor tusrajzai a hol­főművét, a „Krumplievők” című olajképet, mely ma az amsz­­land mester arcvonásait vizsgálják. Egy budapesti napilap rö­terdami Van Gogh Múzeum és egyben Németalföld művésze-­zölte először 1982-ben Tatár Sándor linómetszetét Van Gogh tének egyik jelképe, virágairól. Nuenen polgárai múltuk értékeinek tudatában ápolták itt a Az elmondottak alapján talán említeni sem kellene, hogy festő emlékét. Már 1976-ban létrejött a Van Gogh Dokumenta- Nuenen gyűjteményében megtalálható a Magyarországon Van­diós Központ. Megalapítója, Tan de Brouwer, egy egykori szó­ Goghról megjelent valamennyi monográfia és folyóiratbeli kőházban szerzett helyet a művész munkásságával kapcsolatos közlemény is. Végül ugyancsak Nuenenben látható a világ összes Van Gogh-érmének egy-egy példánya is, köztük Ferenczy Béni által 1936-ban mintázott kétoldalas bronzérem-remek is. Ez utóbbit a ma­gyar művész a világon elsőként alkotta meg. Ezekből a művészérmekből 1990-ben rendezett kiállítást a Dokumentációs Központ. Az eseményt a centenáriumi Van Gogh évforduló programfü­zete is hirdette, megemlítve, hogy a tárlat anya­gában túlnyomó többségben magyar szobrászok szerepelnek. Mindez nem túlzás, mert itt Hollan­diában több művükkel olyan neves magyar mű­vészek is jelen vannak, mint Mak­sa István, Kiss Kovács Gyula és Szlávics László. A Nuenenben most megvalósuló VAN GOGH VILLAGE elgondolod és megvalósítóit meleg rokonszenvvel köszöntjük, az eredményhez gra­tulálunk és az intézmény sikeres működését kí­vánjuk­ emlékeknek. Az intézmény idővel országos hírnevet szerzett magának kiállításai, kiadványai és látogatottsága révén. Nap­jainkra kinőtte keretét. Az elöljáróság bölcs döntése volt, hogy az egykori városháza épületét ajánlotta fel, ahol az átalakítási munkák után, 2010 folyamán megnyitja majd kapuját a VAN GOGH VILLAGE M­ENEN. A kultúrközpont megnyitása nekünk, magyaroknak is ün­nepi alkalmat jelent. Ugyanis kultúránk számos, igen becses al­kotása lesz jelen Nuenen újjászülető intézményében. A lapunk érdeklődési körébe tartozó kisgrafikák közül szép számmal ta­lálhatók itt a Van Gogh művészetére utaló ex librisek, mintegy 10 magyar grafikusművész alkotása. Közöttük a legtöbb ilyen művével szerepel az 1994-ben elhunyt Fery Antal mester és a közelmúltban 75. születésnapját ünneplő Kőhegyi Gyula. 2003- ban kiállításon mutatta be a gyűjteményt Tan de Brouwer. Az Kőhegyi Gyula linómetszete, X3 (2009), 65x 65 Soós Imre Kőhegyi Gyula rézkarca, C3 (2009), 44x50 Kőhegyi Gyula linómetszete, X3/2 (2009), 44x 50

Next