A Csonkamagyarország, 1942. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-03 / 1. szám

­ Ki vezessen a Dunamedencében? A kassai Rákóczi Társaskörben tartott több nagyértékű előadást vitéz Ujváry Lajos tankerületi főigazgató. Ezekben legutóbb érdekes párhuzamba állította Széchenyi István munkáját a szentistváni gondolattal. Kimutatta,­­ mennyire azonos elveket vall Széchenyi István a nemzetiségi kérdésben első szent királyunkkal. Szent István már megállapította, hogy Magyarország szívesen látja a a külföldi jövevények és vendégek be­fogadását, ha az az országra haszonnal jár, ha munkájuk értékes. A „vendég“ és vendéglátó gazda viszonyát már a legelső bevándorlások idején szabá­lyozták. A házban a gazdáé, a nemzeté minden jog, de viszont a gazda min­den jóval ellátja az arra érdemes ven­déget, aki azonban csak annyi előnyt élvezhet, amennyit ellenszolgáltatásával kiérdemel. Széchenyi tanítása egyezik Szent Istvánéval a dunavölgyi vezetés kér­désében is. Széchenyi át volt hatva attól a meggyőződéstől, hogy a ma­gyarság megsemmisítése nemcsak azért volna bűn, mert egy nem pótolható szín tűnne el az isteni tervből, amely a nemzeteket létrehozta, de ugyan­úgy mi nemzetiségeinket sem akarjuk meg­semmisíteni, sőt szabadon hagyjuk őket fejlődni. Viszont a Kárpátmedencében élő nemzetiségeknek is létérdeke a magyar boldogulása, biztos, erős élete, mert a magyarság pusztulásával együtt pusztulnának ők is! . . . A továbbiakban vitéz Ujváry Lajos főigazgató rámutatott, hogy nekünk, magyaroknak hivatásunk az ország ve­zetése, mert csak nekünk van erre alkalmas alkotmányunk és ilyen alkot­mánya nincs sem a szlávnak, sem a többi környező népnek! Széchenyi ezt az igazságot a nemzetiségekhez intézett következő szavakkal fejezte ki: — Közöttetek áll a szabadságnak az a tiszteletreméltó törzsöke, amely a magyar név alatt megsemmisithetetlen erejétől fönntartva, a viharok minden dühével századokig diadalmasan meg­­birt. Mint az Árpádoktól kezdett sza­­badszerkezetü alkotmányunk örökösei annál az elsőbbségnél fogva állunk fölöttetek, hogy csak mi képezhetjük Magyarországnak azt a középítő pont­ját, mely körül a nemzetiségek egye­sülhetnek. Ujváry főigazgató azzal fejezte be előadását, hogy a Széchenyi által nevelt hivatástudattal tisztában kell lenni a Kárpátmedencében élő nem magyar népcsoportoknak is. Hízott sertést, marhát, borjút, birkát legmagasabb napi áron vásárol CSENKI JÓZSEF hentes és mészáros Kossuth ucca (Gimnáziummal szemben) A CSONK­AM­AGYARORSZAG Hány sertést szabad vágni? Erre a közérdekű kérdésre kértek választ. A községi elöljáróságoknak és honvéd be­szerzőosztagoknak , kiadott 776.000/1941 -es számú tájékoztató azt mondja, hogy a ser­tések számbavételénél irányadóul kell venni, hogy 4 felnőtt, vagy 6 gyermek részére maradjon egy hízott sertés. A többit feles­legként kell tekinteni, de az elöljáróság a 2760/1941. számú rendelet alapján ezekből is engedélyezhet további vágásokat. Ha valamely önellátó háztartásban a családtagok és az alkalmazottak részére 6 darabnál több sertést akarnak vágni, akkor a közellátási minisztertől kell engedélyt kérni. Ha 6-nál kevesebb sertésről van szó, a köz­ségi elöljáróság adja az engedélyt a vágás­hoz a gazdaság hús- és zsírszükségletének figyelembevételével. Ezt kiegészíti a 8050/1941 rendelet, mely azt mondja meg, hogy akárhány sertést vág is egy gazdaság, személyenként 11 kiló zsiradék fölött lévő zsírmennyiséget be kell szolgáltatnia. (Erre vonatkozóan meg­jegyezzük, hogy a honvéd beszerzőosztagok utasítása úgy szól, hogy a szalonna meny­­nyisége a viszonyokhoz képest feltűnően sok. Tehát a zsírt kell tekintetbe venniök a be­szerző osztagoknak Eszerint nem igaz, hogy nem szabad több sertést vágni, akár kicsiny, akár nagy az állat, mint 4 felnőttre egy darabot, mert a községi elöljáróság többre is adhat enge­délyt, fontos, hogy minden első disznó után 3 kiló és a továbbiak után 6 kiló zsírt közellátási célra mindenki leadjon és 11 kilónál több zsírja személyenkint senkinek ne légyért a háztartásában. Harcban a reuma ellen Évezredek óta az emberiség egyik leg­alattomosabb betegsége a reuma. Különösen olyan vidékeken jelentkezik, ahol téli-nyári hőmérsékletek közötti különbség nagy. Ma­gyarország éghajlata erősen szélsőséges. Ért­hető tehát, hogy nálunk erősen pusztít és egyes vidékeken elterjedtebb a tüdőbajnál. A kezdetben itt-ott bujkáló fájdalmak hol elmúlnak, hol visszatérnek s így a beteg annak nem is tulajdonit nagyobb jelentőséget. A baj azonban csak látszólag könnyű, mert minden visszatérés egyre nagyobb és tűrhe­tetlenebb fájdalmakat okoz, míg kellő kezelés hiányában megindulnak a már szemmel is látható mozgásszervi elváltozások, fellépnek a fájdalmas görcsök s egyes testrészek teljesen használhatatlanná válnak. Éppen ezért országos jelentőségű mun­kát végez a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság keretében működő Reuma és Fürdőkutató Intézet, amelynek a reuma elleni küzdelem legfontosabb feladata. A tu­domány minden eszközével a tudósok egész sora keresi itt a betegség kórokozóját s ezzel párhuzamosan a gyógyítási lehetőségek töké­letesítését. Az intézet munkássága már számos olyan kérdésre feleletet adott, ami előtt eddig segít­ség nélkül kellett elmennie a leggyakorlottabb orvosnak. A főváros területe maga páratlan ará­nyokban kedvez is ennek a kutató munkának, hiszen a világ egyetlen városában sem fakad annyi, a reuma­ gyógyítására alkalmas forrás, mint a fővárosban. Ezért hívják ma már világ­szerte a magyar fővárost Fürdővilágvárosnak. Budapest meg is szolgálja ezt a büszke címet, hiszen egyetlen hely a világon, ahol a gyógyfürdőkultúra ilyen fokon áll s ahol télen­­nyáron, hidegben, melegben egyaránt a fürdők 1942. január 3 MENCZEL tánciskolája az IPARTESTÜLETBEN január hó 4-én, vasárnap és 6-án kedden (Vízkereszt napján) este össztánc sora áll a gyógyulást keresők rendelkezésére. Fürödhet télen, nyáron, tavasszal, ősszel, a nap minden szakában s ami a legfontosabb, a leggondosabb orvosi s tudományos felügye­let mellett. Budapesten van a világ egyetlen reuma gyógyvizű strandja. Fürdői télen is használható szabad vízmedences csodájára már a világ minden részéről zarándokoltak a betegek, ami előtt a világháború lángjai fel nem lobbantak Legfőbb ideje éppen ezért, hogy a ha­zai közönség is alaposan és gyakorlatban megismerje a magyar föld ezt a csodálatos, isteni adományát, amit a fővárosi gyógy­fürdők jelentenek. Naponta száz és száz em­ber egészségét őrzi és óvja, évente tízezrek egészségét adja vissza Budapest több mint kétezeréves fürdőkultúrája. Most már csak a magyar közönségen múlik, hogy ez a hatalmas és megfizethetetlen érték valóban a nemzet közgazdasági életének jelentős tényezőjévé váljék nemcsak a betegek, de az egész magyar élet, valamennyiünk érdekében. Karácsonyi ünnepség volt a péteri-tói iskolánál, melyet Seres József tanító rendezett. Az ünnepségre összegyűlt a környék minden embere. Seres József tanító megnyitó­­beszédében felhívta a vendégek figyelmét a karácsonyfa-ünnepélyek és szeretetcsomagok adásának nagy jelentőségére. Utána karácsonyi színdarabot és pásztor­­játékot adtak elő a tanulók. Ezután az iskola tanítója ismertette a gyűjtés eredményét s megköszönte a sok szép adományt. Pénzadományok: A tanulók gyűjtéséből 52 P, Pálos atyák 25 P, Vedres Béla apát­­plébános 10 P-t. Összesen 87 P. A Pálos atyák a pénzen kívül még 3 kg cukorkát, 60 drb süteményt, 30 rózsafűzért, 60 szentképet, 60 érmecskét és 60 papírzacskót is adomá­nyoztak. A lelkes adományozók közül elsőket kell megemlítenünk értékes adományaikért: Endre Zsigmond képviselő, Ganie Arnold, Borzás József állomásfőnököt, Juhász vendéglőst. A szülők közül is sokan adtak ajándékot, nem­csak pénzt, hanem süteményt, almát, szőlőt stb. A gyűjtések alapján kiosztásra került: 8 kg cukorka, 200 drb cukorka, 40 alma, 15 fürt szőlő, 55 aluminium csésze, 25 új zseb­kendő, 4 új nyaksál, 3 pár új harisnya, egy öltözet leánykaruha. Ezen felül a Szegény­gondozó jóvoltából utólag három fiú kap egy­­egy öltözet ruhát. Az ajándékok kiosztása után P. Vezér Ferenc hitoktató, Pálos Atya záróbeszéde mély karácsonyi hangulatot keltett. Erősen kihang­súlyozta, hogy a mi vidékünk elhagyott, sze­gény magyarkáit kell először segítve felemel­nünk, mert ez az országnak legmagyarabb, így legértékesebb népeleme. ... Az eszébe távozóknak karácsonyi melódiákat zúgott a nádas. Ezen az estén mosolyogva aludtak el a kisgyermekek, bol­dogan álmodtak, hogy eljött a betlehemi kis Jézus a mi tanyai iskolánkhoz. Az értékes karácsonyest rendezése Seres József tanító érdeme. Adjon az Isten neki erőt, egészséget, hogy nemes hivatását minél hosszabb ideig kamatoztassa mindannyiunk igaz örömére! — Szí­v

Next