Félegyházi Közlöny, 1999 (8. évfolyam, 1-27. szám)
1999-08-13 / 17. szám
4. oldal Petőfi nyomában A kiskunfélegyházi delegáció július 29-én indult el Segesvárra. Közben megcsodálhattuk a hajdan szép Vajdahunyad várát, sétáltunk ódon falai között. E szép városba érkezvén hatalmas eső fogadta küldöttségünket. Július 30-án Segesváron, az Eminescu teremben került sor - először határainkon túl - a Petőfi Emlékhelyek XV. Találkozójára, amelyen részt vett a félegyházi delegáció tagsága is. Az emlékhelyekről és a környékről érkezők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadókat. Közöttük Fekete János helytörténészt, aki a kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz történetét vázolta fel, közülük kiemelve és hangsúlyt helyezve az 1997-1999 év eseményeire. Délután a segesvári várban, Petőfi Sándor mellszobrát koszorúzták meg az emlékhelyek küldöttei. Az ott élők emlékezete szerint ilyen ünnepség még nem volt a várban, mint amire ekkor sor került. Ünnepi beszédet Jakabházi Béla, a segesvári RMDSZ képviselője és Losonci Miklós, a Petőfi Sándor Társaság alelnöke mondott. A kiskunfélegyháziak koszorúját Tóth Gyuláné, Ficsór József és Nemes Nagy Tibor helyezték a szobor talapzatára. E napot gálaműsor zárta az Eminescu teremben, amelyen többek között közreműködtek a Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusának tagjai és a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar. A több mint 500 fős hallgatóság felállva tapsolta, ünnepelte a félegyháziak színvonalas műsorát, amellyel méltán dobogtatták meg az ott lévők szívét, tették emlékezetessé július 30-át. Csöpögő, esős idő köszöntött mindannyiunkra az olyannyira várt július 31-én, szombaton. Bíztunk azonban abban, hogy ez a nap beragyogja majd Erdély égboltját, ami már kora délelőtt be is következett. A félegyházi küldöttség tagjai szombaton 9 órától ökomenikus istentiszteleten vehettek részt a fehéregyházi templomban. Erdélyi püspökök beszéltek halhatatlan költőnkről, s arról, hogy mindannyian ott őrizzük szívünkben emlékét. Tizenkét óra után Ficsór József polgármester úr, a Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke emelkedett szólásra, s ünnepélyességgel elmondott gondolatait megszakította az ünneplő tömeg tapsa. A várva-várt pillanat is elkövetkezett. A fák közé beszűrődő napfény minduntalan megcsillant Máté István fehér lepellel letakart Petőfi-szobrán. A leplet Ficsór József és Gábos Dezső emelték le a szoborról a jelenlévő több ezres tömeg rácsodálkozása, kitörő tapsa, örömkönnyei és a fotósok hada között. Mindenki a szobrot szerette volna megnézni, megsimogatni, közben folyamatosan kértek interjút polgármester úrtól és a szobor alkotójától. Órákig szinte megközelíthetetlen volt a szobor, hiszen mindenki a közelébe akart kerülni, s fotót készíttetni. Jó érzés volt kiskunfélegyházinak lenni ott Erdélyben, Fehéregyházán, ahol mindannyian Petőfit ünnepeltük, ahol együtt örült a félegyháziak több száz fős közössége. Ezt követően Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója nyitotta meg a felújított, a kor színvonalán álló Petőfi Múzeumot. Küldöttségünk másnap hazaindulva még egyszer megtekintette a fehéregyházi Múzeumkertben felállított Petőfi-szobrot, s búcsút vettünk tőle. Szőcs Lajos köröndi tanító úr kalauzolta csoportunkat a továbbiakban Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkaslakán és végül Korondon. ízes székelységgel elmondott gondolataira sokáig fogunk emlékezni. Gábos Dezső, a Fehéregyházi Művelődési Egyesület vezetője, Ficsór József polgármester, és Máté István szobrászművész a fehéregyházi Múzeumkertben a szoboravatás után A segesvári ünnepség egyik szónoka Losonci Miklós, a Petőfi Sándor Társaság alelnöke. (fenn) Az emlékművet Félegyháza részéről Tóth Gyuláné, Ficsór József és Nemes Nagy Tibor koszorúzta meg Kállainé Veréb Mária, a Petőfi Emlékbizottság tagja, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár igazgatója 1999. augusztus 19.