Kiskunfélegyházi Közlöny, 1941 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-05 / 1. szám

­ Kiskunfélegyháza, mint baromfi­tenyésztési központ Évtizedekre visszamenőleg megállapít­hatjuk, hogy Kiskunfélegyháza megyei város gazdaközönsége előszeretettel foglalkozott a múltban is baromfitenyésztéssel és foglalko­zik ma is. A tanyavilágban szétszórtan levő gazdaságok természeti adottsága egyenesen ösztökéli gazdaasszonyainkat arra, hogy tanyaudvarokat baromfiakkal népesítsék. Ba­romfitenyésztésünk nemcsak az átlagos házi használatra való tenyésztést érte el a mázban is, hanem olyan eredményeket produkált, amelynek folyományaképen Kiskunfélegyháza városban kialakult egy olyan népes, nagy kínálattal rendelkező baromfipiac, ahol talál­kozót adtak egymásnak minden heti piacon az ország legnagyobb baromfikereskedői Keresett volt a félegyházi baromfi az ország minden telephelyén, mert hiszen ezeken­­ feldolgozó, külföldre irányító baromfitelepe­ken keresztül kerül úgy magyar fogyasztó­ink elé, mint a határokon túlra. Az utóbbi időkben, amikor is kontingentálva lettek a ba­romfikereskedelem külföldi szállításai, tehát lényegesen leredukálódott a kiszállítható mennyiség, mivel a külállamok csak bizonyos kvantumok átvételére vállalkoztak, akkor is keresletre talált a félegyházi népes baromfi­piacon felhozott utolsó baromfi is. A kiszál­lítások súlyhatárai pl. a csirkénél nem vál­tak rovására a félegyházi csirkének, mivel­­ német piacra szállítható 800 gr-on aluli sú­lyú csirke minőségileg semmiben sem maradt el az angol 800 gr-on felüli csirke minőségé­től. A félegyházi liba és kacsa tenyésztés­re­ jellemző, hogy gazdáink eredményes lúd­­tenyészete egy külön iparágat hozott létre és pedig a tömő iparosokat. Úgyszólván egész éven át többnyire csak az iparosok vásárolják fel gazdáinktól hizlalásra alkal­mas magló liba és kacsa állományukat, hogy azokat tömés útján felhizlalva ajánlják fel megvételre úgy a bel, — többnyire piacnak, — mint a külkereskedelemnek. Van ezenkívül egy igen keresett, legalább is a régi „szabad“ piacok külföldi csemegéje, amely szintén félegyházi tenyésztetők büszkesége, ez pedig a fiatal „darás liba.“ A régi híres bécsi kony­hák nélkülözhetetlen fiatal hízott liba primőr­jei igen sokszor a félegyházi piacokról ke­rültek ínyenc fogyasztóik elé, akik sokszor a vásárlásoknál igen magas import áraktól sem riadtak vissza Nem hagyhatók szó nélkül a speciáli­san hizlalt sütnivaló libánk és kacsáink sem. Ezek a minőségi baromfiaink nagy kereslet­nek örvendenek a külföldi piacokon. Ha képet nem tudnánk baromfitenyészetünkről adni akkor, ha kihagynánk az egyik legnagyobb és legkeresettebb fajtánkat, a bronzpulyka­­tenyészetet. A régi angol piacokat hajórako­mányokkal látták el a félegyházi pulykák, ilyenkor karácsony tájékán. Ez évben német, olasz, svájci piacok kapják pulykáinkat és veszik át nagy megelégedéssel. Láthatjuk tehát, hogy egyszerű tanyai udvarokon, gyepeken nevelt baromfiaink úgyszólván egész Európa piacain kedvelt cse­megeként értékesülnek. De nem csak szíve­sen, hanem különösen a régi szabadkereske­delem idejében igen magas áron­ is találtak vevőre, akkor amikor baromfitenyésztő gaz­dáink — dacára annak, hogy kizárólag az ő érdemük az, hogy a félegyházi baromfipiac európahirír, — piacra hozott baromfiaik nem hozták meg részükre azt az anyagi hasznot, amelyet a félegyházi baromfinak mint exportárunak meg kellett volna hoznia. Éppen ez a körülmény váltotta ki sajnálato­san azt a helyzetet, hogy baromfitenyészete­ink méretekben nem gyarapodhattak. Nem fej­lődhetett, befektetéssel, utánajárással, nagyobb gondozással azért, mert a mutatkozó haszon­kulcs nem biztosította ennek lehetőségét. A megváltozott külföldi értékesítési rend, valamint a kormányzat intenzív közben­­lépésére most indulnak hathatós állami, közü­leti, egyesületi támogatással azok a munká­latok, amelyek azt célt kívánják, amely sze­rint a baromfitenyésztő gazda legyen az, aki a baromfi értékesítésénél könyvelje el az őt megillető legnagyobb hasznot ezzel szemben vele kapcsolatban egy kívánság merül fel kizárólag minőségi egyedeket ál­­lítanak elő. Amint mondottuk ebben a mun­kájában nagy segítségre vannak a gazdasági szervek, csak akarni kell. Kiskunfélegyháza városon, mint barom­itenyésztő központon is el kell ezt az irány­­változtatást is végeznünk. Országos hírű­ ba­­romfitenyészetü­nket kell, hogy hirdesse el­sőrendűen beállított baromfitenyésztő, tojás­­termelő telepeink, baromfikeltető állomásunk, gazdakézen levő baromfi export, valamint toll üzemünk, Tanyavilágunk sűrű hálózatát élölelő baromfi szaktanácsadó szerveink, városközi kiállításaink, kakasvásáraink, liba­eldolgozó üzemeink mind megvalósításra váró álmaink , azonban álmok megvalósítása nélkül Isten ellen vétek volna egy ilyen termő talajt parlagon hagyni. Hogy mennyire vétek volna, azt bizonyítja az a körülmény is, hogy az ezévi nemzetközi baromfikiállításra csak, öt fehér magyar parlagi kakast küldtünk fel és azokból egy darab megnyerte az első díjat. A város képében is valamiképen vissza kell tükröződni Kiskunfélegyháza város nagy­­ Az újonnan átalakított és megnagyobbított Nyn­firma gőz- és pezsgőfürdő nyitva reggel 5 órától A város központjában BUDAPEST, VII. Dohány­ u. 44 5564 Kényelmes pihenők 2-2 I­­ tím tavaszi nitrogén mű­trágya szükségletét! PÉTI SÓ 17 ° 10 N MÉSZSALÉTROM 15.5 °/o N KÉNSAVASAMMONIAK 20.5 %N Péti Nitrogénművek R. T. Budapest, V., Nádor utca 21. Péti só gyári bizományi lerakatos: Balás Vilmos fűszerkereskedő Kossuth utca. Telefon: 118. baromfi tenyésztésének. Csak egy példát említek. Egy felvidéki bankigazgató a közel­múltban tíz napot töltött városunkban. Ami­kor megismertem erélyesen jelentette ki, hogy nagyon csalódott Félegyházában. Kér­déseimre előadta, hogy ideutazását és terve­zett pár napos ittartózkodását nagyban elő­segítette az a tudat, amely szerint régen ismeri Félegyházát hírből arról, hogy itt van az ország egyik legnagyobb baromfi piaca. Örömmel jött ide, gondolva azt, hogy itt tartózkodása alatt az éttermekben kedvére válogathat szárnyas ételekből. A valóság azonban kiábrándította, mert, jó pár napnak kellett elmúlnia, amikor is valamelyik helyen baromfi menühöz juthatott. Az ilyen eseteket is megérzi a barom­fitenyésztést elősegítő akció Minden vonalon szolgálatába kell állnia városunknak e nagy kincsünk érdekében, mert csak így tudunk e téren felemelkedni azon a ponton amely­nek alappillérei rendekezésünkre állanak. Gazdasági Egyesület hirdetménye Tapasztalatunk szerint a lakosságnak egyes élelmierkekkel való ellátásában fenn­akadások mutatkoznak. Egyrészt ennek megszüntetése érde­kében, másrészt — tekintve —, hogy a je­len külpolitikai helyzet igen alkalmas arra, hogy minden mennyiségű és fajú termel­­vényeinket el tudjuk helyezni, a magyar gazdálkodó réteg anyagi fellendülése ér­dekében is szüksége mutatkozik, hogy ős­termelőinket minden módon felvilágosítsuk a termelés fokozásának előnyére és figyel­müket azon termények termelésére irányít­suk, amelyekből a legnagyobb hiány van, illetőleg amelyeknek elhelyezésére úgy most, mint a jövőre nézve is legtöbb esély mutatkozik. Különösen említést érdemel e tekin­tetben a tej- és tejtermékek előállításának, valamint a sertéshizlalásnak fokozása, az elmaradt őszi vetések helyett tavaszi búza vetése, az őszi vetések tavaszi nitrogén műtrágyázása, olajos magvak, főleg napra­­orgó termesztése, liba, kacsa tenyésztésé­nek fokozása zsír nyerése céljából. 1941 január 13 ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Bálint Erzsébet, Nagy János, Farkas Lenke, Faragó Tóth Béla, Bódog Itván, Rácz Zoltán, Tarjányi Julianna, Tar­­ányi László, Dóczi László, Drozdik István, Szász József, Sándor Margit, Balla Mária, Wenczinger Sándor. Beiratkoztak : Németh István—Tóth Eszter, Kurdics József—Solymosi Mária, Fe­kete József—Adorján Julianna, Fekete Imre —Cselédes Varga Margit, Görög Imre—Nagy Piroska, Varga István—Őze Zsófia, Fekete István—Bense Rozália. Házasságot kötöttek: Bibok János— K­anek Mária, Szondi Sándor—Móczár Terézia. Meghaltak: Kis Józsefné sz. Kis Rozá­­la 57 éves, özv. Váradi Lászlóné sz. Csőke Anna 62 éves, Bori Sándor 68 éves, özv. Kós Sándorné sz. Kovács Zsuzsanna 69 éves, dobos Imre 88 éves, Nagy Sándor 66 éves, Csuka József 69 éves, Hideg Antal 82 éves, Fazekas Antalné sz. Hajagos Tóth Rozália 26 éves,­Szabó András 88 éves, Szabó Já­nos 79 éves, Panyi László 46 éves, Bense Józsefné sz Ipacs Luca 65 éves, Juhász­mre 60 napos, özv. B. Hajagos Istvánné sz. Koncz Anna 79 éves korában. Modern siremlékek Temetői kövek aranyozása GAMPELNÁL, Kossuth u. 6. TEMETÉST EXHUMÁLÁST GONDOSAN halott szállítást 9838 OLCSÓN VÉGEZ.

Next