Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1981 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
4. oldal Polgári védelem 1980-81. évben Szövetkezetünk dolgozói a tavalyi évben is részt vettek és az idén is részt fognak venni polgári védelmi felkészítésben. Ebben a felkészítésben minden tagsági és munkaviszonyban álló, aktív, munkaképes dolgozó részt kell, hogy vegyen, kivétel nélkül. Ez az 1976. évi HVTV- ből eredően minden magyar állampolgárnak hazafias kötelessége. Azoknak a dolgozóknak, akik valamilyen szervezett oktatásban, pl. szakszolgálati, illetve önvédelmi szervezetbe van beosztásuk, természetesen nem kell részt venniük a munkaviszonyban álló dolgozók felkészítésében. A múlt évben zökkenőmentesen zajlottak a kiképzések, a szakszolgálatoknál és más kiképzési formáknál is. A dolgozóink tényleges felkészítésének a feladata a jövőre is a kiképzésekre és a foglalkozásokra hárul. A polgári védelem feladatairól való széleskörű tájékoztatást és figyelemfelkeltést azonban más is biztosítja és nemcsak az itteni kiképzés, így például a televízióban havonta szokott lenni a „Nyugalmunk érdekében” című műsor, mely széleskörűen foglalkozik a lakosság védelmével és számol be rendszeresen biztonságunk fokozásának módjairól. Ezennel kívánom felhívni kedves Olvasóink figyelmét, hogy ezt a műsort, ha módjukban áll, tekintsék meg. A polgári védelem feladataival tisztában lévő ember jól tudja, hogy a veszélyre fel kell készülni, így sokkal kisebb az eshetősége annak, hogy a baj bekövetkezik, illetve annak hatása jóval kisebb lehet felkészülve, mint felkészületlenül. A célunk az, hogy széles látókörű embereket neveljünk a polgári védelem feladataira. Az 1981. évi polgári védelmi munkában ez lesz tevékenységünk egyik fontos mozzanata, amelyhez hathatós támogatásra számítunk a polgári védelemben tevékenykedő minden dolgozónktól. B. J. Egészségünk Az elmúlt időszakban és napjainkban sok szó esett hazánk szocialista egészségügyének fejlődéséről és további fejlesztéséről, mely anyagi áldozatokat, nagy beruházásokat követelt kormányzatunktól. A fejlesztéseket, az orvosi létszámok bővítése, az ellátás ingyenessége és mindkönnyebb hozzáférhetősége növelése mellett alapelvként tekintettük a betegségek megelőzését, a balesetek csökkentését. Mindezek érdekében komoly felvilágosító és egészséges életmódra nevelő tevékenységet fejtettek ki az egészségügyi szolgálat dolgozói, a Vöröskereszt aktivistái,, az állami vezetők egyaránt. A kötelező és önkéntes szűrővizsgálatok is arra irányultak és irányulnak, hogy az esetlegesen jelentkező betegségeket még kezdeti stádiumban felfedjék és gyógyítsák, a rokkantságot és a szenvedést megelőzzék. Számtalan módszerrel és a lehetőségek kihasználásával küzdünk az egészségre káros szenvedélyek ellen, mégis néha úgy tűnik, mintha minden hiábavaló lenne. Egyesek gondolkodásmódja és szemlélete nem tisztázta saját maga számára, hogy saját egészségének károsítása nemcsak önmagának okoz szenvedést és anyagi hátrányt, hanem a társadalom számára is káros. Óriási ellentmondás ez az egyéni és közösségi, közelebbről a társadalmi érdek között. Amíg a társadalom arra törekszik, hogy mindenki megkapja mindazt, ami egészségének megóvásához, illetve adott esetben gyógyításához szükséges, addig a helytelen szemlélettel rendelkezők készakarva károsítják egészségüket az egészségre veszélyes élvezeti cikkek fogyasztása, a baleseteket megelőző rendszabályok be nem tartása útján. Mindezek következményeként kiesnek a termelésből, mely anyagilag önmaguknak és a társadalomnak is káros, másrészt gyógykezelésük személyi és anyagi biztosítása a társadalom részéről igen nagy áldozatokat követel, melyet végső soron a társadalmi fejlesztés egyéb szférájából kell elvonni, tehát a társadalom minden tagját érinti. Az elmondottak alapján egyértelműen látható, hogy az egyén egészségének megőrzése nem lehet magánügy. A társadalom minden tagjának kötelessége saját egészségének megóvása, a másokén való őrködés, a minden irányú megelőzés. Éppen ezért egészségnevelő munkánkat úgy kell végezni, hogy vele egyidőben szélesítjük embertársaink szocialista öntudatát, egészségkultúrájának színvonalát. Ezt a nevelőmunkát már a bölcsődében el kell kezdeni és különösen intenzívvé kell tenni az iskoláskorban. A ferde elképzelések és szokások kialakulásában a szülői és az iskolai nevelés felelőssége egyaránt benne van. Ma, amikor minden gyermek és felnőtt rádiót hallgat, televíziót néz, újságot és tudományos folyóiratokat olvas, naponta szóba kerül az egészségköszönés után első kérdésünk: Hogy vagy? — Megmagyarázhatatlan az a közömbösség, amely a komolyan érvelő egészségügyi felvilágosítás ellenére megnyilvánul a káros szenvedélyek kiküszöbölése iránt. De ebben a kérdésben már jövőnkről,, az egészségesen megszülető és felnövekvő új generációról is szó van. Miért kell szenvedni egy megszületett csecsemőnek, mert szülei alkoholisták voltak, vagy mert édesanyja erős dohányos volt? De károsító hatású az egészségtelen és rendszertelen élet is, a lustaság és túlhajszolás egyaránt. Nagyon sok kárt okoznak a munkavédelmi rendszabályok megsértéséből, felrúgásából adódó balesetek is, melyeknek többsége megelőzhető. Mégis azt tapasztaljuk, hogy szocialista társadalmunk humanitása révén szocialista egészségügyünk gondokodik a szabályok megsértéséből adódó betegségek gyógyításáról is. Hány életet mentettek már meg akkor is, amikor egyértelműen kimutatható volt a beteg vétkessége és sajnos, hány életet vesztettünk már el emiatt áldozatos, heroikus küzdelem ellenére. Okos ember a más kárán tanul. Meg kell tehát fogadni mindenkinek, minden erejével arra törekszik, hogy megőrzi saját egészségét és őrködik mások felett is, hiszen ez nem magánügy, hanem mindannyiunk érdeke. Dr. Oláh Lajos megőrzése nem magánügy LENIN TSZ HÍRADÓ A rájátszásra való felkészülés utolsó napjaiban megkérdeztük Bódi Sándort, a Lenin Tsz SK játékos-edzőjét, hogy értékelje a szakosztály elmúlt évi teljesítményét és vázolja az idei év feladatait. " Megalakulásunk óta az elmúlt évben szerepelt legsikeresebben a gárda, amit az elért ötödik hely is bizonyít. Pedig nem a legjobb előjelekkel néztünk az új bajnoki év elé, hiszen legponterősebb játékosunk, a két méter magas Mészáros Zoltán az NB I-be feljutott SZEOL AK csapatához igazolt át és az ő kiesése után Hevérnek egyedül kellett birkóznia a palánk alatt a lepattanó labdák megszerzéséért. Bár, a játékvezetők többször is egyoldalúan „ellene fújtak”, a 28 mérkőzés 1120 percéből 855-öt a pályán volt és ez alatt 636 pontot dobott, ami 23 pontos átlagnak felel meg. Ez mindenféleképpen dicséretes teljesítménynek számít! A „sípos emberek” ítéletei egyébként, sajnos, elég sokszor sújtottak minket és mivel a csapatban több idősebb játékos is szerepel, gyakran „felment a pumpa”, ami három-négy mérkőzésünk elvesztésébe került. Csak egy kicsivel kellett volna jobban összpontosítani ezeken a találkozókon és akkor még a dobogóra kerülés sem lett volna elképzelhetetlen. Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük az előttünk végzett csapatok lehetőségeit — akiknek nem titkolt céljuk az NB I-be jutás és ehhez biztosítva vannak az anyagi és tárgyi feltételeik — és összehasonlítjuk a mienkkel, akkor láthatjuk, hogy, bár a lehetőségeinkhez képest mindent megkapunk bázisszervünktől, amiért most köszönetet mondunk, mégis be kell látnunk, hogy egyszerűen nem vehetjük fel velük a versenyt! Hogy miért? Erre csak egy példa a közelmúltból. Az „érdekeltek” bevonásával megtartották a rájátszás sorsolását. Mi kértük, hogy a Vasas lányokkal párhuzamosan szeretnénk lejátszani mérkőzéseinket tavaszszal, mert így jelentős öszszegeket tudunk megspórolni a közös utazásokkal. Nos, mivel mi eléggé „kis halak” vagyunk, figyelembe sem vették kérésünket, így aztán jóval többet leszünk kénytelenek kifizetni az évi, körülbelül 4-5 ezer kilométeres utazásokra, mint eredetileg terveztük és alaposan felborítja a költségvetésünket. Sajnos, hazai környezetben, a városon belül sem sokkal jobb a helyzetünk. Régóta húzódik a teremprobléma lerendezése, ami most a József Attila iskolával kötött szerződés szerint megoldottnak látszik, de az itt megtartható heti négy edzés csak a felnőtt csapat megfelelő szintű felkészítését teszi lehetővé. Márpedig az ifi és a serdülő csapatokat is foglalkoztatni kellene és nem is akárhogyan, hiszen ők a jövő zálogai. Ha mind a három csapat egyidőben dolgozik, akkor megint ugyanott vagyunk, ahol eddig, amikoris a néha megkapott Móra Ferenc gimnázium kicsi termében zsúfolódtunk össze és technikai elemeket jóformán alig tudtunk gyakorolni, főleg a védekezésben, amit bizonyít a 30 mérkőzésen kapott 2 312 pont is. Még valamennyire érthető lenne a helyzet, ha nálunk is úgynevezett csak „papíron létező” csapatokról lenne szó, mint sok NB I-es klubnál. Ám ezek a gyerekek már letettek valamit az asztalra, amikor jórészt csak szabadtéri foglalkozások után az Országos Serdülő Kupában kiütve a KSC és a Bajai SK csapamnég az idény végén abbahagyják a kosárlabdázást, így pótlásukról szinte egyik napról a másikra kell gondoskodnunk, ami a jelenlegi helyzetünkben igen nehéznek ígérkezik. Bízom azonban a fiúk akaraterejében, lelkesedésében és egyúttal szeretném megköszönni Laczkó Gyula elnöknek, dr. Sulyok László jogtanácsosnak, a szakosztály támogatását és Sikeres évei zárnak a kosarasok nyes játékkal igyekszünk meghálálni bázisszervünk gondoskodását. tart a legjobb tizenkettőig ígérjük, hogy a továbbiakjutottak el, ahol csak egy ban is odaadó és eredménylszerencsés mérkőzésen, a Csepeltől elszenvedett minimális egy pont vereség után nem tudtak az előkelő 7. helynél még előbbre kerülni. Mindezek ellenére még most sem sikerült megoldani a folyamatos — megfelelő számú — edzéslehetőséget a serdülők részére, így Pethő, Dudás, Papp és az ifiktől Anthony és Tóth Imre a felnőtt csapat edzéseit látogatja. A sok kesergés után azonban nézzünk előre, hiszen nyakunkon a „rájátszás” tavaszi szezonja és az alig tíz napos felkészüls után máris Salgótarjánban kell pályára lépnünk. Az előzetes bejelentések alapján Hevér, Csáki és Bódi Tibor, akik mindannyian meghatározó egyéniségei a csapatnak, Farkas Tibor Bódi Sándor edző megbeszélést tart Hevér Pál, a csapat középjátékosa pontot szerez 1 szám Lenin Mg. Tsz. Híradó a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet üzemi lapja. Megjelenik havonta. Eng. szám: ÜHV/27/Bá/1976. Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató 81-00 259 PNy. Kisháza Felelős vezető: Bodor Bála