Ellenőr, 1931 (18. évfolyam, 1-14. szám)
1931-01-17 / 1. szám
gyár egész múltjával. A feljelentés előadja, hogy a gyár körülbelül 30 évvel ezelőtt létesült és folytonosan fejlődve, alaptőkéjét több ízben felemelve annyira felvirágzott, hogy már a háború előtt a monarchia egyik legnagyobb gyárvállalata volt. A gyárnak nemcsak Budapesten, Bécsben, Prágában, hanem a monarchia többi nagyobb városaiban is fióküzletei voltak, amelyek szép jövedelmet hajtottak. A háborúban az óriási méretű hadiszállítások révén a vállalat folyton kibővítette üzemét, úgy, hogy az államuralom megváltozása után a Turul-gyár kétségtelenül legnagyobb cipőgyára volt Romániának. A külföldi fiókokat be kellett ugyan szüntetni, de helyettük a régi királyságban és az ország más részeiben nyitott fióküzleteket, amelyeknek száma mintegy 60-ra rúgott. A vállalat vagyona tekintélyes összeget képviselt. A gyár épületeinek és a hozzátartozó hatalmas beépítetlen területnek az értéke meghaladja az 50 millió lejt, a gépek és felszerelések értéke 30 millióra becsülhető, a fiókok értéke 20 millió és ugyanannyi volt a nyersanyag készlet és a félig kész, vagy készáru értéke. A Turul-gyár összes vagyona tehát hozzávetőleges számítással legalább is 130 millió lejt ért. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vállalat ingatlanai az évi mérlegben mindenkor egy lej értékkel szerepeltek, pedig ezek valódi értéke körülbelül 26 millió lej, tehát a gyár tulajdonképen ilyen hatalmas összegű tartalékalappal is rendelkezett. Egy meglepetés: 24 milliós veszteség Harminc év alatt a Turul cipőgyár mérlege állandóan csak nyereséget mutatott ki, az 1930. évi május 7-én megtartott közgyűlést kivéve, amikor az igazgatóság egyszerre csak 24 millió lejes veszteséget jelentett be. A közgyűlésen megjelent részvényesek a megdöbbenésről szóhoz sem jutottak. Braun Zsigmond dr. azonban nem elégedett meg a hatalmas veszteség egyszerű bejelentésével és a maga, valamint részvényes társai nevében felvilágosítást követelt, hogy honnan származott ez a horribilis veszteség. Minden részvényes tudta, hogy a Turul-gyár igazgatósága nem hitelezett ki nagy összegeket és Alapszabályai szerint csakis saját fiókjaitól fogadott el váltókat fizetés gyanánt, nem lehettek tehát jelentékeny folyószámla veszteségei. A nyersanyagot is csak fokozatosan szerezték be, amint arra feltétlenül szükség volt a termelésnél, szóval a lej árfolyamának ingadozása következtében sem érhették számbavehető veszteségek a vállalatot. Rejtély volt tehát a részvényeseknek az egy üzleti év alatt mutatkozó 24 millió veszteség. Az igazgatóság megbízottja próbálta valahogy megmagyarázni a közgyűlésen a veszteség eredetét, azonban ez a válasz korántsem elégítette ki a részvényeseket, akik elhatározták, hogy háromtagú bizottságot küldenek ki az 1929—30. üzletév üzletvezetésének ellenér