Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. február (10. évfolyam, 10-17. szám)

1955-02-02 / 10. szám

2 hmisim megyeI DOLGOZÓK LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről Az (Az 1. oldal folytatása.) 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabo­­naneműek termésátlaga ki­sebb volt, mint 1953-ban: ke­nyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 száza­lékkal termett kevesebb. kukorica, burgonya és cukor­A répa holtankinti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb nö­vényápolás eredményeképpen, csak 3,4 százalékkal volt ki­sebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület kö­vetkeztében kukoricából ne­gyedmillió, burgonyából 2,6 millió mázsával többet takarí­tottak be, mint 1953-ban. A rizstermés a másfélszeres ve­tésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsfölde­­ke­n növénybetegség pusztí­tott. 1954-ben nagymértékben fej­lődött a szőlő- és gyümölcster­mesztés is. Az állam által nyújtott segítség következté­ben 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságok­ban ötször annyi szőlőt telepí­tettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négy­szer annyi gyümölcsöt telepí­tettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermés a ked­vezőtlen időj­árás következté­ben — a fokozott gondozás mellett is — rossz volt. 1954- ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bor­termésünk lényegében ugyan­annyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával töb­bet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy ka­­tasztrális holdra jutó műtrá­gyamennyiség közel 60 száza­lékkal nőtt. Az 1954. őszi sági munkákat a mezőgazda­parasztság az előző évinél általában gyor­sabb ütemben és ban hajtotta végre: gondosan­mintegy 10 százalékkal nagyobb terü­leten végeztek őszi mélyszán­tást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendü­­­lése elsősorban a sertésállo­mány nagyarányú növekedésé­ben mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6,8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. 1954. őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző években. 1954-ben megnövekedett ló-, a juh- és különösen a b­­a­romfiállomány. A baromfite­nyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűj­tött mind a piacra hozott ba­romfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövet­kezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953- ban. Nagyobb volt az állatsűrűség is. Gyarapodott 1954- ben a termelőszövetkeze­tek közös vagyona. Javult a munkafegyelem, 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234- gyel szemben. A közös gazdál­­­kodásból egy tagra jutó jöve­delem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett háztáji gazdaságból származó a jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22,6 százalékkal, tojásból 6,1 szá­zalékkal, gyapjúból 28,5 száza­lékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672.000 hízott sertéssel 34.000 hízott marhával járul és­tak hozzá a szükségletek ki­elésít­éséhez. 1954-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mező­­gazdaság gépesítése. 1954-ben többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktoreket, 1169 trakto­ros vetőgépet kapott a mező­­gazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoz­tak forgalomba A gépi beru­házások tervét azonban — elsősorban traktorekéből és kultivátorból — nem teljesí­tették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjaví­tásokra: — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszer annyi gépet javítottak ki 1954 végéig, mint egy évvel azelőtt. A gépállomások 1954. évi tel­jesítményei azonban nem áll­tak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gaz­dálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési ter­vet 110,2 százalékra teljesítet­ték. Mintegy 86.000 katasztrá­­lis holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatási fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentet­te, a mezőgazdaság a termény­begyűjtési tervet — a napra­forgó kivételével — nem tel­jesítette. Különösen kukoricá­ból és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e termé­nyekből az 1954-ben betakarí­tott termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a borbegyűjtési terv teljesítésé­ben is. A kötelező beadás, a szerző­déses hizlalás és a szabad fel­vásárlás keretében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen be­lül azonban a kötelező beadás terén — a vágómarha kivéte­lével — elmaradás volt. Közlekedés, hírközlés 1954-ben a tonnakilométer­teljesítmény a vasúti szállítás­nál 0,8 százalékkal, a hajó­­szállításnál 1.3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7.3 százalékkal haladta meg az előző évi szín­vonalat. Ezt a teljesítmény­­emelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növe­kedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, vá­rosi autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelen­tősebbek a komáromi híd és a Budapest—Pécs Duna kö­zötti műút völgy­hídjai. 1954- ben több város, Budapest közlekedési elsősorban hálóza­tát fejlesztették. Több villamos útvonalát meghosszabbították. Budapesten mintegy 9 km hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. 1954. év folyamán emelke­dett a járműállomány. A sze­mélyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 150 wattos televíziós adója meg­kezdte kísérleti adásait. A megnövekedett távbeszélő­forgalom lebonyolítását szol­gálják az év folyamán át­adott miskolci és sztálinvárosi automata telefonközpontok. Áruforgalom Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954-ben — változatlan áron számítva — 21 százalék­kal nagyobb forgalmat bonyo­lított le, mint 1953-ban. A szo­cialista kiskereskedelmi for­galmon belül jobban növeke­dett a falusi szövetkezeti ke­reskedelem és kevésbé az ál­lami kiskereskedelem for­galma. Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például ke­nyérből és lisztből együttesen, száraztésztából, burgonyából — a lakosság valamivel keve­sebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás. így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termé­kekből 57 százalékkal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1953- ban. Húsból, zsírból, rizsből, tojásból és néhány más cikk­ből még nem tudták a nö­vekvő keresletet megfelelően kielégíteni. A lakosság iparcikkellátása az év folyamán lényegesen ja­vult. A kereskedelem fokoza­tosan több árut kapott, ezért a megnövekedett forgalmat — különösen az év második felé­ben — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jó minőségű szövetekből és cipőkből, egyes konfekció­árukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkekből stb. Az iparcikkek közül elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­kekből és egyes ruházati cik­kekből nőtt jelentős­ mérték­ben az eladás. 1954-ben többi között 182 000 rádiót (az 1953. évinél 63 000-rel többet), 122 000 kerékpárt (az 1953. évinél 29 000-rel többet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pa­mutszövetből gyapjúszövetből 27 százalékkal, 42 százalék­kal, selyemszövetből 37 szá­zalékkal, konfekcióáruból 45 százalékkal, cipőből 29 száza­lékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javítot­ta, hogy 1954-ben több mint 2000 bolttal és vendéglátóipari üzem­mel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát, ezen kívül 5000 ma­gánkereskedő kezdte nres mű­ködését. A magánkereskedők főleg zöldség, gyümölcs, ba­romfi és dohány árusítására kaptak engedélyt. Megnövekedett a piaci fel­hozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954-ben az előző évi­nél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a terme­lők. 1954-ben a cikkek na­gyobb részének, köztük a ba­romfinak, a tojásnak, a burgo­nyának, a száraz hüvelyesek­nek, a hagymának stb. a sza­badpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a fejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz ter­més miatt — magasabb volt az előző évinél. A­ lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása, szociális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy 16.000- rel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemő­­halálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyancsak ala­csonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarország népessége 1954-ben 116.000-rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az or­szág lakossága az év végére elérte a 9.750.000 főt. Az egész foglalkoztatott népgazdaságban munkások és alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2.435.900 fő volt, 25.000- rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dol­gozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építi­parban, a bányászatban és a mezőgazdaságban munka­erőhiány volt. 1954-ben az előző évi mint­egy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielé­gítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedé­se, valamint az időközben vég­rehajtott árleszállítások kö­vetkeztében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954- ben átlagosan mintegy 15 szá­zalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen meg­növelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kö­telező beadás csökkentése a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződé­ses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyug­díjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalom­­biztosítási juttatások összege: 1954-ben 29 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ág­­­gyal bővült. Négy új rendelő­intézet készült el. A rendelő­intézeti szakorvosi munka­órák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953- ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, va­lamint szakorvosi rendelő­­intézetek még mindig zsúfol­tak . 1954-ben 70 új bölcsőde léte­sült. Az állandó bölcsődei fé­rőhelyek száma 4900-zal növe­kedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben jutta­tott az anyáknak ingyenes cse­csemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intéz­mények hálózata: átadtak ren­deltetésének 30 óvodát és nap­közi otthont 1400 férőhellyel, 80 általános iskolát 190 tan­teremmel, 33 kultúrotthont 8000 férőhellyel. Az év folya­mán mintegy 102 000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26 000-en tettek sikeres érett­ségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal emelkedett. Az év folyamán — elsősor­ban a falvakban — 250 új mo­zit létesítettek. A mozilátoga­tók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt, 25 millióval több, mint 1953-ban, a szín­házlátogatók száma meghaladta a 6 milliót.1954-ben Főleg a vidéki lakosság kul­turális igényeinek kielégítésé­re az év végén mintegy 4000 területi könyvtár és 1900 terü­leti kultúrotthon állt rendelke­zésre. A rádióelőfizetők száma 1954- ben 190 000-rel nőtt, az év végén meghaladta az 1 270 000-et. Budapest, 1955 január 29. Központi Statisztikai Hivatal Csokonai emlékünnepély Komáromban Komáromban Lilla szülővá­rosában január 30-án, nap délután emlékeztek vasár­Cso­konai Vitéz Mihályra, halálá­nak 150. évfordulója alkalmá­ból. Az emlékünnepélyt a Ha­zafias Népfront-bizottság és a Természettudományi Ismeret­terjesztő Társulat rendezte a város új klubhelyiségében. Magának érzi ez a város Csokonait, hiszen életében nem kis szerepet játszott ez a hely. A reménynek egy kis szikrája volt. A város polgári társadal­mában, eszméinek jó termőta­laját látta, s ezen a talajon köl­tészetének kivirágzását, Vajda Júlia két szemében pedig éle­te boldogságát. Az emlékünnepélyt Kard­os Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg, utána Vargha Balázs, a Magyar Irodalomtör­téneti Társaság titkára ismer­tette Csokonai életét és költé­szetét. Az előadásból megis­merhettük a mókázó diákot, a felvilágosult gondolkozót, és a nép nyelvén író költőt. Az elő­adás közben Simonfi Margit Csokonai verseket szavalt. Ezek a versek még közelebb hozták hozzánk Csokonait. Csokonai legszebb verseit hall­hattuk: Zsugori, Estve, a Lil­­la-dalok közül a két legszeb­bet, Megkövetés és Kemény­hez, azután a Dorottyából rész­letet, A magánságh­oz, és a Jö­vendölés az első oskoláról So­mogyban című verseket. Az előadás után Stefanovics Magda, a komáromi járási kul­­túrház szólóénekese a két leg­szebb Csokonai-dalt énekelte el, a Tihanyi echóhoz és a Re­ményhez című dalokat. Utána a zenekar Kéler: Csokonai nyi­tányát játszotta, és az ünnep­ség befejezéseként a Szőnyi- Maszolai-gyár táncosai népi­­táncot táncoltak. VIA) február 2. A pártkiadványok terjesztése politikai feladat A propagandaanyag terjesztésében az elmúlt évben volt némi fejlődés. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a pártszervezetek vezetőinek egy része mindinkább felismeri az írásos anyagok terjesztésének, helyes felhasználásának jelen­tőségét. Sok alapszervezet éppen ezért anyagfelelősöket is megnevezett. Az elért kezdeti eredmények azonban nem homályosíthat­­ják el azokat a hibákat, amelyek a terjesztés és elszámolás terén még fennállnak. Elég sűrűn fordulnak elő olyan esetek, hogy a kapott kiadványokat nem használják fel. Hónapokig felbontatlanul, gondatlanul elhevernek fontos ki­adványok a pártszervezet egyik szekrényében a vezetőség nemtörődömsége miatt. Ez nemcsak az alapszervezeteknél van így, hanem egyes pártbizottságokon is. A komáromi járási pártbizottság ágit. prop. osztályán hever már kb. vagy három hónapja a megyénkről kiadott képes brosúra. Az ágit. prop. osztály lelkiismeretlensége miatt ezidáig mindössze csak hár­mat adtak el, pedig annak minden cikke egy-egy érv a nép­nevelőknek. A pártkiadványok ilyen lelkiismeretlen kezelése párt vagyonának hanyag kezelését, pazarlását is je­­­lenti, elsősorban azonban a pártkiadványok terjesz­tése igen fontos politikai kérdés. Vannak szervezeteink, amelyek terjesztik a pártkiadványokat, a terjesztés azonban „mechanikus“, árusítás jellegű, nem kí­séri azt megfelelő politikai munka. Még több a hiba az oktatási anyagok terjesztésénél és elszámolásánál. Előfordul, hogy a hallgatóknak nem juttatják el időben az anyagot, vagy sokkal több anyagot rendelnek, mint amennyire szükségük van. Mindkét hiba igen káros. Az egyikből az származik, hogy a hallgatók nem tudnak tanulni, mivel az útmutató és az irodalom feldolgozása nélkül, csak hallás után nem lehet az anyagot tökéletesen megérteni. A másik hibából pedig igen komoly anyagi károk származnak. Nem engedhető meg olyan pazarlás a párt pénzével, mint amilyen az Almásfüzitői Timföldgyárban folyik; a pártkiad­ványok hanyag terjesztése folytán közel 2600 forint tartozásuk van. Nem különb a helyzet a Bábolnai Állami Gazdaságban sem, ahol ezidáig 1600 forintra nőtt a tartozás, de így van ez a Lábatlani Cementgyárban, a bajnai gépállomáson, a Tokod­­erzsébetaknái és a nagysápi pártszervezeteknél is. Mind­egyiknek ezer forintnál több tartozása van. Ezenkívül még egy egész sor alapszervezetet lehetne felsorolni, amely na­gyobb összegekkel tartozik a Propagandaanyagterjesztő Válla­latnak. Mi az oka az ilyen tűrhetetlen anyagkezelésnek? Sok he­lyen figyelmen kívül hagyják, hogy a kongresszusi tanfolyamok anyagának terjesztése egyet jelent a párt politikájának megismertetésével. Ezért a tananyagok terjesztése minden pártszervezet elsőrendű politikai feladata. A hibák másik oka: sok pártszervezetnél nem látják világo­san, hogy nem akármilyen anyagok terjesztéséről van szó. A kongresszusi anyagok a párt politikájával foglalkoznak és nagy segítséget adnak a párt előtt álló feladatok siker­­es végrehajtásához. Tanulmányozásuk előmozdítása nélkül akaratlanul is lemondanak erről a segítségről. A pártkiadvá­nyoknak a jelen időszakban fő feladatuk elősegíteni pártunk harcát az ilyú szakasz célkitűzéseinek megvalósításában. Ezért járuljanak hozzá pártszervezeteink a terjesztés megjavításá­val is ahhoz, hogy a pártirodalom ezt a feladatát minél job­ban betölthesse. A terjesztés politikai tartalmának érvényesítése mel­lett érvényesítsék ebben a munkában is a gazdasági fegyelmet, a takarékosságot, melyek éppen az új szakaszban egész népgazdaságunk szá­­mára különös jelentőséggel bírnak. Minden alapszervezet tekintse a propagandaanyag terjesz­tését a mindennapi pártmunka szerves részének. A terjesztés során ne feledkezzenek meg arról sem, hogy ez a párt, a nép vagyona és vezessék be a rendszeres havi elszámolást. Ebben nagy segítséget jelent, ha beállítanak minden alapszervezet­ben és pártbizottságokon egy anyagfelelőst. Legyen az anyagfelelősök felajánlása a felszabadulásunk tízéves évfordulójára az, hogy alapszervezetükben rendet teremtenek a propagandaanyagok terjesztése és elszámolása terén. Tóth Antal Új szörpgyár építését kezdték meg az Ászári Keményítőgyárban Az Ászári Keményítőgyár egyik fontos terméke a szörp. Évente sok száz tonna szörpöt szállítanak a cukorgyáraknak. A jelenlegi szörpgyáruk azon­ban , amely 64 évvel ezelőtt épült, már nem felel meg a követelményeknek, nem tudják megfelelően ellátni szörppel az édesipart. Ezért a napokban a gyár területén új, korszerű szörpgyár építését kezdték meg. Az új, tágas szörpgyár felépítésére mintegy 2 millió Ft.-ot költenek, s korszerű mos­dókkal, irodákkal és központi raktárakkal látják el. A Bu­dapesti Láng Gépgyár dolgozói többek között korszerű elcuk­­rosító berendezést, vacuumle­­párlókat és préseket küldenek a gyár részére. A szörpgyár üzembehelyezésével a mostani­nál 50 százalékkal több ször­pöt készítenek majd, s ezzel mód nyílik arra is, hogy a so­kat keresett krumplicukor is­mét forgalomba kerüljön. A múlt hét végéig 3220 tonna szenet termeltek terven felül az oroszlányi XVI-os akna bányászai Az oroszlányi XVI-os akná­ban csaknem minden csille szenet tömegtermelő munka­helyen, frontfejtésen termelik ki. Az akna valamennyi front­brigádja csatlakozott Handler János tatabányai sztahanovista frontmester felhívásához és kötelezték magukat, hogy a felszabadulási versenyben 2500 tonna szenet termelnek terven felül. Az akna frontbrigádjai nagy­szerű eredményekkel segítik elő a vállalás teljesítését és január 28-ig még minden nap kigyulladt az akna tornyán a terv teljesítését hirdető vörös­­ csillag. A vállalás túlteljesíté­­­­séért folytatott harcban helytállás nagyszerű példájáról a tett már eddig is tanúságot Oravecz György DISZ-brigád­­ja. A brigád vállalta, hogy április 4-ig 2000 csille szenet termel terven felül. Sokszor nehéz körülmények között, melegben, fa- és üres csille­­hiánnyal küszködve a brigád állja szavát. Pénteken reggelig 1449 csille szenet küldtek ter­ven felül a felszínre. A brigád­tagok máris arról beszélnek: kevés a vállalás, s „meg akar­juk toldani“. Az akna január 28-ig előírt havi tervét 3226 tonnával túl­szárnyalta.

Next