Dolgozók Lapja, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-06 / 263. szám
44 444^444^444 4444* 444444444444444444444444Í| % t A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum jubileumi kiállítása a Műcsarnokban A forradalom 50 esztendős útjának dokumentumai A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum méreteiben is nagy műcsarnoki kiállítása a forradalom 50 esztendős útját, a Szovjetunió és a szocialista világrendszer fejlődését foglalja össze múzeumi tárgyak, ritka dokumentumok, fényképek és fegyverek, zászlók és plakátok tárlatával; seregnyi olyan újszerű megoldással, amelyeket eddig állításokon nem láthatott kia hazai néző Logikus folytatása, betetőzése volt a bolsevik harc a modern munkásmozgalomnak, Marx és Engels tanításainak. „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete’ — hirdeti a Kommunista Kiáltvány mondatát az első térképfal felvillanó táblája, utána sorra világlanak fel az országok a stilizált Európatérképen. Az országokat ezúttal fényképekből, régi korabeli metszetekből állították össze, s az automatikus felvillanások sorrendjében válnak láthatóvá a kiáltvány korának első nagy történelmi megmozdulásai. Ezután a 1. Internacionálénak és az első proletár államnak, a Párizsi Kommünnek állít emléket a kiállítás. Az imperializmus kialakulásáról szóló dokumentumokat követi Eizenstein világhírű filmjének óriásira nagyított filmkockája, amely a Patyomkin cirkálót mutatja, világító diasorozatot az 1905- ös forradalomról, s elsötétített „kukucskálót” a Patyomkin útjáról. Lenin nagyméretű portréja után a világháború, a 17-es februári forradalom, az Ideiglenes Kormány és a kettős hatalom emlékei következnek, s máris ott áll a néző a Téli Palota ostrománál: a terem közepén lévő hatalmas tabló az ostromot mutatja. S mást is: a kép előtt hatalmas makett, Pétervár fontosabb épületeivel, hátrább egy vetítőernyő, s valahol — nem látni, csak hallani — egy magnetofon. Peregnek az események: „1917 október 7. Lenin megérkezik Petrográdba, az Ugyelnaja vasútállomásra”. Mindez nemcsak hallható, is mozdul az első dia, mutatja az eseményt a vetítőernyőn, s ugyanakkor kivilágosodik a maketten is egy kis, pontos épület-más, a vasútállomásé. így mutatja tovább kép, hang és makett október huszonnégy legfontosabb eseményét, egészen béke és a föld dekrétumáig.a Gombnyomással működtethető berendezések vonják be a nézőt az eseményekbe a második teremben is, amely a forradalom elterjedését, győzelmeit és harcait illusztrálja. Középen kis könnyű, a hintó áll, rajta géppuska, ez „tacsanka”. rekonstruált pontos mása a polgárháború harci eszközének. A terem másik sarkában modern szoborcsoportra emlékeztető érdekes dioráma mutatja a polcsagárháború egyik utolsó álon táját. Éppen a forradalom harmadik évfordulóján, november 7-én győztek Perekopnál a Vörös Hadsereg katonái, erről beszél ugyancsak a néző „vezérelte"a magnóról Kun Béláné hangja, valamint Kun Béláról, aki ekkor a Déli Front katonai tanácsának tagjaként tevékenykedett. Hatalmas kivilágított térkép ismét sok gombbal, kigyulladó lámpácskákkal mutatja a polgárháború frontvonalait. Épp olyan, mint az a híres, történelmi nevezetességű villanyfényes térkép, amelyen Lenin hajdan a GOELKO-tervet szemléltette. Erre, a gazdasági fellendülésre is érdekes tárgyak emlékeztetnek a harmadik teremben, ahol a békés építő munka, az első szovjet ötéves tervek, a Nagy Honvédő Háború története villan fel. A többi között két téglát látni itt, vallatott partizán kínnal bekarcolt üzenetével, szóltam egy szót sem”. •„Nem A negyedik terem fő falát elfoglaló hatalmas térképen négy fázisban gyulladnak ki a lámpák a műanyagfal alatt Először a felirat: „Korunk fő tartalma a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal megkezdődött átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba". A kommunista és munkáspártok 1960-as dokumentumából vett idézetet villanó térkép-országok illusztrálják: a Szovjetunió és Mongólia hatalmas vörös follja a második fázisban, (a háború után szocialistává vált országok piros alakzatai, és az ugyanakkor függetlenségüket elnyerő gyarmati népek fehér országai, majd néhány másodperc után a napjainkban felszabadult gyarmatok, és a szocialista Kuba vöröse, mint a nagy forradalom eredményei. Szocialista országok zászlai fogják körül a térképet, s körben a szocialista népek életének fontos eseményei. Stilizált térkép szemlélteti a KGST országok gazdasági életét, ott fénylik rajta a kis „csőfolyó”, amely a valóságban a hatalmas Barátság Kőolajvezeték. Nyolc méteres modern egyedi plasztika — stílusa emlékeztet fiatal szovjet művészek első éveinek korszerű emlékmű terveire — az űrkutatás nagyjait és hőseit köszönti, vitrinekben és tablókban áll a Szovjetunió mai életének, munkájának, kultúrájának látványos jele. Déli-sarkot járt expedíció — zászló, szovjet tudósok Lenin- és Nobel-díj diplomái, népművészeti tárgyak, technikai érdekességek. Tizedét sem mondtuk el a látnivalóknak, a muzeális értékű fényképek százának, szobroknak és képeknek —; a moszkvai Forradalmi Múzeum gyűjteményének ezer darabját adta a kiállításhoz, s a magyar társintézmény is méltó anyaggal egészítette ezt ki. Akárcsak további szervek, egyesületek: az egyik teremben bélyegkiállítást látni, címe: „1917—1967 a bélyegek tükrében”, mellette „A szocialista könyv útja Magyarországon” címmel könyvkiadóink mutatják be a múlt századtól napjainkig a forradalmi munkásmozgalom kiadványait. A szakemberek, muzeológusok a legjobbat nyújtották az évfordulóra. A párizsi kommitárok faja A rekonstruált „tacsanka” ‘vtrofrádi as események színhelye (makett! 4 [UNK] ♦ ♦ 4444444444 fjodot Qóz&tl ; A NÉVÁNÁL [UNK] ♦ Ott álltam a Névánál, folyt a hab folyt, 4 Lélegzett a lágy víz, a tiszta, tág, ♦ Türemlett és sikamlott és morajlott, 4 Kék ég és víz, két oldalt paloták* 1 Emitt a Téli Palota [UNK] Mi vont úgy, 4 Hogy egyre néztem, mily gyönyörű iszony? X Ezt és mi szemben állt, amott a parton — ♦ Komor fal és közén magas torony. J Magas torony, véres arany hegyével 4 A napban, mint szuronyvég, csillogott, X Mintha egy roppant rém döfölne égre, 4 Hogy éh dühre tápot nem kapott, X Nem: zsákmánytól üres a kőgyomor már ♦ S kísértet csak, min ég az esti rőt, X Az esti rőt s döbbent szem sugara: — Az szemben ott a Péter-Pál erőd! X Álltam a nagy víznél, mig folyt a hab, ment, 4 Kék délelőtt, béke, ég. Kék idő; S szemben a kettő: Gála, ünnep, emlék — Jaj túl, — még szinte hallva, — rémítő! % Fényes napok pompája itt, hamis, vak, X S dőzs, mely a bús nappalba vert robot: 4 És hogy ne szűnjön a zene, a tánc itt, X Arról, túl, az erőd gondoskodott. # 4 Ott nyúltak a kőszírtbe vágva, láttam, X A vermek, hová zsarnok dühe vitt 4 Robottól roggyant nyögő nyomorultat X S azt-nézni-nem-bírt bátrat hazafit. * Ott voltak az írók s kiknek a kény fájt, % S gyűlt a rab, gyűlt s a felleg terhe nőtt. 4 Gonoszságtól duzzasztva — és kitörni X Készítve már az ítéletidőt, X Gyűlt a gonoszság! Jártam ott a mélyben, s Irtózva száz rab s rémnapok nyomán: Volt ki fejét a színbe zúzva vált meg, J Más tébolyba bújt üres, ostobán. 4 Szólt a sortűz, kötél szisszent s a jaj szállt, Fehérlő arccal járt a Rettenet: De nem ölhette a magot, mit annyi Véres ttett s hív szó, kelni, elvetett, Mert nem tanult a telt gőz és buhil agy, Melynek, mig villám nem sújt, kedve tart; Hívén: szent törvény, hogy örökké nyögjön Arany- és vér izzadóan, a vert, csikart. S ahogy lobbant a jel a népben, éjbementő hű szók: csak fegyvert szánt nekik. " Míg öröm-zaja közt fúlt a nesz ott lenn Az aknán, mely még várt, csak percekig ott álltam a Névánál, folyt a hab, folyt. Türemlett, morgott, el- s visszacsapott. Néztem némán: piros, izgalmas éjek Nyomát kerestem, a roppant napot, Mert megmozdult a mély! Kitört az orkán, Tűz-sújtva nyíltak a kazamaták Földrengés, égdörej közt, mely után már nem lehet többé, mint volt, a világ. Nem lehet többé! súgtam ott a víznek, És még néhány szót mondott a szám; Verje a sors meg, ki még igazat, jót, Néphez hűt láncba fűz, e nap után! S gúny legyen% vad emlék, mint eme kettő A zord erőd s a nagy palota ott, S jöjjön a nap, mely boldog szabadot lát immár csak, s többé nem gonoszt s rabot. Jöjjön a nap, a szellem, szép igazság Napja, s mi velt annyi hős álma rég. Rend, hol úr, szerte, a néphozta törvény — S egy célra néző ilj emberiség: A közös Jóra, Ember, erre törjünk. Így int a Nap, melynek emléke tölt, — Kik munkáljuk, szépítjük és emeljük, Mind: fogjuk kézbe. A miénk a Föld. T44444444444444444444444444444444444444444444''