Dolgozók Lapja, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK? 1969. nov. 19. SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP­ A XXIV. évf. 268. sz. Arc: 80 fillér Fogadás a Gol­eszt­an palotában Megkezdődtek a magyar tárgyalások irám Kedden reggel kigördült­­ Teheránból a Losonczi Pál magyar elnököt és kíséretét szállító gépkocsisor, hogy magyar vendégek megtekint­­­sék az Irán National nevű gépkocsi üzemet. Losonczi Pált Puyani, Irán budapesti nagykövete kísérte el útjára. Losonczi Pál és kísérete megtekintette az összes üzem­részt. A magyar elnök elbe­szélgetett az egyik munkással, majd a jelenlévők tetszésnyil­vánítása mellett maga is beült egy új Pajkan (nyíl) gépkocsi kormánya mögé és sétakocsi­­zásra vitte iráni vendéglátóit Később úgy nyilatkozott, hogy a gépkocsi könnyen kezelhe­tő, vezetése nem okoz problé­mát Délután megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Szaad Abad palotában, amely a az iráni uralkodópár nyári lak­helye. Iráni részről megjelent Mohammad Reza Pahlavi sah, Aszfia államminiszter, Zahedi külügyminiszter, Puya­­ni, Irán budapesti nagyköve­te, Zelli, a külügyminisztérium politikai csoportfőnöke és Ar­­dalan a külügyminisztérium politikai osztályának vezető­je. Magyar részről Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Tí­már Mátyás miniszterelnök­helyettes, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Széphelyi Zoltán, a Külügymi­nisztérium osztályvezető he­lyettese és Várkonyi József teheráni magyar nagykövet vett részt. Este Losonczi Pál a Golesz­tan palotában fogadta Hoveida miniszterelnököt és Zahedi külügyminisztert, majd Pab­­ood művelődésügyi miniszter átnyújtotta a magyar elnök­nek a Perzsa Enciklopédia 1. kötetét. Az értékes könyv el­ső darabja annak a sorozat­nak , amelyben neves iráni szakemberek áttekintik és összefoglalják a perzsa kultú­ra szerepét a világ kultúrájá­ban 100 évre visszamenően. A magyar elnök az elsők között van, akik ezt az értékes könyvet megkapták. Késő este a Teheráni Ope­­r 3 díszelőadását tekintette meg a magyar elnök és kísérete. Kiemelkedik még Losonczi Pálnénak a teheráni ápolónő­képzőben tett látogatása,­­ valamint az, hogy Molnár Já­nos művelődésügyi miniszter­­helyettes magyar grafikusok és fotóművészek kiállítását nyitotta meg az iráni főváros­ban. A lapok általában első ol­dalon közlik a magyar elnök programját. A televízió min­den este beszámol a látogatás eseményeiről. A lapok kieme­lik, hogy a magyar—iráni tár­gyalások eredményeként bő­vülnek az ország kulturális és A nap zsúfolt programjából gazdasági kapcsolatai. Magyar—mongol közös vállalkozás ásványi kincsek kitermelésére Kedden a parlament gációs termében aláírták dele­magyar—mongol gazdasági és a műszaki-tudományos működési kormányközi együtt­bi­zottság harmadik ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. Az okmányt dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter első helyettese, a kormányközi bizottság ma­gyar tagozatának elnöke és B. Rincsenperzse, a Mongol Nép­­köztársaság tervbizottságának elnöke, a bizottság mongol ta­gozatának elnöke láttál el kéz­jegyével. Az ünnepélyes ak­tusnál ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a kormány el­nökhelyettese és Zsamdin Bo­­lod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Megállapodtak, hogy Mongóliában magyar műsza­­­ki segítséggel épülő ruha­gyár, bio-, valamint húskom­binát építését meggyorsítják. A magyar fél a munkálatok mielőbbi befejezéséhez minden tőle telhető segítséget megad. A tárgyalópartnerek tették, hogy a Mongol egyetér­Nép­­köztársaságban magyar geoló­gusok segítségével feltérké­pezett és feltárt ásványi kin­cseket közös erővel és minél előbb hasznosítják. Olyan el­vi határozat jött létre, hogy közös magyar—mongol érc­kitermelési vállalkozást léte­sítenek, a vállalkozás műkö­dési rendjét a lehető legrö­videbb idő alatt kidolgozzák. Újabb részletek a népszámlálás előkészületeiről Az 1970. január 1-i nép­ már a legutóbbi népszámlálás számlálás alkalmával a népes­­ség összeírásán kívül a la­kásokat és lakóépületeket is számba veszik — tájékoztatták az illetékesek az MTI munka­társát. Mint elmondották hos­­­szas mérlegelés, szelektáló munka után alakult ki a nép­számlálási kérdések köre. A kérdéseket úgy csoportosítot­ták, hogy a népességre és a lakásviszonyokra vonatkozó alapvető adatokról, — ame­lyek a részletes területi tago­láshoz szükségesek —, az egész népességtől választ kap­janak, azokat a kérdéseket pe­dig, amelyeket inkább országos vagy megyei szinten használ­nak fel, reprezentatív felvé­tel útján, a lakosságnak csak bizonyos hányadától tudakol­ják. A személyi vonatkozású adatok köréből egyébként hiányoznak majd az állampol­gárságra utaló kérdések. Eze­ket azért hagyták el, mert az eddigi népszámlálások tapasz­talatai szerint az összeírt la­­kosságnak csupán elhanyagol­ható töredéke nem magyar állampolgár. Továbbá a mos­tani népszámlálás lesz az első, amelynek adatfelvételi lapján nem szerepel az írni­­olvasni tudással kapcsolatos kérdés. Mivel az egyébként igen csekély számú analfabéta alkalmával is a legidősebb ki nemzedék tagjai közül került A népszámlálás teljes anya­gának feldolgozása — a leg­utóbbi népszámlálás hatéves időtartamával szemben — ez­úttal három évig tart majd és 1972 végéig befejeződik. Bi­zonyos alapadatok előzetes jelleggel már 1970 első félévé­ben rendelkezésre állnak majd, míg a népesség egy százalékát kitevő minta alapján feldol­gozott kérdések 1970 végére készülnek el. A feldolgozási rendszerben a legkisebb egy­ség a számlálókörzet, amely átlagosan 300 lakost magába foglaló, zárt körzetet területi­leg és földrajzilag egymás mellett levő házakat, háztöm­böket jelent. Az 1970-es népszámlálás adatfeldolgozását elektronikus számítógépekkel bonyolítják le. Ez lehetővé teszi az ada­toknak az eddigi népszámlálá­sokénál részletesebb feldolgo­zását és közlését is. Az adato­kat a legmodernebb eszközök­kel, elektronikus lyukszalagon és mágnesszalagon tárolják, így mód nyílik a legkülönbö­zőbb területi szempontok — például számlálókörzetek, spe­ciális városi övezetek­­ sze­rinti adatgyűjtésre. Tanácskozik a KGST vegyipari bizottsága Varsóban megkezdte tanács­kozásait a KGST vegyipari ál­landó bizottságának 33. ülés­szaka. Az állandó székhellyel Ber­linben működő bizottság a népi Lengyelország negyed­­százados jubileumi évében a gyors ütemben fejlődő lengyel vegyipar kimagasló eredmé­nyei elismerésének jeléül tart­ja mostani ülésszakát Varsó­ban. (A lengyel vegyipar ter­melésének értéke 1946 1967 között 50-szeresére nőtt.)és Az ülés résztvevőit Antoni Stadynski lengyel miniszter köszöntötte.vegyipari Az ötnapos ülésszak KGST-tagországok vegyipara­i együttműködésének és koope­rációjának további elmélyíté­séről és a bizottság jövő évi munkatervéről tárgy? 1. Meggyorsítják az elavult, egészségtelen lakótelepek felszámolását célozza. Eddig ugyanis kizáró­lag azok kaphattak meghatá­rozott külön kedvezményes feltételű — például kamat­mentes — építési kölcsönt, akik a rendelet hatálya alá eső te­lepen éltek, s kijelölték őket lakóházépítési akcióban való részvételre. A kedvezményes feltételű hitelakcióban ezen­túl olyanok is részt vehetnek, akik nem ilyen telepen élnek, de tanácsi lakásukat — a tele­pen élő család elhelyezésére — a lakásügyi hatóságnak át­adják. Őket azonban ingyenes telek, s az építési kölcsöntar­tozás összegének csökkentése nem illeti meg. • Módosították a kedvezmé­nyes lakásépítési kölcsön fel­ső határát is, amennyiben ez az összeg kivételes elbírálás, egyedi mérlegelés 75 000 forintig terjedhet.alapján A jóváhagyott építési köl­csön 10 százalékát az építkező­nek saját hozzájárulásból — készpénzzel, építési anyaggal, munkával — kell biztosítani. A rendelet szerint a saját hozzájárulást az építkező munkaadója részben, vagy egészben fedezheti a részese­dési alapból. A rendelet kö­telezi az illetékes tanácsokat, hogy minden év február 15-ig számoljanak be az építésügyi és városfejlesztési miniszter­nek a telepek felszámolási munkáiról, s az ezzel kapcso­latos tapasztalatokról. Az építésügyi­ és városfej­lesztési miniszter a pénzügy­­miniszterrel együttes rendele­tet adott ki, amely módosít­ja, kiegészíti a szociális köve­telményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló korábbi rendelkezést. Az új rendelet a telepek fel­­számolásának meggyorsítását Reprezentatív kivitelű, fedett autóbusz-várót építenek Ta­tabánya-Újvárosban, a Centrum Áruház előtt. A tervek sze­rint már a közeljövőben átadják rendeltetésének az új vá­rót, amelyet a városi tanács építőipari üzeme készít Mandel Tamás YBL-díjas építészmérnök tervei alapján. (Az egész tér kialakításának terve az ő munkája.) Fejlesztik a gyógyszertárak hálózatát A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Kedd délelőtt tartott ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvitatta a me­gyében lévő gyógyszertári há­lózat helyzetét, a gyógyszerel­látás alakulását. Az ülés elé terjesztett jelentés ismertette hogy az utóbbi évtizedben a megyében a gyógyszerfogyasz­tás rendkívüli mértékben nö­vekedett. 1951-ben m­a egé­szen 9 millió, 1962-ben már 49 millió, tavaly pedig­­ 1 millió forintot tett ki gyógyszertárak forgalma. Ez a részben az egészségügyi ellá­tás fejlődését, a betegbiztosí­tás általánossá válását tükrö­zi, de szerepet játszik benne az ismert gyógyszerhalmozási szenvedély is. A forgalom növekedésével nem tartott lépést a gyógysze­részek számának alakulása. Ez nem utolsósorban azzal ma­gyarázható, hogy a gyógysze­részek életkörülményei sok kí­vánnivalót hagynak maguk után. A gyógyszerészhiányt több helyen szakképzett asszisz­tensek beállításával igyekeznek enyhíteni. Ez azonban nem oldja meg a kérdést, s ezért, valamint a gyógyszeré­szek helyzetének javítása ér­dekében szükséges további in­tézkedéseket tenni munkafel­tételeik és lakáskörülményeik javítására. 4­z előterjesztés alapján végrehajtó bizottság megálla­­­pította, hogy az utóbbi időben több intézkedés történt a gyógyszertári hálózat fejlesz­tésére. Egyre­ több gyógyszer­árat korszerűsítenek, tesznek alkalmassá a megnövek­ed­ett dadatok ellátására. De ebben a vonatkozásban tennivaló akad még­­is számos Több községben új gyógyszertárat benne szükséges építeni. városi gyógyszertár — a lakos­­­ság létszámához viszonyítva — kevés, ezért itt bővíteni kelle­ne a hálózatot. Gondot okoz az is, hogy a megyei gyógyszer­tári központ raktára a jelen­legi forgalomhoz mérten már kicsi, azonkívül egy jövő ésp szanálandó területen fekszik. A végrehajtó bizottság az elő­terjesztésben említett gondo­­kat figyelembe véve, úgy dön­tött, hogy a megye negyedik éves tervének elkészítése so­rán ezeket a problémákat fi­gyelembe kell venni, s gon­­doskodni kell a legsürgetőbb tények kielégítéséről, az eh­hez szükséges eszközök bizt­o­­sításáról A napirendi pont megtár­gyalása előtt a végrehajtó bi­zottság a KISZ megyei végre­hajtó bizottságával együttes ülést tartott, amelyen elfogad­ta a KISZ és a megyei ta­nács együttműködésén­ek irányelveit. Az együttes ülé­sen elhatározták, hogy a ne­gyedik ötéves terv időszakára együttműködési tervet készí­tenek, amely részletesen meg­határozza a közsig tennivaló­kat a fiatalok életkörülmé­nyeinek fejlesztésében, tanu­lási, művelődési és szórako­zási, lehetőségeik biztosításá­ban, pályaválasztásuk és bol­dogulásuk előmozdításában. A terv ugyanakkor megha­tározza azt is, hogy az ifjúsá­gi mozgalom milyen módon segíti a tanácsok különböző területeken kifejtett erőfeszí­téseit. Az együttműködési terv végleges szövege a jövő év elején készül el. Befejeződött a szüret Megyénk szőlőtermő vidé­kein, az állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben és a házikertekben egyaránt befejeződött az idei szüret. Ebben az évben termelőszö­vetkezeteink több mint 1500 holdról szedték le a termést, amely mennyiségében és mi­nőségében egyaránt jó. A ter­melőszövetkezetek megyei át­lagban 29,5 mázsa szőlőt szü­reteltek holdanként, az álla­mi gazdaságok átlagtermése pedig 48,6 mázsa volt. Leront­ja az eredményt a háztáji gaz­daságok aránylag alacsony, 24,6 mázsás átlaga. A minő­ségről szólva,­­a szakemberek megállapítják, hogy míg az esztendő kevésbé kedvezett a szőlőtermésnek, addig a szá­raz szüret ezt némiképpen ja­vította. Tavaly ugyanis köz­tudomásúan nagyobb volt a szőlő rothadásából származó betakarítási veszteség. Az idén viszont, főként a leg­utóbbi hetekben, magas cu­korfokú szőlőket szüreteltek, amelyeknek borai máris kitű­nő minőségről tanúskodnak. Az első fejtéseknél már gyorran tiszta és magas­ra­al­koholtartalmú borokat állítot­tak elő. A feldolgozás elősegítésére gazdaságainkban néhány kor­szerű nagyüzemi szőlőfeldol­gozó és bortároló üzem épült, a többi között Szőnyben, Neszmélyen és Komáromban. Ezek is hozzájárulnak, hogy a következő években tovább ja­vuljon a bor minősége. Ugyancsak ezt a törekvést igazolják gazdaságaink ter­vei, az újabb szőlőtelepítések­nél és a felújítások fajtakivá­­lasztásánál. A korábban szinte egyeduralkodó ezerjó fajta lassan háttérbe szorul, és átadja helyét a jobb minősé­gű, kisebb savtartalmú és fő­ként a rothadásnak ellenál­ló­bb rizlingszilváni, és szürke­barát fajtáknak. Ugyancsak a fejlődést tükrözi az egyre ter­jedő magaskordon-művelés is, az ismert Lenz Moser-féle te­lepítés. Jelenleg már 300 hold van belőle a megyében, de egyre növekszik iránta az érdeklődés. 1969-ben nem voltak ugyan nagyobb méretű szőlőtelepíté­sek, és szövetkezeteink csu­pán 57 holdat telepítettek. Ugyanakkor ebben az évben fordult termőre a korábbi években ültetett szőlők közül mintegy 40 hold. Idén ősszel hasonló mértékű szőlőtelepí­tések várhatók a nagyüzemek­ben. Mai számunkban: A téli gépjavítás küszöbén 3. oldal Jegyzetek Japánról 1. oldal Integráció a fogyasztóért 5. oldal A 05-ről jelentik

Next