Dolgozók Lapja, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!" 1970. május­ 4. HÉTFŐ AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 102. sz. Ára: 80 fillér Lelkes, derűs május elseje megyénkben ’Az idén, nem volt kegyes hozzánk május elsején az idő­járás. Hideg volt, fáztunk. És mégis, a városok, falvak la­kosságának ünnepi kedvét a rossz idő sem vette el. A zász­lódíszes utcák már a reggeli órákban benépesültek. Az ünnep hangulata, fénye, ra­gyogása ’árasztott el mindent. Honnan került elő egyszerre ennyi virág? A természet pezsdülését még a hideg sem tudta megakadályozni, s munkásosztály nagy , nemzet­­­közi ünnepét virágba borult fák, bokrok, üdezöld parkok várták. Tatabánya főútvona­lainak parkjai a parképítők kitűnő munkáját dicsérték. A transzparenseket, zászlókat ugyan hideg szél lobogtatta, de a felvonulásra gyülekező­ket mindez nem aggasztotta. A felvonulásokat rendező szakszervezeti aktívák ered­ményesen tevékenykedtek, és nagy békedemonstrációvá tet­ték a 26. szabad május else­jét, amely egyben híven tük­rözte a felszabadulás óta ha­zánkban végbement fejlődést is. Tatabánya A megyeszékhelyen, Tata­bányán, a szokásos útvonalon gyülekeztek most is a város ünneplő dolgozói, hogy részt vegyenek a május elsejei fel­vonuláson. Hogy mennyire hagyománnyá vált a dolgozók nagy seregszemléje, azt min­dennél szemléletesebben bi­zonyítja az évről évre növek­vő részvétel. Amikor tíz óra­kor megszólaltak a Népház ftécsi díszemelvényen a fel­vonulás kezdetét jelző harso­nák, harmincezer ember in­dult el a seregszemlére. A felvonulást most is a me­gye és a város vezetői nyitot­ták meg, s utánuk következ­tek az 1919-es veteránok, volt vöröskatonák.­Amikor el­­­foglalták helyüket a díszemel­vényen,, megindult a mai ge­neráció hada, a munkásőrség, díszszázada, a KISZ díszszáza­da, úttörők zászlókkal, fel­iratokkal „Emeljük magasra Lenin zászlaját a békéért ví­vott harcban!”, s köszöntöt­ték a megye, a város vezetőit. A város iskoláinak diákjai, kisiskolásai, harmincöt percig vonultak a dísztribün előtt. Az iskolák után az intéz­mények s az üzemek követ­keztek. A városi tanács dol­gozói sok ötlettel készült ma­ketteken mutatták be Újváros fejlődését. A város és üzemei, szocialista üzem címet kiér­demelt gyárak eredményeiket tükröző táblákat vittek. A Ta­tabányai Szénbányák Bánya­mentő Állomása például négy­szeres szocialista üzem már. A palahányó üzem a múlt év­ben érdemelte ki az élüzem címet. A Hőerőmű makettjén ez a felirat Vállalat állt: „1969-ben a 100 megawattos hőerőmű, 642 millió kWó energiát adott”. A hőerőmű­ben harmincöt szocialista bri­gád vetélkedik a cím megtar­tásáért, köztük tizenkettőt már aranyplakettel jutalmaz­tak. Nagy tapsot kapott a Ko­márom megyei Fémipari Vál­lalat, amely autóbuszvázzal mutatta be a profiljában vég­bement változást, s azt, hogy ezenkívül még hányféle ter­méket gyárt. Az alváz után egy új modern Ikarus kocsi jelképezte, milyen fejlődésen ment keresztül a hazai autó­buszipar. A tatabányai dolgozók nagy seregszemléje két óra hosszat tartott. Körülbelül harminc­ezer ember vonult fel,­ köztük sportolók, művészeti együtte­sek. A felvonulás után a Má­jus 1 parkban térzene szóra­koztatta az ünneplőket, gazdag kulturális és sportmű­s­­or között válogathatott min­denki. Részlet a tatabányai felvonulásból Az oroszlányi felvonulók egy része a Rákóczi úton A Oroszlány Nagyszabású, hangulatos felvonulással köszöntötték má­jus 1-ét Oroszlány lakói is. Népesek, színpompásak voltak ifjú városunk üzemeinek, is­koláinak a csoportjai. Kedves jelenet volt, amikor a Fővá­rosi Gyermekotthon oroszlá­nyi intézetének tanulói a dísz­emelvény elé érve, felszalad­tak arra, s egy-egy szál piros szegfűt nyújtottak át az el­nökség tagjainak. Esztergom Feltűnően bő program kö­szöntötte május 1-ét Eszter­gomban. Az ünnep előestéjén, 30-án megrendezték a hagyo­mányos lampionos csónak­karnevált a Kis-Dunán. Hiá­ba bánt az időjárás mostohán az esztergomiakkal is, ez mit sem vont le annak a valóban színpompás, lelkes hangulatú demonstrációnak az értékéből, amellyel a város dolgozói kö­(Folytatás a 3. oldalon) Gunnar Lange Budapesten Dr. Biró József külkereske­delmi miniszter meghívására vasárnap néhány napos ma­gyarországi látogatásra Bu­dapestre érkezett Gunnar Lange svéd kereskedelemügyi miniszter. Megérkezése után Lange miniszter a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a két ország kapcsolatai problémamentesek, a gazda­sági, ezen belül a kereskedel­mi kapcsolatok az utóbbi idő­ben eredményesen bővültek. Az árucsere-forgalom­gyarország javára aktív, sa­magyar szállítások értéke ta­­­valy megközelítette a 20 mil­lió dollárt. — Tárgyalásaink fő témája a külkereskedelmi kapcsolatok további fejlesztése és egyben mélyíteni kívánjuk a szemé­lyes kapcsolatokat is. 1965- ben már jártam Magyaror­szágon, 1966-ban dr. Biró Jó­zsef Stockholmban fel, akkor írtuk alá a keresett most érvényben levő ötéves, hosszú lejáratú kereskedelmi megál­lapodást. Ezúttal magyar partnerem látogatását viszon­­zom. Lenin-portré az esztergomi ünneplő menetben ról Amikor a gép erkölcsileg elkopott 3. oldal Professzor az alvásról 4. oldal A gazdaságpolitika és munkaerő-gazdálkodás Hatvanadik májuson — egyenruhában S. oldal 'wwuwmvíwww.wwvwwuwvwv^iWyvwwwiAn» A Statisztikai Hivatal közli: Negyedévi bevételünk: harminch­atmilliárd forint Öt százalékkal nőtt az átlagkereset A Központi Statisztikai Hi­vatal most első ízben publi­kálta statisztikai havi közle­ményében, hogy a Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank a tárgyalt hónapokban milyen összegeket folyósított. Eszerint 1970 első negyedében a beruházási tevékenység fo­kozódott; folyóárakon számít­va január 1-től március vé­géig 12,3 milliárd forintot fo­lyósítottak beruházásokra, 14 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A közeljövőben azt is elemzik, hogy az ár­színvonal emelkedését leszá­mítva, hogyan alakultak a be­ruházásokhoz igénybe vett összegek. A lakosság pénzbevételeit ismertető táblázatból kitűnik, hogy munkabér, társadalombiztosítási részesedés, kifize­tések stb. címén a lakosság pénzjövedelme 1970 első ne­gyedévében 36 milliárd forint volt, 5 százalékkal több mint egy évvel korábban. A többlet munkabérek növekedéséből adódik, az egyéb bérjellegű ki­fizetések azonban — a nyere­ségrészesedést is beleértve — nem érték el az egy évvel ezelőtti szintet. Ennek nagy­részt az az oka, hogy a válla­latok nagyobb hányadot for­dítottak a bérek emelésére, s kisebbet a részesedési alap képzésére. 1970 első negyedé­ben egyébként az iparválla­latok dolgozóinak átlagkere­sete 5, az építőipariaké pedig 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban dolgo­zók bevételei 13 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel ezelőtt. Ez a növekedés részben abból adódott, hogy a mezőgazdasági termékeket — a hatósági áremelés folytán — magasabb árakon értékesítet­ték, mint tavaly ilyenkor. A készpénzbevételek egyébként nem jellemzik pontosan a me­­zőgazdasági lakosság bevétele­it, mert abból jelentős az úgynevezett önfogyasztás, amely az utóbbi években lé­nyegében stagnált. A konjunkturális helyzetet jelzi az ipar rendelésállomá­nyának növekedése. Repre­zentatív felmérések szerint 1970 elején főleg a könnyű­iparban növekedtek a belke­­­reskedelem rendelései. Mivel kiskereskedelem eladása lassabban nőtt, mint az áru­­beszerzések üteme, a készletek ismét emelkedtek. Lengyelország, India, Pakisztán Belkereskedelmünk külföldi tárgyalásai Növekvő választékcsere és behozatal Belkereskedelmünk évstk nemzetközi tevékenységét jel­zi, hogy a napokban a minisz­térium két vezetője egyidő­­ben tárgyalt külföldön. Bor­sos László miniszterhelyettes vezetésével Lengyelországban járt küldöttség, míg dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes ve­zetésével több mint háromhe­tes indiai és pakisztáni útról tért haza gazdasági delegáció. HOMOGÉN ÁRUCSERÉK LENGYELORSZÁGGAL — A varsói belkereskedel­mi választékcsere-munkacso­­port ülésén — mondotta Bor­sos László — elfogadták magyar javaslatot, amely má­­­jus végén terjesztenek jóvá­hagyásra a belkereskedelmi KGST-országok miniszterei­nek tanácskozó testülete elé. A javaslat szerint a KGST-or­szágok közvetlen árukapcso­latait a homogén árucserék fejlesztésével bővítik. Az áru­cseréhez hosszú lejáratú meg­állapodásokat kell kötni, amely elősegíti a termelés biz­tonságát, s lehetővé teszi, hogy a megszokott cikkek fo­lyamatosan kaphatók legyenek az árucserében résztvevő or­szágokban. MAGYAR HÉT VARSÓBAN, LENGYEL HÉT PESTEN — A munkacsoport kívül felülvizsgáltuk a ülésén két ország 1970. évi választékcse­réjének helyzetét. Az idei keretek kitöltéséhez a len­gyel kereskedelem mopedeket, szövetféléket, konfekcióárut ajánlott fel, s textíliákat, pa­radicsompürét, főzelékkonzer­­veket kért cserébe. Megálla­podtunk abban, hogy még az idén Budapesten, illetve Var­sóban árusítással egybekötött lengyel, illetve magyar hetet rendezünk, ahol mód nyílik újdonságok bemutatására, árusítására és ezzel kapcsola­tos piackutatásra. ZSEBRÁDIÓ PAKISZTÁNBÓL, TEA INDIÁBÓL — Indiai és pakisztáni piac­ U**tá­i&SSA áSgnfe­jleite célját — mondotta dr. Juhai Zoltán. Pakisztánban rozsda­­mentes evőeszközök és Phi­­lips-licenc alapján gyártott, árban is megfelelőnek látszó tranzisztoros zsebrádiók, In­diában korszerű kozmetikai cikkek, Elzett­ minőségű zárak és lakatok, kókusz szőnyegek, fürdőszoba-csaptelepek be­szerzésére találtunk lehetősé­get. Emellett Indiából nagyobb mennyiségben vásárolunk bor­sot, kávét, teát, s több mint 2 millió dollár értékben meg­állapodást is kötöttünk e cik­kek szállítására. 200 EZER INDIAI NŐI SARU — Mindkét országnak igen fejlett, modern gépekkel dol­gozó pamutfonó ipara van, termékeiből vásárolunk a ha­zai ipar számára, s veszünk Indiából textilipari gépeket is. Pakisztánban bőrkonfekció és cipő, Indiában 200 ezer pár női saru szállítására kaptunk kedvező ajánlatot. Tárgyal­tunk gyártási, elsősorban bőr­gyártási kooperáció lehetősé­geiről. Delegációnk vizsgálta azt is, hogy a beszerzések fo­kozása esetén mivel lehet ki­egyenlíteni az importot. Mind­két országban hajlandóságot találtunk gépipari termékeink vásárlására. Indiában például traktorok, vízibuszok, gázpa­lackgyár, Pakisztánban fono­dák iránt érdeklődtek. növekvő Árucsere — Küldöttségünket Indiá­ban úgy tekintették, mint korábban ott járt magasszin­­­tű magyar delegáció tárgyalá­sainak folytatóját, végrehajtó­ját. Indiában felmerült az igény, hogy az év második fe­lében — amikor Budapesten tartják a magyar—indiai ál­lamközi tárgyalásokat — in­diai áruk hetét rendeznének. — Tárgyalásaink alapján a Külkereskedelmi Minisztéri­ummal közösen programot dolgozunk ki a pakisztáni és az indiai árucsere növelésére, mégpedig úgy, hogy az ered­mény lehetőleg már ebben az évben érezhető legyen a hazai­­iáim. j

Next