Dolgozók Lapja, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
% Egy nap a külpolitikában • A katonai okoskodás csapdája Az USA indokínai légiháborújának kiterjesztésével kapcsolatos nyugtalanság nyomta rá a bélyegét a washingtoni Capitol Hill hangulatára, amikor csütörtökön délben a 92. kongresszus két háza megnyitotta a tavaly novemberben felújított törvényhozó testület első ülésszakát. John Cooper republikánus szenátor, aki Prank Church demokrata párti szenátorral együtt társszerzője volt az USA közvetlen kambodzsai beavatkozását megtiltó törvénymódosításnak, megállapította, hogy az amerikai légi- és haditengerészeti erők közvetlen bevetése a kambodzsai harcokba a Nixon-doktrina olyan kiterjesztését jelenti, amiről a kormány eddig nem tájékoztatta a közvéleményt. A republikánus szenátor egyetértett demokrata kollégájának azzal a követelésével, hogy sürgősen idézzék a hadügyminisztert és a külügyminisztert a szenátus külügyi bizottsága elé, s kérjenek világos magyarázatot a kormánytól a kongresszus határozatának megsértésével kapcsolatban. Az indokínai háború kérdését, tekintettel az ügy sürgősségére, haladéktalanul napirendre kell tűzni a kongresszusban. Hubert Humphrey Minnesota-i szenátor, volt alelnök, a New York Times-nak adott nyilatkozatában a Johnsonkormány tapasztalataira utalva megjegyezte, hogy Nixon elnök „a katonai okoskodás csapdájába került, amikor elfogadta azt az érvelést, hogy a légi támogatás a visszavonuló amerikai erők fedezésére szolgál”. A Washington Post diplomáciai főmunkatársa, Murray Marder csütörtöki elemzésében rámutat: Laird hadügyminiszter szerdai sajtóértekezletén minden eddiginél szélesebbre tágította a Nixon-doktrína alkalmazásának határait, valójában új doktrínát adott elő, amikor a Nixon elnök által 1969-ben Guam szigetén meghirdetett elveket a következő változatban idézte: „...Az Egyesült Államok készen áll, arra, hogy anyagi segítséget, továbbá légi- és haditengerészeti támogatást nyújtson ázsiai szövetségeseinknek és barátainknak”. A hadügyminiszter fenti kijelentésével kapcsolatban a cikkíró megállapítja: a Nixon-doktrina hivatalos és nyilvános meghatározásában mindeddig nem szerepeltek a „légierő és haditengerészet” által nyújtandó támogatásra vonatkozó szavak. Angliában megbénult a postaforgalom London, Reuter zóját tömörítő nemzetközi szakszervezetet, hogy szólítsa Rövidesen eldől, hogy meg fel tagszervezeteit, ne válaszakad-e az utolsó kapcsolat, szóljanak az Angliából érkező arai még Angliát a külvilág- hívásokra, mert azokat hoz fűzi. A postai alkalmazót sztrájktörők közvetítik. A tak szerdán kezdődött általános sztrájkja megbénította a levél-, távirat- és csomagforgalmat, a telefonközpontok kezelői azonban, akik nem tartoznak szorosan a postások szakszervezetéhez, elég nagy számban felvették a munkát. Tom Jackson, a postások szakszervezetének főtitkára ezért szerdán este felkérte a brüsszeli központtal működő Posta, Telefon- és Távirat Internacionálét (PTTI), a 82 ország két és fél millió dolgafrancia és belga szakszervezetek már megígérték támogatásukat. A kormány a jelek szerint ugyanolyan kivárási taktikát követ, mint eddig minden nagyobb sztrájkakció esetében. Szerdán összeült a kabinet és elhatározta, hogy egyelőre nem avatkozik be a postaigazgatóság és a szakszervezet vitájába. A sztrájk első napján munkabeszüntetés közel száza százalékos volt. Chris Chataway ultrakonzervatív képviselő szakszervezetellenes kijelentéseivel magára haragítota a sztrájkoló angol postásokat. Képünkön: nő dolgozók egy csoportja feliratos táblákkal tüntet Chataway ellen a postaügyi minisztérium épülete előtt Londonban. DOLGOZOK LAPJA ENSZ főtitkár-jelölt New York, DPA Max Jakobson finn nagykövet, az ENSZ-főtitkári tisztség első hivatalos jelöltje, miután U Thant bejelentette, hogy második ötéves periódusának lejárta után, azaz jövőre nem fogadja el még egyszer a megbízást. A 47 éves diplomata jelölését támogatja kormánya és az északi országok csoportja. Az új főtitkár megválasztása idén ősszel kerül a közgyűlés napirendjére. A legmagasabb nemzetközi közjogi tisztség betöltésére a Biztonsági Tanács tesz javaslatot. Az első nagyhatalmi reagálásban az amerikai ENSZ- misszió nem foglalt nyíltan állást Jakobson jelöltségének kérdésében. Az amerikaiak nyilatkozatukban kijelentették, hogy személyesen nagyra becsülik Jakobsont és azt a szerepet, amelyet Finnország játszik az ENSZ-ben, ma azonban még korai volna jelöltekről beszélni. Angolai hazafiak Algír, TASZSZ A portugál gyarmatosítók ellen harcoló Angolai Néji Felszabadítási Mozgalom, amely öt katonai—politikai szervezetet egyesít, jelenleg az ország területének mintegy 400 000 négyzetkilométeres körzetét ellenőrzi. Ezen a területen körülbelül 500 000 ember él, — közölte Algírban megtartott sajtóértekezleten Iko Carreira, a mozgalom egyik vezetője. A fegyveres harc kibővítésével egyidőben folyik az új élet építése a felszabadított területeken. Az ország történetében először hoztak létre önvédelmi milíciát, egészségügyi központokat, iskolákat, üzleteket építenek, egyszóval lefektetik a szabad...angolai Állam első alapjait. Barzel megbeszélései Varsó, DPA Rainer Barzel, a CDU/CSU nyugatnémet ellenzék parlamenti csoportjának csütörtökön Varsóban elnöke folytatta politikai megbeszéléseit. Délelőtt Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnökkel találkozott. Barzel szerdán, lengyelországi látogatásának első napján Adam Willmann és Jozef Winiewicz lengyel külügyminiszter-helyettesekkel tartott megbeszélést. Szóvivője e megbeszéléseket „őszinte és szívélyes” jellegűnek nevezte. A nyugatnémet politikus péntekig marad Lengyelországban. Tarsói 1971. január 21. péntek v Újabb „rázós” téma a singaporei konferencián Singapore, AFP Singapore-ban megkönnyebbüléssel fogadták ugyan egy nyolctagú nemzetközösségi bizottság megteremtését, amivel 13 óra hosszat tartó és a Commonwealth történetében leghosszabb és lenehezebb Vitának minősített tanácskozást lezártáig de ez a megoldás láthatólag nem hozta közelebb egymáshoz az értekezlet résztvevőinek a Dél-Afrikába irányuló brit fegyverszállításokkal kapcsolatban elfoglalt ellentétes álláspontjait. Az „Indiai-óceán biztonsági problémáinak” tanulmányozásával megbízott munkacsoport megalakítását úgy fel, mint a keresett tüntették megoldást, amely lehetővé teszi a probléma elhalasztását, ugyanakkor megmenti a nem*szetközösség egységének látszatát. I meg Röviddel a bizottság után alakításának bejelentése azonban brit részről sem cáfolták, hogy ezt erélyemegoldást „Gentlemen, s agareement”-nek lehetne tekinteni, amelynek értelmében Nagy-Britannia elhalasztja azt a döntését, hogy megszünteti a fegyverszállításokra vonatkozó embargót. A helyi idő szerint csütörtök hajnalig tartó hosszú vita után a nemzetközösségi vezetőknek csak rövid idejük volt a pihenésre, délben újból megkezdték tárgyalásaikat, ezúttal — mint a Reuter hatékony megjegyzi — egy másik robbanékony kérdésről, az Indiai-óceán biztonságáról. A vita alapja egy Ceylon által előterjesztett okmány, amely javasolja, hogy az Indiaióceánt tegyék atomfegyvermentes békeövezetté. . »•■•• «4» Egyiptomi álláspont a közel-keleti rendezés ügyében Kairó: Reuter El-Zajjat, az Egyesült Arab Köztársaság ENSZ-nagykövete szerdán eljuttatta Gunnar Jamnghoz kormánya válaszát Izrael legutóbbi javaslataira. Egyiptom egyszersmind túllépett a Jarring-misszió keretein: a válasz egy példányát emlékirat formájában átnyújtották Sir Colin Crowe brit ENSZ-nagykövetnek, a Biztonsági Tanács soros elnökének. Az ily módon nyilvánosságra került egyiptomi álláspont — mint már „jelentettük — hat pontban foglalja össze Kairó elképzeléseit a közelkeleti válság rendezéséről. A hat pont alapvetően a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatára támaszkodik, s ennek megfelelően követeli az izraeli megszálló csapatok visszatérését az 1967. június 5-i határokra. Ugyanakkor — és ezt a hírügynökségek nyomatékosan, aláhúzzák : Egyiptom elismeri Izraelnek azt a jogát, hogy „békésen, biztonságos és elismert határok között, fenyegetésektől, erőszakos cselekményektől mentesen, együtt éljen” a többi közel-keleti országgal. Az egyiptomi rendezési tervezet a Biztonsági Tanács hatáskörébe utalja annak eldöntését, milyen intézkedésekre lehet szükség a térség összes állama biztonságának szavatolásához, s ezzel kapcsolatban kilátásba helyezi a nemzetközi békefenntartó erők állomásoztatását az országhatárok mentén létrehozandó demilitarizált övezetekben. A Biztonsági Tanácshoz eljuttatott emlékirat a konstruktív javaslatok mellett leszögezi: Izrael nem tesz egyebet, csupán korábbi álláspontját ismételgeti, s nem hajlandó egyértelműen elkötelezni magát a BT-határozat maradéktalan végrehajtása mellett. Az emlékiratban az EAX felkérte a Biztonsági csot. segítse „méltányos Tanács intézkedésekkel vül egy sor kérdést jelölt meg, amelyek **■ szerinte — alkalmasak a két német állam viszonyának rendezésére. Ezek között olyan régóta ismert bonni elgondolások szerepelnek, mint az „utazási szabadság” biztosítása, családegyesítés problémája, a a határmenti forgalom ügyének megoldása, stb. Gunnar Jarring békeközvetítő tevékenységét. Nyugati hírügynökségek Jeruzsálemből keltezett jelentései szerint Izrael a New York-i tárgyalások „titkosságának” megsértését látja abban, hogy Egyiptom nyilvánosságra hozta elképzeléseit. Annak sem örülnek az izraeli politikusok, hogy a Biztonsági Tanácshoz eljuttatott emlékirat elmarasztalja Izraelt BT-határozat végrehajtásának a akadályozása miatt. Ezzel szemben a Reuter hírügynökség a közel-keleti béketárgyalásokhoz közel álló „nyugati és létraem.kötelezett” diplomatákat idézve: .azt jelenti New Yorkból, hogy .az egyiptomi tervezet. Részkörökre „bátorítólag hatott’,’. . Az idézett diplomaták,. .azt tartják jelentősnek. .hogy Egyiptom a Biztonsági TanácsA bonni miniszter hangjának mintegy „felhatalmazást” tatja, hogy az NDK-val folyadott a szükséges intézkedés atandó tárgyalásokat Bonn sek megtételére, így közremélve a tűzszünet tájára is. meghosszabbí Sikertelen tárgyalás Megszakadtak Párizs, MTI a Francia Kommunista Párt, és a PSU készségtanácsi kialakítandásokat a PSU szakította meg. Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese ezzel kapcsolatban kijelentette:, ] .ÍV,. — A PSU vezetőségének, ez az egyoldalú lépése nem felel meg a FSU-tagság akaratának, amely megegyezést kívánt arról, hogy a községtanácsi választásokon a baloldali pártok jelöltjei mindenütt közös listán indulhassanak a választási harcban. © Brandt január végén számol be a „nemzet helyzetéről” Bonn, MTI Brandt kancellár január 28-án mondja el a Bundestag* bah* a „nemzeti helyzetéről” ’szóló évi kiszállölóját. bonni kormány most terjedelmes dokumentációt adott ki e beszéd hátterének megvilágítására. Az előszóban a bonni kormány hangoztatja: az NSZK kész az NDK-val kötendő szerződés alapján intézkedéseket tenni, hogy a két állam tagja lehessen a nemzetközi szervezeteknek. Ezt Bonn egy általános megoldástól kívánja függővé tenni, amelynek három kötelezettséget kellene tartalmaznia. Lemondást az alkalmazásáról, erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről. Minden olyan akció kiküszöbölését, amely zavarhatná a népek békés együttélését. A leszerelési és fegyverzetellenőrzési fáradozások támogatását. Franke miniszter ezenkiminden diszkriminációval akarja lebonyolítani. A dokumentáció szépen hangzó elveket tartalmaz, de nyitva hagyja azt a kérdést, milyen alapon kívánja Bonn a „szerződéses viszonyt” kialakítani az NDK-val . Világos, hogy a részletkérdéseket, amilyeneket Franké tárgyalásai miniszter felsorol, csak olyan választásokon a szerződés érvénybe lépése együttműködésről. A tárgyaló után lehet megvitatni, amely szabályos államközi megállapodás. Brandt január 28-i beszéde is elsősorban abból a szempontból tarthat számot érdeklődésre, hogy végre hajlandó lesz-e tiszta vizet önteni a pohárba az alapvető kérdés — az NDK és az NSZK államközi viszonyának rendezése — megoldásával kapcsolatban. Jarring és az Jarring tárgyalásait a két többoldalú tárgyalások kedet kezdetétől bizonyosfajta lett; titokzatosság övezi. Sokkal ina el akarja érni a tárgyalább csak feltételezni mint bizonyosan tudni, lehet, mások színhelyének áthelyezőmisét, s miniszteri szintre milyen kérdések körül folynak a vánja emelni azokat; megbeszélések, illetőleg, mi — végezetül Izrael szerint ben tér el az érintett felek az elfoglalt területek kiürítőálláspontja. séről szóló bármiféle időren-Tel Aviv a jelenlegi helyi program nem képezheti zetben elvben helyesli a tár- megbeszélések tárgyát, gyalások haladéktalan újra- Az arab fél álláspontja létéi vételét, de további javaslanyegében nem változott. Az tajból legalábbis arra lehet ismert feltételeket tartalmazkövetkeztetni, hogy za. A politikai megfigyelők a — nem hajlandó kivonni legutóbbi egyiptomi diplomacsapatait a megszállt arab te clai offenzívával összefüggő szünetekről a békeszerződésben azonban mégis körvonaaláírása előtt; látni próbálják Kairó elkép— később is csak a bekezeléseit. Az egyiptomi terv szerződésben meghatározott eszerint három pontban sem„biztonságos és elismert” ha mázható: tárok mögé hajlandó vissza- 1. A négy nagyhatalom — vonulni: Franciaország, Nagy-Britan— közvetlen kétoldalú tár nia, az Egyesült Államok és gyalásokat kíván folytatni a a Szovjetunió — képviselőiből vele szembenálló arab országálló ENSZ-erő létrehozása, sokkal a jelenlegi, közvetett. Ennek feladata lenne az enet arab csúcsok jeges megállapodás - végrehajtomények különböző vállazásának ellenőrzése miatt az álláspontok közele 2. A Jarring számára adandó séról ma még nehéz szádó utasításoknak tartalmaz mot adni. Éppen azért nem is mok kellene az ENSZ Biz várható látványos, gyors Bitonsági Tanácsa által hozott kör Jarring tárgyalásain, határozat azon megállapítá- Nyilvánvalóan ez a magyasait, amely a többi közt kirárata annak is, hogy az arab mondja az izraeli csapatok ki- fél, amely nem hajlandó a vonását a megszállt arab te- tűzszünetnek a status quo rületekről, végrehajtásának megkövesedését eredményező, időrendi tervét. Jarring egy s így Izrael érdekeit szolgáló hónapon belül tegyen jelentést további meghosszabbítására, a fáradozásainak eredményeiről, diplomáciai erőfeszítésekkel 3. Ha a négy nagyhatalom egyidejűleg szorosabbra igyeknak nem sikerül kidolgoznia szik vonni az arab világ erőit, a BT-határozat végrehajtása Ezt a célt szolgálja a négy, nak tervét, akkor még január államszövetségben tömörülő,ban üljön össze az ENSZ Biz- progresszív arab ország vezetonsági Tanácsa és vitassa tőinek kairói találkozója. Enmeg e határozat végrehajtónek jegyében, az Izrael ellánának módozatait és lehetőségi harc közös stratégiája kigeit. Ezt követően a nagyha- dolgozására terveznek össztalmaknak vállalniok kell a arab csúcsértekezletet is közel-keleti probléma megöl- közeljövőben, a kuwaiti fővá adásáért rájuk háruló felelős- rosbanséget. Látnivaló tehát, hogy a vé ónedy György Hurokra került a zsoldosvezér Az Al Anvar című bejrúti lap közölte ezt a képet, amely a hírhedt zsoldosvezért, a Biafrában is leszerepelt Rolf Steinert ábrázolja őrzőivel. Steinert ugyanis Dél-Szudánban — ahol szintén felkelést szervezett — a központi kormány csapatai elfogták.