Dolgozók Lapja, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1971. május 5. SZERDA AZ MSZMP, KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évi 104. sz. Ára: 80 fillér Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Gáspár Sándor terjesztette elő a SZOT referátumát Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában kedd reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa, amelyet Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitott meg. Ezután megválasztották az elnökséget. Helyet foglalt az elnökségben Eosonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A kongresszus ezután a következő napirendet fogadta el: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól; a számvizsgáló bizottság jelentése; a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása; a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. A kongresszus egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 195, a számvizsgáló bizottságba 19 tagot jelöljenek. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek. Mivel üzemeink adottságai nem egyformák, eltérőek a lehetőségeik, arra kell törekedni, hogy ez sehol se vezessen a reálbérek, a szociális és kulturális ellátás rosszabbodására, a vállalatok közötti indokolatlan, hátrányos megkülönböztetések kialakulására. Jelenleg a bérek emelésének lehetősége döntően az üzemi, munkahelyi alapokból származik, kivéve a költségvetési szerveket. Ennek a helyzetnek természetes következménye, hogy az alapvető osztály, a munkásosztály soraiban jelentős differenciálódás történt spekulációval, indokolatlan áremeléssel nyerészkedtek. A leghatározottabban igényeljük a szigorú rendszabályokat és állami fellépést mindazon vállalatok és kereskedelmi szervek ellen, amelyek árfelhajtással veszélyeztetik az életszínvonal emelkedését. A béreket, kereseteket szubjektív alapon nem szabad differenciálni. Ezt döntően a munkakörökhöz és a teljesítményhez kell mérni. Különbséget kell tenni az azonos munkakört betöltők között is, tehát munkás és munkás, vezető és vezető, között, a teljesítmények alapján. Lehetőségeink szerint fokozni kell az egyéni teljesítmény szerinti különbségtételt munkásoknál hét, nemcsak a teljesítmények, és alkalmazottaknál egyaránt, a munka társadalmi hasznosságának különbségei, hanem az eltérő lehetőségek miatt is. Már most jelentkezik az a probléma, hogy egyes alapvető ágazatok vállalatai nem tudják olyan ütemben növelni nyereségüket, mint a többi ágazat, következésképpen nem tudják megfelelően fejleszteni a műszaki színvonalat, a munkakörülményeket, dolgozóik bérszínvonalát sem. Ez keresztezi népgazdaságunk tervszerű fejlesztését. Ha nem segítünk időben, ez magában rejti annak a veszélyét is, hogy a dolgozók fokozatosan otthagyják ezeket a munkahelyeket és olyan ágazatokban helyezkednek el, ahol jobb anyagi lehetőségek, magasabb bérek érhetők el. Nem az a baj, hogy eltérő a vállalatok nyereségnövelő és bérszintemelő lehetősége. A baj az, hogy az eltérések nem igazodnak a tevékenységi területek fontossági és fejlesztési sorrendjéhez. A nyereségnövelés eltérő lehetőségei miatt viszont tovább torzulnak az ágazatok közötti bérarányok. A kapacitások kihasználatlansága, létszámhiány miatt romlik a a felhasználók, fogyasztók ellátása. Úgy gondoljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön — ha különböző arányban is — a fejlődő gazdaság eredményeiből. Másfelől minden ütemben érjék el a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények elfogadható szintjét, normáját és az előrehaladásra is meg kell legyen a lehetőségük. Erre — ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges létesíteni. Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a kormány határozottan különböztesse meg azt a vállalati tevékenységet, amelynél hatékonyabb munkával, valóságos értéktermeléssel érték el a nyereséget, aMzá, ahol lényegében Véleményünk szerint helyes, ha növekszik a bér állandó részének az aránya, tehát az a hányad, amelyet a dolgozó rendszeres munkájáért, munkaköri kötelezettségeinek teljesítéséért kap. Az árak változásainak — mint már említettük — egyre nagyobb szerepük van az életszínvonal alakulásában. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, a központilag elhatározott fogyasztói áremeléseket az eddiginél jobban kell megfontolni és előkészíteni, hogy az ilyen in(Folytatás a 3. oldalon) Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a munkája iránt.szakszervezetek A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széles körű demokrácia jegyében zajlott le. A szervezett dolgozók vélemény-nyilvánítása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. Politikai és társadalmi életünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. Különösen sokan tették szóvá a jobb és eredményesebb termelőmunkát gátló munkaszervezési, anyagellátási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartatásának ellenőrzését. Szinte valamennyi taggyűlésen és szakszervezeti kongresszuson kritikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat, amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásukon fáradozni. Tisztelt kongresszus! A szakszervezetek társadalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve feloldjuk a szocializmusban is létező mindig új formában jelentkező ellentmondásokat, érdekellentéteket. A párt, az állam és a szakszervezetek között kialakult társadalmi munkamegosztás intézményesen szolgálja a különböző érdekek képviseletének, egyeztetésének, az ütközések megoldásának útját, módját is. Egy mondatban kifejezve, e munkamegosztásnak a lényege az, hogy a proletárdiktatúrán belül helyet foglaló különböző szervek a maguk feladatát sajátosan lássák el. A szocialista állam a maga eszközeivel végzi el feladatát. A szakszervezetek ugyanezen célok megvalósítását segítik önálló véleményükkel, sajátos eszközeikkel és így terítik be hivatásukat. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! A részvétel az életszínvonalpolitika fejlesztésében és megvalósításában nagy felelősséggel jár. A szakszervezeteknek jól kell ismerniök a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozó rendszer működését, a népgazdaság erőforrásait. Akkor tudunk e területen eredményesen tevékenykedni, ha az életszínvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél alaposabban kidolgozzuk álláspontunkat, és ennek alapján veszünk részt az intézkedések meghozatalában. Feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élők számára, olyan jövedelemelosztást és árrendszert segítsünk kialakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezet kialakításához, és a lehető legjobban előmozdítja a gazdasági előrehaladást is. Jól tudjuk, e célok között bizonyos ellentmondás van A feloldás módját nem könnyű megtalálni. Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte, célunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fogyasztásának mintegy 30 százalékos növelését tervezzük. ooo Vetik a kukoricát A Bábolnai Állami Gazdaság tábláin úgyszólván megállás nélkül vetik a kukoricát A külföldről behozott nagy teljesítményű erő- és munkagépek segítségével minden eddiginél nagyobb teljesítményt érnek el a földeken. A napokban az ország különböző táján működő mezőgazdasági oktatási intézményekből négyszázötvenen keresték fel a gazdaságot és tanulmányozták a kukoricavetők munkáját. A gazdaságban gépenkint naponta mintegy száz holdon kerül a földbe a mag. Két nagyközségi tanács alakuló ülése Kedden délelőtt 9 órai kezdettel ültek össze a Lábatlan nagyközség újjáválasztott tanács tagjai. A testület elnökévé választották ug ■y Imrét. Társadalmi elnökhelyettes Albert Mihály. A végrehajtó bizottság további tagjainak megválasztották Kapu Jánost, Kapu Kálmánt, Siksza Károlynét, Frimusz Sándort, dr. Szalay Flóriánnét, Török Gézát cs Varga Sándort. A tanácsülés titkárrá nevezte ki dr. Szalay Flóriánnét. Megyei tanácstagnak választották meg Havasi Ferencet, a megyei pártbizottság első titkárát és vant, aki a dr. Hamvas Istmúlt ciklusban is a megyei tanács tagja volt. Ugyanebben az időben tartotta alakuló ülését Tátnagy*. község tanácsa is. A tanács elnökévé választották Paróczay Imrét. A végrehajtó bizottság további tagjai lettek Besey Sándor, Ecker Mihályné, ifj. Görgényi Miklós, Jámbor János, Molnár Ferenc, Papp József és Varga Antal. A végrehajtó bizottság titkárává kinevezték Lánchidi Rudolfnál Az alakuló tanácsülésen megyei tanácstagnak jelölték Safarek Katalint. Kedden alakult meg az ácsteszéri, a súri, a csatkai, a mogyorósbányai, a süttői, tarjáni és a héragi községi taanács is. Táton tovább javul a vízellátás A táti vízműtelep a múlt esztendőben naponta átlagosan 1710 köbméter vizet adott- Innen látták el Tátot, Tokodot és Mogyorósbányát. Tát lakosságának naponta átlagosan 885 köbméter víz jutott. Ez még a fogyasztási csúcsidőben is kielégítette a szükségletet. A víz ésszerű felhasználása révén minden remény megvan arra, hogy az idei nyári csúcsfogyasztás időszakában sem áll be zavar. A vízellátás biztonságosabbá válik mind Tát-Újtelepen, mind a tokodi üveggyár körzetében. Bekapcsolhatják ugyanis a 200 fő nyomóvezetéket, milliméteres Eddig az Ung patak feletti csőhíd megrongálódása gátolta használatát. A lakosság bizonyára örömmel fogadta, hogy bekapcsolták a hálózatiba azt a 30 fogyasztót, aki ezt a múlt évben kérte. Még ebben az évben megkezdik 2 csőkút építését. Az elektromos berendezéseket már szerelik. A kútfúró vállalat hamarosan felvonul. A Komárom megyei Vízmű Vállalat a munkálatokra mintegy 700 000 forintot költ. Asztalon az új megyei kórház makettja Még nem épül az új megyei kórház, kivitelezésének megkezdése jóformán a negyedik ötéves terv utolsó évére esik. A tervezése azonban már javában folyik, hiszen egy ilyen nagy egészségügyi komplexum előkészítését nem lehet az utolsó évre hagyni. Milyen is lesz az új kórház? Az új kórház tízemeletes lesz, tizenegy szintes. Tatabányán a Dózsa György út, a Turul utca, a Gallai patak és a Dubnyik patak határolta teljes területen épül fel. Az IPARTERV szakemberei tervezik. A 800 ágyas kórházat mindazzal ellátják és felszerelik, ami egy ilyen nagy egészségügyi létesítmény működéséhez szükséges. A kórházzal egyidőben felépül az új megyei rendelőintézet is, mentőállomás, kétszáz fős orvos, illetve nővérszállás, külön belgyógyászati pavilon és fertőző osztály stb. Két-két emelet járóbetegei számára étteremről is gondoskodnak. Nagy park, virágház és tartozik majd hozzá.kertészet A kórház belső kialakítása a végleges terv elkészítése és jóváhagyásáig még sok változáson mehet keresztül. Már elkészültek a program munkaközi tervei, amelynek megvitatására a megyei Beruházó Vállalat hétfőn tanácskozásra hívta össze az érdekelteket, akik egészségügyi, szakszempontból vizsgálták meg, mennyire felelnek meg azok gyakorlati követelményeknek. A vitában számos javaslat hangzott el, amelyeket a tervezők figyelembe vesznek. A szakemberek megállapították, hogy az elkészült munkaközi tervek alkalmasak az új megyei kórház programjának elkészítéséhez és a végleges megyei egészségügyi kompletervek kidolgozásához. A nagy . hom beruházásának teljes egymilliárd forint. A nagy összege a számítások szerint, feladat zökkenőmentes lebonyolításához a megyei Beruházási Vállalat már most kijelöli szakembereit. Beruházótól és kivitelezőtől egyaránt nagy erőfeszítést és felkészülést igényel a hatalmas prof; ArHS* makeffia